Miért olvashattunk valótlanságokat a sikeres sertésstratégiáról, amikor éppen most dől be a magyar sertéspiac?
Egyre több sertéstartó olvasónktól kapunk választ az elmúlt hetekben megjelent hírre, amelyben a sikeres sertésstratégiáról, a növekvő állatlétszámról és a fehéredő gazdaságról olvashattunk.
Hol az igazság akkor? Milyen áron adható el a sertés jelen pillanatban Magyarországon és hogyan jellemezhető a gazdasági helyzet a sertéstartók szemszögéből? – ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Marczin Zsoltot, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet vezetőjét.
– Kérjük, mutassa be röviden az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezetet.
Marczin Zsolt.: Szövetkezetünk 2014-ben több mint 700 ezer darab vágósertést értékesített, amivel Magyarországon piacvezetőnek számítunk. 2015-ben is hasonló volumennel számolhatunk. Tagjaink száma 105, fele kistermelő, a másik fele nagyüzem, így az ágazat teljes keresztmetszetét képviseljük.
– Mire elég az anyakoca- és az állatjóléti támogatás? Kiknek kedvez a jelenlegi támogatási rendszer a sertéstenyésztési ágazaton belül? Olvasónktól idézzük: "A jelenlegi támogatások maximum a túlélésre elégségesek, amivel a veszteség mértéke tompítható."
Ilyen a sertéshelyzet... – fotó: sverigesradio.se
M.Zs.: A jelenlegi támogatási rendszer alapjaiban az ágazat minden szereplőjét segíti. A nagyüzemek egyes állatjóléti támogatás típusokat nem tudnak igénybe venni, emiatt ők kevesebb támogatást tudnak igényelni.
– Egy fiatal gazda olvasónk a helyi nagygazdaság agronómusával számolgatott, ám sehogyan nem tudták gazdaságos irányba "billenteni a mérleg serpenyőjét". Malac-előállítással foglalkoznak, amelynek felvásárlási ára 550 forint. Ha 30 kilogrammos korban értékesítik a malacokat, akkor a támogatásokat is kalkulálva 70 ft/kg haszon marad meg úgy, hogy az állatorvosi költségek, a munkabérek és járulékos költségek nem lettek még kifizetve. Ki bír így életben maradni? A kicsik biztosan nem.
Malac-előállítás: Csináljam, vagy ne csináljam? – fotó: www.buzzfeed.com
– Következő aktuális kérdésünk: Kisebb ÁFA? Ki sem merjük ejteni a szánkon az 5%-os Áfát a sertéstartó olvasóink előtt, hiszen mindenhonnan azt halljuk, hogy semmit sem éreznek az áfacsökkenésből és el sem tudják képzelni, hogy a maradék 22% hová tűnhetett el a rendszerben.
M.Zs.: A 2014-ben bevezetett áfacsökkentés hatása pozitív volt, a vágóhidak helyzete valamelyest normalizálódott. Természetesen várható volt, hogy a részleges áfacsökkentés csak részmegoldás, hiszen a problémát nem tudja kezelni. A 2016. január 1-től bevezetésre kerülő, a teljes termékpályára kiterjesztett áfacsökkentés hatásai remélhetően látványosabbak lesznek. Nagyon fontos viszont, hogy a 22%-os áfamegtakarításból részesüljön egyenlő mértékben a fogyasztó, feldolgozó és a termelő. A sertéshús alapvető élelmiszernek számít, ezért a fogyasztást kis mértékben befolyásolja az árváltozás, azaz egy 22%-os húsárcsökkenés nem fogja látványosan megemelni a fogyasztást. Fontos az, hogy ez az „árrés” felosztásra kerüljön a piac szereplői között és ne a pillanatnyi erőviszonyokat tükrözze.
– Hogyan eshettek ilyen mélyre a felvásárlási árak – éppen a karácsonyi időszak előtt – és meddig kell még kitartaniuk a sertéstartóknak? Mekkora szerepe van a válságban a WHO-s vöröshús-botránynak?
M.Zs.: A WHO jelentésnek sajnos van fogyasztáscsökkentő hatása. A városi emberek, főleg a fiatalabb generációk szokásait nagymértékben befolyásolja a média. A hír megjelentét követően 5 centet estek a nyugat-európai tőzsdei húsárak.
A probléma fő oka a világpolitikai helyzet alakulása. A 2014 óta tartó orosz embargó legnagyobb vesztese az Unió mezőgazdasága volt, azon belül is a sertés. Az elmúlt több mint egy év bebizonyította, hogy az Uniónak nem sikerült elégséges új piacot találni, ahol ezt a mennyiséget le tudta volna vezetni. Az uniós piacon hatalmas húskészletek keringenek, amik rendszeresen piaci zavarokat okoznak. Ezen túl látványosan csökken a sertéshús fogyasztása Európa-szerte.
A sertés direkt módon nem támogatható, ezért fokozottan ki van téve a piaci zavaroknak. Az Unió Mezőgazdasági Bizottsága nem tartja indokoltnak az ágazat megsegítését, a magántárolási támogatás a problémát nem oldotta meg, csak elodázta.
Szomorú tény, hogy Magyarország sertésszektorának szervezetlensége most üt vissza. Az utóbbi évek megmutatták, hogy Magyarország és Kelet-Európa az Unió pufferországaivá váltak, azaz a fölös, dömpingárú húsok itt landolnak, rontva a magyar ágazat szereplőinek pozícióit. Emiatt mindenképpen fontos az ágazat integrációjának felpörgetése!
2016-ban mindenképpen várunk valamiféle élénkülést:
- Hiszen Európa-szerte megindult a kocakivágás
- Magyarországon az 5%-os Áfa tisztítja a piacot
- Remélhetően az Uniós embargó visszavonásra kerül.
– Az EU többi országában vajon mi a helyzet sertésfronton? – kérdezzük annak tudtában, hogy a külföldről már hazánkba szállított sertés ára 320 forint... Hogyan tudják ők ezt ennyiből kigazdálkodni? A nyugati nagy sertéstartó országokban mi az a stratégia (ha van ilyen), amit követnünk kellene?
M.Zs.: A helyzet Nyugat-Európában is válságos, ott is csődközelbe jutottak a gazdák. Ezen az áron ott se lehet rentábilisan termelni. Az ottani helyzetet bonyolítja, hogy elválik a malac-előállítás és hizlalás. A legnagyobb gondban a malac-előállítók vannak, mert a hizlalók nem akarják letelepíteni a hízóalapanyagot. Nyugat-Európában az lehet a segítség, hogy jóval fejlettebb az integráció, emiatt az érdekérvényesítés is erősebb. Információink vannak arról, hogy egyes országok bujtatott támogatásokkal segítik a farmereket.
A francia sertéstartó gazdák tüntetése, ez év első felében... – fotó: daylimail.co.uk
– A legfontosabb kérdés összefoglalva, hisz' ez az egy érdekli a magyar sertéstartókat: Hogyan tovább? Mi a megoldás?
M.Zs.: A válasz nagyon nehéz, mert sok jövőbeni esemény hatása nem ismert... – ilyen események például a külpolitikai helyzet alakulása, az 5%-os Áfa, vagy a fogyasztói szokások változása.
Ami viszont biztos:
- Magyarországon is meg kell valósítani az ágazat fokozottabb szabályozottságát, végső soron teljes integrációját.
- Jelenleg a szaktárca megtette az első lépéseket, a folyamatot mindenképpen fel kell gyorsítani, de ehhez az ágazat minden szereplőjére szükség van.
- Az ágazatra jellemző tulajdoni elkülönülés, szétaprózottság kiszolgáltatottá tesz bennünket a világpiacon, és tovább erősíti a „puffereffektust”.
- A piaci tisztulás mindenképpen helyzetbe hoz bennünket, hiszen egy helyről lehet nagy mennyiséget vásárolni, megfelelő garanciákkal. Az Áfa-mutyi mérséklődésével ez mindenképpen felértékeli Szövetkezetünket.
– Záró gondolatként egyik olvasónk leveléből idézünk – amit az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet szakembere sem hagyott szó nélkül.
"Nem kérünk pénzt vagy plusz támogatást, csak azt kérdezzük, hogy mit csináljunk másképpen, hogyan változtassunk, hogy ki tudjunk kapaszkodni a szakadék szélére... mindenünk megvan, ami a papírforma szerint a siker kulcsa: jó genetikai állomány, korszerű takarmányok és a szükséges technológiai háttér, de mégsem tudunk gazdaságosan termelni – és lassan minden reményünk elvész."
M.Zs.: Mindenkinek meg kell értenie, hogy sertést gazdaságosan előállítani jó minőségben alapkövetelmény. Ezt a világon sokan tudják, sokszor sokkal jobban nálunk. A feladatunk a sertések piacra juttatása, reményeink szerint az elérhető legmagasabb áron.
Tudomásul kell venni, hogy a mai piaci helyzetben ez is egy szakma. A sertéstartó nem tud megfelelni ezeknek a kihívásoknak, de nem is ez a feladata. Magyarországon sokan úgy gondolják, hogy mindenki tud értékesíteni, ezért vívja sok termelő és feldolgozó reménytelen és magányos harcát. Az integráció erről szól!
A termelő feladata, hogy minden energiáját a hatékony sertés-előállításra fordítsa, az értékesítés feladatát pedig delegálja a specialistáknak. A termelői csoport menedzsmentjének ez a feladata. A rendszer viszont csak akkor sikeres, ha a termelők legalább 90%-a integrációban termel, mert e nélkül nincs elég erő az érdekérvényesítésben.
Hasznosnak találta a cikket? Ossza meg a véleményét kommentben vagy írja meg nekünk a szerkesztoseg@agroinform.com e-mail címre.
_fill_540x300_0.jpg)
