Szőlészeti szakmai látogatások 2009. június

A látogatás célja, hasonlóan a tavalyihoz, az ökológiai szőlőtermesztés iránt érdeklődő szőlészek-borászok meglátogatása és hasznos tanácsokkal való ellátása. Meglátogattuk:

• Somlón a Kreinbacher Pincészetet és a Spiegelberg Borpincét,
• Szekszárdon a Takler Birtokot,
• Villányban a Csányi Birtokot, Gere Birtokot, Hummel Horst szőlőültetvényét, valamint Bakonyi Péter szőlőjét,
• Tokajban Kanczler András ültetvényét,
• Tarcalon a Degenfeld Birtokot,
• Abaújszántón pedig a Pendits Szőlőbirtokot.

Már Magyarországon is egyre többen gondolkodnak el azon, hogy hogyan lehetne szintetikus vegyszerek nélkül megvédeni a szőlőt, hogy ezáltal mentesüljön a belőle készített bor a vegyszermaradékoktól. Egyre több embernek sikerül is ezt már megvalósítania. Eddig a lehetőségek a kén és réz tartalmú készítményekben kimerültek, de a német Biofa cég olyan növénykondícionáló termékeket állít elő, melyek segítségével tökéletesen egészségesen tartható a szőlő szintetikus fungicidek nélkül is. Ilyen készítmény a VitiSan, HF Mycol, Myco-Sin VIN, K-vízüveg és az Oikomb. Ezek magyarországi engedélyeztetése folyamatban van.

A ökológiai szőlőtermesztés tulajdonképpen egy komplex feladatkör. Nem elég a szőlőn megjelenő fertőzéseket megszüntetni, a növény egészségi állapotát, kondícióját sem szabad szem elől téveszteni, mely szorosan összefügg a talajélettel. Az ökológiai szőlőtermesztés alappillére a takarónövények használata, mely kulcsfontosságú a talaj termékenységének megtartásában, fokozásában, valamint a károsodott talaj helyreállításában.

Hazánkban ez még furcsán hangzik, de az ökoszőlész legfontosabb eszköze nem a metszőolló, hanem az ásó. Az ökológia szőlőtermesztés elkezdése előtt első lépésként fogjunk egy ásót és vizsgáljuk meg a talaj szerkezetét. Ezt tette Uwe Hofmann is magyarországi látogatása során.

A talajszerkezetet a talajtakaró növényzet határozza meg. Azt, hogy milyen a jó növényösszetétel, azt a helyi sajátosságok fogják meghatározni, de általánosságban elmondható, hogy az a takarónövény jó, amely gyökérzete a talajt alaposan behálózza. Erre a pillangós virágúak zöme megfelelő, kiváltképp az alacsony növésű komlós lucerna. A takarmánylucerna azonban kivétel, mert a túlságosan mélyre hatoló gyökerével konkurensévé válik a szőlőnek. A legtöbb pillangós viszont számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik:

• megköti a légköri nitrogént;
• gyökerei hatékonyan tárják fel a talajt, így jólszolgálják a talajlakó élőlények tápanyag-utánpótlását, ezzel elősegítik agazdag talajéletet;
• gazdagon virágoznak, így segítik a kártevő éstermészetes ellensége közötti egyensúly kialakulását.

A területbejárás során Villányban, Gere Attila ültetvényében ugyan növénnyel fedett sorközöket láttunk, de szaktanácsadónktól megtudtuk, hogy az nem megfelelő növényfajokból áll. Zömmel fűfélék alkotják a növénytársulást, melyek csak abban segítenek, hogy egy lejtős területen stabil felületet kapjunk a terület gépekkel való bejárásához és megakadályozzuk az eróziót. Az ilyen növénytakaró megváltoztatása előtt célszerű megvizsgálni az ültetvényen kívüli növénytársulásokat és az ott fellelhető pillangósokból válogatni a takarónövény-magkeverék összeállításához.

Bakonyi Péter szőlőjében szép példát láttunk a sorközművelésre. Egyik sorban búza volt, ami mostanra kaszálásra került, de a szalmája talajtakaróként a sorközben maradt, minden második sorba pedig egy speciális magkeveréket vetett, melyben fellelhetőek voltak pillangósok, keresztesvirágúak és egyéb lágyszárú növények is.

Ugyancsak jó példát láttunk sorközművelésre Tarcalon, a Degenfeld birtokon, ahol speciális növénykeverékkel vetették be a sorközöket, csak a 2 hónapos csapadékmentes időszak miatt elővigyázatosságból minden második sorból kiszántották azt, hogy ne vegye el azt a kevés nedvességet a szőlőtől, ami még maradt a talajban.

A területbejárások közben egyéb kérdések is felmerültek, amikre szaktanácsadóink a legjobb tudásuk szerint válaszoltak is. A következő tünetekre kaptunk választ:

A tarcali ültetvényben, főleg az idősebb leveleken a levélszélektől befelé haladó száradás látható. Egyesek kén okozta perzselésnek vélték, mások Mg hiánynak, Uwe Hofmann viszont alapos vizsgálat után megállapította, hogy a tünetet egy kabóca okozza, méghozzá az Empoasca vitis, s igazolásul még a „tettest” is megtalálta egy sárga rovarfogó lapon. Ellene védekezni nem szükséges, mert csak esztétikai kárt okoz.

Tokajban egyik-másik tőke növekedése elmarad a többitől, levelei világosabbak a kelleténél, ami felkeltette szaktanácsadónk érdeklődését. Ásót kért és feltárta a tőke gyökerét, ahol megtalálta a gyenge fejlődés okát, a Verticillium gombát. E gombakártétel a tömörödött, gyenge talajéletnek és a korábbi kemikáliáknak a következtében jelentkezik a szőlőnél. Itt sürgős talajjavításra van szükség, valamint a kórokozó gombák kiiktatására. Ennek legcélszerűbb módszere a szőlővel szimbiózisban élő mikorrhiza újratelepítése, melyre alkalmas készítmények már hazánkban is kaphatók.

Abaújszántón nagyon szép ültetvényt láttunk, csak néhány szőlőtőke levele volt sárga, ami rontott az összképen. Tulajdonosa segítséget kért Uwe Hofmann-tól, hogy mi lehet az oka e tünetnek. Kiderült, hogy a növénynek vashiánya van. Ez viszont nem feltétlen a vas hiányát jelenti a talajban, ugyanis, abban az esetben is hiánytünet jelentkezik a növénynél, ha a Ca, vagy a Mg ionok vannak túlsúlyban a talajban, mert ezek gátolják a vas felvételét a növény számára.

Egyéb érdekes dolgot is tanulhattunk Uwe Hofmann-tól. Ilyen például a lisztharmat egészen korai jele a levélen, ami tulajdonképpen a leveleken megjelenő enyhe süppedéses foltokban nyilvánul meg. Ezek megjelenésekor már célszerű kezelni lisztharmat ellen.

Így hát ez a látogatás sorozat is sok hasznos információval szolgált a jelenlevők számára, amit ezúton szerettem volna tovább adni a Kedves Olvasók számára is.

Forrás: www.biocont.hu

class="MsoNormal" style="text-align: justify;">

Ujváriné Fekete Emese
környezetgazdálkodási agrármérnök