A fekete gólya védelme

A fekete gólya egész fészkelőterületén veszélyeztetett. Magyarországon a fokozottan védett fajok kategóriájába tartozik, eszmei értéke 500 000 Ft. Szerepel a magyar Vörös Könyvben is a közvetlenül veszélyeztetett fajok között. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által 1999-ben összeállított vörös lista szerint magyarországi állománya alapján az ún. “védelemtől függő fajok” kategóriájába tartozik. A BirdLife International (a madárvédők világszervezete) az ún. “ritka fajok” közé sorolja (SPEC 3). Az IUCN szintén a “ritka fajok” között tartja számon. A Berni Egyezmény (az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről) a II. Függelékbe, a “fokozottan védett fajok” közé, a Bonni Egyezmény (a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről) szintén a II. Függelékbe sorolta. Az Európai Unió Madárvédelmi Irányelve (79/409/EGK) szerint az I. Függelékbe tartozik.

Rendszeres vonuló, ezért a fészkelőterületeken kívül is megfigyelhető. Az európai állomány nagyobb része a Boszporuszon, kisebb része a Gibraltári-szoroson át hagyja el Európát. Mai ismereteink szerint az állomány nagy részének telelőterületei Afrikában, az Egyenlítőtől északra találhatóak.
Az első Nemzetközi Fekete Gólya Konferenciát Lettországban, 1993-ban rendezték, felismerve, hogy a faj hatékony védelme érdekében összefogásra van szükség. Nemzetközi munkacsoport alakult, melyhez az MME 1994-ben csatlakozott, már a konferenciát követő évben.

A fekete gólya fészkelőhelyei a Kárpát-medencében háborítatlan, idős, elegyes erdők. Egyes párok hosszú évek óta azonos fán és fészekben költenek évről-évre, és vannak olyanok, amelyek évente újabb fészket építenek. Nagy általánosságban elmondható, hogy ha komolyabb zavarás nincs, a nyugodt helyekre évről-évre visszatérnek. A legérzékenyebbek a zavarásra megérkezésüktől a fiókák kikeléséig, amely általában májusra tehető.

A fekete gólya táplálkozóhelyei leggyakrabban időszakos vizek, mocsarak. Leginkább a folyóártereken, az erdőkben csendesen folydogáló patakokban, tocsogókban vagy az erdők övezte tavak mentén keresi táplálékát. A mederben gázolva szedegeti össze főleg apró halakból és békákból álló táplálékát.

Magyarországon a feketególya-állomány fennmaradását leginkább az intenzív erdőgazdálkodás és a vizes élőhelyek területének csökkenése, az erdők és vizes élőhelyek minőségi átalakítása veszélyezteti. Fészke körül teljesen zavarásmentes védőzónára, takarásra van szüksége. Ennek biztosításához a megfelelő jogi háttér sajnos csak részben, nem minden országban van meg.
A fészkelőhelyek közelében és a vonulási útvonalakon található 20 kV-os középfeszültségű szabad légvezetékek tartóoszlopainak kereszttartó vasára ülve, a vezetékhez hozzáérve a madár rövidzárlatot okoz. Ez sok gólya és nagytestű ragadozómadár vesztét okozza. A szigetelés sok országban még nem teljesen megoldott.

A fekete gólya élete fehér rokonáétól eltérően nem az emberek szeme előtt zajlik, ezért sokan nem is ismerik, vagy szabadban még nem is látták. Nagyon fontos, hogy ott, ahol költ, a gazdálkodók tudjanak róla, ismerjék a veszélyeztető tényezőket. Ezt fölismerve, valamint a fekete gólyát, életmódját, élőhelyét, és egyben az európai Natura 2000 hálózat bemutatását megcélozva kezdeményezte 2005-ben a Flying Over Natura 2000 programot a WWF Belgium. Pályázati úton az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága támogatását sikerült elnyerni. A programhoz 8 európai ország feketególya-védelemmel és -kutatással foglalkozó szakemberei csatlakoztak (mindannyian a nemzetközi feketególya-védelmi program résztvevői). A 8 országban összesen 20 fekete gólya kapott műholdas jeladót, közülük kettő Magyarországon. Egyikük a Margit, másikuk a Koppány nevet kapta. Útjukat az Interneten 2005 nyarától 2006 tavaszig nap mint nap nyomon követhettük. Margit Etiópiában töltötte a telet, és szerencsésen visszatért magyarországi fészkére, Koppány azonban sajnos csak Törökországig jutott, ahol áramütés érte, és emiatt elpusztult.
A fekete gólya a természetközeli élőhelyein zászlóshajó-fajnak tekinthető (zászlóshajó-faj: ha ennek a fajnak a védelmére figyelem irányul, általa megvédhetjük az egész természeti rendszert, melyben található).

A feketególya-védelem elsődleges feladata az élőhelyek: a fészkelésre alkalmas, öreg, természetes erdők és a táplálkozóhelyül szolgáló időszakos vizek védelme, melyeknek nemcsak a fekete gólyák, hanem egyéb fajok szempontjából is nagy jelentőségük van.

További információ: http://www.blackstork.hu