A Regionprodukt-Ukraina 2014-ben elhatározta, hogy nemzetközi (főleg holland és német) közreműködéssel egy óriási kacsahizlaló telepet létesít 864.000 (az eredeti elképzelés szerint kb. tizszer ennyi) broilerkacsa elhelyezésére, amelyeknek 42 nap alatt kellett volna elérniük a vágósúlyt – olvasható az AgrarHeute hírportálon, valamint a Humane Society International beszámolójában.

A szerződés alapján ehhez az istállók berendezéseit, a vágóhidat és a kapcsolódó biogáztermelő telepet német cégeknek kellett volna szállítaniuk. A szállításra a német kormány 42 millió eurós bankgaranciát vállalt. Az előállított kacsahús egy részét esetleg Németországba szállították volna, mivel az EU-társulási szerződés alapján Ukrajnának lehetősége nyílt 2016-ban 17.600 tonna szárnyashúst vámmentesen szállítani a tagországokba. A fő érv a telep építése mellett az volt, hogy a kacsahúst – amiből egyébként a németeknél nincs hiány – Ukrajnában 20 százalékkal olcsóbban lehet előállítani mint Németországban.

Az elmúlt évben azonban a fővállalkozó pénzügyi nehézségei miatt az építkezés leállt. A garanciát egyelőre a német kormány sem tudja teljesíteni, mivel hiányoznak az ahhoz szükséges pénzügyi eszközök. Időközben a zöldek és az állatvédők is tiltakozást jelentettek be az alapvető állatjóléti szempontok figyelmen kívül hagyása miatt (zsúfoltság, rácspadló). A telep további sorsa átláthatatlan, és bonyolult összefonódásokkal terhes. Az ukránok szerint a félig kész épületeket már háromszor kifosztották. A németeknek, mivel nem tudták teljesíteni a vállalásokat, 25 millió euró kártérítést kellett fizetniük, és az ügy még nincs lezárva.

kacsa

Rossz körülmények között tartották a madarakat – fotó: Shutterstock

Ez az eset komoly tanulságokkal szolgál azon magyar vállalkozók számára is, akik ukrán partnerekkel közös beruházásokat kívánnak megvalósítani. Nevezetesen:

• Óvakodni kell a beruházások túlméretezésétől, és ha ez másképp nem megy, akkor a megvalósítást jól elkülönített (egymástól független) szakaszokra kell felosztani.

• Az állatjóléti szabályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.

• Az állami garancia nyújtása felesleges kockázatot jelent, a kereskedelmi szerződések a vállalkozók felelősségi körébe tartoznak.

• Biztosítékot kell szerezni az ukrán partnerek megbízhatósát illetően.

• A közös beruházás megtérülését hosszú távra kell tervezni, mert ha olcsóbb is a kacsahús előállítása Ukrajnában, néhány éven belül drágább lehet, de akkor már a telepet nem lehet hazahozni. Más dolog egy növénytermesztő gazdaság megvásárlása (sok német gyakorolja), mert ott nincs magas beruházási költség, a vételárat pedig vissza lehet szerezni.