Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak633 FtBenzin árak647 FtEUR392.77 FtUSD366.03 FtCHF401.28 FtGBP458.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz trikolor5 #8500. hozzászólására
Én sose gondolkoztam földművelésnél úgy, hogy "visszahozza" az árát.
A földművelés egy bevételi forrás, bizonyos szinteken fölött lehet szerintem befektetésként tekinteni rá.
Ha a között kell válasszak, hogy 3 műszakban álljak a szalag mellett minimálbérért, akkor 100x a földművelés még kisebb haszonkulcs mellett is.
De nekem most tényleg nincs okom okoskodni, mert én is azért szándékozom eladni, mert lakóingatlanba akarom átfektetni az árát.
Válasz spadehoe #8498. hozzászólására
3-3,5 millió / ha között mennek a földek vásárhelyen jelenleg, minőségfüggő, de az átlag ez
AK meg 90-110.000 Ft között.
Az így mellékes infóként lemaradt, hogy a Hód-Mezőgazda átvevőhelye kb 7-8 kilómterre lehet, ami Vásárhelyen az egyik legnagyobb átvevőhely, szóval a gabonát sem szoktuk sokat utaztatni.
Eladáson gondolkozok az alábbin:
Hódmezővásárhely várostáblájától kerek 5 kilóméterre követlen a betonút mellett van egy tanyám. Vannak tanyaszomszédok, szóval annyiból jó, hogy nem egy kietlen lakatlan terület.
A tanya kb. 1 hektár területen terül el, (itt található: pár vályog gazdasági épülettel, amit most a vételárba nagyon nem számolnék bele, sem a tanyát, mert lakhatásra most már nagyon nem alkalmas, van jópár öreg fa aminek a kivágása tüzelésre alkalmas, plusz az erdősáv is elég sűrű már). A gazdasági épületek még talán felújítás útján egyébként kis ráfordítással felpucolhatóak.
Elektromos áram, villanyórával van. Fúrt kút van több is, amit szivattyú működtet. Gáz bevezetésére nincs lehetőség. Mobilinternet vétel működik.
A tanyát körülöleli U alakban 6 hektár szántó, aranykoronát most nem tudom hirtelen olyan 200 körülire saccolom. Igazából ez maga az érték, ami majd a vételárat képezi.
Plusz van egy 400 négyzetméteres lekerített kiskert masszív vaskerítéssel (nem dróthálós, hanem jobb fajta), ami alkalmas akár zöldségtermesztésre. (áram van kivezetve, amit idén, új rézvezetékekkel)
Szintúgy van egy 2 hektáros földem a várostáblán túl, szintén a betonút mellett közvetlen, erre tavaly 10 millió Ft-ot ajánlottak, ez viszont nem eladó. (ezt csak azért írtam le, hogy ennek kapcsán az reális lehet-e az árképzésem?)
100.000 Ft-os AK-val számoltam, saccra kb a 6 hektár föld szerintem ér 20 milliót.
Mivel nagyon közel van a várostáblához és közvetlen betonúti, így + 2 millió Ft.
A bekerített kiskert, plusz mivel vannak felújításra szoruló gazdasági épületek, a tanya ami 1 hektáron van az legelőnek is alkalmas, plusz a tüzifára alkalmas fák miatt azt a részét 5 millióra becsültem. Összesen a földterület + a tanya kb 7 hektár lehet.
Reális lehet 27 millió Ft környékén meghirdetni, mi a véleményetek így látatlanban?
Szép Estét! Vásároltam egy termőföldet, amit korábban nem béreltem. A kérdésem az lenne, hogy az adásvétel bejegyzésekor hivatalból megtörténik a földhasználati bejelentés is? Azt tudom, hogy ha haszonbérleti szerződést kötök, akkor nem kell földhasználati bejelentőt beküldenem, mert hivatalból megtörténik a földhasználói bejelentés is, de nem tudom, hogy ez adásvételre is vonatkozik-e. Saját magam használom a területet és nem szeretnék illetéket fizetni emiatt.
Pontosan...mennyivel ért többet egy agrárüzlethez egy traktoros mint egy ügyvéd...? Lehet a termeléshez ért, de a gazdálkodáshoz( üzlethez) nem biztos...
Ez így igaz.
A probléma ott van, hogy a nak álláésfoglalások az esetek elsöprő többségében nem felelnek meg a törvényi előírásoknak.
Ez a kisebb baj.
A nagyobb baj az, hogy a földügyi hatóságok ezeket a törvnysértő állásfoglalásokat kontroll nélkül átveszik, nem vizsgálják felül, és ez alapján hoznak döntést, miközben az Akr. világosan meghatározza a hatósági döntés tartalmi kellékeit.
Ugyan így törvénysértő a földügyi hatóság azon indokolása, hogy ha a kamara valakit nem támogat, azt nem bírálhatja felül. Ez nem igaz.
Ha valaki 20 évet lehúzott a téeszben, az ugyanígy nem biztos hogy bármit is tud a növénytermesztésről. Lehet napi szinten áthordott 10 kocsi tràgyát egyik kupacból a másikba. Vagy lakatos volt. Szóval..
Meg ez az elővásárlási-, előhaszonbérleti baromság sincs rendben. Főleg úgy nem, hogy a törvény meghatároz egy sorrendet, aztán az adásvételnél valakik (tab, nak) az esetek elsöprő többségében szubjektív, személyes szimpátia, haverizmus alapján azt megpróbálják felül írni.
Nem kellett volna erre kötelezni. Az aranykalászos bóhózat helyett a szakmai gyakorlati időt kellene elismerni. Ide értve azt is, ha valaki x évet munkaviszonyban töltött a tsz-nél, vagy az állami gazdaságoknál, vagy most a jogutódjaiknál. Ez rendben van.
De, hogy egy ügyvéd, egy építési válllakozó rákap a föld ízére, megveszi az aranykalászos papírt, és mert van pénze, nem rúgsz mellette labdába....na az nincs rendben.
Félreértést elkerülve értem amit írsz és igazad is van. Csak ezek az iskolák felsőbb szinteken sem érnek sokat, ezek alapján hibás rangsort felállítani. Saját példámon tapasztaltam, hogy nem sok hasznát venni az agrár egyetemen elsajátított tudásnak a gyakorlatban.
Azért ez se olyan egyértelmű. Pl egy 10-20 éve földettúró aki muszájból megcsinálta az aranykalászost bőven nagyobb tudással rendelkezik mint egy agrár egyetemet végzett.
Egyrészről a törvényszék ezredszer rendbe rakta a TAB-ot, a NAK-ot, és a földügyi hatóságot. Ezredeszer tisztázta, hogy a kamara ügyfél, és az állásfoglalását, mint ügyféli vélemény milyen keretek, feltételek között alakíthatja ki, és az milyen súllyal esik latba a hatósági eljárás során.
Magyarul, amit már ezerszer elmondtam. Azért mert a gumucsizmások valakit nem támogatnak, és azért mert ezt a földügyi hatóság gond nélkül elfogadja, az nem jelent semmit. Nem kell tőle hasra esni.
A másik oldal. Itt arról van szó, hogy egy aranykalászos ügyvéd elviszi a földet egy helyi gazda elől.
Na most. Abban a kamarának tökéletesen igaza van, hogy a helyi gazdának agrár MSC végzettsége van, míg az ügyvédnek gagyi aranykalászosa. Csak a gond az, hogy sem a kamarának, sem a földhivatalnak nincs joga ezt vizsgálni.
Ha a kamara végre eljutott agyilag oda, hogy ezt az egész aranykalászos baromságot a szemétre kell dobni, az rendkívül üdvözlendő. Mert azzal, hogy lehető tették, hogy valaki mindeféle agrár végzettség, gyakorlat nélkül pár tízezer forintért vehessen magának egy gagyi aranykalászos papírt, és onnantól kezdve szabad a pálya, azzal teljesen fölöslegessé tette a szakirányú végzettséghez kötött földműves jogosultságot. Ez az első perctől kezdve egyértelmű.
Na de akkkor a kamara ezt ne úgy próbálja orvosolni, hogy túlterjeszkedik a törvény keretein, hanem úgy, hogy addig rúgdossa a szarházi agrárminisztérium seggét, amíg ezt a agyament aranykalászos lehetőséget meg nem szüntetik.
De a kamara ezredszer bizonyítja, hogy érdekvédelemben nulla, objektív állásfoglalás kiadásában nulla.
"[16] A felperes keresete az alábbiak szerint alapos:
[26] A bíróság a jelen perben – a kereseti kérelem korlátai között – azt vizsgálta, hogy jogszerűen járt-e el az alperes, amikor az 571.985/4/2022. számú határozatával a egyéb érdekelt3 eladó és egyéb érdekelt2 szerződé szerinti vevő között a Helység, külterület ... hrsz. alatti, szántó művelési ágú, 5.3010 m2 térmértékű ingatlan 1/3-ad tulajdoni hányadára kötött adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá, mert a Kamara a felperes tulajdonszerzését állásfoglalásával nem támogatta.
29] A bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a Kamara nyilatkozattételre hívta fel a feleket a Fétv. 101. § (1) bekezdése alapján. A Fétv. 101. § (1) bekezdése szerint a helyi földbizottság felhívására a vevő, illetve a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése szerinti körülményekről tizenöt napos határidőn belül írásban köteles adatot szolgáltatni.
[30] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése alapján a Kamara vizsgálhatja ugyan a tulajdonszerzésben érdekelt személyek, így a vevő, az elővásárlásra jogosultak, valamint közeli hozzátartozóik földdel kapcsolatos vagyoni viszonyait (tulajdon, használat), azonban ez a jogkör nem korlátok nélküli. A Kamara kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerint jogosult vizsgálatot folytatni, mert értelemszerűen csak a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerinti értékelést végezheti el. A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése nem biztosítja annak jogszerű lehetőségét, hogy a Kamara a Fétv. 101. § (1) bekezdése alapján kibocsátott nyilatkozattételi felhívásban bármilyen adat közlését kérje. A Kamara kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében írt szempontoknak megfelelő, azok vizsgálatához szükséges adatokat kérhet a felektől.
[31] Figyelemmel arra, hogy a nyilatkozattételi felhívás kibocsátásnak indoka az, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokat a helyi földbizottság értékelni tudja, ezért a bíróság álláspontja szerint nem tehető fel általánosságban az a kérdés sem, hogy mekkora területet használ a vevő vagy közeli hozzátartozójának cége. Minden olyan esetben, ahol a helyi földbizottság, kizárólag az ingatlan fekvésétől számított 20 km-es körzeten belül vizsgálódhat, akkor ezen kívül eső adat általánosságban a felektől nem kérhető és azt a fél sem köteles a Kamara tudomására hozni.
[32] A bíróság megállapította, hogy a Kamara az adatszolgáltatás körében a felekhez kérdést intézett a mezőgazdasági gépállományuk vonatkozásában, illetve arra vonatkozóan is, hogy saját vagy bérelt eszközzel/munkával művelik földjeiket. A Kamara kérdést intézett azzal kapcsolatban is a felekhez, hogy alkalmaznak-e precíziós eszközöket és milyen technikával, megvalósul-e a rövid ellátási lánc folyamata a gazdaságukban, továbbá személyes jellegű kérdéseket is intéztek a felekhez így például társadalmi szerepvállalásuk iránt érdeklődtek. A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése alapján a Kamara nem jogosult ezeknek az adatoknak a beszerzésére a Fétv. 101. § (1) bekezdésére hivatkozással. A jogalkotó nem tette lehetővé a Kamara számára, hogy a fenti szempontokat vizsgálja és a Kamara nem bővítheti ki a támogatás körében hozott döntését megalapozó mérlegelés szempontjait. Másként, a Kamara adatszolgáltatást kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerint és az abban foglaltaknak megfelelően kérhet. Minden ezt meghaladó adat vonatkozásában a Kamara felhívása jogellenes, azokra döntés nem alapítható.
[33] A Kamara a perben nem indokolta, hogy milyen okból volt szükséges az adatszolgálatatás kérése, és annak sem adta sem az állásfoglalásban, sem pedig a perben magyarázatát, hogy milyen okból terjeszkedett túl a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörén.
[34] A kérdések közül több is (a 2), 5) és 6) kérdés) kizárólag a vevő birtokviszonyainak és gazdálkodásának adatközlésére irányul. Amennyiben a kérdés kizárólag a vevőre vonatkozott, úgy az állásfoglalások indokolása alapján nem állapítható meg az sem, hogy ezen adatok vonatkozásában a Kamara az elővásárlásra jogosultat azért nem nyilatkoztatta-e, mert az ő vonatkozásában rendelkezett adatokkal.
[35] A Kamara perbeli nyilatkozatából kitűnik, hogy az állásfoglalás kiadása során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a Földforgalmi törvény 23/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. A Kamara perbeli nyilatkozata szerint az értékelt személyek végzettsége, valamint az, hogy bevételeik milyen forrásból származnak utal arra, hogy az értékelt személyek végeznek-e életvitelszerű mezőgazdasági tevékenységet.
[36] E körben a bíróság rögzíti, hogy az értékelt személyek – többek között – földművesi minőségükre alapított elővásárlási jogot jelöltek meg. A Kamara a felek elővásárlási ranghelyéről tudomással bírt, mert az alperes 2022. június 8. napján kelt megkeresésében arról részletesen tájékoztatta a Kamarát. A Földforgalmi törvény 5. § 7. pontja meghatározza a földműves fogalmát, mely szerint a földművesi minőség egyik feltétele a jogszabályban meghatározott végzettség megszerzése. A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklete tartalmazza azoknak a végzettségeknek a felsorolását, amelyek földművesi minőséget alapozhatnak meg. Azok között a személyek között, akik a Korm. rendeletben szereplő végzettséggel rendelkeznek, további különbségtétel – a végzettség közép- vagy felsőfoka, az elvégzett szak iránya stb. alapján – nem tehető. Másként, ha az értékelt személyek mindegyike rendelkezik a Korm. rendeletben szereplő valamely, bármely végzettséggel azok azonos módon értékelendőek. Az értékelt személyek végzettsége között nem állítható fel alkalmassági sorrend a végzettség foka alapján, és ez kiváltképp nem eredményezheti az egyik fél támogatását, valamint a másik fél nem támogatását, mert ilyen különbségtételt a jogalkotó sem tesz, az ilyen különbségtétel az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.
[37] A bíróság megjegyzi, hogy a földművesi minőséget megalapozó végzettség, vagy a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel vizsgálata és értékelése az alperes hatáskörébe – és nem a Kamara feladatkörébe – tartozó kérdés. Nem szolgálhat tehát a nem támogatás jogszerű indokául az sem, hogy az értékelt személyek közül kinek és milyen jellegű bevétele és milyen mértékben származott mezőgazdasági tevékenységből, mert ezt az alperes köteles vizsgálni a földművesi minőséget megalapozó feltételek teljesülése körében.
[38] Amennyiben a Kamara az életvitelszerű helyben lakás és gazdálkodás szempontjából vizsgálja a feleket az általa is hivatkozott köztudomású tényekre és legjobb ismeretre támaszkodhat, adatszolgáltatást pedig csak és kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében foglalt szempontok vonatkozásában kérhet.
[39] A bíróság a Kamara állásfoglalásában szereplő kérdéssor alapján megállapította, hogy a Kamara a Fétv. 101. § (1) bekezdésében biztosított jogkörén – meg nem engedett módon – túlterjeszkedett, mert a kérdéssorban a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontokon kívül, más, egyébként a Kamara által nem vizsgálható adatok közlését kérte a felektől.
[41] Mindezekre figyelemmel a Kamara állásfoglalásának indokolása alapján nem állapítható meg, hogy a helyi földbizottság eljárása megfelel-e a Földforgalmi törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt azonos szempontok szerinti értékelés követelményének.
[42] A Kamara állásfoglalása alapján nem állapítható meg, hogy a helyi földbizottságként eljáró szerv az alkotmányos vétó intézményét okszerűen és a valóságnak megfelelő indokok alapján alkalmazta. A Kamara állásfoglalásának objektív szempontok alapján értékelt döntést kell tartalmaznia, úgy, hogy abból megállapítható legyen, hogy a Kamara az értékelés során mire alapozta döntését. A rendelkezésre álló állásfoglalás indokolása nem felel meg a Fétv. 103. § e) pont eb) és ec) pontjában foglalt követelmények, valamint a Földforgalmi törvény 25. § (1) bekezdésében rögzített azonos szempontok szerinti értékelés követelményének.
[43] A Kúria több eseti döntésében rögzítette, hogy nem lehet hivatkozni a közigazgatási szerv határozata kamarai állásfoglalásához, mint ügyféli nyilatkozathoz való kötöttségére a Földforgalmi törvény 27. §-a alapján, ha a kérdéses közigazgatási cselekmény jogellenes. Az alperes eljárása tehát jogsértő, ha a Kamara jogszabályellenes nem támogató állásfoglalását a felperesek vonatkozásában nem hagyja figyelmen kívül. A nem a törvény szerinti tartalommal kiadott állásfoglalásra, mint ügyféli nyilatkozatra nem alapítható megtagadásról szóló döntést tartalmazó határozat a közigazgatási eljárásban [3297/2019. (XI. 18.) AB számú határozat, Indokolás [26] pont]. Ezen állapot jogszerűnek minősítése ugyancsak a Földforgalmi törvény 27. §-ának, különösen (4) bekezdésének sérelmét okozza. (Kúria a Kfv.VI.37.976/2021/9. számú ítélete).
[44] Figyelemmel arra, hogy az alperes határozatának megalapozatlanságát az eljárás során jogszerűtlenül kiadott Kamarai állásfoglalás okozza, így a bíróság az alperes 571.985/4/2022. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte."
Válasz Sylva #8470. hozzászólására
Minden eladó. Nem is a vétel lenne a gond ezeknél, hanem az üzemeltetés? Ezért is eladó ennyi minden, gondolom. Mint nálunk a rendszerváltáskor a sok bezárt döglött üzem, a kutyának se kellett, érthető, mert minek, mit csináljon vele. Végül a mozdítható része ment a vasba.
Válasz Erdőjaro #8466. hozzászólására
Mi? A linkre kattintva egy 2022.marciusi agrarszektoros cikk jelenik meg. Most hogy a választ írom rá, most ukran foldeladasrol szóló cikk van linkelve. Valaki hibázott.
A cikket már olvastam korábban
Nagyrészt orosz befektetok szabadulnak a földtől, telepektol, ami jelen helyzetben nem meglepő. Nem is drága, kár hogy nem lehet előzni a földet.
Ezt hol találni, hogy csak erre a 3 típusra van leszűkítve? Ill. ebből kiindulva egy osztatlan tulajdonba ha van fásítás nem tudják kijátszani, az elővásárlási jog gyakorlást, vagy van olyan esett, hogy csak szántóból adja el valaki a tulajdonrészét?
Na igen. Tegyük föl, valaki vett ilyen földet. Vagy olyat, ahol a szántó, legelő, rét művelési ágú alrészlet mellett még van(ak) nádas, gyümölcsös, szőlő, fásított terület, erdő alrészletek is. Most szembesül azzal, hogy mégis van elővásárlási jog, mégis ki lesz függesztve, mert holnaptól ez a folyamatban lévő ügyekre is érvényes. Viszont miután erre nem számíthatott, így a szerződésben nincs rögzítve, hogy ha valaki elviszi előle a földet, akkor az köteles megtéríteni mondjuk az ügyvédi költséget.
Ja és ha esetleg a vevőnek egyébként lenne elővásárlási joga, de azt a szerződésben nem tüntette föl, gondolván - jogosan - nincs jelentősége, hiszen nincs elővásárlási jog.....akkor az most megszívta.
Az a baj, hogy nem tudok rájönni a miértre. A 10-os bulihoz fűzött miniszteri indokolás szerint:
"A rendelkezés célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel."
Magyarázza már el valaki, miért lett a "pálya" leszűkítve szántóra, legelőre, rétre? Ez a 3 művelési ág, ahol szerintem 90% körül van a használat, vagyis ilyen mértékben van bejegyzett földhasználat. Ilyen földeken hogyan lehet elindulni a pályán?
Ezzel szemben pl. a szőlő, gyümölcsös műv. ágak esetében jelentős részben fel lett hagyva a műveléssel. Miért baj az, ha egy pályakezdő ezen a területen szeretne gazdálkodni, vagy vállalja, hogy ilyen elhanyagolt ingatlannt vesz, rendbe rakja, műv. ág. változást kér, és úgy gazdálkodik?
Az erdők esetében meg egyértelműen értelmezhetetlen.
Magyarországon kb. 850 ezer ha erdő van magántulajdonban, ebből több mint 500 ezer ha-on nem folyik erdőgazdálkodás. Aki szereti a kihívásokat, és erdőt vesz, az szerintem azárt veszi, hogy gazdálkodjon. Akkor? Ez most baj?
Szóval aki ezt az ökör korlátozást kitalálta, az úgy hülye, ahogy van.
Persze lehet, hogy pusztán háttérharcról van szó. Ez a 10 ha-os verzió ugyan is nem szerepelt az eredeti agrárminisztériumi előterjesztésben, ezt valamelyik parlamenti bizottság varázsolta bele. Na most Andrékáék megmutatják, hogy nem úgy van az.........
Azt már meg sem kérdezem, mit szólnak ehhez az érdekvédelmi szervezetek. A válasz egyértelmű. Semmit.
Igen, itt vannak napi szinten a minisztériumi fiúk. Én meg különösen beloptam magam a szivükbe......
Na meg ugye a blogomat is olvasgatják. Nem az első eset, hogy "névre szólóan üzennek".....volt ilyen az osztatlanok esetében is. De nem baj ez. Ha engem olvasnak, percek alatt éveket okosodnak.
Az egy más kérdés, egyértelműen nem akarják, hogy a magántulajdonú erdőknek gazdája legyen.
Csak a szokásos.
Kormányrendelettel módosították a Földforgalmi törvény 20. § i) pontját, az ominózus 10 hektáros szabályt. A mai naptól ez a 10 ha elővásárlási jog mentes lehetőség csak szántó, legelő(gyep) és rét művelési ágú füldrészletekre vonatkozik, illetve ha ezen művelési ág/ágak mellett kivett alrészlet van. Minden más egyéb esetben a földhivatalnak intézkedni kell a "kifüggesztésről". Ez a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekre is érvényes.
8703 hozzászólás
Az ingatlanilletőség fogalma mit jelent?
Válasz spadehoe #8501. hozzászólására
Hidd el, nem fog hiányozni a föld....kitágul a horizont és meglátod, van másik világ is.
Válasz trikolor5 #8500. hozzászólására
Én sose gondolkoztam földművelésnél úgy, hogy "visszahozza" az árát.
A földművelés egy bevételi forrás, bizonyos szinteken fölött lehet szerintem befektetésként tekinteni rá.
Ha a között kell válasszak, hogy 3 műszakban álljak a szalag mellett minimálbérért, akkor 100x a földművelés még kisebb haszonkulcs mellett is.
De nekem most tényleg nincs okom okoskodni, mert én is azért szándékozom eladni, mert lakóingatlanba akarom átfektetni az árát.
Válasz spadehoe #8498. hozzászólására
Pedig még ez is sok ilyen terményárak mellet. Kb sose hozza vissza az árát.
Válasz spadehoe #8498. hozzászólására
3-3,5 millió / ha között mennek a földek vásárhelyen jelenleg, minőségfüggő, de az átlag ez
AK meg 90-110.000 Ft között.
Válasz trikolor5 #8497. hozzászólására
6 ha 12 millióért, hol? Annyiért még én is vennék :D
Válasz spadehoe #8495. hozzászólására
Szerintem brutálsok. 6ha legyen 12misi. Ott van pluszban amiket leírtál az max még 3.
Válasz spadehoe #8495. hozzászólására
Az így mellékes infóként lemaradt, hogy a Hód-Mezőgazda átvevőhelye kb 7-8 kilómterre lehet, ami Vásárhelyen az egyik legnagyobb átvevőhely, szóval a gabonát sem szoktuk sokat utaztatni.
sziasztok!
Eladáson gondolkozok az alábbin:
Hódmezővásárhely várostáblájától kerek 5 kilóméterre követlen a betonút mellett van egy tanyám. Vannak tanyaszomszédok, szóval annyiból jó, hogy nem egy kietlen lakatlan terület.
A tanya kb. 1 hektár területen terül el, (itt található: pár vályog gazdasági épülettel, amit most a vételárba nagyon nem számolnék bele, sem a tanyát, mert lakhatásra most már nagyon nem alkalmas, van jópár öreg fa aminek a kivágása tüzelésre alkalmas, plusz az erdősáv is elég sűrű már). A gazdasági épületek még talán felújítás útján egyébként kis ráfordítással felpucolhatóak.
Elektromos áram, villanyórával van. Fúrt kút van több is, amit szivattyú működtet. Gáz bevezetésére nincs lehetőség. Mobilinternet vétel működik.
A tanyát körülöleli U alakban 6 hektár szántó, aranykoronát most nem tudom hirtelen olyan 200 körülire saccolom. Igazából ez maga az érték, ami majd a vételárat képezi.
Plusz van egy 400 négyzetméteres lekerített kiskert masszív vaskerítéssel (nem dróthálós, hanem jobb fajta), ami alkalmas akár zöldségtermesztésre. (áram van kivezetve, amit idén, új rézvezetékekkel)
Szintúgy van egy 2 hektáros földem a várostáblán túl, szintén a betonút mellett közvetlen, erre tavaly 10 millió Ft-ot ajánlottak, ez viszont nem eladó. (ezt csak azért írtam le, hogy ennek kapcsán az reális lehet-e az árképzésem?)
100.000 Ft-os AK-val számoltam, saccra kb a 6 hektár föld szerintem ér 20 milliót.
Mivel nagyon közel van a várostáblához és közvetlen betonúti, így + 2 millió Ft.
A bekerített kiskert, plusz mivel vannak felújításra szoruló gazdasági épületek, a tanya ami 1 hektáron van az legelőnek is alkalmas, plusz a tüzifára alkalmas fák miatt azt a részét 5 millióra becsültem. Összesen a földterület + a tanya kb 7 hektár lehet.
Reális lehet 27 millió Ft környékén meghirdetni, mi a véleményetek így látatlanban?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-10-12 16:54:32
Válasz öcsi 1986 #8492. hozzászólására
5-6-hónap kb
sziasztok olyan kérdésem lenne hogy tudja e valaki hogy most mennyi idő a föld eladás az adásvételi alá írásától a jóváhagyásig ?köszönöm
Válasz farminghun #8489. hozzászólására
Én úgy tudom be kell jelentened a földhasználatot is. Ha egy éven belül elkezded művelni illetéket sem kell fizetni.
Válasz farminghun #8489. hozzászólására
Azt be kell jelenteni ha nevedre kerül.
Szép Estét! Vásároltam egy termőföldet, amit korábban nem béreltem. A kérdésem az lenne, hogy az adásvétel bejegyzésekor hivatalból megtörténik a földhasználati bejelentés is? Azt tudom, hogy ha haszonbérleti szerződést kötök, akkor nem kell földhasználati bejelentőt beküldenem, mert hivatalból megtörténik a földhasználói bejelentés is, de nem tudom, hogy ez adásvételre is vonatkozik-e. Saját magam használom a területet és nem szeretnék illetéket fizetni emiatt.
Válasz hashtag #8483. hozzászólására
Pontosan...mennyivel ért többet egy agrárüzlethez egy traktoros mint egy ügyvéd...? Lehet a termeléshez ért, de a gazdálkodáshoz( üzlethez) nem biztos...
Válasz Tézé #8486. hozzászólására
Ez így igaz.
A probléma ott van, hogy a nak álláésfoglalások az esetek elsöprő többségében nem felelnek meg a törvényi előírásoknak.
Ez a kisebb baj.
A nagyobb baj az, hogy a földügyi hatóságok ezeket a törvnysértő állásfoglalásokat kontroll nélkül átveszik, nem vizsgálják felül, és ez alapján hoznak döntést, miközben az Akr. világosan meghatározza a hatósági döntés tartalmi kellékeit.
Ugyan így törvénysértő a földügyi hatóság azon indokolása, hogy ha a kamara valakit nem támogat, azt nem bírálhatja felül. Ez nem igaz.
Válasz forestarius #8485. hozzászólására
Nem a nak hozza meg a végső döntést hanem a vármegyei földhivatali főosztály
Válasz Rabó001 #8482. hozzászólására
Nagyon sokan belenyugszanak abba, hogy hiába vannak pl. első helyen az elővásárlási jogban, a nak elmeszeli őket. Pedig nem kellene belenyugodni.....
Válasz hashtag #8483. hozzászólására
Azt is megtudtuk a fórumról hogy az agrármérnök se tud semmit.
Válasz forestarius #8479. hozzászólására
Ha valaki 20 évet lehúzott a téeszben, az ugyanígy nem biztos hogy bármit is tud a növénytermesztésről. Lehet napi szinten áthordott 10 kocsi tràgyát egyik kupacból a másikba. Vagy lakatos volt. Szóval..
Válasz forestarius #8476. hozzászólására
Köszi. Agyrém, és ilyen szervezetek döntenek emberek ügyeiben.
Válasz forestarius #8479. hozzászólására
erre mondják azt, hogy valaki lehet hogy jó a szakmában, de gyenge az üzletben...
Válasz trikolor5 #8478. hozzászólására
Meg ez az elővásárlási-, előhaszonbérleti baromság sincs rendben. Főleg úgy nem, hogy a törvény meghatároz egy sorrendet, aztán az adásvételnél valakik (tab, nak) az esetek elsöprő többségében szubjektív, személyes szimpátia, haverizmus alapján azt megpróbálják felül írni.
Válasz trikolor5 #8477. hozzászólására
Nem kellett volna erre kötelezni. Az aranykalászos bóhózat helyett a szakmai gyakorlati időt kellene elismerni. Ide értve azt is, ha valaki x évet munkaviszonyban töltött a tsz-nél, vagy az állami gazdaságoknál, vagy most a jogutódjaiknál. Ez rendben van.
De, hogy egy ügyvéd, egy építési válllakozó rákap a föld ízére, megveszi az aranykalászos papírt, és mert van pénze, nem rúgsz mellette labdába....na az nincs rendben.
Válasz trikolor5 #8477. hozzászólására
Félreértést elkerülve értem amit írsz és igazad is van. Csak ezek az iskolák felsőbb szinteken sem érnek sokat, ezek alapján hibás rangsort felállítani. Saját példámon tapasztaltam, hogy nem sok hasznát venni az agrár egyetemen elsajátított tudásnak a gyakorlatban.
Válasz forestarius #8476. hozzászólására
Azért ez se olyan egyértelmű. Pl egy 10-20 éve földettúró aki muszájból megcsinálta az aranykalászost bőven nagyobb tudással rendelkezik mint egy agrár egyetemet végzett.
Válasz Rabó001 #8475. hozzászólására
Sokmindent.
Egyrészről a törvényszék ezredszer rendbe rakta a TAB-ot, a NAK-ot, és a földügyi hatóságot. Ezredeszer tisztázta, hogy a kamara ügyfél, és az állásfoglalását, mint ügyféli vélemény milyen keretek, feltételek között alakíthatja ki, és az milyen súllyal esik latba a hatósági eljárás során.
Magyarul, amit már ezerszer elmondtam. Azért mert a gumucsizmások valakit nem támogatnak, és azért mert ezt a földügyi hatóság gond nélkül elfogadja, az nem jelent semmit. Nem kell tőle hasra esni.
A másik oldal. Itt arról van szó, hogy egy aranykalászos ügyvéd elviszi a földet egy helyi gazda elől.
Na most. Abban a kamarának tökéletesen igaza van, hogy a helyi gazdának agrár MSC végzettsége van, míg az ügyvédnek gagyi aranykalászosa. Csak a gond az, hogy sem a kamarának, sem a földhivatalnak nincs joga ezt vizsgálni.
Ha a kamara végre eljutott agyilag oda, hogy ezt az egész aranykalászos baromságot a szemétre kell dobni, az rendkívül üdvözlendő. Mert azzal, hogy lehető tették, hogy valaki mindeféle agrár végzettség, gyakorlat nélkül pár tízezer forintért vehessen magának egy gagyi aranykalászos papírt, és onnantól kezdve szabad a pálya, azzal teljesen fölöslegessé tette a szakirányú végzettséghez kötött földműves jogosultságot. Ez az első perctől kezdve egyértelmű.
Na de akkkor a kamara ezt ne úgy próbálja orvosolni, hogy túlterjeszkedik a törvény keretein, hanem úgy, hogy addig rúgdossa a szarházi agrárminisztérium seggét, amíg ezt a agyament aranykalászos lehetőséget meg nem szüntetik.
De a kamara ezredszer bizonyítja, hogy érdekvédelemben nulla, objektív állásfoglalás kiadásában nulla.
Válasz forestarius #8474. hozzászólására
És ez mit jelent? Mi a történet?
Győri Törvényszék
11.K.701.181/2022/14.
"[16] A felperes keresete az alábbiak szerint alapos:
[26] A bíróság a jelen perben – a kereseti kérelem korlátai között – azt vizsgálta, hogy jogszerűen járt-e el az alperes, amikor az 571.985/4/2022. számú határozatával a egyéb érdekelt3 eladó és egyéb érdekelt2 szerződé szerinti vevő között a Helység, külterület ... hrsz. alatti, szántó művelési ágú, 5.3010 m2 térmértékű ingatlan 1/3-ad tulajdoni hányadára kötött adásvételi szerződést a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá, mert a Kamara a felperes tulajdonszerzését állásfoglalásával nem támogatta.
29] A bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a Kamara nyilatkozattételre hívta fel a feleket a Fétv. 101. § (1) bekezdése alapján. A Fétv. 101. § (1) bekezdése szerint a helyi földbizottság felhívására a vevő, illetve a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése szerinti körülményekről tizenöt napos határidőn belül írásban köteles adatot szolgáltatni.
[30] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése alapján a Kamara vizsgálhatja ugyan a tulajdonszerzésben érdekelt személyek, így a vevő, az elővásárlásra jogosultak, valamint közeli hozzátartozóik földdel kapcsolatos vagyoni viszonyait (tulajdon, használat), azonban ez a jogkör nem korlátok nélküli. A Kamara kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerint jogosult vizsgálatot folytatni, mert értelemszerűen csak a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerinti értékelést végezheti el. A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése nem biztosítja annak jogszerű lehetőségét, hogy a Kamara a Fétv. 101. § (1) bekezdése alapján kibocsátott nyilatkozattételi felhívásban bármilyen adat közlését kérje. A Kamara kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében írt szempontoknak megfelelő, azok vizsgálatához szükséges adatokat kérhet a felektől.
[31] Figyelemmel arra, hogy a nyilatkozattételi felhívás kibocsátásnak indoka az, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott szempontokat a helyi földbizottság értékelni tudja, ezért a bíróság álláspontja szerint nem tehető fel általánosságban az a kérdés sem, hogy mekkora területet használ a vevő vagy közeli hozzátartozójának cége. Minden olyan esetben, ahol a helyi földbizottság, kizárólag az ingatlan fekvésétől számított 20 km-es körzeten belül vizsgálódhat, akkor ezen kívül eső adat általánosságban a felektől nem kérhető és azt a fél sem köteles a Kamara tudomására hozni.
[32] A bíróság megállapította, hogy a Kamara az adatszolgáltatás körében a felekhez kérdést intézett a mezőgazdasági gépállományuk vonatkozásában, illetve arra vonatkozóan is, hogy saját vagy bérelt eszközzel/munkával művelik földjeiket. A Kamara kérdést intézett azzal kapcsolatban is a felekhez, hogy alkalmaznak-e precíziós eszközöket és milyen technikával, megvalósul-e a rövid ellátási lánc folyamata a gazdaságukban, továbbá személyes jellegű kérdéseket is intéztek a felekhez így például társadalmi szerepvállalásuk iránt érdeklődtek. A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése alapján a Kamara nem jogosult ezeknek az adatoknak a beszerzésére a Fétv. 101. § (1) bekezdésére hivatkozással. A jogalkotó nem tette lehetővé a Kamara számára, hogy a fenti szempontokat vizsgálja és a Kamara nem bővítheti ki a támogatás körében hozott döntését megalapozó mérlegelés szempontjait. Másként, a Kamara adatszolgáltatást kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontok szerint és az abban foglaltaknak megfelelően kérhet. Minden ezt meghaladó adat vonatkozásában a Kamara felhívása jogellenes, azokra döntés nem alapítható.
[33] A Kamara a perben nem indokolta, hogy milyen okból volt szükséges az adatszolgálatatás kérése, és annak sem adta sem az állásfoglalásban, sem pedig a perben magyarázatát, hogy milyen okból terjeszkedett túl a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörén.
[34] A kérdések közül több is (a 2), 5) és 6) kérdés) kizárólag a vevő birtokviszonyainak és gazdálkodásának adatközlésére irányul. Amennyiben a kérdés kizárólag a vevőre vonatkozott, úgy az állásfoglalások indokolása alapján nem állapítható meg az sem, hogy ezen adatok vonatkozásában a Kamara az elővásárlásra jogosultat azért nem nyilatkoztatta-e, mert az ő vonatkozásában rendelkezett adatokkal.
[35] A Kamara perbeli nyilatkozatából kitűnik, hogy az állásfoglalás kiadása során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a Földforgalmi törvény 23/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. A Kamara perbeli nyilatkozata szerint az értékelt személyek végzettsége, valamint az, hogy bevételeik milyen forrásból származnak utal arra, hogy az értékelt személyek végeznek-e életvitelszerű mezőgazdasági tevékenységet.
[36] E körben a bíróság rögzíti, hogy az értékelt személyek – többek között – földművesi minőségükre alapított elővásárlási jogot jelöltek meg. A Kamara a felek elővásárlási ranghelyéről tudomással bírt, mert az alperes 2022. június 8. napján kelt megkeresésében arról részletesen tájékoztatta a Kamarát. A Földforgalmi törvény 5. § 7. pontja meghatározza a földműves fogalmát, mely szerint a földművesi minőség egyik feltétele a jogszabályban meghatározott végzettség megszerzése. A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. melléklete tartalmazza azoknak a végzettségeknek a felsorolását, amelyek földművesi minőséget alapozhatnak meg. Azok között a személyek között, akik a Korm. rendeletben szereplő végzettséggel rendelkeznek, további különbségtétel – a végzettség közép- vagy felsőfoka, az elvégzett szak iránya stb. alapján – nem tehető. Másként, ha az értékelt személyek mindegyike rendelkezik a Korm. rendeletben szereplő valamely, bármely végzettséggel azok azonos módon értékelendőek. Az értékelt személyek végzettsége között nem állítható fel alkalmassági sorrend a végzettség foka alapján, és ez kiváltképp nem eredményezheti az egyik fél támogatását, valamint a másik fél nem támogatását, mert ilyen különbségtételt a jogalkotó sem tesz, az ilyen különbségtétel az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik.
[37] A bíróság megjegyzi, hogy a földművesi minőséget megalapozó végzettség, vagy a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel vizsgálata és értékelése az alperes hatáskörébe – és nem a Kamara feladatkörébe – tartozó kérdés. Nem szolgálhat tehát a nem támogatás jogszerű indokául az sem, hogy az értékelt személyek közül kinek és milyen jellegű bevétele és milyen mértékben származott mezőgazdasági tevékenységből, mert ezt az alperes köteles vizsgálni a földművesi minőséget megalapozó feltételek teljesülése körében.
[38] Amennyiben a Kamara az életvitelszerű helyben lakás és gazdálkodás szempontjából vizsgálja a feleket az általa is hivatkozott köztudomású tényekre és legjobb ismeretre támaszkodhat, adatszolgáltatást pedig csak és kizárólag a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében foglalt szempontok vonatkozásában kérhet.
[39] A bíróság a Kamara állásfoglalásában szereplő kérdéssor alapján megállapította, hogy a Kamara a Fétv. 101. § (1) bekezdésében biztosított jogkörén – meg nem engedett módon – túlterjeszkedett, mert a kérdéssorban a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdésében rögzített szempontokon kívül, más, egyébként a Kamara által nem vizsgálható adatok közlését kérte a felektől.
[41] Mindezekre figyelemmel a Kamara állásfoglalásának indokolása alapján nem állapítható meg, hogy a helyi földbizottság eljárása megfelel-e a Földforgalmi törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt azonos szempontok szerinti értékelés követelményének.
[42] A Kamara állásfoglalása alapján nem állapítható meg, hogy a helyi földbizottságként eljáró szerv az alkotmányos vétó intézményét okszerűen és a valóságnak megfelelő indokok alapján alkalmazta. A Kamara állásfoglalásának objektív szempontok alapján értékelt döntést kell tartalmaznia, úgy, hogy abból megállapítható legyen, hogy a Kamara az értékelés során mire alapozta döntését. A rendelkezésre álló állásfoglalás indokolása nem felel meg a Fétv. 103. § e) pont eb) és ec) pontjában foglalt követelmények, valamint a Földforgalmi törvény 25. § (1) bekezdésében rögzített azonos szempontok szerinti értékelés követelményének.
[43] A Kúria több eseti döntésében rögzítette, hogy nem lehet hivatkozni a közigazgatási szerv határozata kamarai állásfoglalásához, mint ügyféli nyilatkozathoz való kötöttségére a Földforgalmi törvény 27. §-a alapján, ha a kérdéses közigazgatási cselekmény jogellenes. Az alperes eljárása tehát jogsértő, ha a Kamara jogszabályellenes nem támogató állásfoglalását a felperesek vonatkozásában nem hagyja figyelmen kívül. A nem a törvény szerinti tartalommal kiadott állásfoglalásra, mint ügyféli nyilatkozatra nem alapítható megtagadásról szóló döntést tartalmazó határozat a közigazgatási eljárásban [3297/2019. (XI. 18.) AB számú határozat, Indokolás [26] pont]. Ezen állapot jogszerűnek minősítése ugyancsak a Földforgalmi törvény 27. §-ának, különösen (4) bekezdésének sérelmét okozza. (Kúria a Kfv.VI.37.976/2021/9. számú ítélete).
[44] Figyelemmel arra, hogy az alperes határozatának megalapozatlanságát az eljárás során jogszerűtlenül kiadott Kamarai állásfoglalás okozza, így a bíróság az alperes 571.985/4/2022. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte."
Lesz itt ára a terménynek hamarosan! 1év
Válasz Sylva #8470. hozzászólására
Kb. 20 éve volt újságcikk róla, hogy a talán német tulajt, hogy kipattintották Ukrajnában a cégéből, pénzt nem igen látott a kalandból vissza.
Válasz Sylva #8470. hozzászólására
Minden eladó. Nem is a vétel lenne a gond ezeknél, hanem az üzemeltetés? Ezért is eladó ennyi minden, gondolom. Mint nálunk a rendszerváltáskor a sok bezárt döglött üzem, a kutyának se kellett, érthető, mert minek, mit csináljon vele. Végül a mozdítható része ment a vasba.
Válasz Rabó001 #8468. hozzászólására
Van helyette Harmincezer hektár egybe
Harmincezer hektár eladó
Válasz Rabó001 #8468. hozzászólására
Tényleg kitörölték,reggel még látható volt. Lehet megvette valaki a fórumról
Válasz Erdőjaro #8466. hozzászólására
Mi? A linkre kattintva egy 2022.marciusi agrarszektoros cikk jelenik meg. Most hogy a választ írom rá, most ukran foldeladasrol szóló cikk van linkelve. Valaki hibázott.
A cikket már olvastam korábban
Nagyrészt orosz befektetok szabadulnak a földtől, telepektol, ami jelen helyzetben nem meglepő. Nem is drága, kár hogy nem lehet előzni a földet.
Válasz Erdőjaro #8466. hozzászólására
Van már ugyenezen a címen eladó ukrán konzervgyár is...
Egy kis érdekesség
https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/ingatlan/foldterulet/szantofold-mar-500-hektartol-elado/h_7358991
Válasz beginneragro #8464. hozzászólására
https://njt.hu/jogszabaly/2023-424-20-22
Egy osztatlanban senkinek nincs konkrét területe, mindenki benne van minden négyzetméterben. Tulajdoni hányadot veszel, nem területet.
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8461. hozzászólására
Ezt hol találni, hogy csak erre a 3 típusra van leszűkítve? Ill. ebből kiindulva egy osztatlan tulajdonba ha van fásítás nem tudják kijátszani, az elővásárlási jog gyakorlást, vagy van olyan esett, hogy csak szántóból adja el valaki a tulajdonrészét?
Válasz csuti0 #8462. hozzászólására
Na igen. Tegyük föl, valaki vett ilyen földet. Vagy olyat, ahol a szántó, legelő, rét művelési ágú alrészlet mellett még van(ak) nádas, gyümölcsös, szőlő, fásított terület, erdő alrészletek is. Most szembesül azzal, hogy mégis van elővásárlási jog, mégis ki lesz függesztve, mert holnaptól ez a folyamatban lévő ügyekre is érvényes. Viszont miután erre nem számíthatott, így a szerződésben nincs rögzítve, hogy ha valaki elviszi előle a földet, akkor az köteles megtéríteni mondjuk az ügyvédi költséget.
Ja és ha esetleg a vevőnek egyébként lenne elővásárlási joga, de azt a szerződésben nem tüntette föl, gondolván - jogosan - nincs jelentősége, hiszen nincs elővásárlási jog.....akkor az most megszívta.
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8461. hozzászólására
Szia!
Pont tegnap beszélgettem valakivel,gyümölcsöst szeretne venni,mondtam is neki most egyszerű 10 hektárig. Na ezek szerint ennek lőttek.
Üdv.: Csuti
Válasz hashtag #8455. hozzászólására
Az a baj, hogy nem tudok rájönni a miértre. A 10-os bulihoz fűzött miniszteri indokolás szerint:
"A rendelkezés célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel."
Magyarázza már el valaki, miért lett a "pálya" leszűkítve szántóra, legelőre, rétre? Ez a 3 művelési ág, ahol szerintem 90% körül van a használat, vagyis ilyen mértékben van bejegyzett földhasználat. Ilyen földeken hogyan lehet elindulni a pályán?
Ezzel szemben pl. a szőlő, gyümölcsös műv. ágak esetében jelentős részben fel lett hagyva a műveléssel. Miért baj az, ha egy pályakezdő ezen a területen szeretne gazdálkodni, vagy vállalja, hogy ilyen elhanyagolt ingatlannt vesz, rendbe rakja, műv. ág. változást kér, és úgy gazdálkodik?
Az erdők esetében meg egyértelműen értelmezhetetlen.
Magyarországon kb. 850 ezer ha erdő van magántulajdonban, ebből több mint 500 ezer ha-on nem folyik erdőgazdálkodás. Aki szereti a kihívásokat, és erdőt vesz, az szerintem azárt veszi, hogy gazdálkodjon. Akkor? Ez most baj?
Szóval aki ezt az ökör korlátozást kitalálta, az úgy hülye, ahogy van.
Persze lehet, hogy pusztán háttérharcról van szó. Ez a 10 ha-os verzió ugyan is nem szerepelt az eredeti agrárminisztériumi előterjesztésben, ezt valamelyik parlamenti bizottság varázsolta bele. Na most Andrékáék megmutatják, hogy nem úgy van az.........
Azt már meg sem kérdezem, mit szólnak ehhez az érdekvédelmi szervezetek. A válasz egyértelmű. Semmit.
Válasz kulakman #8459. hozzászólására
Értettem így, világos, köszi!
Válasz spadehoe #8458. hozzászólására
Ha földműves a vevő és nem volt még soha 10 ha felett földje - röviden!
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8454. hozzászólására
Ez nem teljesen világos számomra, pedig kerestem volna a jogszabályt.
Tehát 10 HA alatti földterületeket most már nem kell kifüggeszteni adás-vétel esetén?
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8456. hozzászólására
Mondjuk hiába vagyunk csendben, egyszer úgyis eszükbejut, és -mint látható- visszamenőlegesen is törvénykeznek. Ez nem akadály.
Válasz hashtag #8455. hozzászólására
Igen, itt vannak napi szinten a minisztériumi fiúk. Én meg különösen beloptam magam a szivükbe......
Na meg ugye a blogomat is olvasgatják. Nem az első eset, hogy "névre szólóan üzennek".....volt ilyen az osztatlanok esetében is. De nem baj ez. Ha engem olvasnak, percek alatt éveket okosodnak.
Az egy más kérdés, egyértelműen nem akarják, hogy a magántulajdonú erdőknek gazdája legyen.
Válasz Cs(erdoagro58@gmail.com) #8454. hozzászólására
Legközelebb halkabban 
Le lett lőve a poén, az erdő emlegetésével
Csak a szokásos.
Kormányrendelettel módosították a Földforgalmi törvény 20. § i) pontját, az ominózus 10 hektáros szabályt. A mai naptól ez a 10 ha elővásárlási jog mentes lehetőség csak szántó, legelő(gyep) és rét művelési ágú füldrészletekre vonatkozik, illetve ha ezen művelési ág/ágak mellett kivett alrészlet van. Minden más egyéb esetben a földhivatalnak intézkedni kell a "kifüggesztésről". Ez a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekre is érvényes.