Ilyen volt az Állatok Világnapja a tanyán

- Állattartóként érdemes az év vége felé számot adnunk, hogyan gazdálkodtunk és ki tudtuk-e elégíteni jószágaink igényeit, hogy azok genetikai képességük maximumán termeljenek számunkra.

Mondani szokás, hogy a "tehenet a száján keresztül fejik" - de nincsen ez másképpen a többi állatfajjal sem. Minden haszonállat úgy termel, ahogyan takarmányozzuk és amilyen kedvező körülmények között tartjuk őket.

Az állatjólét fogalma és szabályozási rendszere az állatvédelem keretein belül helyezkedik el.

Az állatvédelem nem más, mint az állatvilágot a külső veszélyforrásoktól védő emberi tevékenységek összessége. Ez egy sokrétű fogalom, amelybe beletartozik többek között a természetvédelem, amelynek feladata a fajtagazdagság megőrzése és az élőhelyek védelme. Ide sorolható az állategészségügy, amelynek célja az állatbetegségek, járványok leküzdése, megelőzése. Továbbá beletartozik még a vad és halgazdálkodási állományvédelem és az egyedvédelem is. Az állatvédelem története gyakorlatilag egyidős a háziasítással, ugyanis a domesztikált állatok tartása szükségképpen összefügg bizonyos mértékű védelmi tevékenységgel. Az emberek megvédték, ellátták állataikat.

Jóllakott, egészséges jószágok – fotó: sevenmileroadphilly.org

Mára sajnos az "állatvédelem" fogalmát hallva sok gazda keze ökölbe szorul, hiszen még elevenen élnek az emlékezetünkben az "állatvédő szervezetek" baromfi- és nyúlhús piaci támadásai, amelyek 2010 és 2012 között valóságos gazdasági terrorizmusként sújtottak le az állattartókra...

De kanyarodjunk vissza az egészséges, jó gazda-szemlélettel összeegyeztethető állatjóléttel, amely kielégítését napjainkban új kihívások nehezítik.

A klímaváltozás – és hatásai a haszonállatainkra

Egyes kutatások szerint a hús és tejtermék iránti növekvő igénytől hajtva az állattartás növekvő termelésének komoly és visszafordíthatatlan hatása lehet az egész bolygóra. Egy új elemzés szerint, ha a hús, baromfi, tojás és tejtermék iránti igény lépést tart az előrejelzésekkel, akkor 2050-re az állattartás környezeti következményei a bolygó szempontjából biztonságosnak tartott összes üvegházgáz kibocsátások 70%-áért lehetnek felelősek...

Mindez ördögi körnek is tekinthető, hiszen a klímaváltozás, illetve -ahogyan azt már korábbi cikkünkben is írtuk - a globális felmelegedés a gazdasági haszonállataink termelési teljesítményét is visszavetheti, aminek következtében a gazdáknak egyre több ráfordítással jár majd a hús- vagy állati termék előállítás.

Egyre több kutatás irányul az új - a globális felmelegedést jobban toleráló gazdasági haszonállat fajták kialakítására és népszerűsítésére, amelyekről bővebben ITT olvashat.

Tejelő tehén a showbírálaton – fotó: EuroTier

Tejtermelők kihívásai

A klímaváltozás problémáin - és a nagy hőmérséklet-ingadozások tejtermelésre vonatkozó negatív hatásain túllépve, sajnos még súlyosabb problémákkal kell szembenézniük a magyar tejtermelőknek.

A tej ára nem csak Magyarországon tragikusan alacsony, hanem a világpiaci ár is többéves mélypontra süllyedt az elmúlt hónapokban. Ilyen kedvezőtlen feltételek- és ekkora gazdasági kockázat mellett, talán még nagyobb szerepe van a gondos takarmányozásnak és a fokozott odafigyelésnek.

Sertéstartók problémái

A korábbi években tapasztalható sertésszám csökkenés megállt, két éve folyamatosan növekszik az egyedszám... ez mégsem jelenti azt, hogy az ágazat szereplőinek nem kell komoly gondokkal küzdeniük. Az ágazatban problémát jelent a vertikális és a horizontális kapcsolatok működése, az ágazat alacsony szervezettsége. Ezért fontos, hogy létrejött a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ), amely segítheti az ágazat szereplőinek piacra jutását is.

Sertéstelep – fotó: www.machineshed.com

Aktuális kérdés, hogy vajon milyen eredményeket várhatnak a termelők a sertés tőkehúsok általános forgalmi adójának (áfa) jövő év eleji, 27-ről 5 százalékra való csökkentésétől? - Ezt még nem tudjuk, ám azt igen, hogy a termelők - saját bevallásuk szerint - semmit nem éreznek abból, hogy a tavalyi 27 százalékos áfa helyett csak 5 százalékot tesznek rá az élősertés árára. A maradék 22 százalékból szinte semmi nem jutott a termelőknek, a kérdés csak annyi, hogy ez hova tűnhetett el a rendszerben? - A sertésárak követhetetlen alakulásáról - és ezek lehetséges okairól korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

A baromfitartók – kivárnak

A baromfiágazati vállalkozások hazánkban és nemzetközi szinten is egyre nagyobb szerepet töltenek be a lakosság élelmezésében. A Baromfi Termék Tanács - termelői nevében - arra kéri a döntéshozókat, hogy segítsék a baromfiszektor további fejlődését. Az ágazat szereplői azt szeretnék, ha a kormány az általános forgalmi adó (áfa) szabályozást is úgy alakítaná, hogy a változtatások a baromfiszektornak egyenlő esélyeket biztosítsanak más húságazati termékpályákkal.

Baromfiudvar – fotó: www.farmstayus.com

Addig is, amíg ezekre a fontos döntésekre várunk - az Agroinform.hu szerkesztősége hasznos szakcikkekkel igyekszik segíteni az ágazatok boldogulását.

Szarvasmarhatartók és juhászok küzdelme a kéknyelvvel

Több mint egy éve harcolunk a kéknyelv-betegséggel, ami hosszabb-rövidebb időre eltűnik, majd újra felüti a fejét az ország egyes területein. Ezekben a hetekben újabb - és újabb korlátozásokat vezettek be a betegség terjedése miatt, a legutóbbit Baranya megyére vonatkozóan amit korábbi cikkünkben IDE KATTINTVA olvashatnak.

Komoly dilemma a gazdálkodók számára, hogy elővigyázatosságból oltsanak-e, vagy várjanak, hátha elkerülik őket a rettegett törpeszúnyogok. Senki nem szeretne az "új kitörési ponttá válni"...

Szabadtartásos marhatartás – fotó: fromscratchclub.com

Lótartóink – és a fertőző kevésvérűség

A lovak fertőző kevésvérűségének járványügyi helyzetéről folyamatos tájékoztatást kapnak a lótartók a Nébih honlapján, amelyet ide kattintva is elérhetnek olvasóink.

Hiába számolnak be a hírek újabb fertőzésekről és a kevésvérűség fertőzésének gyanúiról, a Nébih kijelentette, hogy nincs járvány és félelemre nincs okunk... - de azért a szabályok betartására fokozottan ügyelniük kell a gazdáknak...

Méhészek a növényvédő szerek világában

A hazai méhelhullások és a növényvédő szer felhasználás közötti összefüggések okai kellő rálátással feltárhatók. - A témát részletesen körüljárjuk szakcikkünkben, amely a "Merre tovább növényvédelem?" című szakkonferencián elhangzott beszélgetésekből készült.

Most, hogy a legtöbb állattenyésztési ágazat nehézségeit körülírtuk, nincsen más feladatunk hátra, mint hogy továbbra is legjobb tudásunk szerint óvjuk, védjük haszonállatainkat - a saját megélhetésünk érdekében is. Mindehhez nagy segítséget jelenthetnek a hamarosan napvilágot látó állattenyésztők számára igényelhető pályázatok, amelyekről korábban megjelent cikkünkben, IDE KATTINTVA olvashatnak.