Az őszi káposztarepce kora tavaszi kártevői (repceszár-ormányos, nagy repceormányos)

Kártétel, rajzás

Tavasszal az elsők között, amikor a telelőhely hőmérséklete eléri a 7-9 °C-ot, a repceszár-ormányosok mozgolódni kezdenek. 10 °C felett már megpróbálkoznak a repüléssel is, 15 °C felett pedig tömegesen telepednek be a táblákra. A repceszár-ormányosok kártételével körülbelül egy évtizede szinte minden területen számolni kell. A lárvák a levélnyélből a szárba rágnak, hacsak nem közvetlenül a szárba került a tojás, majd a szárban a bélszövetet károsítják. Károsításuk nem látványos, viszont elsősorban a kisebb átmérőjű szárakban (nagyobb tőszámú állományok esetén) nagyon könnyen megsértik a szállító- és támasztószöveteket is, amit már kevésbé tud kompenzálni a növény.

Sokkal látványosabb a kártétele a nagy repceormányosnak, amely kártétele ritka volt 2007-ig. Ekkor azonban az országban több helyről jelezték a károsított növények nagy számát Vas, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Gazdasági mértékű kártétel alakult ki Vas megyében. A szár először hosszirányban néhány cm hosszan felreped a peterakás helyén, majd megindul a szár deformálódása, csavarodása, végül pedig a szár felhasad (1. kép). A nyílt sebek, sérülések megkönnyítik a gombabetegségek (pl. fómás levélfoltosság és szárrák) megtelepedését. Mindezt figyelembe véve a nagy repceormányos potenciálisan veszélyesebbnek tűnik, mint a repceszár-ormányos.

Csapdázás

A repce szárba indulása előtt a kártevők megjelenésének és rajzásdinamikájának nyomon követésére az állomány magasságába kihelyezett sárga vizes tálak a legalkalmasabbak. Felületi feszültséget csökkentő néhány csepp mosogatószer hozzáadása a vízhez biztosítja a bogarak „elmerülését”. Mivel gyakran előfordul még fagy is a csapdázás kezdetén (időjárástól függően február-március eleje), egy kis só hozzáadásával akadályozhatjuk meg a víz befagyását. A nemzetközi adatok alapján az időjárás függvényében a nagy repceormányos valamivel előbb jelenik meg, mint a repceszár-ormányos.
A magyarországi tapasztalatok szerint 2009-ben (hosszú téli periódus után hirtelen felmelegedés) a kihelyezett csapdákban a két faj egy időben jelent meg. Vas megyében március 23-án mért a meteorológiai szolgálat először 15 °C maximum hőmérsékletet, és ezen a napon délután csapdáztuk az első repceszár-ormányosokat és nagy repceormányosokat is.

A fajok tömeges megjelenését figyelembe véve viszont a kihelyezett csapdák mintegy 30%-a esetében a nagy repceormányosok tömeges megjelenése előbb következett be, átlagosan 7-10 nappal.

Amint az időjárási körülmények lehetővé teszik a repce szárba indulását, hálózással is jelentős számban gyűjthetők a bogarak. Nem szabad megfeledkeznünk a vizuális növényvizsgálatról sem, hiszen napsütötte délutánokon a leveleken táplálkozó bogarakat szabad szemmel is jól nyomon követheti az óvatos szemlélő.

Védekezés

Az érintett gazdák ma már figyelmet érdemlő termést befolyásoló tényezőnek tekintik a repceszár-ormányos mellett a nagy repceormányos kártételét is.

Sárga tálak kihelyezése (táblánként legalább kettő) elengedhetetlen az optimális védekezési időpont megállapításához. Hetenként 2 alkalommal ajánlott üríteni a csapdákat. Figyelembe véve azt, hogy hatékony védekezés csak a tömeges tojásrakás előtt lehetséges, a kártevők elleni védekezési küszöbértékként a nem egészen egységes nemzetközi tapasztalatok alapján általában 10 nagy repceormányos /csapda/3 nap valamint mintegy 15 repceszár-ormányos /csapda/3 nap az ajánlott.
A repceszár-ormányos esetében az itthon kidolgozott hálózással kapcsolatos védekezési küszöbérték ad iránymutatást: Ha 10 hálócsapásonként 10-20 repceszár-ormányos imágót találunk, a várható időjárási körülményeket is figyelembe véve ajánlatos a kezelés.

A védekezési küszöbérték elérésekor az elmúlt évek alapján általában a napi maximum hőmérséklet már több napon keresztül 12-15 °C felett volt, viszont a minimum hőmérséklet sok esetben még a 4-5 °C-ot sem érte el. Mindezt figyelembe érdemes venni a készítmények megválasztásánál: Hatékonyság szempontjából ekkor egyértelműen a piretroidok alkalmazása javasolt. Hosszabb hatás elérése érdekében ajánlatos egy piretroid+szerves-foszforsavészter kombináció választása. Ebben az esetben vagy a Nurelle D terméket válasszuk, vagy a piretroid termékünk mellé külön bekeverhetünk egy  szerves-foszforsavészter származékot. Amennyiben a kártevők később, már magasabb hőmérséklet mellett találják meg tömegesen az adott repcetáblát, vagy hirtelen, tartós melegedés áll fenn, kloronikotinil-származék vagy egymagában szerves-foszforsavészter  is megfelelő eredményt nyújthat.

Az elmúlt 5 év során a repceszár-ormányos ellen engedélyezett készítményeknél az engedélyezés évét a készítmény után zárójelben feltüntettük.
A nagy repceormányos és a repceszár-ormányos esetén különösen fontos, hogy tábla-szintű védekezési döntéseket hozzunk. Tapasztalataink alapján elmondható, hogy általában a kisebb táblák esetén nagyobb a valószínűsége termésveszteséget okozó kártétel kialakulásának.

Farkas István
Vas Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Tanakajd