Fókuszban a kukorica

Elsőként Takács Gézától, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökétől érdeklődtem, miként ítéli meg a kukoricákat július közepén?  Válaszát az alábbiakban olvashatjuk néhány saját felvételével illusztrálva az elmondottakat:

Még a legidősebbek sem emlékeznek ilyen időjárásra, mint ami az idei tavaszon, nyáron jellemezte országunkat. A károk egyelőre felbecsülhetetlennek látszanak. A termelők egy része vetni sem tudott, egy részének az ár és belvíz elvitte a vetését. A megpróbáltatások ezzel még nem értek véget, mivel az elvetett területeket ismét kár érte és a növényvédelmi, elsősorban a gyomirtási munkákat megkésve vagy el sem lehetett végezni. A hűvös időjárás miatt a vegetáció késését mintegy három hétre tesszük. A növényállományok kiegyenlítetlenek, tovább növelve ezzel a gondokat. Nagy kérdés időjárásunk további alakulása, amely kedvezhetne nekünk egy szép ősszel. Ilyen körülmények miatt tehát nagyon nehéz megítélni a várható termést, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Az biztos, hogy a lábon álló kukorica termése országos átlagban jóval alacsonyabb lesz az megszokottól, ugyanakkor a költségek emelkedtek. Sajnos a cikk írásának idején a terményárak egyelőre nem tükrözik a kialakult helyzetet. A vetőmag szaporításoknál sem rózsásabb a helyzet. A vetőmag készletek magas volta miatt az idén komoly mértékben csökkent a szaporító területek nagysága, amelyek szintén károkat szenvedtek. Jelenleg még nem látható pontosan a szülői vonalak összevirágzásának alakulása. Az egyes szülő partnerek reakciója más lehet ezekre a hatásokra, így a jó megtermékenyülés még kérdéses. Ez mind a termés mennyiségére, mind minőségére komoly hatással van. Mindezek ellenére összességében kukorica vetőmagból hiány nem várható, azonban néhány – főleg új -, hibrid esetében korlátozott mennyiséggel számolunk.

Hadászi László, a KITE üzletág igazgatója a növényvédős szemével nézve fogalmazta meg véleményét: 
Az idei év növényvédelme feladta a leckét a gazdálkodóknak. A legnagyobb problémát véleményem szerint a nem időben végzett növényvédelmi beavatkozások okozzák.
Ennek oka kettős: az első, hogy az utóbbi években jelentősen megváltozott a repce vetésforgóban betöltött szerepe (vetésterülete megduplázódott), és az alkalmazott növényvédelmi technológiák is átalakultak.

A második, hogy a napraforgóban a herbicid toleráns technológia részaránya 50% feletti, kukoricában pedig a posztemergens gyomirtások aránya tovább növekedett meghaladva a 60%-ot.
Mindezek együtt azt okozzák, ahhoz, hogy optimális időben a növényvédelmet elvégezzék sokkal kevesebb idő (mintegy 30%) áll rendelkezésünkre. Ami önmagában is jelentős kapacitás hiányt okoz. Ehhez párosult az idei év szélsőséges időjárása, ami a fent említett problémát csak tovább fokozta, így a növényvédelmi beavatkozások az ország egész területén jelentős csúszásokkal lettek végrehajtva, ami megmutatkozik a hatékonyság oldalán is.

Egy termelést irányító gazdát is megkerestem ezzel a kérdéssel az árvizektől talán kevésbé sújtott, de sajnos belvizekkel s özönvízzel vetélkedő csapadék mennyiségekkel  küzdő nógrádi térségben. Holman József az érsekvadkerti Agroméra Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója a következőkben foglalta össze véleményét: Ma szakmai tudásra, tapasztalatra vagy statisztikai adatokra való hivatkozással nem lehet megbízható véleményt formálni a kukorica várható termésalakulására. Járva az országot látok kiváló tőszámmal szuper fejlettséggel bíró, virágzó, irigylésre okot adó kukoricatáblákat, de látni belvizes, a levegőtlen talajállapot miatt elsárgult fulladozó kukoricaterületeket. Észak-Magyarországon nem ritka a 4-6 leveles kukorica, jelentős táblaméretekkel.

A gazdaságunk közel 4000 ha szántó területen gazdálkodik 11 közigazgatási határban. Évente 700-800 ha kukoricát vetünk, melyből 300-350 ha szemes, 400-450 ha siló. Átlagos évben 8-10 tonna szabvány szerinti kukorica hozamot tudunk elérni, mely Nógrád megyei viszonylatban nem rossz. Ez a tavasz azonban a gazdálkodás eddigi ismereteit teljesen átírta hasonlóan az ország más gazdálkodóihoz. Nálunk azonban az éghajlati és természeti adottságaink miatt nem az árvíz és a belvíz okozott jelentős kárt és gondot, hanem a vetés. Amit időben el tudtunk vetni azt eliszapolta a víz, úgy hogy kénytelenek voltunk rávetni, tehát ebből már csak siló lesz. Mintegy 400 ha területet június közepén-végén vetettünk el. Összességében 123 ha olyan kukoricánk van, mely egy átlagos évben elvárható állapotú, fejlettségű.

Mi gazdálkodók a földet műveljük, nekünk vetnünk, aratnunk, termelnünk kell, mert ebből élünk. És persze reménykedünk. Bízunk a Jó Isten áldásában, hogy a Mihály fagy nélkül jön és hosszú, száraz őszünk lesz. Tudjuk, hogy jó termésre már nem számíthatunk, de ez még segíthet.
Ja és a valós kereslet-kínálat alapján alakuló tisztességes árat alakító piac, mert sajnos ebben is csak reménykedünk.

Befejezésül hallgassuk meg mi a véleménye a terménypiacra figyelő kereskedőnek. Csuka Csaba a Csuka Gabona Kft. ügyvezető igazgatója az alábbiakban összegezte gondolatait, válaszát: A Csuka Gabona Kft több mint 15 éve foglalkozunk terménykereskedelemmel. Évente 300-350 ezer tonna terményt vásárolunk fel, melynek 60-70%-a exportra kerül. Fő piacunk elsősorban Olaszország. Az országban járva igen változatos képet mutatnak a kukoricák. Az állományok jelentős része kiegyenlítetlen, ezért a várható termés mennyiségét nem tudjuk megbecsülni, s emiatt most még felelőtlenség lenne részünkről árat közölni. Jelenleg a piacra amúgy is kivárás a jellemző, mindenki megpróbálja kitolni a vásárlását, s a lehető legkésőbbi időpontban megjelenni árakkal. Az tény, hogy az ó kukorica készletek már nem jelentősek, a Dunántúlon szinte már alig lehet ilyen terményt felvásárolni. A betakarításig még sok idő van hátra, reméljük az időjárás kedvezően fog alakulni, s a piacon is olyan árak alakulnak ki, amelyekkel a termelők és a kereskedők is elégedettek lesznek.

drip.