Hirdetés
- Lengyel vegyszerező új
- Agrártámogatások kifizetése új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Szója termesztése új
- Körbálázót, de milyet? új
- Szenázs készítése, és gépei új
- Deutz Fahr traktorok új
- Rövidtárcsák új
Cikkajánló
Csökkennek az élelmiszerárak, de nem tart sokáig az öröm
Az Oxford Economics előrejelzése szerint jövőre ismét jön a drágulás.
1758 hozzászólás
Válasz máris szomszéd #1607. hozzászólására lehet kicsit elkéstél a négy fal között nem nagy élmény éldegélni s néhány hónapig biztosítva lesz most Kínában január óta van karantén s még Áprilisban gondolkoznak hogy valamilyen szinten engednek rajta de iskola vagy rendezvény kb augusztusig elfelejtve nem lesz ez piskóta most a látszat csal még de lesz az úgy is hogy fájni fog ... sajna
Válasz *** HM *** #1603. hozzászólására
Nem muszály mindig tolni bele a pénzt.
Én speciel jóformán befejeztem a nagy pénzek beletolását.Ha csak állandóan fejleszteni akar az ember akkor eladja magát,saját magának rabszolgának. Hülye filozófia az állandó növekedési kényszer.
Jó a régi gép is ha megy. Élni is kell valamikor.
Válasz *** HM *** #1603. hozzászólására
per hektár? ezt senki nem számolja így, ami kell az veszi az ember, mi szinte csak új gépeket veszünk, hosszútávra kell számolni, mindig mikor eladsz egy gépet akkor derül ki mennyibe került.
Válasz *** HM *** #1603. hozzászólására
Mit jelent, hogy nem elég?
Megvan minden vas az udvaron, nem? Újítani meg ahogy érkezed.
Vagy gyorsabban omlanak össze, mint ahogy cserélni/újítani tudod 100 ból? Új gépet nem érdemes venni, addig amíg nincs mindenből valami értelmes. Permetező meg vetőgép legyen jó, a többi csak púder
Válasz *** HM *** #1603. hozzászólására
100.000/ha fejlesztési pénzeket beletolni folyamatosan ritkán bírnak szerintem itthon, bár ha 70m-ért lízingre veszek gépet akkor már önmagában ez 150/ha de kifizetni meg 5-7 év alatt kell ugye.... Szóval nem egyszerű ezt számolni sem, de mint írtam is, szerintem ez az általad írt összeg folyamatosan nem bírható sztori...
Zsírosabbja he.... Mennyit toltok bele évente új technikába per ha?
Mi a szar a teendő ha a bő 100000 ft per ha per év nem elég?
Nem kóser ez hogy 200000 fölött kéne belepakolni hogy....
Ez a Magyar jövő Kár hogy csak Romániában működik: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=3257532317595028&set=p.3257532317595028&type=3
Válasz Földönfuto #1600. hozzászólására
Nálunk is működik ilyen a multiknak szükségük van tömeg árura de sajnos ezért fillérekért is vásárolják fel s méreg drágán adják a fogyasztónak s végül is elveszik a kedvüket s na meg pénzes vevőknek tudják eladni sajnos nálunk az ilyen termelő csoportok húzzák a rövidebbet általában mert náluk csapódik le a mínusz munkaerő az átvételi ár a szállítás elakadása stb mert a multi ezeket kilöki a nyakából ezért volt jobb a nepper világ az kijött a földre ha vinni akart akkor megegyeztek ahogy megmérték kifizette s mehetett vele ahová akart a pénz zsebbe volt de ha most beviszed a multinak majd 30 napon belül fizet meg írja a % levonást mert nem tudta eladni csak 2 hét múlva stb ez nem fer játék
Válasz Mihály #1599. hozzászólására
Ausztráliábam láttam brokkoli farmot,kb.700ha,tizenvalahány farmeré,fixen telepített körforgós öntözőrendszerrel.Némi káposztát csináltak még a brokkoli melett.Ők se aprózták.
„Sok növénnyel nem lehet egyszerre foglalkozni. Ha szétmorzsolódik a termelés, ott előbb vagy utóbb baj lesz. A legtöbb kertészet ezt már felismerte, specializálódtak paradicsomra, paprikára vagy éppen káposztára, amire a volumen miatt szükség is van, mert nagyobb mennyiségben könnyebb értékesíteni egy adott terméket a piacon” Talán ezért kell az őstermelőknek csak saját terményt terméket árulniuk a piacon mivel úgy sem tud mindent megtermelni ami szezonális s elébb utóbb feladja ill. inkább abba hagyja
Mekkora területen éri meg gazdálkodni?
Létrehozta: Warrior2010, 2020-02-12 17:06:32
Új hozzászólás Frissítés
Válasz »#1 Warrior2010
Üdv!0-ról szeretném kezdeni, van 20 ha földem mennyire érdemes gazdálkodni ekkora területen és milyen növénnyel?
nos akkor hogy is van ez az egyetemi prof benyalt a pártnak vagy teljesen hülyeséget tanított eddig :
Korda Béla, a BME címzetes egyetemi docense Lányi András véleményére reagáló írásában engem is megszólított. Idézem. „Mit gondoljunk aztán Schmuck Erzsébetről, a magát zöldpártként definiáló LMP képviselőjéről, aki azzal támadta a kormányt, hogy csak a gabonatermelésben érdekelt, ami csak a széndioxid-kibocsátást növeli, ahelyett, hogy erdőket telepítene, hogy hűsölhessünk a lombok alatt”. Sajnos docens úr nem az általam elmondott szavakat idézi, hanem az azokból leszűrt gondolatát tárja az olvasó elé.
Tény: megszólalásaimban tendenciózuson támadom a talajforgatásos gazdálkodást, és azt sem mulasztom el, hogy ennek alternatívájára felhívjam a figyelmet. Vagyis a zöld válasz nem csupán a „nem”, ahogy Korda Béla állítja. A zöld válasz a konkrét felvetés esetében például a mulcshagyó direktvetés, az élőmulcs, az agrárerdészeti rendszerek, a permakultúra… Kipróbált válaszok, amelyek elsősorban a természet erejére támaszkodnak, és nem a gépekére, a műtrágyákéra, sőt még csak nem is a digitalizációra.
Ha azonban utóbbiakról kiderül, hogy mind-mind fölöslegesek, hogy ezek nélkül is lehet termelni, mi lesz a gépiparral? A műtrágya- és növényvédőszer-gyártással? Mi lesz a gyógyszeriparral, ha az emberek egészséges környezetben egészséges táplálékot fogyasztanak? Mi lesz így a GDP növekedésével?
A létező válasz nemcsak, hogy zöld, de lebontaná azokat a problémákat is, amelyeket ma okozatként próbálunk gyógyítani.
A talajforgatásos gazdálkodás klasszikus műveleteinek elhagyásával csökkenne a felhasznált üzemanyag, a gépi órák száma, az üvegházhatású gázok kibocsátása (ÜHG), a talajfedés miatt visszaállna a talaj szerkezete, élővilága, vízmegtartó képessége, az állandó vegetációs borítottság miatt a felszín sugárzási viszonyai kedvezőbben alakulnának.
A talajélet gazdagsága biztosítaná a növények természetes tápanyag-ellátottságát, amely szükségtelenné tenné a műtrágyázást, és az ehhez kapcsolódó energiafelhasználást, ÜHG-kibocsátást. Az élővilág gazdagsága pedig az ökológiai önszabályozás helyreállásához vezetne, nem a „kártevők” inváziójához.
Bizony. Sőt, még kapálni sem kell. Nemhogy egy életen át, ahogy Korda Béla írja. Egy percig sem.
Docens Úr szerint azért nem kér a nép a zöld javaslatokból, mert „100 évvel ezelőtt növényvédő szerek és műtrágya nélkül 2 tonna búza termett egy hektáron, a társadalom nagy része a mezőgazdaságból élt, hazánkban 3 millió koldus éhezett. Ma 5 tonna a hektáronkénti termésátlag, elég a lakosság pár százalékának munkája ahhoz, hogy elegendő élelmiszert állítsunk elő”.
És ma 800 millió ember éhezik a világban, akinek nem jut elegendő táplálék. A világ lakosságának fele minőségileg éhezik, mert az iparszerű mezőgazdaság nem állítja elő azt a beltartalmat, amelyet az egészséges szervezet megkövetel. Az emberek túlsúlyosak, mert a kevéske értéket nagy mennyiségből kell kiválasztani.
Az idézett mennyiségi növekedés anyag- és energiafelhasználás, és ennek következtében környezeti terheléssel párosulva jött létre. Az iparszerű mezőgazdaság következményeként Európában 17-szer gyorsabb a talaj pusztulása, mint a természetes megújulás mértéke. Becslések szerint évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Tizedrészére csökkent a talajban lévő élet mennyisége, tönkrement a talaj szerkezete, amelynek következtében ma nincs víztározó képessége. A mezőgazdasági művelés gépiesítése a mélyebb és gyakoribb talajmozgatást hozta magával, amelynek következménye a fokozott oxidáció – azaz a talaj szénmennyiségének kiürülése szén-dioxid formájában. Vizsgálatok (Reicosky, 1997) kimutatták, hogy a mélyszántás során több szén-dioxid távozik a talajból, mint amennyi a beforgatott szármaradvány széntartalmából következik.
Stuvier már 1978-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a földfelszín szerves szénkészletei 1850 és 1950 között több mint 100 milliárd tonnával csökkentek, ami jelentősen hozzájárul a légköri szén-dioxid koncentráció növekedéséhez. Ez a mennyiség megközelíti az ebben az időszakban elégetett szén mennyiségét.
Paul Crutzen Nobel-díjas fizikus vizsgálatai szerint a nitrogén műtrágyák kb. 3-5 százaléka nitrogén-oxid formájában kerül a levegőbe. A dinitrogén-oxid a világ harmadig legjelentősebb emberi tevékenységből származó üvegházgáza, a potenciális globális felmelegedésre 296-szor van nagyobb hatása, mint a szén-dioxidnak. Az ipari forradalom óta a levegőben levő koncentrációja tizenhétszeresére növekedett, többnyire a monokultúrák elterjedésének köszönhetően.
A cikk többi része is alapos választ igényelne. Mert „mit gondoljunk aztán” az ilyen mondatokról?
„Az őserdő egyáltalán nem olyan széndioxid-nyelő, mint gondoltuk. A dús vegetációval párhuzamosan hasonló sebességgel folyik ugyanis a rothadás, az oxidáció (=lassú égés).”
Docens Úr! A korhadást még az általános iskolában sem illik összetéveszteni a rothadással. Másrészt széntárolás szempontjából egy mérsékelt égövi erdő kétszer, egy trópusi háromszor, egy boreális ötször, egy vizes terület nyolc és félszer több szenet tárol a vegetációban és a talajban együttesen mint egy szántóföld.
Vagy, „mit gondoljunk aztán” az olyan mondatokról, hogy „a sivatagban ledózerolnak pár méter földet és már ott is a fekete kőszén?”
Tisztelt Docens Úr! Ne gondolja, hogy azért mert az ember ellenzéki politikus, felelőtlen és tájékozatlan.
Válasz csoppika #1594. hozzászólására
egy kis ólom se ártana hamarabb földet ér 
Válasz Mihály #1593. hozzászólására
20km/h szellőnél erősebb, nem megyek...
És AIXR teejet fuvókával megyek 2 bar nyomáson...
Válasz csoppika #1592. hozzászólására Oké "mester" elvileg a permetező nem látja hogy sötét van éjjel is nyomhatod csak nem biztos hogy hatni is fog meg hát mivel messze vagyok hozzád úgy csinálod ahogy tudod s akarod de sok baj van az ilyen malőrökből hogy még 1000 ha van hátra s fújja ha fúj ha esik
Válasz Mihály #1584. hozzászólására
Az eredmény: a gyomokat úgy ahogy kivitte, az ecsetpázsitot nem...
Mester... Lazíts egy kicsit, oké? Még soha senki máséba nem permeteztem bele! De sokszor van tavasszal, hogy 1 héten esetleg csak 1-2 este lehet permetezni. Tavasszal a vegyszeboltos megvetette velem a Caliban csodaszert. Aznap koránlottam kifújni, erre 2 hétig nem lehetett egy nap se
Válasz Mihály #1579. hozzászólására
Itt mindenki örülne,ha egy nappal előre tudnánk a pontos időjárást.
Válasz *** HM *** #1589. hozzászólására
1588. Utolsó mondat.
Válasz .Richard. #1588. hozzászólására
Állati tak.
Kimaradt
Nem te takarmányodot
Válasz *** HM *** #1587. hozzászólására
így a szalmát sem. Az a maradék. Igaza van!
rossz a fordítás. Magyart vegyél! Így is lehet érteni. Egy politikus így látná. 
Lehet arra gondol,hogy mindent ami terem rajt,nem esszük meg,csak a 75%át.
A termőföldek 75%án takarmányt termelnek...
Egyik 2019es könyvemen írja a borítón.
Nob+ erre varrjatok gombote...
Válasz csoppika #1583. hozzászólására
Hol van annyi villanyoszlop? Győr körül van elég azt tudom.
Válasz Mihály #1584. hozzászólására
És még nemis Várpalota a legszelesebb.
Költözött az utcankba Borsodból egy család, pár hónap után azt kérdezték, hogy itt mindig fúj a szél. Mondtam nekik hogy itt a szélcsendes napok száma 20, vagy az alatti ( most pontosan nemtudom mennyi).
Válasz csoppika #1583. hozzászólására nem tudom de mikor Várpalotán jártam az eső inkább vízszintesen hullott nem tudom hogy lehet úgy permetezni de az eső is leesett egyszer szóval nem szeretnék a szomszédod lenni sok sikert
Válasz Rabó001 #1582. hozzászólására
Hát...ha permetezéshez szélcsendre várnék, sokszor nem kéne kimennem itt a Kisalföldön... Pont a bécsi szélcsatorna közepén vagyok... Erre csak azert nincs szélerőmű, mert van helyette nagyfesz távvezeték...
Válasz Mihály #1581. hozzászólására
Mert, ő ki? Valami jövőbe látó?
Amúgy meg én az ország egyik legszelesebb vidékén lakom, és nagyon jól megvagyunk.
Válasz Rabó001 #1580. hozzászólására szerintem Dávid György nem osztja a véleményed ..
Válasz Mihály #1579. hozzászólására
Egy évre előre nem lehet megjósolni időjárást. Illetve lehetne lehet, csak nincs semmi alapja. Csak annyi, mintha én meg azt josolnam, hogy pont elég csapadék kész mindenkinek.
Válasz csoppika #1578. hozzászólására Nem tudom minek is örüljön az ember de ha igaz lesz amit jósolnak nagyon szeles évünk lesz s lehet az jól jár aki csak a földközeli növényeket termel mert a nagyobbak is a földre kerülnek a viharban
Válasz uff #1574. hozzászólására
Ezért örültem én ennek a félhomályos ködös hidegnek. Talán addig nem tűnik el több víz, míg nem süt a nap...
Válasz gcastle #1575. hozzászólására nálunk is csak a haverok kelletek a többinek coki
Válasz uff #1574. hozzászólására
Nem lesz... Már adott! Leider!!!
Válasz Mihály #1573. hozzászólására
GN? Nálam nincs, se AKG, se ÖKO, sesemmi... Nem kellettem...
November közepétől eddig nem esett 10 mm eső, ha így megy tovább az terméskiesés lesz
Válasz gcastle #1571. hozzászólására és még valami ami nem tetszik a termeléshez kötött támogatásnál a gazdálkodási naplón kívül amit én csak zsebtolvaj notesznek hívok mert abban benne van milyen technológiát használsz milyen eszközt vetőmagot stb amihez a kincstárnak semmi köze s másnak sem de mindegy a számla őrzés regisztrálás ide másolj oda másolj mint a kommunizmusban
Válasz gcastle #1571. hozzászólására akkor most a Románok kezdik a fokhagymával mert ők is termeléshez kötöttet kapnak durván 1 milliót hektáronként ... milyen jó már nekünk de nálunk nem az a probléma hogy terület alapú jár hanem az hogy nem fizetik ki a Lengyel gazdák az Olaszokkal 1 időben kapják a pénzt mi meg a Litvánokkal ill. csak kapnánk mert még azt sem fizetik ki ami járna időben s kb ez várható gabona fronton is
Válasz Mihály #1566. hozzászólására
"Tetszettek volna forradalmat csinálni..." A lengyelek nem területalapú támogatást kértek 2004-ben. Termeléshez-kötöttet, plusz állam bácsi náluk támogathat nemzetiben, exportot meg aztán ami belefér, így tudtak pár éve ide leszállítva krumplit adni 6 azaz hat ft/kg azaz forint per kilogramm áron a mosott agyú fogyasztónak. A regátiak nem tudom miféle módon csatlakoztak, de lehet jobban, mint mi... Tudod, náluk sem ez lenne a helyzet, ha nincs a 40 év, ha nincs felszólalás előtt lefocizva a tárgyalás a Trianon-teremben, no meg ha hagytuk volna békében átvonulni a "hivatalos" történelem szerinti tatárokat, törököket... Be szép is lenne ma itt a medencében körben a Kárpátok-koronával...
Válasz Nskype #1569. hozzászólására
ha családi gazdaságban őstermelőként vagy bejegyezve a számlákat 10 évig köteles vagy őrizni olvas utána a családi gazdaságok alakulásánál törvény írja elő
Válasz Mihály #1566. hozzászólására
"10 évig őrizze a számlákat amit az input anyagra költött)" Ezt a 10 évet hol olvastad?
Válasz Mihály #1566. hozzászólására Na és még egy kis apróság a témához:a gazdák nyereségesen termeljenek s a vidék népesség megtartó ereje nőjön nos ezt a gabona ipar nem bírja fordulni kellet volna már legalább 15 éve de sajnos még ma sem látják be a vezetőink hogy a Magyar lakosság a vidéktől függ lehet bármilyen szintű óvodai bölcsődei ellátás a fő városban a gyermekek a jelenlegi létszám 60 % vidéken nő fel s minél jobban csökken ez a szám annál kevesebb gyermek születik mert a fővárosban 20 éve is közel azonos számú gyermek született csak akkor még a 70% volt a vidéken születettek száma vagy végig nézzük saját Nemzetünk kihalását s a gójok el tűnek a Kárpát medencéből s átveszik a helyüket a zsidók
https://koponyeg.hu/hireso/a-talajviznek-is-annyi-a-klimavaltozas-miatt?_koponyeg
Hiány lesz a vízből?
Válasz Mihály #1565. hozzászólására Illő lenne feltenni a kérdést :akar ez az ország a saját földjében termet zöldséget fogyasztani????? mert ha szétnézünk a világban a Magyar gazdák sajnos ott tartanak hogy a Magyar konyhára nem tudnak termelni Mert a szomszédos országokban jelentős támogatást élveznek akár a Lengyel akár a Román gazdákat nézzük De hát mit is várunk egy ilyen megosztott országban ahol a dohányzó ember felét sem éri a nemdohányzónak vagy az őstermelő az nem is Magyar állampolgár az adózás szempontjából (mert az állampolgár eladhatja a gyümölcsét a spájzban kimaradt konzerveit a garázsban megmaradt limet lomot és gyakorlatilag 800 ezer forintig adó mentes,az őstermelő csak a saját maga által előállított terméket adhatja el de még a fűszert is termelje meg ami ahhoz termékhez kell s csak 600 ezer forintig adómentes s ha családi gazdaságban végzi a tevékenységét 10 évig őrizze a számlákat amit az input anyagra költött) mikor lesz már becsülete a tisztességes munkának s annak a dolgozó embernek aki Magyarországon a munkájából szeretne megélni mert ma csak annak van aki milliárdokat mutat fel akár milyen módon jutott hozzá s ehhez a jelenlegi adórendszer is aszisztál
Az őstermelők kedvezményes adózása ugyanakkor már bevezetése óta legalább annyira irritálja a nem mezőgazdaságból élők egy részét, mint a laposföld-hívőket az Egyesült Államok civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete, a NASA Föld bolygóról készített felvételei. Közülük sokaknak már azt is nehéz elfogadnia, hogy a gazdálkodók jelentős támogatásokkal együtt dolgoznak. Mikor kérdezték meg a gazdákat hogy az iparban s a kereskedelemben dolgozó katások adókedvezménye irritál vagy sem bennünket .Miért nem tájékoztatják az embereket hogy a Magyar gazdák zöme a szomszédos országok adókedvezményeinek a jelenlegi helyzetben csak töredékét kapják s a tervezet is csak az 1/3 része a déli szomszédok által támogatott adó kedvezményeknek a nyugati országok szintjének meg a 10 % sem éri el. Kiért is van a NAK nem a gazdákért ?????
Válasz Matyi50 #1561. hozzászólására
Válasz Matyi50 #1555. hozzászólására
Ezek az ugyneezett civil szervezetek jól fizetett aktivistái akiknek semmijük sincs semmihez nem értenek,de ebböl jól megélnek.
Válasz Bán Zsolt #1556. hozzászólására
Ez a munka dolog alkalmazottként, ma van holnap nincs s borul a bili.Voltunk már egyéni gazdálkodók,veszélyes fajta ,megél a saját kenyerén,függetlenül, a saját földjéből-állataiból.A gazdaság egyéb szereplőinek tilalomfája ez,mivel sem eltartani sem kiszolgálni nem óhajtja az ingyenélő rétegeket.Rendszer ellenessé válik,deviánssá,akarata ellenére,ugye ismerős szavak régebbi időkből?
Válasz .Richard. #1560. hozzászólására
A kisebb szív,nem a nagyok telephelyét gyujtják föl ugy sem,nem a nagyok gépeit,kazlait ,hanem a kicsikét,aki látszódik,aki hangot ad a véleményének. Ezzel kikaparja a nagyoknak a gesztenyét a saját maga sorstalan vergődésével.A nagyobbak meg ölbe tett kézzel figyelik mikor hullik ki egy jó falat gazda számukra a földjeivel együtt.
Hányinger
Válasz bandigh #1558. hozzászólására
A jelenlegi földtörvény miatt akik alol a nagyok törvényesen kihuzzák a földet joggal gyujtanák rá az országot a törvényel támogatottakra. Nem kell ide kivülállo. Amugy meg minden a környezetszennyezésért van persze'hogy meg is sokalhattják az állszentséget az értelmesen gondolkodok. Persze nehéz elképzelni'hogy azok gyujtogassanak.
Válasz bandigh #1558. hozzászólására
Odakint a glifozát tiltás miatt,a nitrátérzékenység bevezetése miatt is utcára mentek.
A zöldek meg gyujtogatják föl a traktorokat meg most már a telephelyeket is.
Kapáljanak,termeljenek akkor azok kézzel a barmok.Inkább éhenhal,max egy cserépbe van növénye amit gondozni kéne.
Ezt persze kihasználják azok a nagyok,akik a zavarosban szeretnek halászni.