A fent nevezett szakbizottság a Parlament 2007. évi állásfoglalását megerősítve az emberi egészséget súlyosan károsító növényvédő szerek betiltása, illetve fokozott helyettesítése mellett döntött. Ennek megfelelően a Parlament javaslata szerint csak azokat, a növényvédő szereket engedélyezhetik a tagállamok, amelyek nem rákkeltők, nem okoznak genetikai elváltozásokat, nem hatnak károsan a szaporodóképességre, a hormon- és immunrendszerre, nem halmozódnak fel az emberi szervezetben, valamint nem károsítják nagymértékben az idegrendszert.

Ugyanakkor a most elfogadott módosító indítványok, a korlátozások ellen ágáló ipari lobbinak engedve, jelentős engedményeket is tettek. Ez az EP első olvasata után megfogalmazott rendeletben foglaltakhoz képest bizonyos értelemben környezet- és egészségvédelmi szempontból jelentős visszalépést jelent. Szűkült az engedélyezési rendelet szerint betiltásra kerülő, illetve helyettesítésre javasolt hatóanyagok köre, például a környezetben nem lebomló, perzisztens hatóanyagok engedélyezését nem kell korlátozni. A környezetre káros hatóanyagok hosszabb ideig maradhatnak a piacon, ugyanis jelentősen bővültek a derogációs lehetőségek. Ennek következtében félő, hogy így a gyártók kevésbé lesznek ösztönözve az új, biztonságos hatóanyagok kifejlesztésére, másrészről viszont a termelőknek nem kell attól tartaniuk, hogy az új jogszabály miatt nem jutnak hozzá a már bevált, hatékony készítményekhez.

Magyar sikernek is betudható, hogy az ENVI elutasította a növényvédő szerek hármas zóna szerinti engedélyezését, a rendeletben. A most elfogadott javaslat szerint az egyes országok nem kötelesek elfogadni a számukra nem kívánatos növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezését.
A növényvédőszer-használatról szóló irányelvben is több pontban visszalépett az EP a kezdeti ambiciózusabb álláspontjából. Korábban például konkrétan meghatározták a puffer­zóna nagyságát a permetezéskor, most viszont erre csak általánosságban tesznek javaslatot.

Az új irányelv szerint, minden EU tagállamnak nemzeti akciótervet kell készítenie a fenntartható növényvédőszer-használatról. Az akciótervek célja, a környezeti és egészségi károk minimalizálása. Korábban az akciótervek részeként, az EP a növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését írta elő célként a tagországoknak, jelenleg azonban beéri azzal, ha korlátozzák a felhasználásukat, de célszámot nem határoz meg.
Az EP tavaly szigorú feltételekhez kötötte volna a légi permetezést, ám a jelenlegi szavazás során ezek jelentős részét elvetették.

A jogszabályokról a Tanács francia elnöksége és az Európai Parlament még 2008-ban meg szeretne állapodni, így várhatóan a jövő év elején fog a Parlament plenáris ülése erről a megállapodásról szavazni.
M. E.

Címkék: növényvédelem, rendelet, EU