„Azért van szükség a klónozott húsok és a klónozott állatok örökítő anyagának import tilalmára, mert ellenkező esetben a szabályozással csak bátorítanánk a haszonállatok klónozását a harmadik országokban” – indokolta Renate Sommer raportőr (a jogszabálymódosítást gondozó bizottsági tag) az EU mezőgazdasági bizottságának döntését. A képviselő hozzátette: a fogyasztók nagy többsége állatjóléti okokból elutasítja a klónozást, emellett az eljárásra nincs szükség az Unió húsellátásának biztosításához. Sommer megfogalmazása szerint a most elfogadott szigorítást az európai értékek és elvek képviselete indokolja. „Vörös vonalnak” nevezte Giulia Moi, az ügy másik raportőre a harmadik országból származó klónozott állatok és leszármazottaik húsának importját az EU-ba.
A jövőben a harmadik országból érkező hústermékek és állati eredetű takarmányok importőreinek igazolnia kell, hogy az állat nem klónozott vagy klón leszármazottja. – fotó: Shutterstock
A bizottság döntése, amelyről szeptember elején szavaz az Európai Parlament, minden tagállamra kötelezően vonatkozóan vezetné be a szigorú tiltást. A képviselők emellett a jogszabály hatályát is kiterjesztették, így az a jövőben minden, haszonállatként tartott fajtára vonatkozna, míg a bizottság eredeti javaslat csak a szarvasmarha-, juh- , kecske- és lóféléket nevezte meg tiltottként.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA 2008-as beszámolójában megállapította, hogy a klónozás jelentős egészségügyi és állatjóléti kockázattal jár az állatokra nézve. A klónozás hatékonysága a szarvasmarhaféléknél átlag 6-15 százalék, a sertéseknél 6 százalék. A klónok nagy része rendellenességeket mutat, ezért a körükben magas a halálozási arány.
