tudományos konferencia a
Magyar Tudományos Akadémia Székházában
ELŐSZÓ
Ebben az évben már tizedszer jönnek össze a magyar állattenyésztésért tenni akarók az MTA Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottságának, valamint a Magyar Állattenyésztők Szövetségének hívására az MTA csodálatos székházában, hogy ezúttal a hazai baromfi ágazat jelenéről és jövőjéről beszéljenek. A konferencia, mint korábban is, része a Magyar Tudomány Napja rendezvénysorozatának.
Az előadók szeretnének minél szélesebb körű áttekintést adni a témakörről. Bemutatják a világhelyzetet, és rámutatnak azokra a hatásokra, amelyek befolyásolják hazánk baromfi ágazatának jelenét és várható jövőjét. Tárgyalják a különböző baromfi termékek előállításának hatékonyságát, ezzel versenyképességét, az erőforrás felhasználást, és a környezetre gyakorolt komplex hatásokat egyaránt figyelembe véve. Külön-külön vizsgálják a legfontosabb fajok, a tyúk-félék, a pulyka és a viziszárnyasok, valamint a géntartalékok és az alternatív baromfitenyésztés jelenlegi helyzetét és a további fejlődés lehetőségeit. Egy előadás foglalkozik a legújabb genetikai módszerek alkalmazhatóságával, egy másik pedig a baromfi-félék szaporodásbiológiai kutatásában született eredményekről ad ismertetést. Természetesen a takarmányozással kapcsolatos aktuális témák is tárgyalásra kerülnek, még pedig két szempont alapján, előbb általánosságában tekintve át az újdonságokat, majd kiemelten a takarmányozás az élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság összefüggéseit elemezve.
A rendezők remélik, hogy a résztvevők, és azok az olvasók, akikhez az Állattenyésztés és Takarmányozás e száma (ami az előadásokat részletesen tartalmazza) eljut, olyan hasznos információkat kapnak, ami segíti őket mindennapi munkájukban. Erre pedig az ágazatnak (és nem mellesleg az egész állattenyésztésnek) nagy szüksége van. Nagy szüksége van, mert a kíméletlen globális verseny, egy éppen most kibontakozó pénzügyi világválság árnyékában folyik, amit tovább nehezítenek olyan, nem hazánkon múló bonyodalmak, mint például a bioenergia gyártás gabona és repce igénye, a GMO szója és kukorica problémája, illetve a permanens baromfi influenza fenyegetettség, vagy éppen napjainkban a libatömés körüli vita.
Folytatva az immár tíz éves hagyományt, szeretnénk, ha ezúttal a baromfitenyésztők kapnának olyan jelentős tudományos támogatást munkájukhoz, amivel a magyar baromfi-termék előállítás és értékesítés, mind bel- mind külföldön, megint az egyik legeredményesebb mezőgazdasági ágazat lehetne.
Gundel János az MTA Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottságának titkára
Állattenyésztés és Takarmányozás, 2008/5. 234 |