A trágyázási technológia során a trágyát keletkezésének és felhasználásának időpontjai között érlelni szükséges, melyhez megfelelő tárolási körülményeket kell biztosítani. Ennek során a trágya a megengedhető erjesztési veszteségén kívül nem veszíthet tápanyagértékéből. Arról is gondoskodnunk kell, hogy a tárolása során ne szennyezze a környezetet.
Karámkitrágyázás – fotó: manitou.com
A keletkezési helyén mélyalmos trágyaként való tárolás mellett tárolható az állattartó telepen erre kialakított tárgyatárolóban, illetve a felhasználás helyén a tábla szélén. Az egyik legideálisabb megoldás a trágyatároló telepen történő tárolás és érlelés. Az állandó trágyatelepet az állattenyésztő telepen egy kiemelkedő, kissé magasabban fekvő, lehetőleg szélvédett helyen célszerű kialakítani.
Trágyakazal építése homlokrakodóval – fotó: jcb.com
A trágyatelep méretét alapvetően az állatlétszám határozza meg, de befolyásolja a takarmányozás módja is, mivel a legeltetett állatok után kevesebb trágya keletkezik, mint az állandóan istállóban tartott állománynál. Szarvasmarhatelepeken általában 500 kg élősúlyú állatonként 8-10 tonna trágyával számolhatunk egy évben.
Amennyiben a trágyát a tábla szélén, a felhasználási helyhez közel tároljuk, a trágyakazal helyét úgy kell megválasztani, hogy a trágya a kazaltól a kijuttatáskor gyorsan széthordható legyen. Figyelni kell arra a hely megválasztása során, hogy a keletkező trágyalé ne folyjon el a felszínen, és ne jusson talaj-, illetve élővizekbe.
Trágya betárolása betonos tárolóba – fotó: Weidemann
Mindkét tárolási módnál a trágyakazal alját körülbelül 30 cm szalmaréteggel kell megkezdeni. A kazlat úgy kell megépíteni, hogy napi 40-60 cm vastagságú réteg felrakható legyen rá. Egy négyzetméter területre általában 10 állat trágyája rakható fel, a kazal magassága pedig ne legyen nagyobb a 2,5-3 métertől.
A 75-80 százalékos nedvességtartalmú friss trágya a saját önsúlyától általában a felrakást követően összetömődik, melegedés indul meg, és megkezdődik az erjedés. Akkor kedvező a kazal erjedése, ha három-négy nap után eléri a hőfoka a 60-70 oC -ot. Téli időszakban ehhez dupla annyi idő kell, bár itt a téli lehűlés mértéke is nagyban befolyásolja ezt, ezért ilyenkor a istállóból kikerülő trágyát a lehető leggyorsabban, minimális lehűlés mellett kazalba kell rendezni.
Ezt a magas hőmérsékletet általában a trágya két hónapig megtartja, majd a harmadik hónaptól elkezd csökkenni a belső hőmérséklete, a hónap végére már el kell érnie a 40 oC -ot. A kihűlés időszaka alatt a trágyát mozgatni nem szabad, kerülni kell a kazal megbontását.
A három hónapos érlelést követően a trágya féléretté, kiszórhatóvá válik. Ha netán a trágyakazal belső hőmérséklete a 70 oC-ot meghaladná, akkor azonnal le kell hűteni, meg kell akadályozni, hogy a hőfok elérje a 80 oC-ot. Ilyenkor ezt a legegyszerűbb módon locsolással tudjuk megoldani és lehűteni.
Helytelenül tárolt trágya – fotó: cms.sulinet.hu
A trágya hőfokának ellenőrzésére nem mindenki tart speciális trágyahőmérőt gazdaságában, ezért ennek egy egyszerűbb módja, ha a körülbelül másfél méter hosszú,10-es köracélt beszúrjuk több helyen a trágyakazalba. A beszúrást követően 10 percre bent hagyjuk, majd kiemelés után megérintjük. Ha kezünkkel még tartósan megfogható a vasrúd, akkor a kazal hőmérséklete még biztosan 60 oC alatt van.
A trágyakazlat az építés közben, főleg a nagyon meleg nyári napokon ajánlatos fóliával letakarni, de a kész kazlat is megóvhatjuk így a nagy meleg okozta kiszáradástól, mert ma már a földeléssel történő lezárás költséges módját nem nagyon alkalmazza senki.
Általában hektáronként 30-50 tonna trágya kiszórása az ideális, így ennek megfelelően kell a trágyamennyiséget kiválasztani egy adott kazal megépítésénél. Ha ezeket a fentebb felsorolt tárolási, erjesztési tanácsokat szem előtt tartjuk, számíthatunk rá, hogy a lehető legkisebb tápanyagveszteséggel tudjuk eltárolni a trágyát a kijuttatásig.
_fill_540x300_0.jpg)
