Hirdetés
Fórum
| Becenév: | phylazonit |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2010-02-04 16:29:47 |
| Utolsó belépés: | 2014-09-23 12:56:19 |
| Fórum hozzászólás: | 148 |
Fórumhozzászólásai
- Deutz Fahr traktorok új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Haszonbérleti szerződés új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Szója termesztése új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
- Rövidtárcsák új
Cikkajánló
Mire figyeljen a gazda, aki ősszel búzát vagy árpát vetett? + VIDEÓ
Összefoglaló és videó a Kalászos növények – aktuális munkálatok webináriumról.
Előzmény: #694 hozzászólása
Igen, mi üzemeltetjük.
A webáruház a megújult honlapunkról is elérhető. Az új honlapot a mai napon tettük a látogatóink számára is elérhetővé.
www.phylazonit.hu
Előzmény: #687 hozzászólása
A bacik napfénytől védett hűvös helyen pl. pince több hónapig is eláll. De egy egyszerű tárolóban is ha nincs 40 fokos hőség, akkor hetekig, hónapokig.
Amennyiben van kijuttató berendezése, akkor 20 vagy 40 literig kell felhígitania a kijuttatandó Phylazonitot, attól függően, hogy milyen módon fogja kijuttatni. A ballonon azért van az a vízdózis, mert akkor még nem volt kijuttató szerkezet. Ez módosítás alatt áll az engedélyokiratban.
Előzmény: #684 hozzászólása
A baktériumtrágyák működése jó, így nyugodt lehet, jól döntött.
Örömmel vennénk, szeretettel fogadnánk eredményeit, és megköszönnénk, ha megosztaná Velünk akár ezen fórum keretein belül, akár közvetlenül számunkra az info@phylazonit.hu címre.
A bacik felhasználásában azonban fontos, hogy megfelelő tanácsadást nyújtsanak a cégek, amit sajnos nem minden cég tesz meg.
Előzmény: #682 hozzászólása
Ha információra van szüksége, esetleg segítségére lehetünk valamiben, kérem keressen minket a 20/ 275-5299 telefonszámon, melyen szakértőnk készséggel áll rendelkezésére, válaszol kérdéseire.
Előzmény: #680 hozzászólása
Cégünk szívesen megvizsgálja az Ön által használt anyagokat, amellyel össze akarja keverni a Phylazonitot, hogy milyen hatással van rá. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a címünkre 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 6. elküld egy minta mennyiséget a termékből. De vegye fel közvetlenül velünk a kapcsolatot a 20-9-516-345-ös számon, keresse Vajda Pétert bizalommal.
Előzmény: #678 hozzászólása
A klórpirifosz bomlástermékei között van antibakteriális hatású vegyület, ezért vetőágyba együttesen nem javasolt sem a granulátum (Kentaur 5G) sem a folyékony készítmény (Pyrinex, Cyren) kijuttatása. Biztonságosabbnak tűnik, ha a Phylazonitot a magágy-előkészítésnél juttatjátok ki és dolgozzátok be, elkerülve ezzel a közvetlen és nagy koncentrációban való érintkezést.
Másik megoldás, hogy talajfertőtlenítésre a Force 1,5G nevű készítményt használjátok.
Saját vizsgálati eredmények a klórpirifoszról 2014 folyamán várhatók.
Előzmény: #676 hozzászólása
A rézcsőről a környezet pH-jától, ionösszetételétől stb. függően több-kevesebb rézion válik le és halmozódik fel. A rézionnak erős baktericid hatása van ezért rézcsövek alkalmazása a baktériumok pusztulását okozza.
Példa: Réztartalmú permetezőszereket a növényvédelemben baktériumok pusztítására használnak. Pl. a tűzelhalást okozó Erwinia ellen kíválóan alkalmas.
Előzmény: #674 hozzászólása
A légbeszívásos fúvóka teljesen jó, nagy sebességű, nagyobb mennyiségű kijuttatásra például az AI XR TeeJet 110015-öt szoktuk javasolni.
A kijuttatószerkezetes oldalunkon letölthető brosúrából minden lényeges részlet megtudható ezzel kapcsolatban.
Előzmény: #672 hozzászólása
Ez nem csak savanyú talajra igaz. A talajoltáskor használt baktériumok tevékenysége, az aktivizált talajélet optimális irányba mozdítja el a talaj kémhatását, savas, lúgos szélsőségekből egyaránt. Ezt a vörösiszap-rehabilitáció is igazolta, amikor 8 fölötti pH-jú talajokon alkalmazták a Phylazonitot.
A kémhatás tekintetében a megfelelő szervesanyag-tartalom puffer-, azaz kiegyenlítő hatással rendelkezik. A megnövelt talajélet a szármaradványok lebontásán keresztül növeli a szervesanyag-tartalmat, illetve a mikroorganizmusok által kibocsátott anyagok is szabályozzák a kémhatást.
A savanyú talajok pH-jának növelésével egyébként a Phylazonit korlátozza a növények káros nehézfémsó-felvételét is, így csökkenti az őket érő stresszt.
Előzmény: #3398 hozzászólása
Egyelőre annyit sikerült megtudnom így a szezonban, hogy a csongrádi referencia, akiről beszéltem, nem nagy területen, 1-2 hektáron termeszt fűszerpaprikát, viszonylag kis területű kontrollal. A tapasztalat pedig az, hogy jelentősen javulnak a beltartalmi mutatók, és sokkal élénkebb vörös a kezelt állományban a paprika. Ha valaki beszélne személyesen a termelővel, meg tudom adni az elérhetőségét.
Előzmény: #3389 hozzászólása
Erről a területet ismerő tanácsadónk tud majd pontosat mondani. Vannak irányadó számok, de nyilván kultúrafüggő, és befolyásolja az értékeket a talajállapot (a tápanyag-ellátottságon túl). Ezért szoktunk egy személyes felkeresést javasolni.
Természetesen van olyan eset is, hogy a termelő nem csökkenti az adagokat, hanem pluszban juttat ki Phylazonitot, és a hozamnövekedéssel számol.
Előzmény: #3385 hozzászólása
Van tapasztalat több területről is (korábban pl. Szabolcsból, Békésből). Most várok egy csongrádi referenciát a tanácsadótól, amint meglesz, megosztom.
Előzmény: #663 hozzászólása
Lehetni minden lehet. :) Mindenesetre ők azóta is használják a Phylazonitot, és elég nagy sikerrel.
Előzmény: #650 hozzászólása
Gondoltam, hogy arra célzol. Rákérdeztem még egyszer. És abban igazad van, hogy a baloldal a szomszédé, de mindkét területet az idézett gazda művelte, és a Phylazoniton kívül nem volt más technológiai eltérés. (A talajok korábbi kezeléseiről, állapotáról nincsenek infóim.)
Még egy adalék: a gyorsabb csírázás, a nagyobb zöldtömeg takarhatja annyival hamarabb a talajt, hogy a kukorica versenyelőnyhöz jusson a gyomokkal szemben, ez is képes lehet jelentős különbségeket okozni.
Előzmény: #3334 hozzászólása
A baktériumtrágyák hatásmechnizmusa elég összetett. Ésszerű gazdálkodással valóban igaz az, hogy a bacik mellett elég kevesebb tápanyagot kiadni (és gyakran kevesebb más inputanyagra is van szükség), de nem azért, mert a talaj készleteit élnék fel.
Egyrészt a nitrogénkötő törzsek a talajlevegő nitrogénjét bontják meg, ezt alakítják át. Ebből pedig egy jó levegőháztartású talajban korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. Ezzel a cellulózbontás magas nitrogénigénye is kielégíthető, nincs pentozán hatás, a bomlás nem a növény elől veszi el a nitrogént.
Másrészt a cellulózbontó baktériumok lebontják a talajban található növényi maradványokat, és ezek nem pangnak, rothadnak, hanem (a talajművelést és a növényvédelmet is könnyítve) felszabadulnak belőlük a növényi tápanyagok (pl. K, P, de még mikroelemek is, amelyek művi visszapótlása gyakran elmarad), és visszakerülnek a talaj körforgásába. Ráadásul javítják a talajszerkezetet. A kulcs az, hogy legyen szerves anyag a talajban, de ez a szár- és gyökérmaradványok beforgatásával többnyire jól megoldható. Hosszútávon ennek eredménye kimutatható humusztartalom-növekedés.
Ráadásul a foszformobilizáló törzsek képesek a kötött, és a foszfortartalmú trágyák kijuttatása után gyorsan lekötődő talajfoszfor feltárására. Ezért van szükség kisebb mennyiségű utánpótlásra, mert az jobban hasznosul.
Ezek csak az alapfunkciók, de gondoltam, félig megszólíttatva leírom, miért nem merül ki a talaj a Phylazonittól, Hogy mitől lesz még több, azt meg sorolhatnám hosszan. :)
Előzmény: #644 hozzászólása
Ezek a képek terepen készültek, a leírt dátumokon. Hogy a konkurencia mit gondol, vagy mit állít róluk, azt gondolom, nem kell ecsetelnem, mennyire mérvadó.
Hogy a gazdák tőlünk pénzt kapnának, hogy ilyen képeket csinálhassunk? Nevetséges. Legtöbbjük maga hívja a tanácsadónkat, hogy jöjjön, nézze meg, fotózza le, milyen a különbség. Megfordult a kezemben pár tapasztalati lap, egyre pontosabb leírásokat kapunk, ki, hogyan, mikor, mivel, mi mellett juttatta ki a Phylazonitot, milyen eredményt látott/mért. Ha valaki egy konkrét képnek nem hisz, kérje ki a termelő elérhetőségét, ha nincs ott a kép alatt. Ő pontosan elmondja a technológiát, meg amit még fontosnak tart. Ja, fizetünk neki, hogy a reklámozzon minket? Na persze...
Előzmény: #639 hozzászólása
Mi ebben az albumban időnként megosztunk pár termelők által készített képet. Idén is így lesz. Akad köztük olyan (jellemzően felezett kép), ahol állományban látszik a különbség, akár vetés után pár héttel, akár a vegetációs időszakban, akár betakarítás előtt. Szinte mindig látványos a gyökérnövekedés közti különbség a kezelt állomány javára (ami nemcsak jobb szárazságtűrést, és jobban fejlődő növényt eredményez, hanem a talajszerkezetet is javítja, nagyobb szervesanyagtömeget hagy a talajban).
Vannak olyan képek is, amelyek magukban mutatnak valamit, a morzsalékos talajszerkezetről, az erős termésképzésről, a szárazságtűrésről.
A tanácsadóink tudnak segíteni, az egyes kultúrákban mikor, melyik fenofázisban, hol érdemes keresni a különbséget.
Előzmény: #638 hozzászólása
Egész biztosan jó ötlet az AC-pumpa? Tudja biztosítani azt a nyomást és szállítási teljesítményt (liter/perc), amire szükség lenne a kijuttatáshoz? Gondolom a csatlakozások megoldhatók, némi átalakítással. Viszont a benzin normál állapotban nem igazán vezeti az áramot, míg a baktériumtrágya a víztartalom miatt igen. Ez nem biztos, hogy szerencsés.
Értelemszerűen a talajbaktériumok egyenáramtűréséről nincsenek saját kísérleteink, de a szakirodalomban találtam nyomát annak, hogy kisfeszültséggel, és nem túl magas áramerősséggel elpusztíthatók bizonyos baktériumok, ehhez viszont minimum 1-2 óráig kell kitenni őket az áramnak, de akár 1-2 napig is túlélhetnek ilyen környezetben is. Hogy a mi baktériumtörzseinkre pontosan mi érvényes, vizsgálatok nélkül nem tudom biztosan megmondani. A fórumról Mf-es szokta extrém hatásoknak (fagyasztás, UV-bombázás) kitenni őket, és számlálni a végeredményt, esetleg ő próbálta már az árammal sokkolást. :)
Ha tutira akarsz menni -- ha jól tudom --, nem minden AC-pumpa típusban áramlik a benzin a tekercsek között, érdemes lehet olyat választani, amelyikben ez biztosan nem gond.
Előzmény: #636 hozzászólása
Kedves Endy! Ha a kijuttatott folyadék mennyiségének megfelelő fúvókákat választasz a kijuttatáshoz, akkor a kijuttatás hatékonyságát érdemben nem befolyásolja a víz mennyisége.
Viszont mindenképpen gazdaságosabb a kevés vízzel, lehetőleg a munkaművelettel egy menetben történő kiszórás. Te mire jutottál a kísérletekkel?
Előzmény: #634 hozzászólása
Lényegében - egészen kevés kivétellel - az összes ma Magyarországon forgalomban levő baktériumkészítmény a Phylaxia Pharma köpönyegéből bújt elő.
A Phylazonit termékek ma egy Phylaxiától független családi cég tulajdonában vannak.
Előzmény: #632 hozzászólása
A Phylazonit termékek gyártását és forgalmazását annak idején a Phylaxia Pharma kezdte meg. A Phylazonit Kft. 2006. szeptember 16-án vette meg a Phylazonit forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének tulajdonjogát. Azóta dolgozunk folyamatosan a termék jó piaci megítélésének további fejlesztésén, kiépült az országos terjesztői hálózat, megindult a nemzetközi piacok feltérképezése és a jelenlétünk erősítése ezen a terepen is.
Előzmény: #630 hozzászólása
Kedves indofil! Ültetvénytelepítéskor az oltványok gyökerének beiszapolásához, az ültetőgödörbe adva, az ültetővízhez keverve ajánljuk a Phylazonitot 20-30 l/ha mennyiségben. Ez erősíti az állományt, gyorsítja a szőlő kezdeti fejlődését, így az hamarabb fordul termőre.
Szőlőültetvényeken a lombhulláskor és metszéskor földre kerülő nagy mennyiségű növényi maradvány gyors és maradéktalan lebontásához is kijuttatható Phylazonit 20 l/ha mennyiségben. Így helyben kezelhetők a maradványok (aprítva, a talajba forgatva, természetesen), és feltárható a bennük található tápanyag. Gyenge homoktalajon ez különösen fontos lehet. Nem utolsósorban a kezelés csökkenti a gombabetegségek áttelelési esélyeit.
Lehetőleg rügypattanás és a virágzás kezdete között (akár az állománykezelő védekezésekkel egy menetben) 20 l/ha Phylazonit kipermetezése javasolt a gyökérzóna területére, amelyet a lehető legrövidebb idő alatt be kell dolgozni a talajba. Ez a szőlő kiegyensúlyozott tápanyagellátását biztosítja, a hiánybetegségek tüneteit késleltetheti hosszú ideig. A harmonikus tápanyagellátás nagyobb, jobb minőségű termést eredményez (javítja a kötődést, erősíti a hajtásnövekedést, gyorsítja az érést).
Bővebbet az ültetvény ismeretében mondhat a területi képviselőnk, pontos adagolást is ő tud javasolni.
Megjelent a HÉ! Hozam & Érték Magazin ötödik száma. Ha a sufnigyártásról nem is, az idei aszályos év tapasztalatairól bőven esik benne szó. A magazin egy cikk erejéig foglalkozik a karbongazdálkodási programmal is. Érdemes végiglapozni akár papíron, akár monitoron.
Előzmény: #616 hozzászólása
Van, aki konkrétan hozzánk fordul tanácsért, hogyan szaporíthatná föl a baktériumokat otthon. És egészen elképesztő "receptekkel" és hiedelmekkel is találkozunk időnként. Aki látta, milyen körülmények között és milyen technológiával készül a Phylazonit például a besztereci gyárban, az legalább sejti, hogy nem csak arról szól a történet, hogy összeöntünk pár dolgot, és néha megkeverjük.
Előzmény: #624 hozzászólása
A technológiaváltás - karbongazdálkodási támogatás ide vagy oda - nem feltétlen jár komoly befektetéssel. Sőt, jellemzően annak függvényében szoktuk beállítani az adagolást, az adott terület adottságainak és a korábbi technológiának az ismeretében, hogy mi a termelő célja.
Ha jelentős hozamnövekedés, akkor igen, lehet számítani plusz költségre. Ha viszont költségcsökkentés, vagy szimplán a technológiaváltás (a karbon az esetében is erről van szó) akkor értelemszerűen lehet olyan technológiát, dozírozást ajánlani, amellyel elérhető ugyanaz a hozam és minőség, mint a korábban használt szervetlen technológiával, de alacsonyabb ráfordítással. Adott esetben ez is járhat konkrét befektetéssel (pl. speciális kijuttató beszerzése, de ez egészen rövid idő alatt, akár az első évben megtérülhet). Vannak ilyen referenciáink is, tehát ez is járható út. Innentől kezdve az utófinanszírozáson keseregni lehet, de nem feltétlenül indokolt.
A hektárlimitről annyit, hogy ésszerű minimumokról beszélünk, nincs kőbe vésett korlát, minden megkeresés egyedi elbírálás alapján kerül vagy nem kerül tovább (a szabályrendszert elsősorban a projektgazda, a karbongazdálkodó írja).
Előzmény: #611 hozzászólása
Sajnos nem tudok róla, hogy ilyesmi tervben lenne.
Ha valaki eddig hezitált a Phylazonit felhasználásával kapcsolatban, annak ajánlom rövid összefoglalónkat a "Mezőgazdasági emisszió-kibocsátás csökkentés részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással" elnevezésű karbongazdálkodási programról.
A nemzeti fejlesztési miniszter által jóváhagyott program alapja, hogy felismerték, a termőtalajnak fontos szabályozó funkciói vannak az éghajlatváltozással és az üvegházhatású gázok megkötésével kapcsolatban. A programban foglaltak teljesítésével hektáronként átlagosan 8 tonna CO2-emisszió csökkentés érhető el.
A projektben megjelölt organikus anyagok felhasználása esetén a projektvezető (Első Magyar Karbongazdálkodási Kft.) 12000 Ft/ha utólag adott kedvezményt biztosít a projektben részt vevők számára, a szükséges gépi eszközök beszerzéséhez további 3400 Ft/ha/év utólag adott kedvezmény biztosítható.
A kedvezmények ellentételezésének alapja a csökkentett szén-dioxid-kibocsátásért kapott karbon kredit.
Bővebb információ:
* Karbongazdálkodás Phylazonittal
* Phylazonit forgalmazók
Előzmény: #608 hozzászólása
Fölkerült a HÉ! perctalajos cikke (is, a többivel együtt), olvasható.
Előzmény: #606 hozzászólása
Természetesen rossz talajszerkezeten is lehet használni, csak ilyen esetben több mindenre érdemes odafigyelni. A HÉ! Hozam és Érték Magazin következő, 4. számában épp lesz egy cikk az újirázi perctalajokról. A Gajda-gazdaságban sikerrel használják a Phylazonitot. A kulcs a kevesebb menetszám, a szerves anyag bedolgozása a talajba, talajtakarás, talajlazítás.
Előzmény: #604 hozzászólása
A nitrogénkötőkhöz hasonlóan a cellulózbontó baktériumok is aerob, a levegő oxigénjének jelenlétét igénylő létformák. Teljesen levegőtlen talajban a plusz N önmagában nem garancia, hogy a cellulózbontók működni kezdjenek, ezért az a cél, hogy a szármaradványok beforgatásakor, a kijuttatáskor a lehetőségekhez mérten laza talajszerkezet alakuljon ki. Ha ezt sikerül elérni, egy kevés N műtrágya segítheti a cellulózbontók gyorsabb munkáját.
Előzmény: #561 hozzászólása
A szármaradványok bontásához szükséges plusz N-t a Phylazonit CB-ben is található nitrogénkötők biztosítják. (Csak akkor szoktuk javasolni ezen felül a nitrogénműtrágyát, ha nagy mennyiségű, nehezen bomló tarlóra történik a kijuttatás, amit rövid időn belül követ a vetés.)
Előzmény: #554 hozzászólása
Ahogy a talajbaktériumoknak van hőoptimuma és hőtűrése, van olyan talaj-pH, amelynél jól érzik magukat, és a maximumot nyújtják, és vannak olyan szélsőségek, amelyeknél még elvannak. De a tevékenységük befolyásolja a talaj kémhatását is, az optimális, semleges, vagy enyhén savas irányba.
A vörösiszapos kijuttatásnál pl. szélsőségesen lúgos pH-t húztak két hónap alatt a közel semleges szintre. Ha nem különösen extrém módon savas a termőtalaj, akkor érdemes lehet kijuttatni Phylazonitot tarlóbontáshoz. De a területi képviselő tud segíteni konkrét esetben, javasolja-e vagy sem a kijuttatást, vagy milyen módon lehet érdemes lúgosítani a talajt előtte.
A készítmény kémhatása egyébként az engedélyezési okirat szerint:
Phylazonit MC
pH (eredeti oldat) 6,3 ą 0,5
Phylazonit CB
pH (eredeti oldat) 5,3 ą 0,5
Előzmény: #543 hozzászólása
Valóban fontos a szerves anyaggal való feltöltés is. A jelenlegi probléma az, hogy az optimális kémhatástól elhajló, túlműtrágyázott, kimerült talajokon hiába kezdi el valaki beforgatni a talajba a zúzott szárat, a lecsökkent talajaktivitás miatt nem lesz, ami lebontsa, az intenzív növénytermesztés elvárt léptékével pedig pláne. Ha megdobja plusz nitrogénnal, akkor még a patogén gombák is vígabban áttelelnek.
Ahogy írtam ezek a baktériumok közepesen melegkedvelők, eddig főleg a téli aktivitásukról, és a tavaszi újraindulásukról cikkeztünk, de ez azt is jelenti, hogy egy extrém forró nyáron, ahogy írod, visszaeshet a tevékenységük, de a hőmérsékleti viszonyok normalizálódásánál a tavaszihoz hasonlóan "magukhoz térnek".
Előzmény: #546 hozzászólása
Röviden azt mondanám, hogy a kijuttatás után 2-3 héttel már lehet a szárbontás hatását keresni, hideg őszön esetleg kicsit később. A következő tavaszi kultúra, különösen, ha őszi tarlókezelés után vetéskor is kap baktériumtrágyát, már kifejezetten jó eséllyel produkál különbséget, erre nem kell éveket várni. De ahhoz, hogy mondjuk egy kötöttebb talajon az erőgép vonóerőigényében, vagyis a fogyasztásban jelentkező mérhető csökkenést tapasztald, már valóban több évre lehet szükség.
Előzmény: #545 hozzászólása
Csak nem te voltál ez?
Mutattam már, cégen belül ezt a képet használjuk annak illusztrálására, hogy így ne! De a termelő nem volt csalódott.
Előzmény: #539 hozzászólása
Látható különbséget akar mindenki, aztán ha látja, nem hiszi.
Visszatérve Albert István kukoricájára, nála valóban, vegetatív és generatív szakaszban is látványosak voltak a mennyiségi különbségek, de ez látszik a fotókon. Máshol, hasonló adottságú gyenge homoktalajon a vegetatív fázisban, ugyanezzel a Dekalb 440-essel nem volt ilyen kiugró az eltérés, azt is lehet mondani, hogy alig volt látható, de a termésképzésnél a Phylazonittal kezelten kb. két cső az átlag növényenként, a kezeletlenen kb. fél. (Az is előfordul, hogy betakarított termésmennyiségben sem mutatkozik jelentős különbség, de például adott szemnedvesség-tartalomra számolva már igen, vagy napraforgó, repce esetén az olajtartalomban van nagy eltérés kezelt és kezeletlen között, búzában az eltérő minősítés miatt jelentkezik bevételkülönbség.)
Gyakran elhangzik, hogy szárazságban nem működnek a baktériumok, de éppen egy ilyen száraz év megalapozásánál, egy csapadékosabb tavasznál dobhat rengeteget a baktériumok tevékenysége miatt kialakuló fejlettebb gyökérzet a hozamon, ezt az idei év sokfelé megmutatta. Persze, ha nyáron egyáltalán nincs csapadék, hiába bírja hosszabb ideig víz nélkül a kezelt kultúra, az sem képes csodákra.
Kovács Zsolt, a Kelet-Fejér megyei területi képviselőnk folyamatosan fotodokumentálta ezeket a területeket, szívesen megosztja bárkivel akár egy CD-re kiírva, postázva a képeket. Ezt a kukoricát, ha jól tudom 1-2 héten belül betakarítják, addig viszont személyesen is bejárható, ha valaki arra jár, keresse Zsoltot!
Ha ezek a baktériumok megtalálják az életfeltételeiket a talajban (pl. szerves anyag, levegő, nedvesség), akkor mobilak, tehát szaporodva elég hamar belakják az életterüket, azaz nem feltétlen kell mérnöki precizitással kijuttatni őket.
Vetésnél viszonylag egyszerű meghatározni, hogy milyen mélyre kerüljön a baktériumtrágya (pl. az injektáló egységgel kijuttatva), mert a vetésmélységében értelemszerűen van nedvesség (ha nem lenne, nem csírázna ki), vagy legalábbis, megfelelő talajszerkezettel, megfelelő talajművelési technológiával jár a víz (a kapilláris-hatás miatt).
Tarlókezelésnél tulajdonképpen a talajfelszínre, a lehetőleg már zúzott szármaradványokra permetezed a készítményt, tehát a talajművelési módszertől függ, hogy milyen mélyre fog kerülni. Egy mulcsgrubber bizonyos mélységig egyenletesen elkeveri, szántásnál az eke a paplanszerűen a barázda aljára kerülő szármaradványokkal együtt forgatja be, de az a lényeg, hogy ahova kerül, (a beforgatott szármaradványok), ne alakuljanak ki levegőtlen körülmények (mélyszántásnál van erre valamekkora esély). Késői betakarításnál, és különösen őszi vetés előtt érdemes a szárat még a betakarítással egy menetben lezúzni, mert maga a tarlókezeléshez használt tárcsa tulajdonképpen nem szárzúzó eszköz...
Általában a 20-25 cm-nél nagyobb kijuttatási mélységet már nem szoktuk javasolni. Tárcsázáskor vagy sekély talajművelési eljárások esetén a felső 5 centibe szokták kijuttatni (ha van csapadék), ha nem várható csapadék, akkor inkább a 10-15 centis rétegbe szokták bekeverni, beforgatni, beszántani.
Vannak olyan gazdák, akik például éjszaka juttatják ki és forgatják be a baktériumtrágyát is, mert így a legkisebb a megbolygatott talaj párolgási vesztesége.
A cellulózbontó és nitrogénkötő baktériumok egyébként közepesen melegkedvelők, az aktivitásuk kb. 3 °C-os talajhőmérsékletig (akár 0 °C-os külső hőmérsékletig) kimutatható, 8-10 °C-ig egyértelmű (erről bővebben itt meg itt), és tavasszal, a melegedéssel párhuzamosan újraindul a tevékenységük. Ha nem fagy októbertől márciusig, és nem porszáraz a talaj, akkor mutatkozni fog a szárbontás. Amit látni fogsz, akár már 2-3 hét után, az a szármaradványok határozott barnulása, ami a folyamatban lévő bomlásra utal.
Előzmény: #538 hozzászólása
Idén ötödik éve használja.
"Száz literrel kezdtem, ma már kétezer liter felett tartok. Jó szer, kíméli az ember pénztárcáját, mert kiválthatók vele a komplex műtrágyák."
Hogy konkrétan a fotón látható terület hanyadik éve kap, azt hirtelen nem tudom megmondani. De azt is javasolni szoktuk, hogy ha megoldható, minden évben ugyanoda kerüljön a kezelés, ne a kultúrával vándoroljon, hanem maradjon a talajjal, mert így természetesen még határozottabb az eredmény. Persze, ha első évben víznyomásos lesz a kezelt terület, akkor a következőben nem kell csodát várni.
Előzmény: #534 hozzászólása
Nem példa nélküli a permetezős kijuttatás sem, de valóban több szervezést igényel, valamivel nagyobb a gázolajigénye és az okozott taposási kár.
Az erőgépre vagy munkagépre szerelt kijuttató esetén gyakorlatilag másodpercek telnek el a beforgatásig, nem igazán van megkötés az időpontra. Az adagolásról röviden azt szoktuk mondani, hogy ha a kukorica után őszi vetés következik, akkor 20 l/ha, ha tavaszi, akkor 15 l/ha ajánlott, de a talaj adottságai és a technológia ismeretében a területi képviselő tud pontosabb javaslatot tenni. Ha több éves szármaradványok vannak a talajban, az első kezeléskor a dózis emelését szoktuk tanácsolni.
A szerkezet költségét befolyásolja a munkaszélesség és a tartályméret, Balogh Attila kollégám tud egészen pontos felvilágosítást adni erről (06 20 393-0399 vagy balogh.attila@phylazonit.hu).
Több infó a kijuttatóról, illetve van még egy akciónk a beszerzési költség egy részének (vagy egészének) visszatérítésére. Ez lehet még érdekes.
Előzmény: #531 hozzászólása
A kijuttatószerkezet előnye, hogy hígítás nélkül, és a talajműveléssel egy menetben, külön gépigény nélkül, pontosan juttatható ki a Phylazonit.
A kijuttatásra alkalmas a szántóföldi permetező is, akkor viszont jobban kell ügyelni a technológiai fegyelem betartására. Egyrészt a hígításra használt víznek klórmentesnek kell lennie (minimum pihentetett csapvíz), a kijuttatás borús időben vagy az esti, éjszakai órákban javasolt, és a permetezést a tárcsázás _előtt_ kell végezni, hogy a kiszórt baktériumokat a tárcsa a szármaradványokkal együtt beforgassa a talajba. Mivel a Phylazonit élő baktériumegyedeket tartalmaz, a permetezést a lehető leghamarabb kövesse a beforgatás, hogy a nap UV sugárzása ne okozzon kárt az állományban, és a bacik azonnal munkához tudjanak látni.
Előzmény: #530 hozzászólása
Ezeken lett. A július végi képen jól látszanak a csövek. Igaz, hogy korai, április eleji vetésről van szó. De az is igaz, ahogy a gazda mondta: "Akármennyi is a ráfordítás, a kevés eső meglátszik a növényeken." Az augusztus 3-ai képen is ott vannak a csövek, de látszik, hogy az idei nem lesz rekordtermés.
Előzmény: #526 hozzászólása
Összehasonlítani természetesen bármit lehet bármivel, de nem biztos, hogy érdemes. A Phylazonitot használó termelőknek is azt javasoljuk, hogy ha hagynak kontroll területet, az azonos minőségű és adottságú, azonosan művelt, azonos maggal, azonos időben vetett, azonosan gyomirtózott stb. terület legyen, lehetőleg csak a tápanyag-utánpótlásban térjen el a kezelttől.
Megint Albert Istvánt hozom példának, nála a Dekalb 440-ben kimaradt egy gépalj a Phylazonit kezelésben. Minden másban azonosat kapott a két kukorica. A képek június 26-iak. Ez a tökéletes kontroll, a tökéletes összehasonlítási alap.
Előzmény: #522 hozzászólása
Ugyanez a napraforgó június 26-án és augusztus 3-án. A Cecei Albert István gazdálkodásáról a HÉ! Hozam és Érték magazin következő, 4. számában lehet majd olvasni.
Előzmény: #517 hozzászólása
Ez nagyon jó. És tulajdonképpen tökéletesen rímel arra, amit folyamatosan mondunk: szervesanyag-utánpótlás, hatékony baktériumtrágya, és mi még hozzátesszük, hogy megfelelő talajművelés. Így teljes az a technológia, amit képviselünk.
A Phylazonit hatékonyságát pedig az először 1978-ban szabadalmaztatott egyedi összetétele adja, mert bizony, ahogy Ujváry Imre uradalmi felügyelő helyesen írja, bacik és bacik között igen nagy a különbség.
Nem tudom, mikor született az írás, nagyon kíváncsi lennék rá (korábban én is linkeltem 1924-ből a talajoltással foglalkozó cikket, igaz, az nem volt ennyire helyi), de éppen ezeket a régi cikkeket olvasva tűnik elgondolkodtatónak, hogy hogyan kophatott ki a köztudatból ez a technológia ilyen hosszú időre. Érdemes lenne kutatni kicsit a folyóirattárakban...
Előzmény: #516 hozzászólása
Én mégis inkább egy kevésbé elrettentő képet tennék föl. Cecéről, 14 AK földön, március 25-26-i vetésű Alexandra, 2,3 q 27% Mash, 15 l Phylazonit hektáronként. A kép június 12-én készült, bő két és fél hónapos növényekkel. Az állomány ifjúkorában jeget is kapott. Nem tudom, ki emlékszik, milyen volt a napraforgója bő egy hónapja, mindenesetre a gazda nem volt épp elégedetlen.
Előzmény: #514 hozzászólása
Más a CB és az MC összetétele (az egyes baktériumtörzsek aránya) -- mivel másra helyezi a hangsúlyt a két készítmény, a növényi maradványok bontására, illetve a légköri nitrogén megkötésére --, és más az összcsíraszám. Ezek az eltérések a címkéken is megjelennek, és a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyeken is.
Előzmény: #500 hozzászólása
Bővebbet a PAKK leírásban leírásban találsz, onnan idézek:
* Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonit és Amalgerol keverékét.
* Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonitot, majd szántóföldi permetezővel felülkezelésre használni az Amalgerolt.
Ezt a két megoldást szoktuk javasolni. Az amalgerol növény- és talajkondicionáló szer, tulajdonképpen a hatásmechanizmusának egyik eleme, hogy gyorsan felvehető tápanyagokat tartalmaz a talajbaktériumok számára, ezért azok jobban szaporodnak. De természetesen lombtrágyaként nem ez az elsődleges hatása. A Phylazonitot mindkét esetben a talajba juttatva javasoljuk használni.
Egyébként a phylazonitos felülkezelés hatásmechanizmusa is ismert, lényegében kettős, egyrészt a fiatal növény még vékonyabb kutikularétegén, nyitott sztómáin keresztül szívódnak fel a táptalajul szolgáló ásványi anyagok (mikroelemek), vitaminok, a baktériumok által termelt növényi növekedést serkentő anyagok. Másrészt, megfelelően, megfelelő pillanatban kijuttatva a talajba is eljutnak baktériumok, és ezek hatása is érvényesül. Viszont felülkezelésnél rendkívül fontos a kijuttatás időpontja, ezért csak a területi képviselővel történt konzultáció, állománybejárás után szoktuk javasolni. A forgalmazók szerint brutális eredményeket tud produkálni egy jól eltalált felülkezelés, de nem olyan egyszerű, mint mondjuk a tarlókezelés.
Előzmény: #488 hozzászólása
Köszi, a héten kaptam egy csomó képet állományokról is, és hasonló gyökér és szár összehasonlításokat is, főleg kukorica, napraforgó mellé vetéskor kiadott kezelésekről. Ezeket folyamatosan tesszük majd föl a termelői képek albumba.
A kontrollos kísérleteket - általában erre is kérjük a termelőket - mindig érdemes azonos táblában, azonos adottságú talajokon végezni, ha pedig két egymást követő évben (akár a kultúrát nem követve a vetésforgóban), azonos területen végzi valaki a kezelést és az összehasonlítást, még jobb. Így a legkönnyebb érdemben összevetni az eredményeket.
Előzmény: #486 hozzászólása
Arra azért még kíváncsi lennék, mit is jelent az, hogy "gyanúsan magas" az összcsíraszám? Ezt mire alapozod, mihez képest? A piacon levő termékek összetétele és kiszerelése más és más, más baktériumtörzsek (eltérő számú baktériumtörzs), más szállítási közegben, más táptalajon, más csomagolással. Miért gyanús az egyik és nem a másik? Érdekel az elemzés.
Előzmény: #484 hozzászólása
Azt elárulod, melyik laborban, vagy laborokban vizsgálták? Ha bontatlan, plombázott, gyári csomagolásban küldted az anyagot a laborba, és különösen, ha két, független labor vizsgálata is azonos (a megengedettnél alacsonyabb) csíraszámot mutat, mindenképpen továbbítjuk a reklamációt a gyárnak. Ehhez persze szükség van a kiszállított tétel azonosításához szükséges adatokra, és a tényleges reklamációra.
Azt viszont mindenképpen érdemes tudni, hogy a Phylazonit élő és aktív metabolizmust folytató baktériumokat tartalmaz. (Ez nem mondható el minden talajoltó készítményről.) Azaz az 1 köbcentiméterben található baktériumegyedek száma pillanatonként változik, és igen, a nem megfelelő tárolási körülmények is hatással vannak a számukra. Pl. egy postázott zárt, oxigénhiányos tégely erőteljesen befolyásolni tudja az eredményeket.