#41 a2457

2016-10-19 22:52:38

Válasz erre

Válasz BélaNB #40. hozzászólására

teljesen jó elgondolás, úgyértem a terület megmutatja mi való bele.
(bár nemrég éppen szívrohamot kaptam amikor kiderült hogy létezik nálunk is ártéri bükkös, mindíg tanul valamit az ember fia/lánya)

#40 BélaNB

2016-10-19 22:36:30

Válasz erre

Válasz a2457 #39. hozzászólására
A "csoda" energia növényeknél tapasztalatom, hogy annak éri meg aki eladja a szaporító anyagot. Ezt a bédai egyenes fűzfélét nem tartom csoda energia növénynek, egy egyszerű fűz fajta, ami nem bokrosan nő hanem felfelé szép fa lesz belőle. Vágattam idén ilyent vagy 40 éves biztos volt az állomány már dőltek össze a fák, darálósok megvették, bár nem fizették agyon. Fél hektáron volt 200 köbméter. Akitől veszem a csemetét azt mondta (hazudta) hogy 15 év után már lehet vágni és a minimum hozama évi 10 köb átlag/ha. Jó vizes a terület remélem jól adja majd, bár terület feltárást nem végeztem, csak kimentem körülnéztem van körülötte meg rajta is fűzfa, na mondom akkor azt is ültetek ide.

#39 a2457

2016-10-19 22:24:11

Válasz erre

Válasz BélaNB #38. hozzászólására

érdekesnek hangzik, bár nemtudom ez a mocsár hol van.
arra is kíváncsi leszek mi lesz belőle, megmondom őszintén folyton pattanik fel valami csoda energia növény amiről rendre kiderül hogy nem hozza a vártat, vagy épp a produktuma egyszerűen nem eladható.

#38 BélaNB

2016-10-19 22:01:54

Válasz erre

Válasz a2457 #33. hozzászólására
Üdv. Olvastam, hogy írod a fűz telepítésre nem adnak engedélyt, én kb fél éve adtam be a hatósághoz szabad rendelkezésű erdő létrehozása nyomtatványt 1 hektár bédai egyenes telepítésére, 4x2-es ültetési hálózatban, mocsár művelési ágú területre, körzeti jegyző hozzájárult, hegybírótól nem kellett engedély, 45 nap lejárt beszéltem a körzeti erdő felügyelővel, akinek küldtem a nyomtatványt azt mondta jövő tavasszal csináljam nyugodtan. Még én se tudom mi lesz belőle, gondoltam leírom, hogy eddig nem volt senki ellene hivatalosan. A nyomtatványhoz kellett csatolni egyszerűsített erdőtelepítési tervdokumentációt, ilyen személyt nehéz volt találni aki ezt megcsinálta, de sikerült. Utána érdeklődtem a csemete áraknak, na az nem túl kecsegtető, de talán többet érek majd vele mint, hogy most csak nád meg sás van rajta.

#37 2266

2016-10-19 21:49:35

Válasz erre

Válasz Mf-es? #36. hozzászólására

Az erdészek mindig azt mondják a gazdák ott hibázzák el hogy a fát mindig csak a rossz földbe ültetik!!! Hidd el a jó földet ez is meghálálja!!!!

#36 Mf-es?

2016-10-19 18:03:13

Válasz erre

Energia nyár,érdemes foglalkozni vele?
Rossz földeken,ahol semmi nem terem meg.

#35 a2457

2014-12-21 00:17:29

Válasz erre

Válasz #34. hozzászólásra

nemtudom mit csinálnak vele :)
a fűtőértéke is lehet nagy,
na pont azért mert keményfa és gyorsan nő ki is zabálja a földet maga alatt.

ha jól emlékszem a technológiai leírása is említi hogy a levelek sárgulása esetén köll neki a műtrágya.

nemigen vagyok meggyőződe róla hogy amit kapni lehet a végtermékért, az ér e annyit hogy pótolni lehessen azt amit a földből kivesz.

felmerülhet a jogos kérdés hogy ilyen téren az akáccal mi is van.
egyrészt az akác ehhez képpest lassan nő.
másrészt van neki nitrogéngyűjtő baktérium a gyökerén, megoldja a nitrogén utánpótlást. a levele meg roppant nagy tápértékű, fehérjékben gazdag.
megvan a körfogás, de ha folyton csak akác van valahova ültetve a föld akácunttá válik.

ez a smaragdfánál/kínai császárfánál is tapasztalható lesz, csak sokkal hamarabb.


nyilván a tipikus szántőföldi növények közül a kukorica/repce/napraforgó trió példája volna hasonlatos, ha folyton csak kukoricát termel valaki egy adott földön akkor idővel a betakarítás nyereségét messze túlszárnyalná az input anyag költsége. ezért van a vetésforgó, persze a fák nem olyan intenzívek mint a szántóföldi kultúrák.
arról hogy mi van akkor ha ezt nemigen akarjuk tudomásul venni mi történik az írek tudnának mesélni, a krumpli termelés kapcsán.


a helyzet az hogy ingyen ebéd nincsen.
jól hangzik hogy gyorsan nő, és az is hogy nagy energiatartalmú.
de természetesen minden építőelemet a földből vesz ki, leszámítva a napenergiát és a széndioxidot, meg részben a nitrogént amit a levegőből vesz fel.
normális esetben egy erdő nem alig 5-8 évesen van levágva, közben száradnak el ágai és hullanak levelei. a természet meg nem ismeri a hulladék fogalmát. az mind lebomlik és a talajba kerül. természetesen ha elég sokáig él akkor "kitermeli" magát.
de ha te levágod nagy rendszerességgel, és elviteted erőműbe vagy brikettálod, vagy pellettálod, akkor nem lesz ideje elég biomasszának a földbe visszajutni ahhoz hogy a tápanyag egyensúly fennmaradjon.

ez grafikonon úgy nézne ki hogy a leg erőteljesebb növekedési szakaszban kifele vesznek a növények a földből. ezután szépen elkezdenek visszafele termelni. gazdaságilag amint megáll az erőteljes növekedés levágod, így nincsen ideje pótolni amit felemésztett.

én ugyan lusta voltam végig számolni, de ha gondolod nézd meg hogy egy hektáron mennyibe kerül az energia ültetvény, és évente milyen hozam várható. aztán nézd meg a szokásos mezőgazdasági cikkek esetében is ugyanezt. s ne feledd az input anyag költségét is beleszámolni a kiadásokba, meg természetesen a bevételi oldalon a földalapú támogatást se.

nem vagyok meggyőződve róla (ezért nem számoltam utána, sejtem az eredményt) hogy versenyképes volna a valóságban az energia ültetvény (hacsak nem rabló garázdálkodást folytat az ember, és csak kizsigereli a földet) a modern vetésforgós mezőgazdasággal.
nem elhanyagolandó a költségtervezetnek az a része sem hogy újra kell ültetni az ültetvényt idővel, mert a sarj eredetű felújulás minősége (ezzel a tonnánkénti energia tartalma) csökken. akácültetvényeken is törvény szabályozza hány ciklus után muszály eltüntetni teljesen és újra (vagy ha lehet inkább mást) ültetni helyette.

ha befektetés miatt érdekel a dolog, talán akkor még a lucernafölddel is jobban jársz,
a jó minőségű valóban szakszerű lucernának általában hiányában van az ország minden télen.
régebben voltak olyan hirdetések is hogy biztosítják a vetőanyagot meg segítenek a technológiában, csak legyen aki foglalkozik vele.


egy remek kombinációt helyben csinálnak,
igaz nem nagy területen.
akácos van telepítve 10 sor, 1.5 es sortávval. aztán lucerna föld, fejből megnem mondom de talán nincsen 30 méternél szélesebb, s megint akác.
egész pontosan árbóc akác, annak tulajdonsága hogy olyanra nő mint az árbóc. kéregnélküli 8 centis átmérőtől oszlopnak el lehet adni, 1.6 méteres hossztól felfele.
30 ezer forint körül köbméterét. ami azért komolyabb mint a tüzifa árak :D és nagy a kereslet, akác termékekben kivételesen az országunk nagy exportőr.
az akác mintsenem említettem nitrogén megkötő, a lucernának pedig jól jön.
nagyon szép is a lucernájuk, profi szársértő kaszával vágják, mikrovegyszerezéssel írtják belőle a gyomot.
a sarjakkal ugyan van némi kűzdelem, de ritkán látni ilyen igazi méregzöld lucernabálákat, levele nem pereg le.
pontos számokat nem tudok mondani mennyiért adják el a bálát, azt tudom hogy tárolójuk ugyan van de soha nincsen benne bála, egyből a földről felvásárolják tőlük mindíg.
az akácot is szépen karban tartják, nemrég faggattak ki metszés ügyben :D

mondhatom szívderítő élmény ilyen szakszerűen rendbetartott területet látni.

#34 bandigh

2014-12-20 23:22:35

Válasz erre

Válasz #33. hozzászólásra

Akkor pl a császárfával mi a helyzet? Eléggé nyomják mostanában, h gyorsan nő stb. Nekünk van 2 db és tényleg akkorát nyúlt egy év alatt mint állat. De kételkedem a fűtőértékében.

#33 a2457

2014-12-20 23:07:33

Válasz erre

Válasz #30. hozzászólásra

füzuféléket nemszivesen veszik be az erőművek, mert magas a kén tartalmuk, a füstje a levegő nedvességével érintkezve savasodik, mmm igazából amikor füzet termelünk nagyon bírkóznak hogy a tüzifarészét nehéz eladni.

namost alapvetően ami gyorsan nő fafaj az természetesen a nedvesebb helyeket szereti, a füz sem kivétel ezalól.

akácos szokták még emlegetni, de ha akác kerül valahova ott a területi rugalmasságról nehéz beszélni mert akáctól megszabadulni nehéz. leginkább roppant költségesen kituskózni kell utána, hektáronként ez többszázezer forint.
ugyan kihajt tuskóról és gyökérről, de az ilyen sarj eredetű akácok anyaga megse közelíti a friss telepítését, ez vontakozik az egységnyi volumenhez tartozó fűtőértékhez is.

ha egy teületen csak "energia" akármicsoda a domináns növényvilág , és rövid fordulóval van letermelve akkor a föld ugyanúgy kimerül mint a mezőgazdasági monokultúrában. természetesen itt is jellemzően a nagy hozamú, nagy fűtőértéket produkáló fajoknál érezhető hamarább a jelenség.

a helyzet az hogy füzesek természetesen ahogy írtam vízközelben tudnának valóban konzisztensen gyorsan nőni, ártereken a talajkimerülés problémája is enyhülne.
de hogy arra engedélyt az életben nem kapnál, az is biztos. szerencsére :D
erdészeti szemszögből nézve minden tekintetben szakmailag elfogadhatatlan volna.

ami mondjuk az alföldet illeti, ahol az akác dominál. nos az akácnak néhány problémáját már felvetettem, de a legnagyobbat még nem. tévhit hogy az akác kifejezetten szeretné a homokos területeket.
eredetét tekintve hegyi fafaj, és nem azért került be az országba mert neki itt nagyon jó és élvezi. hanem azért mert elég szívós ahhoz hogy mostoha körülmények közt is úgyahogy ellegyen. a homok megkötése végett hozták ide.

igazából ha biomasszával akarnék foglalkozni akkor a vágástér takarítás volna a legegyszerűbb. ez az a piac szegmens ami működik is rendesen, sajnos túl is van már most is terítve. probléma a beszállítás/átvevés, az erőművek ezt se annyira szeretik mindíg.
mivel ez a vállfaj valóban életképpes így sokan rá is vannak állva. azt kell hogy mondjam a biomassza nemigen üzlet már nállunk új belépők számára.

ennek ellenére nagyon reklámoznak most is mindenféle csodanövény ültetvényt, de az energiafű és társai "életét" végignézed, és látni fogod hogy a legtöbb esetben inkább csak vetőmagot/csemetét akarnak a nyakadba sózni.

#32 Agrofórum

2014-12-20 17:32:10

Válasz erre

Egy szakmai anyagot ajánlunk az alföldi energetikai ültetvényekről. :)
Energetikai ültetvények az Alföldön >>>

#31 lackó42

2012-10-15 13:33:29

Válasz erre

Válasz #18. hozzászólásra

Többféle aprítékégető van már a piacon, lehet válogatni. A hatékony égetéshez dukál a jó kazán is. Megfelelő kazánnal már megéri pelletet is égetni vele. De mindenféle kombinációban mindenféle anyagot lehet velük égetni.
Én láttam személyesen többfélét, pl. a biottomatot is, meg a halex-et is (ezek mondjuk nagyjából egyformák).

#30 Greenpoint

2012-10-15 11:19:58

Válasz erre

Sziasztok! Szeretnék egy kis segítséget kérni, főként saját tapasztalatok alapján . Energiafüzet szeretnék telepíteni kb 10 hektáron. Kérdésem, hogy van-e igény a felvásárlására? Hol vannak nagyobb átvevőhelyek? Csupán támogatásból el lehet-e kezdeni?

#29 Adorex

2011-07-05 22:24:31

Válasz erre

Válasz #28. hozzászólásra

Ne szabadkozz, mert már rég figyellek

#28 Czanik Sanyi

2011-07-05 22:23:41

Válasz erre

Válasz #27. hozzászólásra

Véletlen..

#27 Adorex

2011-07-05 22:20:40

Válasz erre

Válasz #26. hozzászólásra

Sándooor, igazi Fórumvizsla vagy, csak igy tovább

#26 Czanik Sanyi

2011-07-05 22:14:51

Válasz erre

#1. hozzászólás, szoda küldte be 2011-07-05 22:12:42-kor | [TÖRÖL] | Felhasználó kitiltása: egy napra | egy hétre | egy hónapra

üdv mindenkinek
Az idén tavasszal telepítettem 1400 db energia fűz csemetét. Szépen fejlődik már van amelyik a 2 métert is elhagyta. A füzet hengeres fakén szeretném felhasználni, 4-5 éves vágásfordulóba. Ha valakinek van már tapasztalata illetve képei szívesen venném ha megosztaná velem.

#25 ztlaci

2010-01-03 10:45:45

Válasz erre

Válasz #24. hozzászólásra
Nem új csak nem sokan használják.Bábolna szárító három fele osztályozza a kukoricát van az egész,a tört,és a léhás gyommagos darás szemét.A darás szemét megfelelő teknikával tökéletes.

#24 adorex

2010-01-03 10:19:58

Válasz erre

Válasz #23. hozzászólásra

Mi az az új tüzelőanyag? Persze ha csak nem titok!

#23 ztlaci

2010-01-03 09:51:08

Válasz erre

Válasz #19. hozzászólásra
Jó fűtő anyag, én évek óta fűtök vele csak nem szabad le fojtani akkor csinál egy kis meglepit.Nálunk már nem igazán lehet beszerezni.Tudok nála jobbat.

#22 Gergő1220

2010-01-02 11:24:39

Válasz erre

Válasz #19. hozzászólásra
Megfelelő technológiával szinte minden szervesanyagot el lehet tüzelni csak elég száraz legyen az anyag,ebből a szempontból a napraforgó ocsu különösen kedvező lehet,feltéve mondjuk hogy tiszta volt az állomány.

#21 cimbike

2010-01-02 09:26:55

Válasz erre

Válasz #18. hozzászólásra

ez nekem is tetszik.

#20 cimbike

2010-01-02 09:21:33

Válasz erre

Válasz #19. hozzászólásra

tutira működne, ráadásul az olajmag-származék.

#19 Vadmalac

2010-01-02 08:41:05

Válasz erre

Válasz #18. hozzászólásra

Tetszik ez a dolog! Nem tudom, hogy pl. napraforgó ocsúval mennyire működne a dolog. Az van ingyen amennyi kell.

#18 Koppány vezér

2010-01-01 20:25:54

Válasz erre

Válasz #16. hozzászólásra
Sok energiát emészt fel a brikettálás,olcsóbb 1 égetőben eltüzelni közvetlenül a száraz aprítékot.Ezt nézd meg.
http://biottomat.atw.hu/

#17 jd /4650

2010-01-01 20:18:06

Válasz erre

Válasz #16. hozzászólásra

kellene !!de ujabb befektetett energia !

#16 cimbike

2010-01-01 20:16:36

Válasz erre

Válasz #15. hozzászólásra

de ezt tömöríteni(brikett, pellet) is kéne, nem?

#15 Koppány vezér

2010-01-01 20:14:24

Válasz erre

Válasz #14. hozzászólásra
Leaprítva megszárítva végül eltüzeltem itthon a kazánban.
Megmondom őszitén,így ömlesztve 1 vegyes tüzelésű kazánban nem az igazi.
Nagyon lefedi a rostélyt,és nem kap elegendő oxigént az égéshez.
persze 5-10 perc után már prímán ég,de addig "fehér ködben" úszik a táj.

#14 Gergő1220

2010-01-01 20:09:44

Válasz erre

Válasz #13. hozzászólásra
És mit csináltál vele?

#13 Koppány vezér

2010-01-01 19:59:03

Válasz erre

Válasz #12. hozzászólásra
Nincs,csak róbálkoztam metszési hulladék leaprításával,és otthoni hasznosításával.

#12 Gergő1220

2010-01-01 19:53:46

Válasz erre

Válasz #10. hozzászólásra
Ezek szerint van ültetvényed?

#11 Gergő1220

2010-01-01 19:52:50

Válasz erre

www.energyforest.eu

#10 Koppány vezér

2010-01-01 19:49:56

Válasz erre

Válasz #9. hozzászólásra
Hali.
Saját tapasztalat,hogy a nyersen leaprított fa kupacban nem szárad ki.
Valóban elkezd melegedni,de a melegedéssel 1 időben megjelennek a gombák,amik felélik az apríték tápanyag,vagyis kalóriatartalmát.
Így olyan lesz az apríték fűtőértéke,mint a pudvás fának.
Megoldás a fedett tároló,és max 50-60 cm magas depó.
Maga az aprítékégető nekem is tetszik,hiszen 1 gázkazán kényelmével ajándékozza meg a gazdát.

#9 Gergő1220

2010-01-01 19:20:00

Válasz erre

Nagyon drága a szaporítóanyag több százezer forint,de van rá állami támogatás az kb fedezi a dugványokat.
Dugványozni kézzel is lehet,utána pre gyomirtás,később 2 évig tárcsázod a sorközöket,utána elnyomja a gazt.
2 évente lehet betakarítani ezt pl. az Axiál csinálja, ha van silózód vehetsz rá betakarító adaptert,de méregdrága mert csak 1-2 gyártó van és nem alakult ki árverseny a piacon.
Betakarítás másik technológiája amikor kivágod mint az erdőt s utána egy spec aprítógéppel ledaráltatod.
Ahoz hogy tüzelni lehessen a fachipsel elősször ki kell száradnia ez úgy működik, hogy öszetúrod egy kupacba az ott elkezd erjedni mint a siló,ha biztosra akarsz menni egyszer át kell mozgatni az egészet, hogy ne gyulladjon be, de ezt nem mindig teszik meg.
Konkrét számokra nem emlékszek,de egy átlag ház egész évi fűtéséhez elég 1 vagy 2 Ha erdő, szárítót is lehet fachips tüzeléseset építeni.
Én gondolkoztam rajta de összes területtel AKG-ba vagyunk és nem megengedett a célprogramba.

#8 jd /4650

2010-01-01 18:31:36

Válasz erre

Válasz #7. hozzászólásra

az elsö 2 év a kritikus utánna már kibir ja az aszályt legfeljebb nem add annyi súlyt

#7 cimbike

2010-01-01 18:22:46

Válasz erre

Válasz #6. hozzászólásra

az gáz ha öntözni kell!!! Tőlem is akartak földet bérelni ilyen célra, de mondtam h majd csak a halálom után.

#6 jd /4650

2010-01-01 18:04:37

Válasz erre

Válasz #5. hozzászólásra

energia füz a gyár adta a anyagot és telelpitette is el!! a nevüket ne kérdezd nem tudom

#5 cimbike

2010-01-01 18:03:26

Válasz erre

Válasz #4. hozzászólásra

és milyen fát ültettek?

#4 jd /4650

2010-01-01 18:01:58

Válasz erre

Válasz #3. hozzászólásra

kifogták a 2007 évet telepiteni éa a fele kiszáradt a többit megette a gaz !!nincs gyomirtoja a gazolást meg nem gyözték és akkor még az öntözéröl nem is beszéltem

#3 cimbike

2010-01-01 17:59:12

Válasz erre

Válasz #2. hozzászólásra

mi történt?

#2 jd /4650

2010-01-01 17:57:46

Válasz erre

Válasz #1. hozzászólásra

itt beszopta egy manusz a dolgot /ismerös/ és pont maszekék ki is bérelték a földjét!!

#1 cimbike

2010-01-01 17:56:35

Válasz erre

KiMitTud róluk?!