Egyre nagyobb veszély fenyegeti a méheket. Minden jel arra utal, hogy a méhpopuláció csökkenésével nemcsak a méznek inthetünk búcsút, hanem a természet számos más ajándékának is – írja az ng.24.hu.
A méhek ugyanis nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az ökoszisztéma egyensúlyában, és az emberiség élelmiszer-termelésére is nagy hatással vannak. Ezért a méheket veszélyeztető környezeti és emberi tényezők komoly következményekkel járhatnak, melyek veszélyeztetik a méhpopulációt és a mi életünket egyaránt.
A méhek rendszerint pontosan tudják, hogy hová tartanak, ahogy azt is, hogy hova kell visszatérniük, hiszen rendkívül kifinomult tájékozódási képességgel rendelkeznek. Összetett szemükkel kissé másképp látják a világot, mint az emberek. A kisebb energiájú és nagyobb hullámhosszú vörös színt nem látják, de a nagy energiájú ultraibolya sugárzás mintázatait képesek érzékelni.
A méhekre leselkedő veszélyek
Ha valamilyen külső tényező hatására a kaptárak megrongálódnak, felborulnak vagy széttörnek, a méhek először a méhanya köré gyűlnek, és próbálják testükkel védeni. Kifinomult tájékozódási képességüknek köszönhetően kivétel nélkül minden egyes méh a méhanya köré gyűlik, ugyanis ilyen helyzetben a szagló képességükre támaszkodnak, és megérzik a különleges feromont.
Egy ilyen helyzet számukra nagyon veszélyes, hiszen elvesztették a menedéküket, nincs élelmük, és ki vannak téve a különböző külső hatásoknak, például az időjárási tényezőknek. Ilyenkor általában új menedék után néznek, majd újból elkezdik gyűjteni az élelmet, és egy biztonságos környezetet alakítanak ki. A kaptár elvesztése tehát nem minden esetben okozza a méhek elpusztulását, míg a mesterséges kémiai szerek ellen nem tudnak védekezni.
A méhek rendkívül kifinomult tájékozódási képességgel rendelkeznek – fotó: Pixabay
A kaptárelhagyás jelensége
A kaptárelhagyás nem túl régi jelenség, és valószínűleg a növényvédő szerek méhekre gyakorolt káros hatása és túlzott használata miatt alakult ki az utóbbi években. Ugyanis a talajvízben és a növényekben felhalmozódott növényvédő szerek nagyon káros hatással vannak a méhek idegrendszerére, ezáltal a tájékozódó képességükre, ennek következtében valószínűleg nem tudnak hazatalálni a kaptárakba.
Amint Gál Attila, a BeoBee Méhészet és a Virágbéke Méz Manufaktúra alapítója és vezető méhész az ng.24.hu-nak elmondta: ezekkel a szerekkel akkor találkoznak a rovarok, amikor nektárt gyűjtenek például a napraforgó virágáról, isznak a szántóföldön a pocsolyákból egy permetezés után.
Magyarországon még nincs veszélyben a méhpopuláció, mert nálunk még sok a méhész, és nagyon magas a négyzetkilométerenkénti méhsűrűség, a világ számos pontján azonban már egyre nagyobb a probléma e tekintetben. Az ágazat számára jelenleg sokkal nagyobb gondot okoz az olcsó, bizonytalan eredetű méz.
Hatalmas problémát jelent az olcsó, bizonytalan eredetű méz – fotó: Shutterstock
A fenti tények miatt a méhállomány drasztikus csökkenése várható világszerte, ami mindenre hatással lesz. Hiszen a háziméhektől és más beporzó rovaroktól függ több százezer növényfaj beporzása. Ez jelenleg 70-75 százalékot jelent, míg az emberiség élelmiszer-termelésének közel 50 százaléka függ a beporzóktól. Az élelmiszerek fele eltűnhet, ha nem cselekszik az emberiség.
A kaptárelhagyás jelensége a méz minőségére nincs hatással, azonban a méhpopuláció csökkenésével egyenesen arányosan csökkenni fog a megtermelt méz mennyisége is. Amennyiben eltűnnek a méhek, a méztől is elbúcsúzhatunk.
Mi a megoldás?
A kaptárelhagyás jelenségre nem létezik igazán hatékony gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény. Egy módon lehet ellene védekezni: ha nem telepítjük ki a méhcsaládokat intenzíven művelt mezőgazdasági területek környezetébe.
Illetve egyetlen átfogó, minden méhészetet és a teljes méhpopulációt védő megoldás létezik: a növényvédő szerek használatának csökkentése, vagy pedig olyanoknak a kifejlesztése, amelyeknek nincs káros hatása a beporzókra. Meg kellene találni az arany középutat a hatékony növényvédelem és a természet maximális védelme között.
