Agroinform

+36 20 477 5467 (H-P 8-16)

Regisztrált felhasználó:

Látogató most: , Tag:

Apróhirdetés: , Mai:

A gyümölcsfák metszési időpontja

Forrás: Agroinform Kiadó
Nyomtat
Létrehozva: 2008-02-13 14:07:09  
 
hirdetés
A gyümölcsültetvényekben a fák metszése az egyik legmunkaigényesebb és legnagyobb szakértelmei igénylő munkafolyamat. Az ültetvény eredményessége nagymértékben múlik azon, hogy ezt a műveletet hogyan végzik el, de nem kevésbé fontos az is, hogy mikor. Ez utóbbira szeretnék most egy kicsit részletesebben kitérni.

A gyümölcsfákat a kertészek régi időktől fogva metszéssel alakítják, nevelik. A metszés történhet a fák nyugalmi időszakában, lombtalan állapotban, vagy a vegetációs időszakban, nyáron. Ezen belül is különböző időpontokat választhatunk, ami aztán hatással van a gyümölcsfák további fejlődésére, élettevékenységeire.

Az utóbbi évtizedekben, főként a nagyüzemi ültetvényekben a nyugalmi időszak alatti metszés terjedt el. Ennek főként munkaszervezési okai voltak, nyáron nem jutott rá idő. Sokak számára természetessé vált, hogy ha metszésről van szó, az télen történik, és teljesen megfeledkeztek arról, hogy nyáron is lehet metszeni, pedig már régi elődeink is számtalanszor felhívták a figyelmet a nyári metszés előnyeire. Így aztán a házikertekben is sokan télen végezték ezt a műveletet, ami nem tett jót a fáknak, különösen a csonthéjasoknak.

Most nézzük meg egy kicsit részletesebben, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni az egyes gyümölcsfajok metszési időpontjának megválasztásánál.
Kezdjük az elején, a facsemeték ültetésekor. Akár ősszel, akár tavasszal telepítjük az oltványokat, ne nyúljunk hozzájuk addig, míg tavasszal a nedvkeringés meg nem kezdődik szöveteikben, és a rügyek duzzadni nem kezdenek. A koronaalakító metszés első lépéseit ekkor végezzük el. Ez általában a március közepe és április közepe közötti időszakra esik.

Termőre fordulásig minden nyáron több alkalommal is célszerű hajtásválogatást végezni. Túl erős hajtásnövekedés, és gyenge elágazási hajlam esetén hasznos a hajtások visszacsípése, visszavágása. A zöldmunkák módja és erőssége függ az adott fajtól és a kialakítandó faalaktól. A korona kialakításának éveiben általában szükség van lombtalan állapotban végzett fás metszésre is, de ezt semmiképpen ne télen végezzük, hanem tavasszal, közvetlenül a rügyfakadás előtt.

Termőre fordulás után, a fenntartó metszés időpontjának megválasztásánál határozottan különbséget kell tennünk az almatermésű és a csonthéjas gyümölcsfajok között.

Először nézzük a csonthéjasokat. Ebbe a csoportba tartoznak a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula. Télen ezeknél a gyümölcsfajoknál semmilyen metszési műveletet ne végezzünk. Ennek elsősorban növényvédelmi okai vannak. Télen, a sebeken át fertőznek ugyanis azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért leginkább felelősek. Közülük is elsősorban a Pseudomonas syringae baktériumot és a Leucostoma (cytospora) cincta gombát kell megemlíteni. Ha ezek bejutottak a fák szöveteibe, onnan nem tudjuk őket kiirtani, és a fák lassú halálra vannak ítélve. Eltérő mértékben, de valamennyi csonthéjas faj veszélyeztetett, a legérzékenyebb a kajszi és az őszibarack. A téli metszésnél nem tudjuk megakadályozni a fertőzést. Az említett kórokozók egyaránt fertőzik az idősebb fás részeket és a fiatal vesszőket. Mikor metszhetjük ezeket a fákat? Két időpont lehetséges. Az egyik tavasszal virágzás előtt van. Akár virágzás közben is metszhetünk, a lényeg az, hogy minél közelebb legyünk a virágzáshoz, és ne kezdjük el a munkát március 10. előtt. Ekkor a gutaütés kórokozói már nem fertőzőképesek. A másik alkalmas időpont nyáron van, közvetlenül a szüret után.

A legkorszerűbb csonthéjas ültetvényekben termőkorban csak évente egyszer, szüret után metszik a fákat. Az ősz beköszöntével újból erősödik a fertőzés veszélye, ezért legkésőbb szeptember 10.-ig fejezzük be a metszést. A nyári metszés egyébként a vesszők beérését is segíti és javítja a téltűrő képességüket. Bonyolítja a helyzetet, hogy ebben a csoportban nagyon fagyérzékeny fajták is vannak. Ezeknél az a legjobb megoldás, ha szüret után egy előmetszést végzünk, és tavasszal, a virágzáskor végezzük el a végleges vesszőszám beállítását, a téli rügyfagykár figyelembe vételével. Ez vonatkozik tehát a csonthéjasokra. De mi a helyzet az almatermésűekkel, az almával, a körtével, a birssel és a naspolyával? Mai ismereteink szerint ezeket a fajokat a gutaütés kórokozói nem veszélyeztetik, így a termőre fordult fák kevésbé érzékenyek a metszési időpont megválasztására, mint a csonthéjasok. Az almatermésűeket tehát télen is metszhetjük, azokon a napokon, amikor fagypont felett van a hőmérséklet. Fagypont alatt ugyanis kezünkkel megfogva a fákat kárt okozunk azzal, hogy a szövetekben lévő nedvesség lokálisan felmelegszik, majd újból lehűlik.

Bármelyik időpontban metszünk is, ne feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről valamilyen sebzáró anyaggal.



Agroinform Szaklap:
Előfizetés időtartama:
Előfizető neve:
Előfizető emailcíme:
Feliratkozom hírlevélre:
Előfizető telefonszáma:
Előfizető postacíme:
Fizetés módja: Csekk - postai utánvét
Átutalás - átvételkor kapott számla alapján
Személyesen - az Agroinform Kiadónkban (1149 Budapest, Angol u. 34.)
Megjegyzés:

Írja be a képen látható szöveget a szövegmezőbe (spam védelem):

Bejelentkezés
 
Programok