A méhlegelő keverék növényi összetétele
A telepítés több évre szól, így növényi összetétele is ennek megfelelő. A keverék tíz, zömmel pillangós virágú növényből áll, de tartalmaz facéliát, pohánkát és mustárt is. 
A többfunkciós keverék, mely egyéves és évelő növényeket is tartalmaz és már a telepítés évében nagy virágtömeget ad. Méhlegelő funkció mellett számos más lehetőséget is teremt (takarmány, vadföld, talajerózió elleni védekezés). 
A keveréket a Syngenta Kft., a Lajtamag Kft. vetőmag forgalmazó céggel együttműködve alakította ki és a tapasztalatok azt mutatják hogy az ország bármely termőtáján gazdagon virágzik. A keverék beszerezhető:
Lajtamag Kft., 9246 Mosonudvar, Berki út 1. Telefon: +36-96/578-280.

Méhlegelők telepítése, művelése
Vetőágy készítése

Talajigény: Talajjal szemben a keveréket alkotó egyes növényfajok eltérő igényűek, de általánosan elmondható, hogy a legtöbb mezőgazdasági művelésre alkalmas talajon vethető, mindig van a keverékben olyan faj, mely szépen díszlik az adott talajtípuson és a keverék a méhlegelő funkcióját betölti. Előveteménnyel szemben nem igényes, talán csak pillangósok után, hereuntság miatt, ne telepítsük. Telepítése tápanyagellátást nem igényel, pillangósok révén a levegő nitrogéntartalmát megköti, így gazdagítja a talaj tápanyagtartalmát. A vetésidő megválasztható, lehet kora tavaszi, április közepéig, illetve nyári, nyár végi időszak. A tavaszi telepítés a tavaszi árpa, a nyári, nyár végi telepítés a repce termesztési rendszerébe könnyen beilleszthető.
Tavaszi telepítéssel az akácvirágzás utáni időszakra időzíthetjük a keverékben lévő facélia virágzását, ami a vetést követően 49-56. nap között kezd virágozni és a napraforgó virágzásig lezajlik.
Nyári telepítésnél a méhek betelelését segíthetjük a szeptember eleji-közepi virágzó méhlegelők biztosításával (ilyenkor néhány nappal megrövidül a facélia virágzási idejének kezdete). Nem cél, hogy a méhlegelő telepítés konkurenciát jelentsen egyéb nagy virágtömegekkel szemben, célja, hogy a mezőgazdasági környezetben meglévő táplálékszegény időszakokat áthidalja.
A magágy-előkészítés, a számos aprómagvú pillangós növény miatt aprómorzsás talajszerkezetet kíván legalább a vetés mélységéig. A vetőmagmennyiség 25 kg/ha, vetésmélység 1-2 cm, vetőgéppel gabonasortávra, de szórva kézzel, vagy géppel is egyenletes állomány érhető el. Vetést követően mindig hengerezzük le a talajt így gyors és egyenletes kelést biztosítunk. (A tömörítés megoldható személygépkocsi kerekeivel is, kisebb területen.)

Növényápolás, gyomszabályozás
Cél az állomány gyommentesen tartása, és a méhlegelő minél hosszabb ideig való virágzásban tartása. A méhlegelőkön vegyszeres gyomirtást nem, csak mechanikai gyomszabályozást alkalmazzunk (kaszálással, szárzúzással). 
A telepítés évében a parlagfűvel fertőzött területeken az állományt le kell kaszálni július 1. előtt, a következő évektől az állomány gyors kezdeti fejlődése miatt a parlagfű nem okoz gondot. A kaszálás idejét a virágzó és az elszáradó növények arányában határozzuk meg, 50% elszáradó virágnál kaszáljunk. Célszerű a terület felét lekaszálni, így mindig marad virágzó felület és mire 
a kaszálatlan rész elvirágzik akkorra a lekaszált területen megindul a virágzás. A meghagyott állománnyal a korábban lekaszált terület újravirágzását meg kell várni, így biztosítva folyamatos táplálkozó helyet a beporzó rovaroknak. Kisebb méretű telepítések esetében is kívánatos, hogy maradjon táplálkozó hely a méhlegelőn. Az állomány teljes kaszálása is lehetséges, ha a közelben más forrásból tudnak táplálkozni a beporzó közösségek (napraforgó virágzás). Az állomány rövid szárral (10 cm) és jólbokrosodva menjen a télbe. Az utolsó kaszálás után maradjon ideje az állománynak még fejlődni az első fagyok megérkezéséig. Szakszerű műveléssel a méhlegelő 3-4 évig fennmaradhat, feltörésről, újravetésről ezt követően gondoskodhatunk.
Méhlegelőkkel kapcsolatos tanácsadás: poszmehlegelo@mail.com



A beporzó program 2012. évi eredményei. A programban 2012 őszéig 17 megyében, mintegy 250 hektáron történtek meg méhlegelő telepítések. A vetések közül 97 helyszín 170 telepítését követjük nyomon. A méhlegelők tudományos értékelése a korábbi évekhez hasonlóan tovább folytatódott. A program célja annak a megállapítása, hogy mérhetők-e különbségek a telepített méhlegelők és a természetes növényállományú kontrol területek viráglátogatottsága között az egyes beporzó csoportok tekintetében. Hat célcsoportot vizsgáltunk: méhek, poszméhek, bányászméhek, művészméhek, zengőlegyek, valamint lepkék. 
A mintavételezések során 2012-ben, összesen 235 számlálás történt, kontrol (természetes növénytársulások) és a telepített területeken.
A számlálások során a telepített méhlegelő területeken a beporzó rovarok nagyobb egyedszámát mértük minden fajcsoport esetében. A legnagyobb különbséget művészméhek esetén tapasztaltuk 13,5-szeres, de szintén jelentős különbségeket mértünk méhek 5,2-szeres, bányászméhek 4,6-szoros, és poszméhek 4,3-szoros, esetén is a telepített területek javára, a természetes növénytársulású kontrol területekkel összehasonlítva.


Az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája külön támogatásban fogja részesiteni az ökölógiai területek fenntartását. Ennek egyik eleme lehet a méhlegelő területek kialakítása is. A támogatás ösztönzi majd a mezőgazdasági termelőket ökológiai területek kialakítására. A Syngenta pedig mint „Jó mezőgazdasági gyakorlatot” ajánlja a méhlegelők telepítését a mezőgazdálkodók számára.

Benke Szabolcs, Pecze Rozália
Syngenta Beporzó program


Bővebben a Syngenta honlapján >>>