Agroinform

+36 20 477 5467 (H-P 8-16)

Regisztrált felhasználó:

Látogató most: , Tag:

Apróhirdetés: , Mai:

Április hónap időjárása

Forrás: Agroinform szaklap - március
Nyomtat
Létrehozva: 2010-03-18 10:50:49  
 
hirdetés
50 éves átlagok alapján - Az idei tavasz első harmadát kedvező talajvízkészlet jellemezte. Elszoktunk ettől az utóbbi években. Ez természetesen nagyon kedvező a tavaszi vetemények számára. A másik szokatlan időjárás a hűvös tavaszkezdet volt. Erre is régen volt már példa, hogy március közepén hó fedte a tájat. A hűvös március után jó esély van arra, hogy nagyon erőteljes lesz az áprilisi felmelegedés.

Április hónapunk időjárása a szeszélyes jelzővel lopta be magát a köztudatba. Ez a kijelentés elsősorban a napi hőmérséklet jelentős mértékű változásában nyilvánul meg. Különösen a maximum és a minimum hőmérsékleteknél tapasztalhatjuk, hogy egyik napról a másikra jelentősen, akár 12-17 fokkal is csökkenhet vagy nőhet a hőmérséklet, ami különösen megterhelő szervezetünk számára. A gyors lehűlésekre jellemző, hogy 1983 április 12-én a maximum hőmérsékletek az ország számos pontján elérték a 26,4 °C-ot, míg a rákövetkező napon már csupán 8,8 °C volt a legmagasabb hőmérséklet. Nemcsak a lehűlések gyorsak és intenzívek áprilisban, hanem a felmelegedések is. 1995 április 18-án a hajnali minimum hőmérséklet –1,9 °C körül alakult az Alföld nagy részén, míg április 19-én a hajnali órákban csupán  9,2 °C-ig hűlt le a levegő.

Erre a hónapra lehet igazán mondani, hogy egyes években szinte nyáriasan meleg köszönt ránk, míg más években csaknem télies időjárásban lehet részünk. Az utóbbi 50 év legmelegebb áprilisi hőmérsékletét 1986. április 8-án mérték. Az ország számos pontján 30 °C fölé emelkedtek a hőmérők higanyszálai. Míg a leghidegebb áprilisi hajnal 1969 április 21-én virradt ránk, amikor is  –5,3 °C-ig süllyedt az ország nagy részén hőmérséklet.

A közel 11 °C-os átlaghőmérsékletű április, vitathatatlanul tavaszi hónapnak tekinthető. Április 20-án a síkvidéki területek legnagyobb részén a napi átlaghőmérséklet átlépi a 10°C-ot. A napi  átlaghőmérséklet a hónap eleji 8-9 °C-ról gyorsan emelkedik és a hónap végére eléri a 13-14 °C-ot. A hőmérséklet emelkedése nem mentes azonban kisebb nagyobb ingadozásoktól, gyakoriak a különböző hőmérsékletű, hűvösebb illetve melegebb légtömegek érkezése.

A sokéves átlag alapján kisebb mértékű hőmérséklet visszaesés szokott bekövetkezni április 2-án, 10-én, 14-én illetve 18-án. A melegedési periódusok intenzívebbek és hosszabb ideig tartanak, mint a lehűlések. Április 3-8, 11-13, valamint 15-17 között gyakori a határozottabb felmelegedés. Április 21-től kezdődően a hónap végéig csaknem töretlen hőmérséklet emelkedésre számíthatunk.

A maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 15 °C körül fordulnak elő, míg a hónap végén nem ritkák a 20 °C-ot meghaladó értékek sem. A minimum hőmérsékletek 3 és 8 fok között alakulnak. A hónap utolsó harmadában megfigyelhető intenzív felmelegedés elsősorban a maximum hőmérsékletek határozott növekedésének köszönhető. A hónap folyamán a síkvidéki területeken általában 4 fagyos napra lehet számítani. De, 1969-ben 1988-ban és 1995-ben 9 fagyos nap fordult  elő. Míg 1971-ben, 1987-ben, 1989-ben, 1994-ben és 1999-ben egyetlen fagyos napban sem volt részünk áprilisban. 

A hőmérsékleti sokarcúsága miatt nehéz megítélni, hogy melyik év áprilisa volt a leghidegebb vagy legmelegebb az utóbbi 50 évben. Más nagyságrendi sorrend jellemző, ha az  átlaghőmérsékletek, illetve ha a maximum vagy minimum hőmérséklet alapján osztályozzuk a leghidegebb illetve legmelegebb éveket.

Ha az átlaghőmérséklet alapján nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy 1980-ban volt a leghidegebb az április, ekkor 7,4 °C volt a hónap átlaghőmérséklete, míg 2000-ben mérték az eddigi legmagasabb áprilisi átlaghőmérsékletet, 14,1 °C-ot.

A minimum hőmérsékletek szerint ez eddigi leghidegebb április 1981-ben volt, amikor 2,1 °C-os volt minimum hőmérsékletek átlaga, míg a legmelegebb április 2000-ben volt, amikor is a havi minimum hőmérsékletek átlaga elérte a 8,5 °C-ot.

A maximum hőmérsékletek szerint a 1982-es április volt a leghidegebb (12,7 °C-kal) míg 1986-ban volt a legmagasabb a maximum hőmérsékletek átlaga a hónap során (20,5 °C).

A nappalok hosszabbodása tovább folytatódik 12,5 óráról 14,5 órára nő a nappalhossz.
A napsütés havi mennyisége síkvidéki területeken 190-200 óra közötti. A napsütéses órák napi összege a hónap elején 5,5-6 óra közötti.  A hónap folyamán kisebb visszaesésekkel ugyan, de határozottan nő a napfénytartam napi összege. A hónap végén nem ritka a napi 8 órás napsütés sem. A hónap folyamán legkevesebb napsütésre 2-án,10-én, 13-án valamint 18-án számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 5-5,5 óra közötti.

A felhőzet előfordulási gyakorisága a márciusi értékkel azonosan alakul, azaz átlagosan 55-60%-os borultsággal kell számolni. A csapadék mennyisége, a csapadékosság jellege a márciusi értékhez képest, mintegy másfélszeresére nő. A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb a levegő labilitása, így intenzívebb, hevesebb zápor illetve zivatar kialakulására lehet számítani.  A napsütés nélküli napok száma 10-12, a ködös napoké 1-2. Maximálisan 8 csapadékmentes napra számíthatunk a hónap folyamán, de 1981-ben 16, míg 1994-ben 3 nap, azaz minden negyedik napon hullott valamennyi csapadék.


A hónap nagy részének időjárását az Atlanti-óceán felőli rendszeres gyakorisággal (általában 5 nap) érkező hűvös és nedves légtömegek alakítják. Ennek eredményként gyakori lehűlésekre, hirtelen felmelegedésekre és erős szélre lehet számítanunk a hónap folyamán. Ezen áramlási mezőknek köszönhetjük a változékony, már-már szeszélyesnek nevezhető időjárási helyzetek előfordulását. Ezzel magyarázható egyes években a nyárias, míg más években a télies jellegű időjárás. A hulló csapadék egyaránt lehet eső, havas eső, hódara vagy hó illetve jégeső. A hónap végén már zivatarok is előfordulhatnak. Az Alföld nagy részén átlagosan 2 zivataros nap kialakulására van esély.  

Átlagosan 11 csapadékos napra számíthatunk a hónap során. De, 1972-ben, 2001-ben és 2002-ben 17 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1991-ben csak 5 csapadékos nap volt.

A sokéves átlag alapján legnagyobb valószínűséggel 14-én, illetve 7-én, 12-én, és 17-én, 25-én és 27-én számíthatunk csapadékra. Április 9-én, és 21-én csekély bármilyen halmazállapotú csapadék hullásának esélye.

A hónap vége felé haladva, az emelkedő hőmérséklet következtében növekszik a lehullott csapadék mennyisége.  Nagyobb mennyiségű csapadékra főként a hónap második felében számíthatunk
A havi csapadékösszegek a síkvidéki területeken 40-50 mm közöttiek. Ennek ellenére a havi párolgás rendszerint meghaladja a lehullott csapadék mennyiséget, így megkezdődik a talaj fokozatos kiszáradása. 

A hótakaró előfordulásának valószínűsége igen csekély a síkvidéki területeken. Április 20-után már egyáltalán nem fordul elő. A legkésőbb feljegyzett hótakaró síkvidéki területeken 1930. április 16-a volt, amikor az ország több pontján 60 cm-is elérte a hóvastagság.

Mezőgazdasági szempontból az 5-20 mm közötti napi csapadékok a jelentősek, ezek ugyanis növelik a talaj vízkészletét. Az 5 mm alatti csapadékok viszont rendszerint elpárolognak így nincs vízkészlet növelő hatásuk. Átlagosan 3 ilyen mértékadó csapadékú napra számíthatunk a hónap folyamán, de 1996-ben 6, míg 1963-ban és 1968-ban egyetlen ilyen csapadékú nap sem fordult elő.

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán jelentős ingadozásokat mutat. Ez is jól jelzi a gyakori és jelentős nedvességkülönbségű levegőtömegek érkezését. Átlagos értéke síkvidéki területeken 50-55% közötti. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékekre 14-15-én, 18-án, 22-én illetve 25-én számíthatunk. Ezek a napok összefüggésben vannak a hónap csapadékosabb időszakaival, csapadékhulláskor ugyanis jelentősen megnő a levegő telítettségi aránya.

A ködhajlam csaknem megszűnik a síkvidéki területeken. A ködös napok száma 1 alatti, a ködös órák mennyisége 5 óra alá csökken szelesebb időjárás következményeként.


Bejelentkezés
 
Programok