Kiss M. Vencel a Valtrákra esküszik

A nyugat-dunántúli gazda elmondta: másfél évtizede kezdte meg korábbi MTZ gépparkjának cseréjét. Az első Valtra traktort 1994-ben vette meg, azzal a szándékkal, hogy korszerűsítse gépparkját. Ez az erőgép már jóval többet tudott, mint a Belorussziában gyártott traktorok, lényegesen kényelmesebb és megbízhatóbb volt az MTZ-knél - mondta a kapuvári gazdaság tulajdonosa.

Az első Valtra traktor a gazdaságban 85 lóerős volt. Ezt követően egy 160 lóerős hasonló márkájú erőgép is került rövidesen a gazdaságba. Majd az első 85 lóerős gépet ugyancsak Valtrára cserélte a gazdálkodó, de már 90 lóerőt meghaladó teljesítményűre. A mostani T 202-es Versu modell már a hatodik Valtra traktora. Mint azt Kiss M. Vencel többször is hangsúlyozta, azért maradt meg mindvégig a Valtra erőgépek mellett, mert megbízhatóak, hosszú élettartamúak és alacsony fogyasztásúak.

A legkisebb teljesítményű Valtra traktort a vállalkozás már 8 éve használja a gazdaságban, és mintegy 15 ezer üzemórát teljesítettek a géppel. Ezalatt igen kevésszer hibásodott meg a traktor, a gazdaság tulajdonosa szerint csak az úgynevezett kopó alkatrészeket kellett az erőgépben kicserélni. Ezért is döntött úgy, hogy a Valkon 2007 Kft-től újabb nagyteljesítményű Valtra traktort vásárol.

A gépeket általában az eladó cég visszavásárolta és így lett a géppark egyre korszerűbb és modernebb. Most a gazdaságban négy Valtra erőgép dolgozik. Így pillanatnyilag van egy 90, egy  180 lóerős korábban beszerzett traktor, valamint az idén ősszel sikerült megvásárolni a nagyon korszerű egyedi motorvezérléssel rendelkező N111 ECO HiTech 122 lóerő, és az új fejlesztésű sebességváltóval szerelt T202 Versu típusú 200 lóerő teljesítményű erőgépeket. Ez a géppark jelenleg a teljes gazdaságot ki tudja szolgálni.

Kettős öröm volt ennek a két traktornak az átadása a Valkon Kft-nél: ez az első Versu traktor, amely Magyarországon boldog tulajdonosa birtokába került, és az N111-es a  Valkon Kft két éves Valtra márkaképviselete alatt a 150-ik átadott Valtra traktor.

A traktorok számát azért növelte Kiss M. Vencel, mert korábban gyakran még éjszaka is dolgozni kellett a gépekkel, ugyanis 300 hektárt nem tudtak kiszolgálni. Ezért úgy döntött, hogy újabb nagyteljesítményű gépet állít munkába. Emellett a betakarítási munkák is gyorsabban elvégezhetőek több traktorral. Így biztosítható az optimális idő mind a talajmunkára, mind pedig a betakarításra.

Kiss M. Vencel mintegy 300 hektáron gazdálkodik összességében. Ennek a földterületnek kb. a fele saját tulajdonú, fele pedig bérlemény. A gazdaságban főként búzát, kukoricát, árpát és napraforgót termelnek. Emellett tartanak még 150 szarvasmarhát és 400 sertést is. Valamint vannak még úgynevezett hobbilovak is az istállóban. Így a cég árbevétele 200-300 millió forint között van évente a gazda becslése szerint.  A gazdaságban dolgoznak családtagok és alkalmazottak is.

A gazdálkodó nem tudta pontosan megmondani, hogy a szántóföldi növénytermesztésből vagy az állattenyésztésből származik-e több bevétele. Szerinte ugyanis a mezőgazdaságban pillanatnyilag minden ágazat padlót fogott. Úgy fogalmazott, hogy az idei év pangása miatt egy-két traktor árától biztosan elesett. (Ez szerény számítások szerint is mintegy 50-60 millió forint árbevétel-kiesést jelentett a kapuvári gazdaságban.)

A gazdálkodó szerint a kedvezőtlen piaci viszonyokat a nyomott gabonaárak idézték elő. Példaként említette: tavaly a malmi búza tonnájáért átlagosan 38 ezer forintot fizettek neki, míg most ugyanezért a mennyiségért a felvásárlóktól 10.000 forinttal kevesebbet, azaz 28 ezer forintot kap tonnánként. A műtrágya ára is rendkívüli módon megnőtt, ami az önköltséget jelentősen megemelte. Az önköltség minimum 20 százalékkal növekedett a gazdálkodó szerint.
A gazdálkodó úgy vélte: ahhoz, hogy helyzete javuljon, az országos helyzetnek kell javulnia mindenekelőtt. A gazdaságban az állattenyésztéssel kapcsolatban teljes önellátásra rendezkedtek be, azaz az állatok azt a takarmányt kapják, amit a gazdaságban megtermelnek. Ennek ellenére Kiss M. Vencel szerint „kutyaszorítóban” vannak.

Szerencseként említi, hogy a tehenek által adott tejet a környékbeli településeken értékesíteni tudják, mert vettek egy szállítóautót, amiben helyben ki tudják szolgálni a vevőket, és ezzel járják a környéket. Ez ad a gazdaság finanszírozásában némi mozgásteret – mondja a gazdálkodó. A direkt értékesítés során ugyanis egy liter tejért mégsem 55 forintot kapnak literenként, mint a tejfeldolgozó üzemektől, hanem 150 forintot. Az ÁFÁ-t levonva ez mintegy 120-130 forintos nettó árat jelent. Ez másfélszer több, mint amit a tejipar ad az alapanyagért. Emellett persze a tejfeldolgozóknak is értékesítenek tejet, mivel az egész termelést direkt módon nem lehet értékesíteni.

A gazdálkodó olyan jövőt képzelne el a magyar mezőgazdaság számára, amelyben a magyar termékek elsőbbséget élveznének az importárukkal szemben. Szerinte ugyanis a magyar gazdálkodók el tudnák látni az ország teljes lakosságát megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerrel. Emellett pedig a terméktöbbletnek új piacokat kellene keresni.