Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak653 FtBenzin árak641 FtEUR394.32 FtUSD371.75 FtCHF407 FtGBP461.89 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Hát ha érvényes a szerződés akkor nem szerintem!
Haszonbérleti szerződés módosítás .
Azt kell bevinni a fhivatalba.
Egy kérelemel.
Esetleg is én így csináltam kb egy hete.
Jó estét. Adott egy bérleti szerződés , x
összeggel ami jelenleg nem terhelhető ki. Szeretném csökkenteni ..,a bérbe adó is megérti a helyzetet, a bérleti díj az eddigi 60 százaléka lenne.Ki kell ezt ismét függeszteni,vagy elég egy kettőnk között írott szerződés módosítás?
Mind a használati rend, mind a többlethasználati megállapodások esetében a kezdeményező tulajdonostársnak a legnagyobb visszatartó erő a lebonyolításhoz kapcsolódó postai költség. Mert ha 20-30-50 tulajdonostárs van, és ezeket egyenként ki kell értesíteni tértivevényes levélben, az nem kevés költség. Ha ezzel a feladattal megbíz valakit, ott bizony a megbízási díj tetemes költségét ez a „postai logisztika” teszi ki. Nem véletlenül, hiszen ez nagyon sok időt, energiát, figyelmet köt le.
Én magam is tapasztalom ezt. Sokan keresnek ilyen megbízással, és sokakat visszarettent ez a költség, ami ugye nem csak a postai díjból áll, hanem az ahhoz kapcsolódó nem kevés feladatot is meg kell fizetni. Bizony az esetek elsöprő többségében a megbízási díjak meghatározó részét ez teszi ki.
Ezért az utóbbi időben egyre gyakrabban úgy hídalom át ezt a problémát, hogy megbeszélem a megbízómmal, a postai vonalat átvállalja. Én elkészítem a használati rendet, megcsinálom a térképet, megszerkesztem a többlethasználati megállapodást. A postázási feladatok pedig a megbízómra hárul. Igy nem kevés pénzt megspórol, hiszen ebben az esetben csak a konkrét postai díj terheli. Ez bizony az esetek többségében a megbízómnál akár100 ezres megtakarítást is jelenthet.
Eddigi tapasztalatom szerint a dolog működik.
Igen, ex lege felvetése az volt, hogy mivel a (4) bekezdésben "földműves" jelző szerepel a jogosulti csoportokon belül, ezért, ha pl. van egy állattartó cég, aki a 46 (3) a) ab)-re hivatkozik, akkor egy ökos magánszemély aki meg a 46 (3) (b)-re, akkor hiába Öcsg-s az utóbbi, nem hivatkozhat rá pluszban, azaz nem viheti el a cég bérlő elöl a földet, mivel a cég nem minősül földművesnek, azaz vele szemben nem lehet az öcsg-re is hivatkozni. És mivel mindketten a 46 (3)-ba tartoznak, egyenlőség esetén a bérlővel kell a földhivatalnak jóváhagynia a szerződést. Mindez az "ÖCSG-s pluszban kérdés" csak a 46 (3)-ba tartozók esetén merülhet fel, mert ott lehet cég és magánszemély is egyszerre, aki megfelel a jogosultságnak. Ha csak földművesek közt lehet az ÖCSG meglétét nézni, akkor a 46 (3) ba tartozó cégek elöl nem viheti el más 46 (3)-as magánszemély a bérletet. Viszont egy 46 (3)-ba tartozó és nem Öcsg-s magánszemély bérlő elöl meg elviheti egy 46 (3)+Öcsg-s rájelentkező. Ezért nagyon jó a felvetés.
Az előhaszonbérlet kapcsán van 7+1 csoport. Az első csoportban (1) a) vannak a volt haszonbérlők és a (3) bekezdésben felsoroltak. Az (1) a) és a b) közé beékelődik a feltételek teljesülése esetén a (2) bekezésben lévők.
A (4)es szerinti rangsorolás csak az első 4+1 csoportra vonatkozik. A (4)esre önmagában nem lehet hivatkozni kötelező megjelölni hozzá (1) a-d ig valamely pontot.
Az utolsó mondatodban írtak sem egységesek szerintem a földhivatalokban, mert így egy magánszemély állattartó bérlő elszenvedheti azt, hogy egy ÖCSG-s magánszemély ökos elvisz előle egy bérletet, az állattartó bérlő cég pedig nem. Szerintem nem ezt akarta a törvény, hanem az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésbe tartozó összes jogosultat gondolták ide, csak nem azt írták bele. Az is elképzelhető, hogy a "földműves-nem földműves" megkülönböztetés alatt itt azt akarták érteni, hogy a földforgalmi törvény által előhaszonbérlettel rendelkezők és nem rendelkezők csoportja. Csak hát akkor valami hasonlót kellett volna írni.
Üdv! Ezt meg kell támadni, a 46 (3)-on belül az a-b-c-d-e nem jelent sorrendiséget, ez azt jelentené, hogy az állattartó megelőzi az ökost vagy a vetőmagost, ez hülyeség. Ha ezt akarta volna a törvény, akkor nem tette volna ezeket mind egy bekezdésbe. Hibásan döntöttek.
Vannak földhivatalok, akik sportot űznek abból, hogy teljesen kifacsart, agyament módon értelmezék a földforgalmi jogszabályokat. Ebben - is - tornymagasan vezet Debrecen. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében nem kicsit túl van reprezentálva a Debreceni Törvényszék. Ami azt jelenti, hogy a Hajdúsági földhivataloknál valami nagyon nincs rendben. Talán ez majd egyszer elhatol az Agrárminisztérium "agyáig" is, és rendet tesz.
Egy friss példa.
A Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdése nevesíti azokat az előhaszonbérleti jogosultakat, akiket a jogalkotó kiemelten preferál, és ha megfelelnek a törvényi előírásoknak, akkor előhaszonbérleti jogukat, az (1) bekezdés a) pontjára emeli, vagyis a volt haszonbérlővel azonos előhaszonbérleti joggal rendelkeznek. Ez a "VIP" besorolás két csoportot érint. Egyrészről a törvényi feltételeknek megfelelő földműveseket, másrészről a mezőgadasági termelőszervezeteket.
Előfordul ugyan akkor, hogy egy haszonbérleti szerződésben a szerződés szerinti bérlő, illetve az elfogadót tevő/tevők mindegyike a (3) bekezdés valamelyik pontját hívja fel előhaszonbérleti jogosultságként. Erre az esetre hozta létre a jogalkotó a (4) bekezdést, ahol a földműves csoporton belül előnyt biztosít a CSMT, illetve az ÖCSG tagjának, a fiatal gazdának, vagy a pályakezdőnek. A jogalkotó egyértelműen a földműves csoportot jelölte meg.
Hogyan értelmezik ezt Debrecenben? Nos úgy, hogy ez csak akkor igaz, ha azok, akik a (4) bekezdést hívták fel előhaszonbérleti jogosultságként, ezt a jogukat csak akkor érvényesíthetik, ha pl. a szerződés szerinti bérlő és az elfogadót tevő is a (3) bekezdés ugyan azon pontjában jelölték meg az előhaszonbérleti jogukat. Vagyis pl. szántó esetében mind a ketten az ab) alpontot jelölték meg. De ha a szerződés szerinti bérlő szántó esetében az ab) pontot jelölte meg, az elfogadót tevő viszont a b) vagy a d) pontot, és emellé felhívta a (4) bekezdést is, akkor ez utóbbi nem vehető figyelembe, mert a földhivatal szerint nem egy csoportba tartoznak.
Meg egy lófaszt mama.
Nincs ilyen törvényi rendelkezés, mert nincs ilyan jogalkotói akarat. Mint már mondtam a csoport alatt a földműves csoportot kell érteni. Vagyis egy konkrét művelési ághoz kapcsolható minden földművest, függetlenül attól, hogy pl. szántó esetében a (3) bekezdés melyik pontját jelölte meg.
Ugyanakkor nem árt azzal is tisztába lenni, hogy a (4) bekezdés egy mezőgazdasági termelőszervezettel szemben nem biztosít előhaszonbérleti jogosultságot.
"(4) * Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő:
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó."
A törvény szövege ugyan is csak a "földműves jogosulti csoportokon belül" adja meg ezt a pluszt szerintem. Ha a szerződés szerinti bérlő mezőgazdasági termelőszervezet, akkor vele szemben nem érvényesíthető a (4) bekezdés. És ha azonos ranghelyen állnak, akkor a szerződés szerinti bérlő a nyerő.
Üdv, 10 éves hszonbérleti szerződésem letelik 2025-ben, az örökösök tovább szeretnék megkötni a szerződést. több bérleti dijért. 1,76 ha 30 AK, valamint 1.88 ha 20 AK értékben én csak 5 évre kötném,.most lucerna van benne, elég szikes föld. Mennyiért vehetném ki AK-ra vagy ha/-ra ? Várnám válaszotokat, előre is köszi.
Gyakran látom a bírósági ítéletekben, hogy nagyon sokan nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő haszonbérleti szerződéseket, illetve elfogadó nyilatkozatokat nyújtanak be a földhivataloknak. Nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat tesznek, tévesen jelölik meg az elővásárlási-, vagy előhaszonbérleti jogosultságukat, nem hívnak föl minden javukra értékelhető tényt – miközben egy adásvételnél a Kamara az az esetek többségében egyoldalúan értékel -, és így tovább. Ennek az esetek többségében a jogszabályismeretek hiánya, illetve az elavult haszonbérleti-, elfogadó nyilatkozat minták az oka.
Ha valaki el akarja kerülni ezeket a buktatókat, keressen. Hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő iratmintákat tudok biztosítani, kitöltési segédlettel. tanácsadással díjazás ellenében.
Még mindig megfeledkezem arról, hogy azért mert nekem egy megnevezés, fogalom jelentése egyértelmű, attól még másoknak, mondhatjuk úgy is, laikusoknak, nem az. Gyakran írok a használati rendről, a többlethasználati megállapodásról, de tapasztalom, sokaknak ezen fogalmak jelentése, tartalma nem egyértelmű.
Tegyük akkor érthetővé ezeket.
Ha egy termőföld, erdő osztatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársak számára annak használata, használatba adása nem egyszerű dolog. Ezért rendelkezik úgy a 2013. évi. CCXII. törvény. (Fétv.), hogy:
„70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak – a 71. §-ban meghatározottak szerint – kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).”
Vagyis a használati rend kialakítása törvényi kötelezettség…..lenne.
A használati rend kialakítását bármely tulajdonostárs kezdeményezheti, azzal, hogy a használati rend kialakításról igazolt módon ajánlatot tesz minden tulajdonostársnak. Az ajánlat elfogadáshoz elegendő a tulajdonostársak egyszerű többsége, de ha a tulajdoni hányadok alapján számított 10% azt nem fogadja el, akkor 2/3-os hozzájárulás kell. A törvény felsorolja, mi minősül hozzájárulásnak. Ilyen, pl. ha valaki nem veszi át az ajánlatot tartalmazó levelet, ha a tulajdoni lapon szereplő címe hiányos, ha elköltözött, vagy ha átvette, de 60 napon belül nem válaszol.
A használati rendet egy 30 napnál nem régebbi földhivatali térképen is ábrázolni kell, sorszámozva az egyes részterületeket, és ehhez hozzárendelve az adott tulajdonostársat. Ha a használati rend elfogadásra került, akkor már bármely tulajdonostárs használhatja a saját kijelölt tulajdoni hányadát, illetve használatba adhatja azt. Gyakorlatilag nincs területminimum. Arra is van lehetőség, hogy ha több tulajdonostárs közösen egy meghatározott személynek akarja használatba adni a tulajdini hányadát, akkor ezen tulajdonostársak egyben is kijelölhetik a területüket.
Kivéve az erdőket. Az erdők esetében ugyan is 1 ha-nál kisebb részterület nem alakítható ki. Ez eddig is problémát jelentett, de az erdészeti hatóságok egy része ezt orvosolta, igaz jogszabálysértő módon. Január 1.től ezen az agrárminisztérium segíteni akart, de csak még nagyobb káoszt okozott. Ezt jeleztem nekik, de nem hiszem, hogy különösebben érdekelni fogja őket. A lényeg, hogy 2 ha-nál kisebb erdőterületen nem lehet használati rendet kialakítani.
Ha a használati rend megvan, akkor van lehetőség arra is, hogy azt valamely tulajdonostársnak, vagy egy harmadik személynek használatba adják. Tulajdonostársak egymással haszonbérleti szerződést nem köthetnek. Ebben az esetben azonban már minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ide értve azokat is, akinek a törvényi rendelkezés alapján a hozzájárulásukat vélelmezni kell. A termőföldek esetében azonban nem lehet még többlethasználati megállapodást sem kötni azon tulajdonostársakkal, akik a tulajdoni hányadukat adásvétellel szerezték, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy azt saját maguk használják. Ez alól az erdők kivételek, itt nincs ilyen korlátozás. A többlethasználati megállapodást lehet határozott, vagy határozatlan időre is kötni, és lehet ingyenes is.
A többlethasználati megállapodás termőföldek esetében viszonylag korlátozott lehetőséget biztosítanak, mert ott ritka az olyan szabad terület, amin nincs földhasználat.
Nem úgy az erdők esetében. Több százezer hektár rendezetlen gazdálkodású erdő van jelenleg is, vagyis olyan, melynek nincs erdőgazdálkodója. Ezeknél gyakorlatilag bármely tulajdonostárs előtt adott a lehetőség, hogy ha időt, és pénzt fordít rá, akkor akár egy meghatározott részterületen, de akár a teljes földrészleten is erdőgazdálkodó lehessen. Akár akkor is, ha csak pár száz, vagy ezer négyzetméterrel rendelkezik.
És a végére a leglényegesebb dolog. A többlethasználathoz nem kell földművesnek lenni!
b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
- a bérbe adott föld X településen van
- a bérlő a szomszédos Y településen rendelkezik lakáshasználattal 3 éve
- a bérlő Y településen legalább 1 éve rendelkezik föld birtokával
- ami szomszédos a bérbe adott X településen lévő földdel.
Ha az X településen és Y településen fekvő földek szomszédosak, akkor kizárólag a községhatár egyik és másik oldalán lévő földekről lehet szó. Képzeld el egy térképen.
Nem vagyok jogász, de az én olvasatomban ez azt is jelenti hogy két szomszédos település földjei esetében is helyben lakó szomszédnak minősül, tehát hogyha nem településhatárról van szó. Mert mondjuk ugy is lehetek szomszéd hogy másik megyében van a föld, ott már tényleg csak sima szomszéd.
Ezt nem tudom, most ránéztem, csak az adásvételnél az egybefoglalt vételárnál írja a törvény, hogy külön-külön is meg kell jelölni az egyes földek vételárát, haszonbérletnél nincs ilyen előírás. Viszont, ha nem áll fenn a szomszédosság vagy, hogy ugyanaz a földhasználó, akkor hiába írták egy összegben a bérleti díjat, nem illeti meg az egybefoglalás. Egyébként, ha a földhivatalnak van esze, akkor nem engedi kifüggesztésre az ilyen szerződést, mert, ha pl. nem áll meg az egybefoglalás lehetősége és valaki egy földre rájelentkezik, és azt elviszi, akkor ki fogja kiszámolni arra a földre a konkrét haszonbérleti díjat? Hektárra kell egységesíteni? Vagy AK-ra? Mi van, ha van benne legelő és szántó is? Szóval egy csomó necces kérdés van, én a földhivatal helyében ezt nem engedném tovább, mert csak magukra húzzák a problémát.
Amikor a kettő közt van a településhatár és a tied az X oldalon van, ahol helyben lakó vagy, akkor az Y oldalon lévő közvetlenül szomszédos földre is helyben lakó szomszéd leszel. Ez egy kivételes eset, ha éppen így van, akkor helyben lakó szomszéd leszel.
Ha így van, akkor ezt a földhivatal benézte. Viszont! Olyan nem lehet, hogy te 20 km-re laksz és szomszédként tudsz élni előjogoddal, ugyanis nem vagy helyben lakó. Márpedig helyben lakó szomszéd kell, hogy legyél, amiből ezek szerint az egyik feltétellel nem rendelkezel.
Szia! Ha a szerződésbe beleírták a Földforgalmi törvény 47 (5)-t azaz, hogy "egybefoglalt haszonbér", akkor elég az egyikre erősebbnek lenned, az összes többire az az előjogod lesz érvényes. Ez alól egy kivétel van, amiről a 47 (5a) ír, amikor tulajdonostársként van előhaszonbérleti jogod, na akkor az összes hrsz-ra tulajdonostárs kell, hogy legyél.
Példa: bérbe adnak 3 földet egy helyben lakó öcsg-s földművesnek, egybefoglalt a haszonbér. A 3ból az egyikre helyben lakó szomszéd vagy, a másik kettőre csak helyben lakó. Ebben az esetben mindháromra kiterjed a legerősebb jogod, azaz helyben lakó szomszédként viszed az egészet.
Cserébe ilyen esetben nem is válogathatsz, azaz nem mondhatod azt, hogy neked csak a szomszédos kell, mivel az egybefoglalás azt jelenti, hogy vagy mindent viszel vagy semmit. Üdv.
Elolvastam, ez alapján nem is lehetett volna egybefoglalni, mert nem egymás mellett lévő területek, és nem is korábban bejegyzett földhasználó. Én az egyik földnél előrébb vagyok mint szomszéd, a másiknál viszont azonos ranghelyen vagyunk (20km). Akkor lehet az enyém? Igazság szerint vissza kéne dobják és külön szerződés nem?
Haszonbérleti szerződésben 3 hrsz. van beleírva, egy x összegért, az egyik hrsz vonatkozásában előhaszonbérleti jogom van, tehetek nyilatkozatot csak erre az egy darabra? Vagy egybe a háromra vagy hogy működik ilyenkor?
Ha valaki elviszi és nemtudtok megállapodni....akkor bíróság-ügyvéd...stb. Itt is van ilyen máig folyó bírósági herce-hurca. Tanulság jobb ha már a földhasználat bevan jegyezve. Valamint megint faragtak a földtörvényen. Ilyenkor azt sem árt most átolvasni.
Segítséget kérnék! Ha már elkezdtem művelni a tulaj területét, de a haszonbérleti szerződést csak most kötjük; kiköthetem-e a szerződésbe, hogy ha valaki él haszonbérleti jogával, akkor X mió Ft-ot, a beletett vetőmagot, munkadíjat, stb. köteles nekem kifizetni?
de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre”. Nekem ez nem tiszta. Ha valaki trehány volt és csak fél év múlva jut eszébe, hogy meg kellene újítani a lejárt bérletet, ez neki fel nem róható ok?
Keresgéltem is de nem találtam új szabályozásról ez ügyben.
Amit bemásoltál az se új hanem 2023 január 1-től érvényes.
Én azt gondoltam hogy most hoztak vmi új szabályozást.
Ez hol van leírva hogy újra él az 1 éves volt haszonbérlői státusz akkor is ha már lejárt a bérlet és nem tudott hosszabbítani?
Mik a kivételek?
Előre is köszi.
Válasz Joco7211 #4941. hozzászólására
20 év után mindenképp ki kell függeszteni, de lényegében ha első helyen van a rangsorban, akkor nem számít. És az új szabályzás szerint 1 évig él a volt haszonberlo státusz, ami alól persze kivételek vannak, de nem ez volt a kérdés.
Egy éven belül ha visszabérlem, van kifüggesztes vagy az olyan mintha meghosszabbítottuk volna? Akkor is 20 év a határ vagy újrakezdik számolni? Szerencsére eddig mindegyikkel tudtam hosszabbítani, de érdekelne ha van ezzel tapasztalatod.
Mikor jár le a szerződés pontosan? Mióta bérled a területet?
Mielőtt lejárna írjatok egy módosítási szerződés.
Valami változott a volt haszonbérlő jogállással kapcsolatban, de nem egyértelmű hogy miért a lejárat után akarod újra bérelni.
4986 hozzászólás
Látom, valamelyik takonygerincű házmester megint jelentett.....
Válasz R Sándor #4984. hozzászólására
Hát ha érvényes a szerződés akkor nem szerintem!
Haszonbérleti szerződés módosítás .
Azt kell bevinni a fhivatalba.
Egy kérelemel.
Esetleg is én így csináltam kb egy hete.
Jó estét. Adott egy bérleti szerződés , x
összeggel ami jelenleg nem terhelhető ki. Szeretném csökkenteni ..,a bérbe adó is megérti a helyzetet, a bérleti díj az eddigi 60 százaléka lenne.Ki kell ezt ismét függeszteni,vagy elég egy kettőnk között írott szerződés módosítás?
Mind a használati rend, mind a többlethasználati megállapodások esetében a kezdeményező tulajdonostársnak a legnagyobb visszatartó erő a lebonyolításhoz kapcsolódó postai költség. Mert ha 20-30-50 tulajdonostárs van, és ezeket egyenként ki kell értesíteni tértivevényes levélben, az nem kevés költség. Ha ezzel a feladattal megbíz valakit, ott bizony a megbízási díj tetemes költségét ez a „postai logisztika” teszi ki. Nem véletlenül, hiszen ez nagyon sok időt, energiát, figyelmet köt le.
Én magam is tapasztalom ezt. Sokan keresnek ilyen megbízással, és sokakat visszarettent ez a költség, ami ugye nem csak a postai díjból áll, hanem az ahhoz kapcsolódó nem kevés feladatot is meg kell fizetni. Bizony az esetek elsöprő többségében a megbízási díjak meghatározó részét ez teszi ki.
Ezért az utóbbi időben egyre gyakrabban úgy hídalom át ezt a problémát, hogy megbeszélem a megbízómmal, a postai vonalat átvállalja. Én elkészítem a használati rendet, megcsinálom a térképet, megszerkesztem a többlethasználati megállapodást. A postázási feladatok pedig a megbízómra hárul. Igy nem kevés pénzt megspórol, hiszen ebben az esetben csak a konkrét postai díj terheli. Ez bizony az esetek többségében a megbízómnál akár100 ezres megtakarítást is jelenthet.
Eddigi tapasztalatom szerint a dolog működik.
...
Moderátor által módosítva: 2024-04-12 11:35:55
Válasz Ebcsont #4981. hozzászólására
Igen, ex lege felvetése az volt, hogy mivel a (4) bekezdésben "földműves" jelző szerepel a jogosulti csoportokon belül, ezért, ha pl. van egy állattartó cég, aki a 46 (3) a) ab)-re hivatkozik, akkor egy ökos magánszemély aki meg a 46 (3) (b)-re, akkor hiába Öcsg-s az utóbbi, nem hivatkozhat rá pluszban, azaz nem viheti el a cég bérlő elöl a földet, mivel a cég nem minősül földművesnek, azaz vele szemben nem lehet az öcsg-re is hivatkozni. És mivel mindketten a 46 (3)-ba tartoznak, egyenlőség esetén a bérlővel kell a földhivatalnak jóváhagynia a szerződést. Mindez az "ÖCSG-s pluszban kérdés" csak a 46 (3)-ba tartozók esetén merülhet fel, mert ott lehet cég és magánszemély is egyszerre, aki megfelel a jogosultságnak. Ha csak földművesek közt lehet az ÖCSG meglétét nézni, akkor a 46 (3) ba tartozó cégek elöl nem viheti el más 46 (3)-as magánszemély a bérletet. Viszont egy 46 (3)-ba tartozó és nem Öcsg-s magánszemély bérlő elöl meg elviheti egy 46 (3)+Öcsg-s rájelentkező. Ezért nagyon jó a felvetés.
Válasz Balu21 #4980. hozzászólására
Az előhaszonbérlet kapcsán van 7+1 csoport. Az első csoportban (1) a) vannak a volt haszonbérlők és a (3) bekezdésben felsoroltak. Az (1) a) és a b) közé beékelődik a feltételek teljesülése esetén a (2) bekezésben lévők.
A (4)es szerinti rangsorolás csak az első 4+1 csoportra vonatkozik. A (4)esre önmagában nem lehet hivatkozni kötelező megjelölni hozzá (1) a-d ig valamely pontot.
Válasz ex lege #4977 hozzászó
Az utolsó mondatodban írtak sem egységesek szerintem a földhivatalokban, mert így egy magánszemély állattartó bérlő elszenvedheti azt, hogy egy ÖCSG-s magánszemély ökos elvisz előle egy bérletet, az állattartó bérlő cég pedig nem. Szerintem nem ezt akarta a törvény, hanem az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésbe tartozó összes jogosultat gondolták ide, csak nem azt írták bele. Az is elképzelhető, hogy a "földműves-nem földműves" megkülönböztetés alatt itt azt akarták érteni, hogy a földforgalmi törvény által előhaszonbérlettel rendelkezők és nem rendelkezők csoportja. Csak hát akkor valami hasonlót kellett volna írni.
Válasz ex lege #4977. hozzászólására
"Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott BÁRMELY földműves jogosulti csoporton belül"
Logikailag így kellene kinéznie az adott rendelkezésnek, hogy azt jelentse, amit az FH gondol.
Válasz ex lege #4977. hozzászólására
Üdv! Ezt meg kell támadni, a 46 (3)-on belül az a-b-c-d-e nem jelent sorrendiséget, ez azt jelentené, hogy az állattartó megelőzi az ökost vagy a vetőmagost, ez hülyeség. Ha ezt akarta volna a törvény, akkor nem tette volna ezeket mind egy bekezdésbe. Hibásan döntöttek.
Vannak földhivatalok, akik sportot űznek abból, hogy teljesen kifacsart, agyament módon értelmezék a földforgalmi jogszabályokat. Ebben - is - tornymagasan vezet Debrecen. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében nem kicsit túl van reprezentálva a Debreceni Törvényszék. Ami azt jelenti, hogy a Hajdúsági földhivataloknál valami nagyon nincs rendben. Talán ez majd egyszer elhatol az Agrárminisztérium "agyáig" is, és rendet tesz.
Egy friss példa.
A Földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdése nevesíti azokat az előhaszonbérleti jogosultakat, akiket a jogalkotó kiemelten preferál, és ha megfelelnek a törvényi előírásoknak, akkor előhaszonbérleti jogukat, az (1) bekezdés a) pontjára emeli, vagyis a volt haszonbérlővel azonos előhaszonbérleti joggal rendelkeznek. Ez a "VIP" besorolás két csoportot érint. Egyrészről a törvényi feltételeknek megfelelő földműveseket, másrészről a mezőgadasági termelőszervezeteket.
Előfordul ugyan akkor, hogy egy haszonbérleti szerződésben a szerződés szerinti bérlő, illetve az elfogadót tevő/tevők mindegyike a (3) bekezdés valamelyik pontját hívja fel előhaszonbérleti jogosultságként. Erre az esetre hozta létre a jogalkotó a (4) bekezdést, ahol a földműves csoporton belül előnyt biztosít a CSMT, illetve az ÖCSG tagjának, a fiatal gazdának, vagy a pályakezdőnek. A jogalkotó egyértelműen a földműves csoportot jelölte meg.
Hogyan értelmezik ezt Debrecenben? Nos úgy, hogy ez csak akkor igaz, ha azok, akik a (4) bekezdést hívták fel előhaszonbérleti jogosultságként, ezt a jogukat csak akkor érvényesíthetik, ha pl. a szerződés szerinti bérlő és az elfogadót tevő is a (3) bekezdés ugyan azon pontjában jelölték meg az előhaszonbérleti jogukat. Vagyis pl. szántó esetében mind a ketten az ab) alpontot jelölték meg. De ha a szerződés szerinti bérlő szántó esetében az ab) pontot jelölte meg, az elfogadót tevő viszont a b) vagy a d) pontot, és emellé felhívta a (4) bekezdést is, akkor ez utóbbi nem vehető figyelembe, mert a földhivatal szerint nem egy csoportba tartoznak.
Meg egy lófaszt mama.
Nincs ilyen törvényi rendelkezés, mert nincs ilyan jogalkotói akarat. Mint már mondtam a csoport alatt a földműves csoportot kell érteni. Vagyis egy konkrét művelési ághoz kapcsolható minden földművest, függetlenül attól, hogy pl. szántó esetében a (3) bekezdés melyik pontját jelölte meg.
Ugyanakkor nem árt azzal is tisztába lenni, hogy a (4) bekezdés egy mezőgazdasági termelőszervezettel szemben nem biztosít előhaszonbérleti jogosultságot.
"(4) * Az (1) bekezdés b)–d) pontjában, valamint a (2)–(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő:
a) családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
b) fiatal földműves,
c) pályakezdő gazdálkodó."
A törvény szövege ugyan is csak a "földműves jogosulti csoportokon belül" adja meg ezt a pluszt szerintem. Ha a szerződés szerinti bérlő mezőgazdasági termelőszervezet, akkor vele szemben nem érvényesíthető a (4) bekezdés. És ha azonos ranghelyen állnak, akkor a szerződés szerinti bérlő a nyerő.
Válasz barna.ferenc52 #4974. hozzászólására
Mai helyzetben örülhetnének, h valaki műveli amúgy max 100/ha felénk..
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/szolgaltatas/szaktanacsadas/hasznalati-rend-tobblethasznalati-megallapodasok/h_7408795
Üdv, 10 éves hszonbérleti szerződésem letelik 2025-ben, az örökösök tovább szeretnék megkötni a szerződést. több bérleti dijért. 1,76 ha 30 AK, valamint 1.88 ha 20 AK értékben én csak 5 évre kötném,.most lucerna van benne, elég szikes föld. Mennyiért vehetném ki AK-ra vagy ha/-ra ? Várnám válaszotokat, előre is köszi.
Gyakran látom a bírósági ítéletekben, hogy nagyon sokan nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő haszonbérleti szerződéseket, illetve elfogadó nyilatkozatokat nyújtanak be a földhivataloknak. Nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilatkozatokat tesznek, tévesen jelölik meg az elővásárlási-, vagy előhaszonbérleti jogosultságukat, nem hívnak föl minden javukra értékelhető tényt – miközben egy adásvételnél a Kamara az az esetek többségében egyoldalúan értékel -, és így tovább. Ennek az esetek többségében a jogszabályismeretek hiánya, illetve az elavult haszonbérleti-, elfogadó nyilatkozat minták az oka.
Ha valaki el akarja kerülni ezeket a buktatókat, keressen. Hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő iratmintákat tudok biztosítani, kitöltési segédlettel. tanácsadással díjazás ellenében.
foldjog@gmail.com
20-2528350
Még mindig megfeledkezem arról, hogy azért mert nekem egy megnevezés, fogalom jelentése egyértelmű, attól még másoknak, mondhatjuk úgy is, laikusoknak, nem az. Gyakran írok a használati rendről, a többlethasználati megállapodásról, de tapasztalom, sokaknak ezen fogalmak jelentése, tartalma nem egyértelmű.
Tegyük akkor érthetővé ezeket.
Ha egy termőföld, erdő osztatlan közös tulajdonban van, akkor a tulajdonostársak számára annak használata, használatba adása nem egyszerű dolog. Ezért rendelkezik úgy a 2013. évi. CCXII. törvény. (Fétv.), hogy:
„70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak – a 71. §-ban meghatározottak szerint – kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).”
Vagyis a használati rend kialakítása törvényi kötelezettség…..lenne.
A használati rend kialakítását bármely tulajdonostárs kezdeményezheti, azzal, hogy a használati rend kialakításról igazolt módon ajánlatot tesz minden tulajdonostársnak. Az ajánlat elfogadáshoz elegendő a tulajdonostársak egyszerű többsége, de ha a tulajdoni hányadok alapján számított 10% azt nem fogadja el, akkor 2/3-os hozzájárulás kell. A törvény felsorolja, mi minősül hozzájárulásnak. Ilyen, pl. ha valaki nem veszi át az ajánlatot tartalmazó levelet, ha a tulajdoni lapon szereplő címe hiányos, ha elköltözött, vagy ha átvette, de 60 napon belül nem válaszol.
A használati rendet egy 30 napnál nem régebbi földhivatali térképen is ábrázolni kell, sorszámozva az egyes részterületeket, és ehhez hozzárendelve az adott tulajdonostársat. Ha a használati rend elfogadásra került, akkor már bármely tulajdonostárs használhatja a saját kijelölt tulajdoni hányadát, illetve használatba adhatja azt. Gyakorlatilag nincs területminimum. Arra is van lehetőség, hogy ha több tulajdonostárs közösen egy meghatározott személynek akarja használatba adni a tulajdini hányadát, akkor ezen tulajdonostársak egyben is kijelölhetik a területüket.
Kivéve az erdőket. Az erdők esetében ugyan is 1 ha-nál kisebb részterület nem alakítható ki. Ez eddig is problémát jelentett, de az erdészeti hatóságok egy része ezt orvosolta, igaz jogszabálysértő módon. Január 1.től ezen az agrárminisztérium segíteni akart, de csak még nagyobb káoszt okozott. Ezt jeleztem nekik, de nem hiszem, hogy különösebben érdekelni fogja őket. A lényeg, hogy 2 ha-nál kisebb erdőterületen nem lehet használati rendet kialakítani.
Ha a használati rend megvan, akkor van lehetőség arra is, hogy azt valamely tulajdonostársnak, vagy egy harmadik személynek használatba adják. Tulajdonostársak egymással haszonbérleti szerződést nem köthetnek. Ebben az esetben azonban már minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, ide értve azokat is, akinek a törvényi rendelkezés alapján a hozzájárulásukat vélelmezni kell. A termőföldek esetében azonban nem lehet még többlethasználati megállapodást sem kötni azon tulajdonostársakkal, akik a tulajdoni hányadukat adásvétellel szerezték, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy azt saját maguk használják. Ez alól az erdők kivételek, itt nincs ilyen korlátozás. A többlethasználati megállapodást lehet határozott, vagy határozatlan időre is kötni, és lehet ingyenes is.
A többlethasználati megállapodás termőföldek esetében viszonylag korlátozott lehetőséget biztosítanak, mert ott ritka az olyan szabad terület, amin nincs földhasználat.
Nem úgy az erdők esetében. Több százezer hektár rendezetlen gazdálkodású erdő van jelenleg is, vagyis olyan, melynek nincs erdőgazdálkodója. Ezeknél gyakorlatilag bármely tulajdonostárs előtt adott a lehetőség, hogy ha időt, és pénzt fordít rá, akkor akár egy meghatározott részterületen, de akár a teljes földrészleten is erdőgazdálkodó lehessen. Akár akkor is, ha csak pár száz, vagy ezer négyzetméterrel rendelkezik.
És a végére a leglényegesebb dolog. A többlethasználathoz nem kell földművesnek lenni!
Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350
Válasz subikiss #4970. hozzászólására
b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;
- a bérbe adott föld X településen van
- a bérlő a szomszédos Y településen rendelkezik lakáshasználattal 3 éve
- a bérlő Y településen legalább 1 éve rendelkezik föld birtokával
- ami szomszédos a bérbe adott X településen lévő földdel.
Ha az X településen és Y településen fekvő földek szomszédosak, akkor kizárólag a községhatár egyik és másik oldalán lévő földekről lehet szó. Képzeld el egy térképen.
Válasz Balu21 #4967. hozzászólására
Nem vagyok jogász, de az én olvasatomban ez azt is jelenti hogy két szomszédos település földjei esetében is helyben lakó szomszédnak minősül, tehát hogyha nem településhatárról van szó. Mert mondjuk ugy is lehetek szomszéd hogy másik megyében van a föld, ott már tényleg csak sima szomszéd.
Válasz Balu21 #4968. hozzászólására
, viszont a szomszédot benéztem, mert nem vagyok helyben lakó csak szomszéd. Köszönöm azért.
Már kivan függesztve
Válasz subikiss #4965. hozzászólására
Ezt nem tudom, most ránéztem, csak az adásvételnél az egybefoglalt vételárnál írja a törvény, hogy külön-külön is meg kell jelölni az egyes földek vételárát, haszonbérletnél nincs ilyen előírás. Viszont, ha nem áll fenn a szomszédosság vagy, hogy ugyanaz a földhasználó, akkor hiába írták egy összegben a bérleti díjat, nem illeti meg az egybefoglalás. Egyébként, ha a földhivatalnak van esze, akkor nem engedi kifüggesztésre az ilyen szerződést, mert, ha pl. nem áll meg az egybefoglalás lehetősége és valaki egy földre rájelentkezik, és azt elviszi, akkor ki fogja kiszámolni arra a földre a konkrét haszonbérleti díjat? Hektárra kell egységesíteni? Vagy AK-ra? Mi van, ha van benne legelő és szántó is? Szóval egy csomó necces kérdés van, én a földhivatal helyében ezt nem engedném tovább, mert csak magukra húzzák a problémát.
Válasz subikiss #4966. hozzászólására
Amikor a kettő közt van a településhatár és a tied az X oldalon van, ahol helyben lakó vagy, akkor az Y oldalon lévő közvetlenül szomszédos földre is helyben lakó szomszéd leszel. Ez egy kivételes eset, ha éppen így van, akkor helyben lakó szomszéd leszel.
Válasz Balu21 #4964. hozzászólására
5. § (10) bek. b) pontja mire vonatkozik? a két föld szomszédos, de az egyik x telepéléshez tartozik másik y településhez?
Válasz Balu21 #4963. hozzászólására
Értem, nagyjából így van ahogy írod, viszont a szerződésbe nincs beleírva a 47 §, vagy elég ha csak a bérleti díj utal rá?
Válasz subikiss #4962. hozzászólására
Ha így van, akkor ezt a földhivatal benézte. Viszont! Olyan nem lehet, hogy te 20 km-re laksz és szomszédként tudsz élni előjogoddal, ugyanis nem vagy helyben lakó. Márpedig helyben lakó szomszéd kell, hogy legyél, amiből ezek szerint az egyik feltétellel nem rendelkezel.
Válasz subikiss #4960. hozzászólására
Szia! Ha a szerződésbe beleírták a Földforgalmi törvény 47 (5)-t azaz, hogy "egybefoglalt haszonbér", akkor elég az egyikre erősebbnek lenned, az összes többire az az előjogod lesz érvényes. Ez alól egy kivétel van, amiről a 47 (5a) ír, amikor tulajdonostársként van előhaszonbérleti jogod, na akkor az összes hrsz-ra tulajdonostárs kell, hogy legyél.
Példa: bérbe adnak 3 földet egy helyben lakó öcsg-s földművesnek, egybefoglalt a haszonbér. A 3ból az egyikre helyben lakó szomszéd vagy, a másik kettőre csak helyben lakó. Ebben az esetben mindháromra kiterjed a legerősebb jogod, azaz helyben lakó szomszédként viszed az egészet.
Cserébe ilyen esetben nem is válogathatsz, azaz nem mondhatod azt, hogy neked csak a szomszédos kell, mivel az egybefoglalás azt jelenti, hogy vagy mindent viszel vagy semmit. Üdv.
Válasz .Szabi. #4961. hozzászólására
Elolvastam, ez alapján nem is lehetett volna egybefoglalni, mert nem egymás mellett lévő területek, és nem is korábban bejegyzett földhasználó. Én az egyik földnél előrébb vagyok mint szomszéd, a másiknál viszont azonos ranghelyen vagyunk (20km). Akkor lehet az enyém? Igazság szerint vissza kéne dobják és külön szerződés nem?
Válasz subikiss #4960. hozzászólására
Neked mindegyiknél “ütnöd “ kell, azt ami neki a legerősebb, neki elég 1 hrsz vonatkozásában elöl lenni a rangsorban.
Olvasd el a fftv 47. §. (5)
Válasz .Szabi. #4959. hozzászólására
Értem, és a rangsort hogy kell nézni? mindegyik terület vonatkozásában, vagy elég ha az egyiknél?
tehetsz, de csak egyben mindháromra, és amennyiben a kifüggesztőtől rangsorban előrébb vagy a szerződésben megjelölt előhaszonbérleti sorrendben.
Haszonbérleti szerződésben 3 hrsz. van beleírva, egy x összegért, az egyik hrsz vonatkozásában előhaszonbérleti jogom van, tehetek nyilatkozatot csak erre az egy darabra? Vagy egybe a háromra vagy hogy működik ilyenkor?
Válasz krisztina.toth007 #4954. hozzászólására
Ha valaki elviszi és nemtudtok megállapodni....akkor bíróság-ügyvéd...stb. Itt is van ilyen máig folyó bírósági herce-hurca. Tanulság jobb ha már a földhasználat bevan jegyezve. Valamint megint faragtak a földtörvényen. Ilyenkor azt sem árt most átolvasni.
Ha kérdésed van:
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
Válasz krisztina.toth007 #4954. hozzászólására
Neked nem...esetleg a tulajnak mezei leltarként,de ezt szerződésbe rögziteni kell.
Te a hatósagi jóváhagyasig nem művelheted/ lephetsz a terúletre
Segítséget kérnék! Ha már elkezdtem művelni a tulaj területét, de a haszonbérleti szerződést csak most kötjük; kiköthetem-e a szerződésbe, hogy ha valaki él haszonbérleti jogával, akkor X mió Ft-ot, a beletett vetőmagot, munkadíjat, stb. köteles nekem kifizetni?
Válasz Norbi6330 #4936. hozzászólására
Meg kell kérdezni egy ügyvédet. Azok mindent is jobban tudnak.....
de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre”. Nekem ez nem tiszta. Ha valaki trehány volt és csak fél év múlva jut eszébe, hogy meg kellene újítani a lejárt bérletet, ez neki fel nem róható ok?
Válasz Rabó001 #4950. hozzászólására
Keresgéltem is de nem találtam új szabályozásról ez ügyben.
Amit bemásoltál az se új hanem 2023 január 1-től érvényes.
Én azt gondoltam hogy most hoztak vmi új szabályozást.
Azért köszi szépen.
Válasz Rabó001 #4947. hozzászólására
Google azert nagy dolog am. :) https://agrokep.vg.hu/kozelet/volt-haszonberloi-ranghely-szabalyok-ujratoltve-28521/
Válasz Rabó001 #4947. hozzászólására
Első találat: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/jogszabalyok/235-jogszabalyi-osszefoglalo/105505-a-volt-haszonberlo-elohaszonberleti-jogosultsag-fogalmanak-tisztazasa
Válasz Rabó001 #4947. hozzászólására
Vagy ilyen kúria, AB izék.
Válasz Nagy Péter 40 #4946. hozzászólására
Foldtorveny vagy a Fetv, de most nem errk rá keresgélni. Cikkek is megirtak.
Válasz Rabó001 #4943. hozzászólására
Ez hol van leírva hogy újra él az 1 éves volt haszonbérlői státusz akkor is ha már lejárt a bérlet és nem tudott hosszabbítani?
Mik a kivételek?
Előre is köszi.
Válasz Joco7211 #4944. hozzászólására
Nm.
Válasz Büresz #4942. hozzászólására
Köszönöm.
Válasz Joco7211 #4941. hozzászólására
20 év után mindenképp ki kell függeszteni, de lényegében ha első helyen van a rangsorban, akkor nem számít. És az új szabályzás szerint 1 évig él a volt haszonberlo státusz, ami alól persze kivételek vannak, de nem ez volt a kérdés.
Válasz Joco7211 #4941. hozzászólására
Ki kell függeszteni, de újraindul a 20 év.
Válasz Büresz #4939. hozzászólására
Egy éven belül ha visszabérlem, van kifüggesztes vagy az olyan mintha meghosszabbítottuk volna? Akkor is 20 év a határ vagy újrakezdik számolni? Szerencsére eddig mindegyikkel tudtam hosszabbítani, de érdekelne ha van ezzel tapasztalatod.
Válasz Norbi6330 #4936. hozzászólására
Mikor jár le a szerződés pontosan? Mióta bérled a területet?
Mielőtt lejárna írjatok egy módosítási szerződés.
Valami változott a volt haszonbérlő jogállással kapcsolatban, de nem egyértelmű hogy miért a lejárat után akarod újra bérelni.
Válasz Norbi6330 #4936. hozzászólására
Igen 1 évig.
Válasz kovacsviktoraggtelek #4937. hozzászólására
Változott a volt haszonberlo meghatározása.
Válasz Norbi6330 #4936. hozzászólására
Ha már egyszer lejárt akkor lejárt,már nemvagy bèrlő,megszakad a folytonosság