Agroinform

+36 20 477 5467 (H-P 8-16)

Regisztrált felhasználó:

Látogató most: , Tag:

Apróhirdetés: , Mai:

Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzésének elmúlt 20 évi tapasztalat

Forrás: Agroinform tipp - október
Nyomtat
Létrehozva: 2010-10-27 08:09:26  
 
hirdetés
A mezőgazdaságból származó termékeket (mezőgazdasági alapanyagot, élelmiszert, takarmányt, szaporítóanyagot) kizárólag akkor szabad bioként jelölni, ha az előállító részt vesz az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerében, betartja az előírásokat és rendelkezik a jelölésre jogosító tanúsítvánnyal.

Az ellenőrzést, ez alapján a megfelelés megállapítását, valamint a tanúsítvány kiadását az Európai Unióban tagállami hatóságok vagy az állam által elismert ellenőrző szervezetek végzik. Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerére, a termék-előállítás folyamataira és a termékek jelölésére vonatkozó előírásokat az EU-ban jogszabályok szabályozzák. Az alábbiakban az ökológiai gazdálkodás elmúlt éveinek legfontosabb hazai vonatkozásait mutatjuk be.

A hazai ellenőrzési és tanúsítási rendszer kialakulásának története

Magyarországon a biogazdálkodást először a Biokultúra Egyesület elődje, a Biokultúra Klub karolta fel, amelyet 1983-ban hoztak létre, maga az Egyesület 1986-ban alakult. Már a kezdet kezdetén céljai között szerepelt a biogazdálkodás elterjesztése és a termelés ellenőrzési rendszerének kidolgozása.
Az ellenőrzési tevékenység az 1980-as évek végén indult, a betanítást a holland SEC (később SKAL) ellenőrző szervezet végezte. Kezdetekben, 1988. és 1991. között az ellenőrzést a Biokultúra Egyesületen belüli önálló Ellenőrző Csoport, majd ez követően az Ellenőrző Bizottság végezte, amelynek vezetője Dr. Győrffy Sándor volt alakulásától tevékenysége befejezéséig. Az ellenőrzési tevékenységet 1988-tól 1990-ig a hollandok felügyelete mellett, később önállóan végezte az egyesület.
A tanúsítási döntések a Biokultúra Egyesület ellenőrei által készített jegyzőkönyvek alapján 1991-ig Hollandiában a SEC-nél, majd jogutódjánál, a SKAL-nál születtek. Az Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyveit 1991 után a Minősítő Bizottság kapta meg, amelynek elnöke a mindenkori Biokultúra Egyesület elnöke, titkára pedig a mindenkori főtitkár volt. A rendszeresen összeülő Minősítő Bizottság hozta meg a tanúsítási döntést.
1996 áprilisában a Biokultúra Egyesület az objektív, független ellenőrzés megvalósítása érdekében, egyéb tevékenységeitől (piac-szerzés, képzések tartása, szakkönyv kiadás, fogyasztók tájékoztatása, védjegyezés stb.) elválasztása érdekében megalapította a Biokontroll Hungária Közhasznú Társaságot, amelynek feladata kizárólag az ellenőrzés lett. Ezzel a Biokultúra Egyesület ellenőrző Bizottsága megszűnt, de a Minősítő Bizottság 1998. közepéig tovább működött úgy, hogy tanúsítási döntéseit a Biokontroll Hungária Kht. ellenőrzési jegyzőkönyveire alapozta. 1998. január 1-től az Egyesület a tanúsítás jogát is átadta a Biokontroll Hungária Kht.-nak, hogy ezzel az EN 45011 szabványnak megfelelő tanúsítási eljárási rendszer kialakítását lehetővé tegye. Ezzel a Biokultúra Egyesület Minősítő Bizottsága is befejezte működését és megszűnt.
A Biokontroll törvényi szabályozás miatt névváltoztatásra kényszerült, 2007. november 01-től Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. lett, és a mai napig a meghatározó hazai ellenőrző és tanúsító szervezet, amelynek működését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal HU-ÖKO-01 kódszámon ismerte el.
A SKAL tevékenységét Magyarországon 1988-tól 2001 áprilisáig fenntartotta, úgy, hogy az ellenőrzést a magyarországi iroda végezte, a tanúsítási döntés viszont Hollandiában született. 2002 szeptemberétől működhet egy német és osztrák tulajdonban lévő tanúsító szervezet, amelynek kódszáma HU-ÖKO-02.

A magyar tanúsítvány elfogadása az EU-ban és az EU-n kívül

Az ökológiai termékek tanúsításának területén a Közép-Kelet Európai volt szocialista országok közül Magyarország folyamatosan kitüntetett helyzetben volt. Ezt bizonyítja, hogy az ökológiai gazdálkodás máig meghatározó non-profit szervezetét, a Magyar Biokultúra Szövetség jogelődjét, a Biokultúra Egyesületet 1994-ben az IFOAM (Ökogazdálkodók Szervezeteinek Világszövetsége), a világon az elsők között akkreditálta ellenőrző-tanúsító szervezetként. Ezt megelőzően kétoldalú megállapodások alapján fogadták el az egyesület tanúsítványait a külpiacon. Ilyen kétoldalú szerződéseket kötött a Biokultúra Egyesület többek között a Soil Associationnal (Anglia), a Krav-val (Svédország), a SKAL-al (Hollandia), a Naturkost Und Naturverband-el, az Agöl-lel (Németország), a VSBL-el (Svájc) és egyéb más szervezetekkel is. 1994-től az IFOAM akkreditáció után még szélesebb körű lett a tanúsítvány elfogadása 1998 végéig, amikor is adminisztrációs hibák és a Biokultúra Egyesület pénzügyi nehézségei miatt megszűnt az egyesület IFOAM akkreditációja. Az akkreditáció fenntartását célzó IFOAM helyszíni vizsgálatok folyamatosan megbízhatónak tekintették az egyesület ellenőrző-tanúsító tevékenységét.
Ezzel együtt a magyar termékek külpiacán meghatározó Európai Unió piacra jutást lehetővé tette az, hogy Magyarország és a Biokultúra Egyesület felkerült 1995-ben az un. harmadik országok listájára, amelyen azok az államok szerepelhetnek, amelyek az Eu-val egyenértékű ellenőrzési-tanúsítási és előírásrendszert működtetnek. Az elismertség egy évre szólt és Magyarországról származó fel nem dolgozott termékek tanúsítását tette lehetővé. 1996-ban az elismerést meghosszabbították 1998. június 30-ig és kiterjesztették a tanúsítható termékek körét a Magyarországról származó, növényi termékekből készült élelmiszerekre is. 1998 tavaszán az EU illetékes bizottsága átfogó helyszíni vizsgálatot végzett Magyarországon, amely a felkészültséget általában jónak ítélte, de kifogásolta, hogy az ökológiai gazdálkodás nem jogszabályokra, hanem a Biokultúra Egyesület privát feltételrendszerére illetve a SKAL esetében az itt nem hatályos EU bio rendeletre épül. 1998 júniusában az EU az elismertséget 2000. június 30-ig deklarálta és azt is, hogy az a helyszíni vizsgálatai a magyar rendszert az EU-val ekvivalensnek ítélte meg. 2003 decemberében az elismertség az állattenyésztésre vonatkozó kibővítéssel teljes körűvé vált.

Az ökológiai gazdálkodás hazai szabályozásának története

A Biokultúra Egyesület első saját feltételrendszerét – az IFOAM keretelőírásait figyelembe véve – a Szakmai Bizottsága 1991-ben adta ki, amely folyamatos karbantartások mellett 1997. december 31-ig volt hatályos. Ekkor került kiadásra a Biokultúra Egyesület második feltételrendszere, amely a 2092/91 EU jogszabály előírásai és az IFOAM Basic Standard figyelembe vételével szabályozta az ökológiai gazdálkodást, benne a növénytermesztés mellett már az állattartást, a méhészetet, a gombatermesztést, a vadon termő növények gyűjtését, az élelmiszer-feldolgozást és a kereskedelmet is. Az előírások folyamatosan összhangban álltak az EU előírásaival és az IFOAM Basic Standarddal, amit igazol, hogy a fent említett IFOAM akkreditáció és EU elismerés. A magyar ökológiai gazdálkodás szabályozása a Biokultúra Egyesület és a SEC, majd a SKAL privát feltételrendszerére épült 2000. január 27-ig, amikor is a magyar jogszabály hatályba lépett.
1999-ben megjelent hazánkban az első ökológiai gazdálkodást szabályozó jogszabály, A KORMÁNY 140/1999. (IX.3.) rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről címmel, amely a változtatást ritkán igénylő, stabil szabályozási elemeket tartalmazta. Ennek végrehajtási rendelete A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter 2/2000. (I.18.) FVM-KÖM együttes rendelete volt, amely a gyakoribb változtatási igényű részeket foglalta magában. A két rendelet együtt már a megjelenésekor – az állattenyésztési szabályozásainak hiányától eltekintve – harmonizált az akkor hatályos 2092/91/EGK Tanácsi Rendelettel.
A 140/1999. Kormányrendelet a céljai között a következőket emelte ki:

  • a nemzetközi előírások figyelembevételével kialakítani az ökológiai gazdálkodás feltételeit;
  • kialakítani az ellenőrzés rendszerét, amely a fogyasztók egészségének védelmét szolgálja;
  • az ökológiai termeléssel előállított termékek és élelmiszerek arányának növekedését.

A miniszteri rendeletet a 82/2002 (IX.4.) FVM-KvVM rendelet módosította úgy, hogy az állattenyésztésre vonatkozó szabályozásokkal is kiegészült, amely ugyancsak egyenértékű volt az EU hasonló előírásaival.
A rendelet egyértelműen tartalmazta, hogy az ellenőrzés és a tanúsítás a minisztérium által elismert ellenőrző szervezetek végezhetik, és csak azon termékek viselhetik az ökológiai jelölést, amelyekre az ellenőrző szervezet tanúsítványt adott ki. Ezen rendelkezések meghatározóak voltak a magyar ökológiai gazdálkodás szempontjából, és hatalmas előrelépést jelentettek a biotermékek védelmében.
A kormányrendelet az ellenőrző-tanúsító szervezetek felett a felügyeleti jog gyakorlására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot jelölte ki, és a hatáskörébe helyezte azok elismerését, felügyeletét, illetve az elismerés visszavonását.
A kormányrendelet szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter feladata lett volna felállítani egy tárcaközi bizottságot, amelyben az FVM mellett a Környezetvédelmi, az Egészségügyi és Gazdasági Minisztérium képviselőknek van helye, és feladatuk a rendeletből adódó feladatok összehangolása lett volna. Ez a bizottság sosem alakult meg.

A magas szintű jogszabály rendelkezett az ellenőrző szervezetek elismerésének feltételeiről, tartalmazta, hogy az ellenőrző-tanúsító szerepet nem az állam, hanem az általa elismert szervezetek (intézmények, egyesületek, szövetségek és gazdálkodó szervezetek) végezhetik. Az elismeréshez az EU rendelettel egyenértékű, szigorú feltételeket támasztott, megkövetelte pl. hogy a kérelmező rendelkezzen e szakterületen gyakorlattal, legyen belföldi regisztrációja, székhelye és felsőfokú szakirányú végzettségű állandó munkatársai és a hatósággal kapcsolatot tartásért felelős magyar állampolgár munkatársa, valamint előírta az MSZ EN 45011:1999 szabvány szerinti működést, ami a Nemzeti Akkreditáló Testület (továbbiakban: NAT) általi akkreditálást jelentette. Ennek hatására tisztázódott az ellenőrző szervezetek tevékenysége, a hazánkban jelen lévő, ún. „aktatáskás” ellenőrző szervezetek beszüntették működésüket.
Mivel a korábban részletezettek szerint az ökológiai jelölés rendelkező szabályai a teljes társadalomra érvényesek, azaz a jelölést csak az alkalmazhatja, aki a jogszabályok előírásainak megfelelően elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése mellett végzi termék-előállító, forgalmazó tevékenységét, ezért annak, aki ökológiai terméket kíván termelni, előállítani, feldolgozni, forgalmazni, importálni (továbbiakban termelni) az elismert ellenőrző szervezetnél nyilvántartásba kell magát vetetnie, és szerződést kell vele kötnie.

Bejelentkezés
 
Programok