Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak650 FtEUR393.55 FtUSD368.05 FtCHF402.25 FtGBP459.35 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ez egy nagyon rossz lista, sokkal jobb képet kapnánk a valóságról, ha nem kg/literben hanem kezelt ha-ban lenne megadva... Ha belenézel, akkor az látszik, hogy legnagyobb hányadot a gyomirtók teszik ki, és a rovarölő szerek alig 9%-ot.. de ha belenézel sokkal alaposabban, akkor azt is látod, hogy a statisztikát jelentősen elbillenti a Glifozát, amiből 1792 tonnát használtak fel, ennek egy jelentős részét eleve nem is mezőgazdasági területre szórják, hanem vasúti minek, ipari parkok, kiszáradt halastavak, házi kértebe, de ami szántóföldre megy az viszonylag nagy mennyiség, 4-5 liter/ha érték is lehet simán, és ott még mindig egyetlen hektárt kezelsz, amin rendszerint eleve nincs is kultúrnövény...
Ezzel szemben mondjuk cipermetrinből 23 tonnát, Lambda-cihalotrinból 11 tonnát, Deltametrinből 5 tonnát, míg klórpirifoszból 80 tonnát (!) használtunk fel, ezek mind szigorúan szántóföldön, sokszor I-es kategóriás szerek, és a hektárdózisuk 0,15-0,3 liter között van, azaz csak a listán első cipermetrin önmagában majdnem akkora területet fed le, mint a glifozát, és ez csak egy... sok kultúrát eleve nem kezelnek rovarölő szerrel, így amelyik veszélyeztetett, pl. a repce, a tényleges terhelés ott sokkal koncentráltabban jelenik meg...
Picit pontosítanék, nem neked szól hiszen te tudod csak, hogy mások is jól értelmezzék. Azt a takarónövényt tilos csávázni ami az EFA keretén belül van leadva, vagy AKG zöldítés. A többivel azt csinál az ember amit akar.
Jövőre mivel meg is szűnik az EFA és a takarónövény helyét a nagyüzemi gyakorlatban a talajbaktériumok fogják átvenni.
Már csicseregték a madarak megy a nagy számlakereskedelem :D
A normális mélészekel nem volt gond. Tavasszal mentek északra az akácosokba. Mire visszaértek, már nem igazán volt fújni való. Ha mégis,akkor azt jól össze lehetett hangolni. Most a divat méhész kirak a hátsó kertbe pár kapárt. Máris hazavágva a környéken pár 100 hektár. Jelenleg a legjobban fogyó vegyszer a rovarölő szer,az meg nem válogat ha fújni kel. Arról nem beszélve jó párszor benne kell lenni vele egy adott állományban. Viszont jönnek sorban a gyomirtóknál a talajhatású szerek kivonása...stb. Szépen ballagunk vissza a kókorszak felé. Cirka 50 ezer Euro volt a leg tutibb szója kulti. A végén csak telibe kellet fújni, az aszály ellenére a gyom jól bírja. És a parlafgűre is jön a csekk. Ez olyan mint az öntözés. Öntöznék..ha nem csapolnák le a vidéket. Száraz csatornából esélytelen. A fúrott kut használatot is szabályozták idén. Még egy lineárt beállítani már nem engedtek. Pedig a haver nagyon szerette volna öntözni a portékát.
Pont ezen logika mentén gondolom én is kevésbé környezetkárósítónak a csávázást. Ahogy írtad pl: repcében a teljes felületen válogatás nélkül többször is ki lehet irtani szinte az összes rovart, ez törvényes, és "környezetbarát". A takarónövény magját pedig törvénytelen csávázni,amit jó esetben virágzás kezdetén terminálsz.
Persze, terjesszünk csak nyugodtan laikusoknak mentrázott sötétzöld sületlenségeket...
Először is nem a méhek ellen vagyok, hanem az idióta, rosszindulatú, gazdaellenes méhészek ellen!
Másodsorban a méhek szerepe a közhiedelemben túlértékelt, elsősorban sok olyan rablógazdálkodást folytató vállalkozás jelentős lobbiereje miatt, amelyek számára ez milliárdos üzlet, minimális befektetés mellett! A beporzást többszáz rovarfaj végzi, amelyek közül a háziméhek csak egyetlen egy.
Harmadsorban a cruiser és társai általános és teljes tiltása szintén egy demagóg idiotizmus és a GMO lobbi közös sikere, szakmailag teljesen hülyeség az egész! a méhek védelmére hivatkozva tiltnak be egy olyan technológiát, amely emberekre és minden más szervezetre biztonságos kijuttatást és minimális környezetterhelést tett lehetővé számos olyan kultúrában, amelyet vagy egyáltalán nem repülnek méhek, (lásd cukorrépa, kalászosok), vagy időben jelentősen és biztonságosan elkülöníthetőek (pl repce).
Ez utóbbit különösen kifejteném, mert talán ott látható legjobban szemmel is a különbség: melyik lehet a jobb? vetés előtt, laborkörülmények között felvinni 3 kg magra 41 gramm (!) hatóanyagot, ami virágzásig felhígul kb 40 tonna növényzetben és bomlik le 8 hónapon (!) át az első bimbók megjelenéséig, cserébe teljes védelmet nyújtva a talajlakó kártevők, magkártevők, korai és teljes őszi lombkártevők minden formája ellen, vagy másik lehetőség: kb 5.8 alkalommal permetezni, sokszor 7 napos vagy rövidebb fordulóval lényegesen magasabb koncentrációjú, minden szervezetett, (tehát azokat is amelyek amúgy a repcét nem károsítanák vagy eleve másért tartózkodnak a területen, beleértve az átrepülő méheket is) elpusztítanak és károsítanak, valamint közvetlen veszélyt jelentenek a kijuttatásban részt vevő vagy egyéb más okból ott tartózkodó (pl. túrázó) személyekre, szomszédos kultúrákra, elsodródás esetén egyéb növényzetre, lakott területekre, gyümölcsösökre, szőlőkre, közeli felszíni vizekre, stb. stb. stb. Mindezt ismétlem, akár 5-8 alkalommal, mert kivontak szinte minden tartamhatású szert, és még így sem tökéletes a védekezés, elég egy pár napos esős idő és egyetlen megcsúszott védekezés is kétszámjegyű kiesést okoz!
Az utolsó kultúra, ahol használni lehetett a cukorrépa volt, azt semmilyen formában nem repülik a méhek, így ott az EU minden államában továbbra is használatban van, kivéve nálunk 2020-ban, mert akkor ez a nagyfejű kitalálta, hogy márpedig itt nem lesz... alig 10.000 ha-os kiskultúráról beszélünk, kiszámolták hogy körülbelül 3 Mrd forint kárt okozott az ágazatnak, azóta ott újra visszajött és ismét cruiser-el csávázott magok vannak, de elképzelhetjük, hogy ha egy 10.000 ha-os növényben ekkora a kár, akkor egy 450.000 ha-os repcében és napraforgóban, vagy egy 1,2 m hektáros kukoricában és kalászosokban ez a szám valójában mekkora lehet?
bónusz: lassan 10 éve, hogy tiltják itthon, mégis azok a méhbetegségek, amikre hivatkoztak a tiltáskor továbbra is jelen vannak, és egyre nagyobb problémákat okoznak... Lehet érdemes lenne felülvizsgálni az akkori döntést, vagy keresni más, hasonlóan működő, de más hatóanyagú védekezési lehetőséget keresni, pl. GMO...
A dolog szépséghibája, hogy elméletileg vállalnod kell, hogy nem kezeled növényvédőszerrel a zöldítésben vetett növényeket, a csávázás pedig az... gyakorlatilag viszont igazad van...
(mind tudjuk mi lenne a valódi megoldás, csak ne egy ilyen tirpák méhbuzi vezetné azt a kócerájt... az ilyen tényleg fontos és gyakorlatilag is hasznos dolgokban kellene harcolni brüsszellel nem az alapvető emberi jogok be-nem-tartásáért meg a minket nem érintő szankciók ellen...)
A takarónövény keverékhez a keresztesvirágúakat külön csávázom, és csávázva keverem a többi komponenshez, hogy minimálisra csökkentsem a környezeti terhelést. Jelenleg a LUMIPOSA van engedélyezve repcében.Takarónövény vetőmag kezelésére még nem találkoztam engedélyezett csávázószerre, valószínű nem is fogok. Marad a sufni tuning. Száraz körülmények közt elképzelhetetlennek tartom, hogy rovar ölős kezelés nélkül kinője a kelés utáni kritikus időszakot. Ha kel még infó, keres meg e-mailbe
Én a következő köztesnövények vetésével agyalgatok:
-here a teljes területre vetve. Hogy milyen, azt még nem tudom. Találtam egyet, de itthon nem tudom hogy működne, nincs róla a netem sok infó. a neve Balansa clover (trifolium michelianum). Kint jó tapasztalatok vannak vele.
-daikon vagy tillage retek 38 vagy 76 cmre sorba vetve.
Tavasszal pedig a retek sorok közé vetném a kuk/naprát.
Válasz .Feco. #14146. hozzászólására
Köszi az információkat. Még pár dolog. Te hány éve takaró növényezel? Minden tavaszi vetésűt takaró növény után tesztek? Ősziek alá gondolom nem.
kukorica és napraforgó volt már, nem para. Tegyél aprómagvető egységet a lazítóra, lazítsd viszonylag korán, vesd el menet közben a takarót, csinálj neki magágyat mint eddig tavasszal és akkor semmit nem fogsz észrevenni, csak hogy javul a talajod és gyűlik a csapadék télen.
Válasz .Feco. #14141. hozzászólására
Még valamit: Mit csinálsz a betelepedő egerekkel? Azok nagyon szeretik a takarásban levő talajokat, amik nincsenek bolygatva.
A zöldítés azt írja elő, hogy milyen növényeknek kell lennie benne, onnan veszed és úgy kevered, ahogy akarod.
A rozs, a borsó és a bükköny áttelelő, a többi kifagyó. épp ez a lényege, hogy augusztustól eddig a keresztesvirágúak és a pillangósok domináltak, jelentős biomasszát (szárat és gyökérzetet) fejlesztettek, a másik kettő kiket de lassan fejlődött, magukban nem is lett volna elég talajtakarásuk. Plusz a tillage radish és az olajretek elég sok tápanyagot összeszedtek és felhalmoztak a gyökerükben, amik különben elvesztek volna.
Azoknak eddig tartott az élete, már esnek össze, fekszenek elő, kezdenek lebomlani és a helyüket átveszi a rozs, ami a bojtos gyökérzetével átlazítja a talajt (mellesleg eddig ezt a mustár csinálta) a borsó pedig Nitrogént köt meg.
Aminek ki kell fagynia az már kapott annyi fagyot ami kell neki, látszik, hogy roskad össze.
Nem volt még eddig, a régi vetőgép nem tudott volna ilyen körülmények között vetni, aztán nem volt ilyen területünk, most két évig meg nem volt répa... Németországban láttam már ilyet, itthoni ccsinltunk ilyet kukoricában és napraforgóban, működnie kell répában is.
Válasz .Feco. #14141. hozzászólására
Szia Feco!
Ilyen tiszta takarónövénybe való vetést mindenféle előkészités nélkül máskor is csináltad már?
Napraforgó volt már így? Ha igen mit mutatott, és hogyan oldottad meg a gyomirtást? Feltételezem ilyen takarás mellett Winget nem fújtál.
Érdekelne minden tapasztalat, mert Szlovákiában 7 fok feletti domboldalakat nem lehet lessz semilyen vassal se bedolgazni, ami nem biztosít legalább 80% takarást.
Ez nekem feladja a leckét, mert a területjeim 2/3 domboldalakban van.
Tavaszi mélyebb talajmüvelés kilőve, mert nehéz vizes ragadós glej talajok.
Eddig olaszos lazítót használtam, ami kever, de mostantól már az sem használható /kivéve ha 2 héten belül elvetem/. Így csak őszel.
Válogatom mi lenne jó, eddig kifagyókból tavaszi borsó+facélia+mungóbabra gondoltam, de nem zárok ki más kombinációt sem. Még az Alexandriai here talán, de ennek is kell jó pár nap - 12 C alatt , hogy kifaggyon.
Válasz .Feco. #14143. hozzászólására
Az ilyen saját keverék is elfogadtatható zöldítésben? Vagy itt a támogatás nem szempont? Bocs, ezekkel a törvényi előírásokkal vagyok tisztában és most nem is kerestem utána.
Búza után tarlóhántás se volt? Ez elvileg kifagyó? Bár ahhoz fagy is kell majd.
Répát termeltetek már így, ezzel a technológiával?
Saját keverék, 30% rozs, 30% borsó, 30% aprómagiak, azon belül tillage radish, olajretek, mustár, bükköny, fehérhere,, bíborhere.
Nincs alapművelés, ez a föld no-till, búza volt előtte, Sprinterrel lett vetve augusztus végén, kukorica vagy cukorrépa megy majd bele no-till-ben, vetés előtt aprító hengert, vetés után glifozátot kap. Idén minden zöldtrágya ez volt.
Ez konkrétan milyen keverék?
Milyen fajok vagy mi a kereskedelmi neve?
Mi volt az alapművelet vetés előtt?
Tavasszal vetés előtt vagy után kap glifozatot?
Mi az elővetemény és mit vetsz bele?
A réti és a löszháti területekre is ugyanaz a keverék megy?
Én sem a pénz miatt nem vagyok már tag.
De ahogy kívülállóként nézem az egyesület szépen alakul.
Az az 1 ember meg... hát hagyjuk 5* próbáltam szépen megfogalmazni de nem sikerült. Maradjunk annyiban mindenkinek, jobb ha 1 helyen 1 időben nem fogunk tartózkodni...
Válasz MrPoke #14134. hozzászólására
Még meg se alakult,de már a kiszemelt vezetőnek fizetést akartak.Hány előadás volt amit felvettek videóra és mai napig nem kaptam meg.Netparaszt koldult hogy kimehessen külföldre ,cserébe megkapjuk azt amit kint tanult.Sorolhatnám.Semmi nem lett belőlük csak a nagy ígéret.Ja és volt valami hölgy aki fordított videót.Az utolsó összeggel lelépett.
Vannak egyesületek amik elsősorban a tagokért vannak, más egyesületekben meg egy közös célért vannak a tagok. Ha egy cél van megfogalmazva, amit a tagok igyekeznek elősegíteni, akkor nem a tagok számára nyújtott előnyökön van a hangsúly (értsd: nem egy önsegélyező gittegylet), hanem azok lépnek be, akik tenni akarnak ezekért a célokért.
A honlapon momentán ez olvasható:
"Küldetés: Gyakorlati bemutatók és tudás átadása a talajmegújítás és talaj egészség témakörében.
Célkitűzés: A TMG egyesület célja a talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) rendszerének magyarországi adaptálása és minél sikeresebb és hatékonyabb alkalmazásának lehetővé tétele. Ennek érdekében az egyesület kisérleteket és kutatásokat indít el saját finanszírozásból. Az eredményeket szakmai cikkek és ismeretterjesztő anyagok készítésére használja fel..."
Nem hiszem, hogy ezek a törekvések források nélkül megvalósíthatóak.
Már csak ez hiányzott. Nem kell sok idő és majd feltétel lesz a támogatáshoz, az ő igazolásuk.. persze nem kevés éves díj ellenében. Ha közel vannak a tűzhöz akár már a következő új akg-ban..
Válasz MrPoke #14130. hozzászólására
Az a tagdíj amit kezdetben kitaláltak az nem győzött meg.Azt a pénzt jobb helyre is el tudom költeni.Szerintem semmi pluszt nem kaptak a tagok a jó barátságon kívül.
Pár éve, mikor először hallottam a klubról, kérdeztem, hogy lehet bekerülni. Az illető ezt a választ adta (az elitet én tettem hozzá ). Így letettem róla.
A FarmMester fb. csoportban most néztem egy videót, a talaj..... dec. 5.e alkalmabol, és Dobos Endre azt mondta hogy ami működik a Dunán túl, az nem biztos, hogy alkalmazható a Tiszán erről.
Válasz Traktoros30 #14119. hozzászólására
Szia, szerintem érdemes megvenni.
De ne várj nagy csodára ,semmi konkrétum nincs benne. Csak egy történet leírás, hogy ő hogy járt , hogy csinálja.
Nem szabad elfeledni, hogy nála más körülmények vannak....
De érdekességképp jó elolvasni.
Sziasztok!
Van értelme megvásárolni a Porból élet c. könyvet? Ebben a könyvben vannak praktikák, vagy csak általános leírás, hogy nagyon jó a takarónövényezés?
14817 hozzászólás
Válasz kis Zombi #14166. hozzászólására
A tirpák kifejezés is olyan, mint a "paraszt" vagy az "anyád"... a szövegkörnyezetből derül ki, hogy milyen értelemben használja az ember...
Válasz .Feco. #14158. hozzászólására
Ne sértegesd a tirpákokat, én is az vagyok.
Kik is azok a tirpákok
Válasz szöcske76 #14164. hozzászólására
Ez egy nagyon rossz lista, sokkal jobb képet kapnánk a valóságról, ha nem kg/literben hanem kezelt ha-ban lenne megadva... Ha belenézel, akkor az látszik, hogy legnagyobb hányadot a gyomirtók teszik ki, és a rovarölő szerek alig 9%-ot.. de ha belenézel sokkal alaposabban, akkor azt is látod, hogy a statisztikát jelentősen elbillenti a Glifozát, amiből 1792 tonnát használtak fel, ennek egy jelentős részét eleve nem is mezőgazdasági területre szórják, hanem vasúti minek, ipari parkok, kiszáradt halastavak, házi kértebe, de ami szántóföldre megy az viszonylag nagy mennyiség, 4-5 liter/ha érték is lehet simán, és ott még mindig egyetlen hektárt kezelsz, amin rendszerint eleve nincs is kultúrnövény...
Ezzel szemben mondjuk cipermetrinből 23 tonnát, Lambda-cihalotrinból 11 tonnát, Deltametrinből 5 tonnát, míg klórpirifoszból 80 tonnát (!) használtunk fel, ezek mind szigorúan szántóföldön, sokszor I-es kategóriás szerek, és a hektárdózisuk 0,15-0,3 liter között van, azaz csak a listán első cipermetrin önmagában majdnem akkora területet fed le, mint a glifozát, és ez csak egy... sok kultúrát eleve nem kezelnek rovarölő szerrel, így amelyik veszélyeztetett, pl. a repce, a tényleges terhelés ott sokkal koncentráltabban jelenik meg...
Csak egy kis olvasgatni való, a felhasznált permetszerek mennyiségéről a NÉBIH oldaláról.
Növényvédőszer felhasználási adatszolgáltatás
Válasz medardkert1 #14161. hozzászólására
Picit pontosítanék, nem neked szól hiszen te tudod csak, hogy mások is jól értelmezzék. Azt a takarónövényt tilos csávázni ami az EFA keretén belül van leadva, vagy AKG zöldítés. A többivel azt csinál az ember amit akar.
Jövőre mivel meg is szűnik az EFA és a takarónövény helyét a nagyüzemi gyakorlatban a talajbaktériumok fogják átvenni.
Már csicseregték a madarak megy a nagy számlakereskedelem :D
Válasz Kacsa76 #14159. hozzászólására
A normális mélészekel nem volt gond. Tavasszal mentek északra az akácosokba. Mire visszaértek, már nem igazán volt fújni való. Ha mégis,akkor azt jól össze lehetett hangolni. Most a divat méhész kirak a hátsó kertbe pár kapárt. Máris hazavágva a környéken pár 100 hektár. Jelenleg a legjobban fogyó vegyszer a rovarölő szer,az meg nem válogat ha fújni kel. Arról nem beszélve jó párszor benne kell lenni vele egy adott állományban. Viszont jönnek sorban a gyomirtóknál a talajhatású szerek kivonása...stb. Szépen ballagunk vissza a kókorszak felé. Cirka 50 ezer Euro volt a leg tutibb szója kulti. A végén csak telibe kellet fújni, az aszály ellenére a gyom jól bírja. És a parlafgűre is jön a csekk. Ez olyan mint az öntözés. Öntöznék..ha nem csapolnák le a vidéket. Száraz csatornából esélytelen. A fúrott kut használatot is szabályozták idén. Még egy lineárt beállítani már nem engedtek. Pedig a haver nagyon szerette volna öntözni a portékát.
Válasz .Feco. #14160. hozzászólására
Pont ezen logika mentén gondolom én is kevésbé környezetkárósítónak a csávázást. Ahogy írtad pl: repcében a teljes felületen válogatás nélkül többször is ki lehet irtani szinte az összes rovart, ez törvényes, és "környezetbarát". A takarónövény magját pedig törvénytelen csávázni,amit jó esetben virágzás kezdetén terminálsz.
Válasz Kacsa76 #14159. hozzászólására
Persze, terjesszünk csak nyugodtan laikusoknak mentrázott sötétzöld sületlenségeket...
Először is nem a méhek ellen vagyok, hanem az idióta, rosszindulatú, gazdaellenes méhészek ellen!
Másodsorban a méhek szerepe a közhiedelemben túlértékelt, elsősorban sok olyan rablógazdálkodást folytató vállalkozás jelentős lobbiereje miatt, amelyek számára ez milliárdos üzlet, minimális befektetés mellett! A beporzást többszáz rovarfaj végzi, amelyek közül a háziméhek csak egyetlen egy.
Harmadsorban a cruiser és társai általános és teljes tiltása szintén egy demagóg idiotizmus és a GMO lobbi közös sikere, szakmailag teljesen hülyeség az egész! a méhek védelmére hivatkozva tiltnak be egy olyan technológiát, amely emberekre és minden más szervezetre biztonságos kijuttatást és minimális környezetterhelést tett lehetővé számos olyan kultúrában, amelyet vagy egyáltalán nem repülnek méhek, (lásd cukorrépa, kalászosok), vagy időben jelentősen és biztonságosan elkülöníthetőek (pl repce).
Ez utóbbit különösen kifejteném, mert talán ott látható legjobban szemmel is a különbség: melyik lehet a jobb? vetés előtt, laborkörülmények között felvinni 3 kg magra 41 gramm (!) hatóanyagot, ami virágzásig felhígul kb 40 tonna növényzetben és bomlik le 8 hónapon (!) át az első bimbók megjelenéséig, cserébe teljes védelmet nyújtva a talajlakó kártevők, magkártevők, korai és teljes őszi lombkártevők minden formája ellen, vagy másik lehetőség: kb 5.8 alkalommal permetezni, sokszor 7 napos vagy rövidebb fordulóval lényegesen magasabb koncentrációjú, minden szervezetett, (tehát azokat is amelyek amúgy a repcét nem károsítanák vagy eleve másért tartózkodnak a területen, beleértve az átrepülő méheket is) elpusztítanak és károsítanak, valamint közvetlen veszélyt jelentenek a kijuttatásban részt vevő vagy egyéb más okból ott tartózkodó (pl. túrázó) személyekre, szomszédos kultúrákra, elsodródás esetén egyéb növényzetre, lakott területekre, gyümölcsösökre, szőlőkre, közeli felszíni vizekre, stb. stb. stb. Mindezt ismétlem, akár 5-8 alkalommal, mert kivontak szinte minden tartamhatású szert, és még így sem tökéletes a védekezés, elég egy pár napos esős idő és egyetlen megcsúszott védekezés is kétszámjegyű kiesést okoz!
Az utolsó kultúra, ahol használni lehetett a cukorrépa volt, azt semmilyen formában nem repülik a méhek, így ott az EU minden államában továbbra is használatban van, kivéve nálunk 2020-ban, mert akkor ez a nagyfejű kitalálta, hogy márpedig itt nem lesz... alig 10.000 ha-os kiskultúráról beszélünk, kiszámolták hogy körülbelül 3 Mrd forint kárt okozott az ágazatnak, azóta ott újra visszajött és ismét cruiser-el csávázott magok vannak, de elképzelhetjük, hogy ha egy 10.000 ha-os növényben ekkora a kár, akkor egy 450.000 ha-os repcében és napraforgóban, vagy egy 1,2 m hektáros kukoricában és kalászosokban ez a szám valójában mekkora lehet?
bónusz: lassan 10 éve, hogy tiltják itthon, mégis azok a méhbetegségek, amikre hivatkoztak a tiltáskor továbbra is jelen vannak, és egyre nagyobb problémákat okoznak... Lehet érdemes lenne felülvizsgálni az akkori döntést, vagy keresni más, hasonlóan működő, de más hatóanyagú védekezési lehetőséget keresni, pl. GMO...
Méhek nélkül kíváncsi leszek, hogy a 10ezres lesz e finomabb vagy a 20ezres. Körülbelül egyformát fog érni.
Válasz medardkert1 #14156. hozzászólására
A dolog szépséghibája, hogy elméletileg vállalnod kell, hogy nem kezeled növényvédőszerrel a zöldítésben vetett növényeket, a csávázás pedig az... gyakorlatilag viszont igazad van...
(mind tudjuk mi lenne a valódi megoldás, csak ne egy ilyen tirpák méhbuzi vezetné azt a kócerájt... az ilyen tényleg fontos és gyakorlatilag is hasznos dolgokban kellene harcolni brüsszellel nem az alapvető emberi jogok be-nem-tartásáért meg a minket nem érintő szankciók ellen...)
Válasz medardkert1 #14156. hozzászólására
Köszönöm!
Válasz cimbike. #14154. hozzászólására
A takarónövény keverékhez a keresztesvirágúakat külön csávázom, és csávázva keverem a többi komponenshez, hogy minimálisra csökkentsem a környezeti terhelést. Jelenleg a LUMIPOSA van engedélyezve repcében.Takarónövény vetőmag kezelésére még nem találkoztam engedélyezett csávázószerre, valószínű nem is fogok. Marad a sufni tuning. Száraz körülmények közt elképzelhetetlennek tartom, hogy rovar ölős kezelés nélkül kinője a kelés utáni kritikus időszakot. Ha kel még infó, keres meg e-mailbe
Válasz .Feco. #14153. hozzászólására
Köszönöm.
Én a következő köztesnövények vetésével agyalgatok:
-here a teljes területre vetve. Hogy milyen, azt még nem tudom. Találtam egyet, de itthon nem tudom hogy működne, nincs róla a netem sok infó. a neve Balansa clover (trifolium michelianum). Kint jó tapasztalatok vannak vele.
-daikon vagy tillage retek 38 vagy 76 cmre sorba vetve.
Tavasszal pedig a retek sorok közé vetném a kuk/naprát.
De hogyan kellene megvédeni a retket a bolháktól?
Válasz Rabó001 #14152. hozzászólására
Kb 15 éve van, ahova a körülmények lehetővé teszik oda teszünk takarót tavasziak elé.
ősziek elé még sohasem lehetett, de nem adjuk fel, hogy egyszer legyen...
Válasz .Feco. #14146. hozzászólására
Köszi az információkat. Még pár dolog. Te hány éve takaró növényezel? Minden tavaszi vetésűt takaró növény után tesztek? Ősziek alá gondolom nem.
Válasz Sk Laci #14150. hozzászólására
Multiva optima van, általában nem, ha mégsem boldogulunk vele akkor ott a Carrier, mint B opció.
Válasz .Feco. #14148. hozzászólására
Kombinátort nem rakja be neked a sok szármaradvány?
Válasz Sk Laci #14147. hozzászólására
el kell dugni a rókákat a g.ci vadászok elől és azok összeszedik. semmivel nincs több bajunk rágcsálókkal, mint a szántó szomszédoknak.
Válasz Sk Laci #14145. hozzászólására
kukorica és napraforgó volt már, nem para. Tegyél aprómagvető egységet a lazítóra, lazítsd viszonylag korán, vesd el menet közben a takarót, csinálj neki magágyat mint eddig tavasszal és akkor semmit nem fogsz észrevenni, csak hogy javul a talajod és gyűlik a csapadék télen.
Én ezt csinálnám legalábbis...
Válasz .Feco. #14141. hozzászólására
Még valamit: Mit csinálsz a betelepedő egerekkel? Azok nagyon szeretik a takarásban levő talajokat, amik nincsenek bolygatva.
Válasz Rabó001 #14144. hozzászólására
A zöldítés azt írja elő, hogy milyen növényeknek kell lennie benne, onnan veszed és úgy kevered, ahogy akarod.
A rozs, a borsó és a bükköny áttelelő, a többi kifagyó. épp ez a lényege, hogy augusztustól eddig a keresztesvirágúak és a pillangósok domináltak, jelentős biomasszát (szárat és gyökérzetet) fejlesztettek, a másik kettő kiket de lassan fejlődött, magukban nem is lett volna elég talajtakarásuk. Plusz a tillage radish és az olajretek elég sok tápanyagot összeszedtek és felhalmoztak a gyökerükben, amik különben elvesztek volna.
Azoknak eddig tartott az élete, már esnek össze, fekszenek elő, kezdenek lebomlani és a helyüket átveszi a rozs, ami a bojtos gyökérzetével átlazítja a talajt (mellesleg eddig ezt a mustár csinálta) a borsó pedig Nitrogént köt meg.
Aminek ki kell fagynia az már kapott annyi fagyot ami kell neki, látszik, hogy roskad össze.
Nem volt még eddig, a régi vetőgép nem tudott volna ilyen körülmények között vetni, aztán nem volt ilyen területünk, most két évig meg nem volt répa... Németországban láttam már ilyet, itthoni ccsinltunk ilyet kukoricában és napraforgóban, működnie kell répában is.
Válasz .Feco. #14141. hozzászólására
Szia Feco!
Ilyen tiszta takarónövénybe való vetést mindenféle előkészités nélkül máskor is csináltad már?
Napraforgó volt már így? Ha igen mit mutatott, és hogyan oldottad meg a gyomirtást? Feltételezem ilyen takarás mellett Winget nem fújtál.
Érdekelne minden tapasztalat, mert Szlovákiában 7 fok feletti domboldalakat nem lehet lessz semilyen vassal se bedolgazni, ami nem biztosít legalább 80% takarást.
Ez nekem feladja a leckét, mert a területjeim 2/3 domboldalakban van.
Tavaszi mélyebb talajmüvelés kilőve, mert nehéz vizes ragadós glej talajok.
Eddig olaszos lazítót használtam, ami kever, de mostantól már az sem használható /kivéve ha 2 héten belül elvetem/. Így csak őszel.
Válogatom mi lenne jó, eddig kifagyókból tavaszi borsó+facélia+mungóbabra gondoltam, de nem zárok ki más kombinációt sem. Még az Alexandriai here talán, de ennek is kell jó pár nap - 12 C alatt , hogy kifaggyon.
Válasz .Feco. #14143. hozzászólására
Az ilyen saját keverék is elfogadtatható zöldítésben? Vagy itt a támogatás nem szempont? Bocs, ezekkel a törvényi előírásokkal vagyok tisztában és most nem is kerestem utána.
Búza után tarlóhántás se volt? Ez elvileg kifagyó? Bár ahhoz fagy is kell majd.
Répát termeltetek már így, ezzel a technológiával?
Válasz kukaccsosz #14142. hozzászólására
Saját keverék, 30% rozs, 30% borsó, 30% aprómagiak, azon belül tillage radish, olajretek, mustár, bükköny, fehérhere,, bíborhere.
Nincs alapművelés, ez a föld no-till, búza volt előtte, Sprinterrel lett vetve augusztus végén, kukorica vagy cukorrépa megy majd bele no-till-ben, vetés előtt aprító hengert, vetés után glifozátot kap. Idén minden zöldtrágya ez volt.
Válasz .Feco. #14141. hozzászólására
Ez konkrétan milyen keverék?
Milyen fajok vagy mi a kereskedelmi neve?
Mi volt az alapművelet vetés előtt?
Tavasszal vetés előtt vagy után kap glifozatot?
Mi az elővetemény és mit vetsz bele?
A réti és a löszháti területekre is ugyanaz a keverék megy?
Részben áttelelő takarónövény elkezdett váltani…
A kifagyó keresztesvirágúak elérték ciklusuk végét, és a helyüket szépen veszik át az áttelelő fajok…
Válasz Kacsa76 #14139. hozzászólására
Ott a honlap. Minden információ megtalálható.
Válasz MrPoke #14138. hozzászólására
És mi a célja az egyesületnek?
Minősítést szerezni és akkor az ő terményük többet ér, mert minősített regeneratív gazdálkodók?
Válasz barazdabetyar. #14137. hozzászólására
Én sem a pénz miatt nem vagyok már tag.
De ahogy kívülállóként nézem az egyesület szépen alakul.
Az az 1 ember meg... hát hagyjuk 5* próbáltam szépen megfogalmazni de nem sikerült. Maradjunk annyiban mindenkinek, jobb ha 1 helyen 1 időben nem fogunk tartózkodni...
Válasz MrPoke #14134. hozzászólására
Még meg se alakult,de már a kiszemelt vezetőnek fizetést akartak.Hány előadás volt amit felvettek videóra és mai napig nem kaptam meg.Netparaszt koldult hogy kimehessen külföldre ,cserébe megkapjuk azt amit kint tanult.Sorolhatnám.Semmi nem lett belőlük csak a nagy ígéret.Ja és volt valami hölgy aki fordított videót.Az utolsó összeggel lelépett.
Válasz barazdabetyar. #14133. hozzászólására
Vannak egyesületek amik elsősorban a tagokért vannak, más egyesületekben meg egy közös célért vannak a tagok. Ha egy cél van megfogalmazva, amit a tagok igyekeznek elősegíteni, akkor nem a tagok számára nyújtott előnyökön van a hangsúly (értsd: nem egy önsegélyező gittegylet), hanem azok lépnek be, akik tenni akarnak ezekért a célokért.
A honlapon momentán ez olvasható:
"Küldetés: Gyakorlati bemutatók és tudás átadása a talajmegújítás és talaj egészség témakörében.
Célkitűzés: A TMG egyesület célja a talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) rendszerének magyarországi adaptálása és minél sikeresebb és hatékonyabb alkalmazásának lehetővé tétele. Ennek érdekében az egyesület kisérleteket és kutatásokat indít el saját finanszírozásból. Az eredményeket szakmai cikkek és ismeretterjesztő anyagok készítésére használja fel..."
Nem hiszem, hogy ezek a törekvések források nélkül megvalósíthatóak.
Válasz Berente Antal #14126. hozzászólására
Már csak ez hiányzott. Nem kell sok idő és majd feltétel lesz a támogatáshoz, az ő igazolásuk.. persze nem kevés éves díj ellenében. Ha közel vannak a tűzhöz akár már a következő új akg-ban..
Válasz barazdabetyar. #14133. hozzászólására
Hát akinek az az aprópénz hiányzik..... Kezdjen keresni más jövedelmet...
Válasz MrPoke #14130. hozzászólására
Az a tagdíj amit kezdetben kitaláltak az nem győzött meg.Azt a pénzt jobb helyre is el tudom költeni.Szerintem semmi pluszt nem kaptak a tagok a jó barátságon kívül.
Válasz endypapa_20120 #14131. hozzászólására
Valószínű már máshogy gondolják. Különben minek a honlap és minek a bemutatkozó videó?
Érdekes lehet.
Válasz MrPoke #14130. hozzászólására
"Így letettem róla"
Válasz endypapa_20120 #14129. hozzászólására
Simán csatlakozhatsz. Jó fejek, én voltam tag. Teljesen rendben van.
Sok mindennek kellet változnia az elmult években, nincs rálátásom már. Érdeklődj a területi képviselőtől.
Válasz MrPoke #14128. hozzászólására
). Így letettem róla.
Pár éve, mikor először hallottam a klubról, kérdeztem, hogy lehet bekerülni. Az illető ezt a választ adta (az elitet én tettem hozzá
Válasz endypapa_20120 #14127. hozzászólására
Nem zárt, és nem elit. Földi halandók alkotják, és be is lehet lépni, de akár ki is....
Válasz Berente Antal #14126. hozzászólására
A zárt elit club.
https://tmg.hu/rolunk/szervezet/?
Válasz MrPoke #14124. hozzászólására
Ezek után elolvasom Én is.
Annyit tudok, hogy konkrétumot nem tartalmaz.
Viszont arra tökéletes, hogy elindítson embereket a TMMG irányába.
Válasz Traktoros30 #14123. hozzászólására
Ajándék mesekönyvnek tökéletes. :)
Válasz endypapa_20120 #14122. hozzászólására
Köszi a segítséget! Megvettem :) bearkom a fa alá :D
Válasz Traktoros30 #14119. hozzászólására
csak általános leírás
Válasz Traktoros30 #14119. hozzászólására
A FarmMester fb. csoportban most néztem egy videót, a talaj..... dec. 5.e alkalmabol, és Dobos Endre azt mondta hogy ami működik a Dunán túl, az nem biztos, hogy alkalmazható a Tiszán erről.
Válasz Traktoros30 #14119. hozzászólására
Szia, szerintem érdemes megvenni.
De ne várj nagy csodára ,semmi konkrétum nincs benne. Csak egy történet leírás, hogy ő hogy járt , hogy csinálja.
Nem szabad elfeledni, hogy nála más körülmények vannak....
De érdekességképp jó elolvasni.
Sziasztok!
Van értelme megvásárolni a Porból élet c. könyvet? Ebben a könyvben vannak praktikák, vagy csak általános leírás, hogy nagyon jó a takarónövényezés?