A burgonya jövedelmező termesztés módszere - videóval

Ne következzék kukorica, silókukorica,  napraforgó, lucerna, cukorrépa, cirokfélék, fűszer-, zöldség- vagy gyógynövények után sem. Önmaga után 4 évre ültethető. Kivétel lehet a jó kultúrállapotú, gyengén humuszos homok. Ha ennél gyakrabban követi önmagát, akkor gyorsan leromlik, romlik a minősége, az eltarthatósága és nő a tárolási vesztesége. Önmaga után a talajba dolgozott gumó- és szármaradvány a következő években számos gombás és baktériumos betegség fertőzőforrása.

Talajelőkészítés

A burgonya számára a talaj nemcsak a tápanyag-szolgáltatás helye, hanem a termésképzés tere is. A talaj-előkészítés célja közül ezért a pórustérfogat szabályozásának kiemelkedő szerepe van a gumónövekedéshez. A burgonya alapművelő eszköze döntő mértékben az eke. A gyökérzet és a gumók növekedésének feltételeként, a kellően laza talajállapot, középkötött talajokon esetenként a 30-32 cm mély szántás teremti meg.
A szántás ideje, az elővetemény betakarítási idejétől függően alakul, minősége a talaj nedvességállapotától függ. A tavaszi ültetőágy készítéssel kell megteremteni a kívánatos méretű bakhát kialakításához szükséges talajt, a rögmentes bakhátkészítést, a sikeres és biztos vegyszeres gyomirtást és a betakarításkor a sérülésmentes gumóhoz a feltételeket.

Tápanyagellátás

A burgonyafajták között lényegesen nagyobbak a különbségek hasznosítási célban, a tenyészidő hosszában, a fajta típusában, beltartalomban és morfológiai tulajdonságban, mint két egymástól különböző pl. kalászos gabona között. Tenyészidő hosszúságban akár 50 nap, keményítőtartalomban több mint 10 % lehet a különbség, az egyik fajta rövid főzés után szétesik, a másik kitűnő chips vagy saláta alapanyag. Kutatók megállapításai szerint a talajból 1 tonna betakarított bruttó gumósterméssel az alábbi tápanyagokat veszi fel: nitrogén (N) 5 kg/t, foszfor (P₂O₃) 2 kg/t, kálium (KO) 9 kg/t, kalcium (CaO) 3 kg/t és magnézium (MgO) 1 kg/t. A burgonya K felvétele megelőzi ugyan a N- és P felvételét, mégis a nitrogéné a meghatározó. Az ásványi tápanyagok közül a N gyakorolja legnagyobb hatás a növény hormonrendszerében.
A burgonya termesztéséhez legalább a szükséges tápanyag felét érett istállótrágya vagy zöldtrágya formájában lenne célszerű kijuttatni.

Ültetés, bakhátkészítés

A burgonya ültetése a vetőgumó előkészítéssel és az ültetőágy kialakításával kezdődik. AZ ültetőágy készítésre 7-10 nappal korábban kerüljön sor. A 12-15 cm mélyen laza, aprómorzsás, rögmentes, optimálisnedvességű magágyba ültessünk. Az ültetés idejét a talajhőmérséklet és a talaj nedvességtartalmának függvényében határozzuk meg. AZ intenzív hajtásnövekedés 8-10 ^oC–on kezdődik. A vetőgumó a fokozatos felmelegedés közben rendszerint hajtani kezd. Az ültetés sortávolsága 70 vagy 75 cm. A tőtávolság 18-40 cm között változhat. Az állománysűrűséget kifejezhetjük az 1 m² – re, vagy 1 ha-ra eső tövek számával (vetőgumó db/ha).





Az ültetőgép tárcsái, vagy kapatestei alakítják ki az elsődleges, ún. primer bakhátat, ami körülbelül 5-8 cm-es földréteggel takarja be a gumókat. A kialakítás menete függ a mechanikai gyomirtás és a talaj nedvességtartalma megőrzésének szükségességétől. A bakhátak kialakításának egyenletesnek kell lenni, valamint olyan alakúnak és méretűnek hogy a gumótermést védje és a gumót  minden irányban közel azonos mennyiségű talaj fedje be. Ez a másik töltögetés, az un”szekunder bakhát”, mintegy 26-30 cm a sorközök aljától a sorok tetejéig.

Növényvédelem, növényápolás

A burgonyát károsítja szántóföldi növényfajok közül a legtöbb kórokozó és kártevő. A burgonya gyomfaj-összetétele eltér a többi növényétől. A végleges bakhátak kialakulása során az addig kikelt gyomok elpusztulnak, így gyakorlatilag csak a melegigényes csoportba tartozó fajok és az évelő tarackosok károsítanak: a fehér libatop, a kakaslábfű és a disznóparéj. A lazább talajokon – az utóbbi időben – terjedő gyomok: a parlagfű, a keserűfű, az évelő aprószulák, a fakómuhar és a tarackbúza. Védekezés során a preemergensen ható készítményeket, a végleges bakhát kialakítása és a burgonya kelése közötti időpontban juttassuk ki. Szükség esetén az állománykezeléseket a burgonya 15-20 cm-es , a gyomok 2-4 leveles fejlettségénél kell elvégezni.

Kártevők

Talajlakó kártevők a burgonya fonálférgek, nagy károkat okozhatnak a burgonyában. Védekezési lehetőség a megfelelő vetésforgó alkalmazása. A burgonyabogárnak évente két nemzedéke van. A kártétel minden esetben a levelek, illetve a lombozat rágásában nyilvánul meg. A lombfelület 20%-nak csökkenése már termés-kieséshez vezethet. A levéltetvek minden esetben a legnagyobb kárt mint „vírusvektorok” okozzák.

Kórokozók miatt kialakult betegségek

között szerepelnek a vírusbetegségek, a levéltetvek terjesztik. A levélsodródást ugyancsak a vírus törzsei okozzák. A fertőzés tünetei először a növénycsúcson jelennek meg.  A baktériumos betegségeket okozó kártevők szántóföldi megjelenése évjáratonként eltérő. Leggyakoribb baktériumos megbetegedések: a sárgagombás varasodás, a burgonya fekete szártőrothadása, a burgonya gyűrűsrothadása. Minden baktériumos védekezés alapja higiénia. Alapvetően fontos a 4 éves vetésforgónak a betartása. Az eredményes burgonyatermesztés alapja az egészséges vetőgumó ültetése, mert a legtöbb gomba a vetőgumóval terjed. A vetőgumó fertőzését a helytelen tárolás, illetve a gondatlan vetőmagkezelés idézheti elő.

A burgonya öntözése

Az öntözéses burgonya tőszámát mintegy 10-15%-kal növelni kell. A 40 t/ha feletti terméshez és jó minőséghez folyamatos és egyenletes öntözés szükséges. Az egyenetlen vízellátás – társulva hőstresszel és egyéb kedvezőtlen tényezőkkel – nagymértékben rontja az előállított gumó minőségét, nyugalmai idejét. Az öntözés időpontjának a megválasztásához a növény „fenofázisát” – fejlődési állapotát – a talaj nedvességtartalmát és az időjárási tényezőket kell elsősorban a gazdának figyelembe venni. A burgonya öntözésének  időszaak általában május közepétől augusztus végéig tart. Átlagos időjárási körülmények esetén mintegy 200-300 mm-t, többszöri kis adagokban (250-40 mm) célszerű öntözni. A gyakoribb öntözés a minőségre is kedvezőbben hat. Aszályos évjáratban 400-600 mm vízutánpótlást is igényel. A javasolt öntözési mód „esőszerű”, ami főleg kisebb táblákon, korai termesztésnél előnyös.

Érés és betakarítás

A burgonya betakarítási ideje a termesztési céltól függ:
- május végétől lehet betakarítani a primőr burgonyát,
- nyári (korai) burgonya június közepétől augusztus közepéig,
- a téli tárolásra szánt burgonyát augusztus vége -  szeptember hónapban
Az érés jelei:: ha a levél és a szár természete érési folyamatként elszáradt, a szár könnyen felhúzható, a gumó héja kellően bepárásodott (az újburgonya héja foszlós). Egy adott burgonyafajta optimális betakarítási ideje 15-20 nap. Betakarítás előtt első művelet a szártalanítás, mely történhet mechnaikai, kémiai úton, illetve a kettő kombinációjával. Étkezési burgonyában elegendő, ha mechanikai szártalanítást végzünk. Újabban „termikus” szártalanítást is alkalmaznak.

Tárolás

A burgonyának átlag 6 hét a csíranyugvás (dormancia) időszaka. Ventillátorral leszárítjuk külső levegővel a burgonya felületét. A biztonságos tárolási hőmérséklet 2-4 0C. Gondos tárolással jó minőségű burgonyára számíthatunk.               

Burgonyatermesztéssel kapcsolatos téma az Agroinform Fórumban - olvasson bele!