Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak650 FtEUR394.32 FtUSD369.96 FtCHF406.34 FtGBP457.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Van egy családi mezőgazdasági társaságod. kibérelsz egy földet. Ezt követően valamelyik családtag megveszi. A bérleti jogviszony él tovább. A családtag tulajdonos és a csaláldi mg. társaság módosítja a szerződést úgy, hogy jelentősen megemeli a bérleti díjat. A társaság oldalán ez megnövekedett kiadás. A tulajdonos-bérbeadó családtag oldalán adómentes jövedelem......
Válasz trc.kft #8447. hozzászólására
Na, ki is derült. De akkor ez látszott már a szerződésben a vevő nevéből, csak az eredeti kérdező nem rakta össze.
Nem csak mint allattarto bérlő gondolom, hanem mint volt haszonbérlő.
Nincs semmi meglepő az eljárásban, még csak törvénytelenség sem. Mindenki úgy ügyeskedik ahogy tud, ha egyáltalán ez ügyeskedésnek számít.
Aki megvetette,azt a területet az Axiál tulajdonosának a lánya,a cég,akinek 20 éves bérlete van a területre meg az Axiál tulajáé. Először kibérlik,mint állattartó utánna meg megveszik családon belül, elég sok területet elvitték már,itt helyben
Válasz spadehoe #8445. hozzászólására
Simán lehet az is hogy nem is akarja maga művelni, marad bérbe adva, pénz meg befektetve és annyi a biznisz.
Nem látjuk mi van a háttérben, ha van. Lehet hogy a szovetkezetnek is tulaja a földtulaj, vagy a tulaja lesz. Vagy le van beszélve hogy felbontjak a szerződést. De könnyen lehet az első verzió is.
Augusztusban elkelt a környéken egy gyengébb minőségű szántó 17 hektáros föld ~ 56 millióért.
AK: 183e ft ~
HA: 3,2 millió körül ~
Néztem az adás-vételit, hogy valami országos hálózatú cég igazgatója vette meg.
Viszont láttam, hogy a helyi mezőgazdasági szövetkezetnek ki van adva 20 év haszonbérletbe. Ebben mi lehet a biznisz valakinek? Már úgy értem, hogy 2043-ig nem veheti birtokba, mégis kifizette ezért a földért AK-ban nézve aránytalanul magas vételi áron.
Valakinek ötlet? Tudom, minek ütöm bele más dolgába az orrom, de csak kíváncsi vagyok semmi egyéb nem áll mögötte.
Egy nagyobb táblás föld egyébként ennyivel többet ér, még ha nem is jó a minősége? Mert a környéken az átlagár az 80-90.000 Ft / AK. Igaz, már kb. az összes nagy tábla elkelt, már csak ilyen 1-2 hektáros területeket szoktam látni gazdát cserélni.
Kétségkívül, az ejus földműveseknek is megnyílt a lehetőség, bár nem hiszem, hogy erre különösebben ráharapnának. Én inkább azt kérdezném, a magyar vevő esetében milyen mélységig fogja a földügyi hatóság vizsgálni a 10 ha-os korlátot? Országos szinten, vagy csak az érintett járásban, megyében? Nem mindegy. Viszont a frekventált helyeken, ahol nem a föld értéke, hanem a fekvése dominál...na ott ez már buli. De egy "sima" gazda számára is rejt a történet komoly lehetőségeket, csak ki kell nyitni a szemet, és előre kell gondolkodni.
Én személy szerint kevés kivételtől eltekintve erdőben gondolkodom, és csak osztatlan tulajdoni hányadban.
Felmerül a kérdés, milyen lehetőség ez a többi, ideköltöző, aranykalászost szerző Eu-s állampolgárnak. Az egész elővásárlási agyrém egyetlen, esetleg elfogadható indoka a külföldiek vásárlásainak korlátozása. Kérdés a Magyar hivataloknak milyen rálátása van más Eu-s állampolgárok korábbi tulajdonviszonyaira e törvény alkalmazásához....
A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás eléggé egyértemű:
"158. §
A rendelkezés szerint a föld fekvésétől számított 20 km-en belül helyben lakó vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevővel szemben élete első 10 hektár földjének megszerzése esetén nem gyakorolható elővásárlási jog. A rendelkezés célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel. Az „első 10 hektár” földként nem a jelen szerzéskor fennálló tulajdon szerinti földterületet kell figyelembe venni, hanem a valaha, bármilyen jogcímen megszerzett földek összes területét, ide értve azokat is, amelyek utóbb kikerültek a tulajdonából."
Mondjuk ez elég komoly lehetőség, ha valaki gondosan választ megvásárolandó földet. Mert pl. egy mezőkövesdi lakos simán vehet így Egerben. Az egy más kérdés, hogy ez az ügylet is kamarai állásfoglaláshoz kötött.
Viszont, ha valaki előre tud gondolkodni, akkor ezzel a 10 ha-ral további komoly területszerzési lehetőségek nyílnak meg.
Válasz jocika0502 #8439. hozzászólására
Még a kérdés is értelmetlen. Ha az ügyvéd ezt mondta, hát, nem mennek hozzá újra. Vagy te nem értetted Még.
Amúgy meg csak az általad is idézett szoveget kellene értelmezni. Magyarul van.
A lakóhelyeden érvényes, valamint annak 20km-es körzetében. A két közigazgatási határ között van a 20km távolság.
Vagy nincs 3 éve a településen a lakásod és az kavar be.
Válasz jocika0502 #8439. hozzászólására
Mi vásároltunk ugyan azon a településen ahol a lakcím van, nem lett kifüggesztve. Jelenleg hatósági jóváhagyásra vár.
Szép Estét! Valaki vásárolt már földet, az "új 10 hektár alatti" törvény hatályba lépése óta ?
Tényleg ez az új törvény csak akkor érvényes, ha a szomszéd településen akar a 10 hektár alatti gazda földet venni? Kérdeztem egy ügyvédet és ő azt mondta, hogy ez a saját településemen, ahol a telephely/lakcím van, ott ez a törvény nem érvényes.
"az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén."
Ezek önálló külterületi hrsz-ek. Az egyik kivett telephely, 830 m2, a másik kivett udvar, az 1763 m2.
De van 7 db saját használatú út is, meg a csatorna, meg egy árok.
De van Hosszúpályiban 1917 m2 kivett külterületi lakóház, udvar, gazdasági épület, bár ezeknek szerintem csak az alapja van meg.
Szerintetek Tiszaalpáron milyen értéket képvisel 3 külterület? Kettő egy közel 50 ha-os akácerdő tömbben található. Az egyik kivett udvar, a másik kivett telephely.
Ugyancsak Tiszaalpáron egy 2 ha-os kivett csatorna.
Egy diktatúrában nem hogy törölnék a blogod "reklámját" de írni se tudnál.
Mielőtt még meg kapom hogy akkor Én Orbán....vagy Gyurcsány....
Vissza kell olvasni egy két korábbi hozzászólásomat.
Mindig szidom őket mit a boltot.
Soha nem szavaztam egyikre se és nem is fogok.
Csak ez azért még nagyon messze van a diktatúrától.
Egyébként Engem érdekelne hogy milyen is az a blog.
Az itt regisztrált e-mail címemre el küldhednéd az elérhetőségét ha akarod.
Jól teszi Kolléga, mindig is tiszteltem az ilyen karakán, elvhű embereket! További kitartást, és minden egyes törölt hozzászólás után linkelje újra a vérprofi blogját, ami emberek százainak nyújtott már segítséget!!!
A cenzor folyamatosan törli az általam belinkelt blogot. Gondolom azért, mert a blog az enyém. Miközben állítólag a fórum azért van, hogy segítsünk egymásnak, hogy a problémákat ha tudjuk, megoldjuk, ha kérdések vannak, azokat megválaszoljuk. A blog nem konkurencia az Agroinformnak. Ez az én értékrendemben diktatúra, amit nem vagyok hajlandó eltűrni. Ezért a továbbiakban ha valaki úgy gondolja van olyan problémája, kérdése, amiben tudok segíteni, azt a blogon feleteheti, ott megtalálható az elérhetőségem.
Már kifejtettem egy párszor a véleményem eről a tab-nak dologról, nem ismétlem meg.
Én venni fogok 20 km-es körön belül tulajdoni hányadokat osztatlanban. Meglátjuk mit lépnek a fiúk. Az biztos, ha el leszek utasítva, viszem őket a Törvényszékre. Az más kérdés, hogy az adásvételi nem sablon duma lesz. Én már abban fel fogok hívni olyan érveket, amiket meg kell dönteniük, már ha tudják.
Az alap probléma az, hogy miután itt nem lesz elfogadó, így csak a szerződés szerinti vevövel kapcsolatban kell nyilatkozniuk. Ha nem támogatják, a földügyi hatóság a szokásos téves jogértelmezés alaján elutasító döntést hoz.
Miközben a Földforgalmi törvény nem arról szól, hogy ha csak a szerződéses vevő van, és azt a kamara nem támogatja, akkor a földügyi hatóság nem hozhat más döntést.
Üdv. Úgy van vele, hogy, ha a kamara még se tagadná meg magas ár miatt, akkor ne legyen másé. Az lenne a legszebb, ha a kamara megtagadná magas árra, majd ez a TAB tag megtámadná a bíróságon a földhivatali döntést, azaz a saját maga által kezdeményezett döntést.
Szerintem itt azt akarták kiszűrni ezzel, hogy ha mondjuk olyan venne földet, akinek semmi köze a földműveléshez, csak van egy aranykalászosa, akkor meg legyen az elvi lehetősége annak, hogy a kamara ezt vizsgálhassa. Csak hát ezzel megint ugyanoda kanyarodunk vissza, hogy a jövőre nézve kell értékelni egy olyan "talán" spekulatív magatartást, amiből pár év múlva esetleg lesz valami. Pl. ha valaki most vásárolná be magát osztatlanba. Rájelentkezés ugye nincs, de 3 év múlva be tud kebelezni az illető. Ha már van 10 ha földje a vevőnek, akkor ugye ki kell függeszteni, azaz a tulajdonostársak ki tudják védeni a bekerülését azzal, ha rájelentkeznek. De ezzel az új szabállyal a "kicsiknek" ez kikerülhető.
Tegyük fel a TAB azt mondja: "itt van ennek a kissrácnak 4 szerződése is, helyrajzi számonként vesz 1-2 ha-t olyan földekből, amiket helyben köztudottan senki nem használ, egy csomó munka van vele, tele van elhunytakkal...stb. Minek veszi meg? Ráadásul nem is ismeri senki itt a faluban, 2-vel odébb van a lakcíme, de jól ismerjük az apját, a srác Pesten tanul a jogon, na ez spekuláció"
Ha a TAB javaslata alapján a kamara megtagadja, akkor jön a per, amiben azt mondja a vevő ügyvédje, hogy micsoda szemétség ez, hiszen a srác most szeretne kezdeni, állandóan a generációváltásról papolnak, most meg elfektetik. A helyi TAB meg azt mondja, hogy mi abban a jó, hogy nem egy kevésbé tehetős, ezáltal a lehetőségektől is jobban elzárt 20 éves fiatal gazdának segítünk boldogulni, hanem egy olyan fiatal kap egy újabb kiskaput, aki mondjuk Budapesten tanul az egyetemen és csak névleg van benne a mezőgazdaságban és később sem lesz ez másként.
Nehéz ez, mert igen, elképzelhető, hogy azért vesz most 4 ilyen hányadot, mert biztos benne az ő nagygazda apja, hogy úgyse fog senki megosztást indítani, megvárják a 3 évet és szabad a pálya. De ugyanakkor ez a lehetőség bármelyik helyi előtt ott van, miért nem csinálták ők ezt is.
Egy csomó per lesz, ha a kamara beleáll és megtagad ilyen esetekben, de, ha meg a kamara nem kéne hozzá, akkor meg a fenti sztorik terjednének és azon hőbörögne a gazdák fele, hogy miért nem állítja meg ezt senki. Szóval ezek ugyanazok a körök mindig.
Beszéltem már pár gazdával erről a 10 ha-os dologról, egy sem úgy közelítette meg a kérdést, hogy "de jó, van a faluban pár fiatal srác, most lesz lehetőségük elkezdeni a fóliázást, vagy bármit", hanem úgy, hogy "de jó, a fiam feleségének meg a nászasszonyéknak még nincs a nevén semmi, akkor most egy ideig nyugiban tudunk vásárolni". Nehéz ügy ez is. Üdv.
Üdv a fórumnak!
A helyzet a következő
A helyi tsz elnök a helyi TAB tagja
Van eggy eladó föld amit a magas vétel ár miatt nem támogat mint TAB tag. Aztán mégis elfogadót tesz rá .
Na most már tényleg megbolondult világban élünk ??
Igen, ez nekem is beugrott fűnyírás közben, miután elkülldtem a kommentet. Mindettől függetlenül szerencsésebb lett volna, ha az 1a) pontban konkrét jogszabályi helyeket hívnak föl.
Viszont azt nehezen tudom értelmezni, hogy ha egyszer az a jogalkotói szándék, hogy az első 10 hektárt lehetőleg minél egyszerűbb legyen megszerezni, akkor ebbe miért kell belekeverni a TAB-ot, meg a kamarát.
Üdv. A 20-as mellett a 36-ost is kell ehhez nézni:
"36. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
a) az állam tulajdonszerzéséhez;
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez;
c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához;
d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához;
e) *
f) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházásához;
g) * a telekalakítás keretében történő tulajdonszerzéshez, ha egy vagy több, önálló helyrajzi számú földet érintő telekalakítás következtében a tulajdonosok tulajdoni hányadát képező földterület nagysága az ingatlan-nyilvántartásban a kiinduló állapot szerinti tulajdoni hányadból számítható területnagyságot nem haladja meg;
h) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez."
A 20. § arról szól, hogy mit nem kell kifüggeszteni, a 36. § meg arról, hogy mikor nem kell a földhivatal jóváhagyása.
Ami mindkettőben szerepel, abban sem kifüggesztés, sem jóváhagyás nincs, így kamarai megküldés sem. Ilyen a közeli hozzátartozók közti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadási szerződés és az állam földvásárlása.
Ami csak a 20-asban van, de a 36-ban nincs, ott nincs kifüggesztés, de van földhivatali jóváhagyás, azaz kamarai eljárás is, ilyen pl. a 3 éve tulajdonostárs vásárlásával kialakuló 1/1-es történet illetve ez a mostani 10 ha alatti vásárlás is.
Ami a 20-asban nincs, de a 36-osban van, azt ki kell függeszteni, de nincs földhivatali jóváhagyás utána, ilyen az állami föld eladása. pl. az árverések.
Szóval az általad írt 23/A 1(a)ban szereplő rendelkezés egy újabb szerencsétlen és félreérthető megfogalmazás a törvényben.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8419. hozzászólására
De foldmuvesnek is kell lenni. :) Az uzemkozpontot azt kihagytam, de az benne van a km-ben. És amíg nem földművelés vki addig uzemkozpontja se lehet.
Mondtam hogy nem keresek és másolok most. :)
Egész pontosan nem földműves, hanem életvitelszerű lakáshasználat, vagy üzemközpont.
"20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) * az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) * az állam szerzése,
g) * a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) * a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén."
Itt most az í) pontról beszélünk.
De ezzel egyidejűleg egy másik jogszabályi hely is módosítva lett.
"20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) * az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) * az állam szerzése,
g) * a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) * a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése
esetén.
"23/A. §
(1a) * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 23. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat és ellenőrzés alapján nem tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, a 20. §-ban foglalt esetben haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot állásfoglalásának kiadása céljából és ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében."
Na kéremtisztelettel, akkor eztet most kóstolgassa mindenki egyí kicsit. Ez szerény véleményem szerint arról szól, hogy minden olyan esetben amit a 20. § felsorol már szükséges a kamarai állásfoglalás kikérése. Vagyis a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadás, közös tulajdon megszüntetése, de még az állami fölsvásárlás esetén is, illetve erre a 10 ha-os bulira is.
Na erre kíváncsi leszek. Lesz iit pör gazdagon....
Válasz mocsencsi1 #8414. hozzászólására
Ilyenekből lesznek a félinformációk. Az emberek többsége sajnos vagy nem olvas, vagy nem érti amit olvas.
Nem elővásárlási jog és nem fiatal gazdáknak. Kifuggeszteni nem kell. Legalább 3 éve földművesnek kell hozzá lenni és adott kilométeres körön belül (nem keres meg a törvényt, mindenki megteheti maga is) érvényes. A valamikor tulajdonban lévő területeket veszi figyelembe.
Nem ezek önálló ítéletek, de az ügyszámot nem adom meg.
Az a konklúzió viszont egyértelműen levonható, hogy ha valaki akár szerződés szerinti vevőként, akár elfogadót tevőként elbukja az adásvételt, az ne nyugodjon ebbe bele. El kell vinni a dolgot a Törvényszékre. Persze ehhez ütőképes keresetet kell írni....
Üdv. Szerintem nem, mert nem elővásárlási jogként szerepel ez a törvényben, hanem a kifüggesztés alóli mentességként. Ugyanitt szerepel a testvérek közti adásvétel is. Ott sincs úgy, hogy a testvéred eladja másnak a földjét, te pedig rájelentkezel, mondva, hogy "ha nekem adta volna el, akkor nem kellett volna kifüggeszteni", azaz nem írhatod felül a törvényi sorrendet egy kivétellel.
Illetve megkérdeztem a földhivatalban, téves az, hogy ezt a kivételt csak fiatal gazdák vehetnék igénybe. Nincs ilyen előírás a törvény szövegében, azaz a 88 éves nagymama is belefér, ha földműves. Üdv.
"[22] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja értelmében az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét.
[23] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy az adásvételi szerződésben a föld 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képessége alapján meghatározott ellenértékétől alapos indok fennállása esetén el lehet térni. A Kúria elöljáróban megállapítja továbbá, hogy sem a Földforgalmi törvény, sem egyéb, a perben alkalmazandó releváns jogszabály nem határozza meg, hogy mit kell „alapos indok”-on érteni, erre vonatkozóan a jogszabályok példálózó felsorolást sem adnak.
[25] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése valóban utal arra, hogy az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során mely szempontokat kell figyelembe venni, azonban a 23/A. § (1) bekezdésében felsorolt szempontok arra vonatkoznak, hogy a termőföld milyen módon hasznosul legjobban (pl. birtokviszonyok átláthatósága, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítása és megőrzése, a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítése, stb.), amely szempontok a 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti, a vételár kialakítása körében nem értelmezhető szempontok. Ezért önmagában abból, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése visszautal a 23/A. § (1) bekezdésére, nem következik, hogy kizárólag általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai indokok vehetők figyelembe „alapos indokként”.
Így van a szabály több, mint 4 éve és eddig egyetlen ügyvéd sem érvelt ezzel, és a bíróságok vagy a Kúria se mondta ezt ki? Mi tartott eddig? Ha ez ilyen egyértelmű, akkor miért nem derült ez ki a bíróságok előtt 1-2 éven belül? Az ilyet sosem értettem.
Már volt. Ha jól emlékszem 2019. jan. 11 nappal lépett hatályba.
Ettől a naptól kezdve sem a TAB, sem a Kamara nem hivazkozhat az állásfoglalásában a Földforgalmi törvény preambulumára. Természetesen ezt egyikük sem tartja be, ennek ellenére a földügyi hatóság elfogadja az állásfoglalásukat. Ez a kisebb gond. A nagyobb, hogy a vesztesek, és az ügyvédeik is.....
"[37] Megállapítható, hogy a szabályozott elővásárlási sorrend kötött, attól csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az ott tételesen megszabott keretek között lehet eltérni. Jelen esetben a Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdésére figyelemmel az elővásárlási sorrend első helyén a felperes áll. A 18. § (1) bekezdés e) pontjának ugyanis az alperesi érdekelttel együtt felelnek meg e jogosulti csoporton belül, mert mindkettőjük lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja 20 km-es távolságon belül van. A 18. § (4) bekezdés a) pontnak megfelelés, mint további figyelembe veendő kört illetően azonban a felperes már egyedüliként élvez előnyt.
[38] Az ügyben kérdésként merült fel, miként viszonyul az ekként kialakult elővásárlási sorrend a földbirtokpolitikai szempontokhoz, amelyeket a Kamarának és a mezőgazdasági igazgatási szervnek érvényesítenie kell, és amely prioritások enumerációja a törvény bevezető rendelkezéseiben található.
[39] Az elővásárlási jog érvényesítése azáltal nem állhat szemben az agrár- és földbirtok-politikai célokkal, vagyis az elővásárlási jog ezen célok megvalósulását úgy szolgálja, hogy a törvény által részletesen meghatározott keretek között, a sorrendhez képest rögzített szempontok az előírt módon és mértékig vehetők figyelembe. Nem állítható ennek alapján azonban, hogy általában felülírható lenne az elővásárlási sorrend, mert ez ellentmond a Földforgalmi tv. szabályozási logikájának. Ennek lényege az elővásárlási sorrend meghatározása és ahhoz képest előírt és alátámasztott korrekciók alkalmazásának engedése, éppenséggel a mérlegelés parttalanságának korlátok közé szorítása érdekében.
[46] Megállapítható, hogy az ügyben alkalmazandó szabályozás a Kúria szerint nem teszi jogszerűen lehetővé azt az ítéleti indokolásban szereplő értelmezést, miszerint a rendelkezések alapján a Kamara, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdésében foglalt értékelési szempontok vizsgálatát közvetlenül a törvény preambulumában rögzített, jogalkotói célként megfogalmazott általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok megvalósulására tekintettel végzi el. A vizsgálandó szempontokat ugyanis a 23/A. § és a 24. § (3) bekezdése alapján kell számba venni. Az általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok ezeken keresztül juthatnak érvényre, annál is inkább, mert ezeket immár a 23/A. § normatív erővel bíró jogszabályi rendelkezésként rögzíti a–f) pontjaiban, nem csupán az ilyen hatással közvetlenül nem rendelkező preambulumbekezdés céltételező fordulataként. Hivatkozással a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (5) bekezdésének b) pontjára, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdésére, a Földforgalmi tv. preambulumának célmeghatározó fordulatai önmagukban – jogszabály normatív tartalmú rendelkezésének közbeiktatása nélkül – nem tekinthetők a címzettek széles körére nézve közvetlen kötelezettséget keletkeztető rendelkezéseknek."
Az új vevő lép a helyemre a szerződésben így vegül ő kapta meg az ügyvedi szolgáltatást a szerződés megírását, őt kellene terhelje ezután a költség. Sajnos ezt már nem lehet beleírni az adásvételibe.
A földhivatal ezzel nem foglalkozik. Ha az ügyvédi díj megtérítése nincs belefoglalva a szerződésbe, és valaki elviszi a cuccost, akkor a szerződés szerinti vevő bukta azt. Ha bele van foglalva, akkor polgári peres úton lehet követelni.
De azért előtte nem árt megnézni, jogszerűen járt-é el a földügyi hatóság, mikor nem a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá a szerződést. Mert az esetek egy részében vérzik a történet.
8703 hozzászólás
Válasz Csaba(Quercus) #8452. hozzászólására
Igaz.
Válasz Rabó001 #8451. hozzászólására
Lehet, de ez már egy régi módszer. Tudod, pénzt ésszel lehet keresni, nem munkával....
Válasz Csaba(Quercus) #8450. hozzászólására
Ez is igaz. De itt más a szempont szerintem. Legalábbis ha igaz amit írt rá a kolléga. Település emlitese nélkül is felismerte.
Válasz spadehoe #8449. hozzászólására
Van egy családi mezőgazdasági társaságod. kibérelsz egy földet. Ezt követően valamelyik családtag megveszi. A bérleti jogviszony él tovább. A családtag tulajdonos és a csaláldi mg. társaság módosítja a szerződést úgy, hogy jelentősen megemeli a bérleti díjat. A társaság oldalán ez megnövekedett kiadás. A tulajdonos-bérbeadó családtag oldalán adómentes jövedelem......
Válasz Rabó001 #8448. hozzászólására
Én nem is gondoltam ügyeskedésre, csak egyszerű paraszti ésszel nézve nem értettem a dolgot, de így világos!
Tényleg nem én dolgom, csak kíváncsi voltam.
Válasz trc.kft #8447. hozzászólására
Na, ki is derült. De akkor ez látszott már a szerződésben a vevő nevéből, csak az eredeti kérdező nem rakta össze.
Nem csak mint allattarto bérlő gondolom, hanem mint volt haszonbérlő.
Nincs semmi meglepő az eljárásban, még csak törvénytelenség sem. Mindenki úgy ügyeskedik ahogy tud, ha egyáltalán ez ügyeskedésnek számít.
Válasz spadehoe #8445. hozzászólására
Aki megvetette,azt a területet az Axiál tulajdonosának a lánya,a cég,akinek 20 éves bérlete van a területre meg az Axiál tulajáé. Először kibérlik,mint állattartó utánna meg megveszik családon belül, elég sok területet elvitték már,itt helyben
Válasz spadehoe #8445. hozzászólására
Simán lehet az is hogy nem is akarja maga művelni, marad bérbe adva, pénz meg befektetve és annyi a biznisz.
Nem látjuk mi van a háttérben, ha van. Lehet hogy a szovetkezetnek is tulaja a földtulaj, vagy a tulaja lesz. Vagy le van beszélve hogy felbontjak a szerződést. De könnyen lehet az első verzió is.
Augusztusban elkelt a környéken egy gyengébb minőségű szántó 17 hektáros föld ~ 56 millióért.
AK: 183e ft ~
HA: 3,2 millió körül ~
Néztem az adás-vételit, hogy valami országos hálózatú cég igazgatója vette meg.
Viszont láttam, hogy a helyi mezőgazdasági szövetkezetnek ki van adva 20 év haszonbérletbe. Ebben mi lehet a biznisz valakinek? Már úgy értem, hogy 2043-ig nem veheti birtokba, mégis kifizette ezért a földért AK-ban nézve aránytalanul magas vételi áron.
Valakinek ötlet? Tudom, minek ütöm bele más dolgába az orrom, de csak kíváncsi vagyok semmi egyéb nem áll mögötte.
Egy nagyobb táblás föld egyébként ennyivel többet ér, még ha nem is jó a minősége? Mert a környéken az átlagár az 80-90.000 Ft / AK. Igaz, már kb. az összes nagy tábla elkelt, már csak ilyen 1-2 hektáros területeket szoktam látni gazdát cserélni.
Válasz Pont #8443. hozzászólására
Kétségkívül, az ejus földműveseknek is megnyílt a lehetőség, bár nem hiszem, hogy erre különösebben ráharapnának. Én inkább azt kérdezném, a magyar vevő esetében milyen mélységig fogja a földügyi hatóság vizsgálni a 10 ha-os korlátot? Országos szinten, vagy csak az érintett járásban, megyében? Nem mindegy. Viszont a frekventált helyeken, ahol nem a föld értéke, hanem a fekvése dominál...na ott ez már buli. De egy "sima" gazda számára is rejt a történet komoly lehetőségeket, csak ki kell nyitni a szemet, és előre kell gondolkodni.
Én személy szerint kevés kivételtől eltekintve erdőben gondolkodom, és csak osztatlan tulajdoni hányadban.
Válasz Csaba(Quercus) #8442. hozzászólására
Felmerül a kérdés, milyen lehetőség ez a többi, ideköltöző, aranykalászost szerző Eu-s állampolgárnak. Az egész elővásárlási agyrém egyetlen, esetleg elfogadható indoka a külföldiek vásárlásainak korlátozása. Kérdés a Magyar hivataloknak milyen rálátása van más Eu-s állampolgárok korábbi tulajdonviszonyaira e törvény alkalmazásához....
A törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás eléggé egyértemű:
"158. §
A rendelkezés szerint a föld fekvésétől számított 20 km-en belül helyben lakó vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevővel szemben élete első 10 hektár földjének megszerzése esetén nem gyakorolható elővásárlási jog. A rendelkezés célja a mezőgazdasági pályán elindulni kívánó vevő segítése földforgalmi adminisztratív eszközzel. Az „első 10 hektár” földként nem a jelen szerzéskor fennálló tulajdon szerinti földterületet kell figyelembe venni, hanem a valaha, bármilyen jogcímen megszerzett földek összes területét, ide értve azokat is, amelyek utóbb kikerültek a tulajdonából."
Mondjuk ez elég komoly lehetőség, ha valaki gondosan választ megvásárolandó földet. Mert pl. egy mezőkövesdi lakos simán vehet így Egerben. Az egy más kérdés, hogy ez az ügylet is kamarai állásfoglaláshoz kötött.
Viszont, ha valaki előre tud gondolkodni, akkor ezzel a 10 ha-ral további komoly területszerzési lehetőségek nyílnak meg.
Válasz jocika0502 #8439. hozzászólására
Még a kérdés is értelmetlen. Ha az ügyvéd ezt mondta, hát, nem mennek hozzá újra. Vagy te nem értetted Még.
Amúgy meg csak az általad is idézett szoveget kellene értelmezni. Magyarul van.
A lakóhelyeden érvényes, valamint annak 20km-es körzetében. A két közigazgatási határ között van a 20km távolság.
Vagy nincs 3 éve a településen a lakásod és az kavar be.
Válasz jocika0502 #8439. hozzászólására
Mi vásároltunk ugyan azon a településen ahol a lakcím van, nem lett kifüggesztve. Jelenleg hatósági jóváhagyásra vár.
Szép Estét! Valaki vásárolt már földet, az "új 10 hektár alatti" törvény hatályba lépése óta ?
Tényleg ez az új törvény csak akkor érvényes, ha a szomszéd településen akar a 10 hektár alatti gazda földet venni? Kérdeztem egy ügyvédet és ő azt mondta, hogy ez a saját településemen, ahol a telephely/lakcím van, ott ez a törvény nem érvényes.
"az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén."
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-08-28 13:43:59
Válasz rongyos #8436. hozzászólására
Ezek önálló külterületi hrsz-ek. Az egyik kivett telephely, 830 m2, a másik kivett udvar, az 1763 m2.
De van 7 db saját használatú út is, meg a csatorna, meg egy árok.
De van Hosszúpályiban 1917 m2 kivett külterületi lakóház, udvar, gazdasági épület, bár ezeknek szerintem csak az alapja van meg.
Válasz csabaosztatlan58 #8435. hozzászólására
Az 5o hektáros akácerdő tömbben, belül hány hektár a 2 terület és azoknak mi a művelési ága?
Szerintetek Tiszaalpáron milyen értéket képvisel 3 külterület? Kettő egy közel 50 ha-os akácerdő tömbben található. Az egyik kivett udvar, a másik kivett telephely.
Ugyancsak Tiszaalpáron egy 2 ha-os kivett csatorna.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-08-24 08:53:42
Válasz mihaszna #8432. hozzászólására
boltot=bokrot
Válasz erdoagro58@gmail.com #8430. hozzászólására
Egy diktatúrában nem hogy törölnék a blogod "reklámját" de írni se tudnál.
Mielőtt még meg kapom hogy akkor Én Orbán....vagy Gyurcsány....
Vissza kell olvasni egy két korábbi hozzászólásomat.
Mindig szidom őket mit a boltot.
Soha nem szavaztam egyikre se és nem is fogok.
Csak ez azért még nagyon messze van a diktatúrától.
Egyébként Engem érdekelne hogy milyen is az a blog.
Az itt regisztrált e-mail címemre el küldhednéd az elérhetőségét ha akarod.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8430. hozzászólására
Jól teszi Kolléga, mindig is tiszteltem az ilyen karakán, elvhű embereket! További kitartást, és minden egyes törölt hozzászólás után linkelje újra a vérprofi blogját, ami emberek százainak nyújtott már segítséget!!!
A cenzor folyamatosan törli az általam belinkelt blogot. Gondolom azért, mert a blog az enyém. Miközben állítólag a fórum azért van, hogy segítsünk egymásnak, hogy a problémákat ha tudjuk, megoldjuk, ha kérdések vannak, azokat megválaszoljuk. A blog nem konkurencia az Agroinformnak. Ez az én értékrendemben diktatúra, amit nem vagyok hajlandó eltűrni. Ezért a továbbiakban ha valaki úgy gondolja van olyan problémája, kérdése, amiben tudok segíteni, azt a blogon feleteheti, ott megtalálható az elérhetőségem.
Moderátor által módosítva: 2023-08-16 15:13:23
Válasz erdoagro58@gmail.com #8428. hozzászólására
A társtulajdonosokat nem kell kiértesítenie? Esetleg megfelel a 10 hektár alatti, kifüggesztés nélküli adás-vétel feltételeinek?
Válasz Balu21 #8424. hozzászólására
Már kifejtettem egy párszor a véleményem eről a tab-nak dologról, nem ismétlem meg.
Én venni fogok 20 km-es körön belül tulajdoni hányadokat osztatlanban. Meglátjuk mit lépnek a fiúk. Az biztos, ha el leszek utasítva, viszem őket a Törvényszékre. Az más kérdés, hogy az adásvételi nem sablon duma lesz. Én már abban fel fogok hívni olyan érveket, amiket meg kell dönteniük, már ha tudják.
Az alap probléma az, hogy miután itt nem lesz elfogadó, így csak a szerződés szerinti vevövel kapcsolatban kell nyilatkozniuk. Ha nem támogatják, a földügyi hatóság a szokásos téves jogértelmezés alaján elutasító döntést hoz.
Miközben a Földforgalmi törvény nem arról szól, hogy ha csak a szerződéses vevő van, és azt a kamara nem támogatja, akkor a földügyi hatóság nem hozhat más döntést.
Válasz Tézé #8423. hozzászólására
Én meg azt mondom, a föld lapos. Na akkor mi van?
A TAB véleményét akkor lehet komolyan venni, ha az állítást szakvéleménnyel alá tudja támasztani.
Válasz Balu21 #8425. hozzászólására
Szóval ide jutott a világ ?
Válasz Tézé #8423. hozzászólására
Üdv. Úgy van vele, hogy, ha a kamara még se tagadná meg magas ár miatt, akkor ne legyen másé. Az lenne a legszebb, ha a kamara megtagadná magas árra, majd ez a TAB tag megtámadná a bíróságon a földhivatali döntést, azaz a saját maga által kezdeményezett döntést.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8422. hozzászólására
Szerintem itt azt akarták kiszűrni ezzel, hogy ha mondjuk olyan venne földet, akinek semmi köze a földműveléshez, csak van egy aranykalászosa, akkor meg legyen az elvi lehetősége annak, hogy a kamara ezt vizsgálhassa. Csak hát ezzel megint ugyanoda kanyarodunk vissza, hogy a jövőre nézve kell értékelni egy olyan "talán" spekulatív magatartást, amiből pár év múlva esetleg lesz valami. Pl. ha valaki most vásárolná be magát osztatlanba. Rájelentkezés ugye nincs, de 3 év múlva be tud kebelezni az illető. Ha már van 10 ha földje a vevőnek, akkor ugye ki kell függeszteni, azaz a tulajdonostársak ki tudják védeni a bekerülését azzal, ha rájelentkeznek. De ezzel az új szabállyal a "kicsiknek" ez kikerülhető.
Tegyük fel a TAB azt mondja: "itt van ennek a kissrácnak 4 szerződése is, helyrajzi számonként vesz 1-2 ha-t olyan földekből, amiket helyben köztudottan senki nem használ, egy csomó munka van vele, tele van elhunytakkal...stb. Minek veszi meg? Ráadásul nem is ismeri senki itt a faluban, 2-vel odébb van a lakcíme, de jól ismerjük az apját, a srác Pesten tanul a jogon, na ez spekuláció"
Ha a TAB javaslata alapján a kamara megtagadja, akkor jön a per, amiben azt mondja a vevő ügyvédje, hogy micsoda szemétség ez, hiszen a srác most szeretne kezdeni, állandóan a generációváltásról papolnak, most meg elfektetik. A helyi TAB meg azt mondja, hogy mi abban a jó, hogy nem egy kevésbé tehetős, ezáltal a lehetőségektől is jobban elzárt 20 éves fiatal gazdának segítünk boldogulni, hanem egy olyan fiatal kap egy újabb kiskaput, aki mondjuk Budapesten tanul az egyetemen és csak névleg van benne a mezőgazdaságban és később sem lesz ez másként.
Nehéz ez, mert igen, elképzelhető, hogy azért vesz most 4 ilyen hányadot, mert biztos benne az ő nagygazda apja, hogy úgyse fog senki megosztást indítani, megvárják a 3 évet és szabad a pálya. De ugyanakkor ez a lehetőség bármelyik helyi előtt ott van, miért nem csinálták ők ezt is.
Egy csomó per lesz, ha a kamara beleáll és megtagad ilyen esetekben, de, ha meg a kamara nem kéne hozzá, akkor meg a fenti sztorik terjednének és azon hőbörögne a gazdák fele, hogy miért nem állítja meg ezt senki. Szóval ezek ugyanazok a körök mindig.
Beszéltem már pár gazdával erről a 10 ha-os dologról, egy sem úgy közelítette meg a kérdést, hogy "de jó, van a faluban pár fiatal srác, most lesz lehetőségük elkezdeni a fóliázást, vagy bármit", hanem úgy, hogy "de jó, a fiam feleségének meg a nászasszonyéknak még nincs a nevén semmi, akkor most egy ideig nyugiban tudunk vásárolni". Nehéz ügy ez is. Üdv.
Üdv a fórumnak!
A helyzet a következő
A helyi tsz elnök a helyi TAB tagja
Van eggy eladó föld amit a magas vétel ár miatt nem támogat mint TAB tag. Aztán mégis elfogadót tesz rá .
Na most már tényleg megbolondult világban élünk ??
Válasz Balu21 #8421. hozzászólására
Igen, ez nekem is beugrott fűnyírás közben, miután elkülldtem a kommentet. Mindettől függetlenül szerencsésebb lett volna, ha az 1a) pontban konkrét jogszabályi helyeket hívnak föl.
Viszont azt nehezen tudom értelmezni, hogy ha egyszer az a jogalkotói szándék, hogy az első 10 hektárt lehetőleg minél egyszerűbb legyen megszerezni, akkor ebbe miért kell belekeverni a TAB-ot, meg a kamarát.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8419. hozzászólására
Üdv. A 20-as mellett a 36-ost is kell ehhez nézni:
"36. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása
a) az állam tulajdonszerzéséhez;
b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez;
c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához;
d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához;
e) *
f) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházásához;
g) * a telekalakítás keretében történő tulajdonszerzéshez, ha egy vagy több, önálló helyrajzi számú földet érintő telekalakítás következtében a tulajdonosok tulajdoni hányadát képező földterület nagysága az ingatlan-nyilvántartásban a kiinduló állapot szerinti tulajdoni hányadból számítható területnagyságot nem haladja meg;
h) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonszerzéshez."
A 20. § arról szól, hogy mit nem kell kifüggeszteni, a 36. § meg arról, hogy mikor nem kell a földhivatal jóváhagyása.
Ami mindkettőben szerepel, abban sem kifüggesztés, sem jóváhagyás nincs, így kamarai megküldés sem. Ilyen a közeli hozzátartozók közti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadási szerződés és az állam földvásárlása.
Ami csak a 20-asban van, de a 36-ban nincs, ott nincs kifüggesztés, de van földhivatali jóváhagyás, azaz kamarai eljárás is, ilyen pl. a 3 éve tulajdonostárs vásárlásával kialakuló 1/1-es történet illetve ez a mostani 10 ha alatti vásárlás is.
Ami a 20-asban nincs, de a 36-osban van, azt ki kell függeszteni, de nincs földhivatali jóváhagyás utána, ilyen az állami föld eladása. pl. az árverések.
Szóval az általad írt 23/A 1(a)ban szereplő rendelkezés egy újabb szerencsétlen és félreérthető megfogalmazás a törvényben.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8419. hozzászólására
De foldmuvesnek is kell lenni. :) Az uzemkozpontot azt kihagytam, de az benne van a km-ben. És amíg nem földművelés vki addig uzemkozpontja se lehet.
Mondtam hogy nem keresek és másolok most. :)
Válasz Rabó001 #8418. hozzászólására
Egész pontosan nem földműves, hanem életvitelszerű lakáshasználat, vagy üzemközpont.
"20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) * az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) * az állam szerzése,
g) * a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) * a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén."
Itt most az í) pontról beszélünk.
De ezzel egyidejűleg egy másik jogszabályi hely is módosítva lett.
"20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn
a) a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
b) * az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
c) * földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,
d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás-vétel,
e) rekreációs célú földszerzés,
f) * az állam szerzése,
g) * a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,
h) * a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás
i) * az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése
esetén.
"23/A. §
(1a) * Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 23. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat és ellenőrzés alapján nem tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, a 20. §-ban foglalt esetben haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot állásfoglalásának kiadása céljából és ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében."
Na kéremtisztelettel, akkor eztet most kóstolgassa mindenki egyí kicsit. Ez szerény véleményem szerint arról szól, hogy minden olyan esetben amit a 20. § felsorol már szükséges a kamarai állásfoglalás kikérése. Vagyis a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházás, a gazdaságátadás, közös tulajdon megszüntetése, de még az állami fölsvásárlás esetén is, illetve erre a 10 ha-os bulira is.
Na erre kíváncsi leszek. Lesz iit pör gazdagon....
Válasz mocsencsi1 #8414. hozzászólására
Ilyenekből lesznek a félinformációk. Az emberek többsége sajnos vagy nem olvas, vagy nem érti amit olvas.
Nem elővásárlási jog és nem fiatal gazdáknak. Kifuggeszteni nem kell. Legalább 3 éve földművesnek kell hozzá lenni és adott kilométeres körön belül (nem keres meg a törvényt, mindenki megteheti maga is) érvényes. A valamikor tulajdonban lévő területeket veszi figyelembe.
Válasz Balu21 #8416. hozzászólására
Nem ezek önálló ítéletek, de az ügyszámot nem adom meg.
Az a konklúzió viszont egyértelműen levonható, hogy ha valaki akár szerződés szerinti vevőként, akár elfogadót tevőként elbukja az adásvételt, az ne nyugodjon ebbe bele. El kell vinni a dolgot a Törvényszékre. Persze ehhez ütőképes keresetet kell írni....
Válasz erdoagro58@gmail.com #8413. hozzászólására
Üdv, ez a kettő, amit most írtál az ugyanabból az ítéletből van, mint, amit korábban küldtél? Köszönöm
Válasz mocsencsi1 #8414. hozzászólására
Üdv. Szerintem nem, mert nem elővásárlási jogként szerepel ez a törvényben, hanem a kifüggesztés alóli mentességként. Ugyanitt szerepel a testvérek közti adásvétel is. Ott sincs úgy, hogy a testvéred eladja másnak a földjét, te pedig rájelentkezel, mondva, hogy "ha nekem adta volna el, akkor nem kellett volna kifüggeszteni", azaz nem írhatod felül a törvényi sorrendet egy kivétellel.
Illetve megkérdeztem a földhivatalban, téves az, hogy ezt a kivételt csak fiatal gazdák vehetnék igénybe. Nincs ilyen előírás a törvény szövegében, azaz a 88 éves nagymama is belefér, ha földműves. Üdv.
A fiatal gazdának 10 ha-ig a kifüggesztéseknél is elővásárlási joga lesz?
"A döntés elvi tartalma
[39] A Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vételár mértékének arányossága szakkérdés. "
"[22] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja értelmében az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét.
[23] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy az adásvételi szerződésben a föld 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képessége alapján meghatározott ellenértékétől alapos indok fennállása esetén el lehet térni. A Kúria elöljáróban megállapítja továbbá, hogy sem a Földforgalmi törvény, sem egyéb, a perben alkalmazandó releváns jogszabály nem határozza meg, hogy mit kell „alapos indok”-on érteni, erre vonatkozóan a jogszabályok példálózó felsorolást sem adnak.
[25] A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése valóban utal arra, hogy az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során mely szempontokat kell figyelembe venni, azonban a 23/A. § (1) bekezdésében felsorolt szempontok arra vonatkoznak, hogy a termőföld milyen módon hasznosul legjobban (pl. birtokviszonyok átláthatósága, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítása és megőrzése, a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítése, stb.), amely szempontok a 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti, a vételár kialakítása körében nem értelmezhető szempontok. Ezért önmagában abból, hogy a Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdése visszautal a 23/A. § (1) bekezdésére, nem következik, hogy kizárólag általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai indokok vehetők figyelembe „alapos indokként”.
Válasz erdoagro58@gmail.com #8410. hozzászólására
Így van a szabály több, mint 4 éve és eddig egyetlen ügyvéd sem érvelt ezzel, és a bíróságok vagy a Kúria se mondta ezt ki? Mi tartott eddig? Ha ez ilyen egyértelmű, akkor miért nem derült ez ki a bíróságok előtt 1-2 éven belül? Az ilyet sosem értettem.
Válasz Balu21 #8409. hozzászólására
Már volt. Ha jól emlékszem 2019. jan. 11 nappal lépett hatályba.
Ettől a naptól kezdve sem a TAB, sem a Kamara nem hivazkozhat az állásfoglalásában a Földforgalmi törvény preambulumára. Természetesen ezt egyikük sem tartja be, ennek ellenére a földügyi hatóság elfogadja az állásfoglalásukat. Ez a kisebb gond. A nagyobb, hogy a vesztesek, és az ügyvédeik is.....
Válasz erdoagro58@gmail.com #8408. hozzászólására
Ebből hamarosan törvénymódosítás lesz. Üdv
Már a Kúria is kezdi érteni:
"[37] Megállapítható, hogy a szabályozott elővásárlási sorrend kötött, attól csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, az ott tételesen megszabott keretek között lehet eltérni. Jelen esetben a Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdésére figyelemmel az elővásárlási sorrend első helyén a felperes áll. A 18. § (1) bekezdés e) pontjának ugyanis az alperesi érdekelttel együtt felelnek meg e jogosulti csoporton belül, mert mindkettőjük lakóhelye, mezőgazdasági üzemközpontja 20 km-es távolságon belül van. A 18. § (4) bekezdés a) pontnak megfelelés, mint további figyelembe veendő kört illetően azonban a felperes már egyedüliként élvez előnyt.
[38] Az ügyben kérdésként merült fel, miként viszonyul az ekként kialakult elővásárlási sorrend a földbirtokpolitikai szempontokhoz, amelyeket a Kamarának és a mezőgazdasági igazgatási szervnek érvényesítenie kell, és amely prioritások enumerációja a törvény bevezető rendelkezéseiben található.
[39] Az elővásárlási jog érvényesítése azáltal nem állhat szemben az agrár- és földbirtok-politikai célokkal, vagyis az elővásárlási jog ezen célok megvalósulását úgy szolgálja, hogy a törvény által részletesen meghatározott keretek között, a sorrendhez képest rögzített szempontok az előírt módon és mértékig vehetők figyelembe. Nem állítható ennek alapján azonban, hogy általában felülírható lenne az elővásárlási sorrend, mert ez ellentmond a Földforgalmi tv. szabályozási logikájának. Ennek lényege az elővásárlási sorrend meghatározása és ahhoz képest előírt és alátámasztott korrekciók alkalmazásának engedése, éppenséggel a mérlegelés parttalanságának korlátok közé szorítása érdekében.
[46] Megállapítható, hogy az ügyben alkalmazandó szabályozás a Kúria szerint nem teszi jogszerűen lehetővé azt az ítéleti indokolásban szereplő értelmezést, miszerint a rendelkezések alapján a Kamara, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdésében foglalt értékelési szempontok vizsgálatát közvetlenül a törvény preambulumában rögzített, jogalkotói célként megfogalmazott általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok megvalósulására tekintettel végzi el. A vizsgálandó szempontokat ugyanis a 23/A. § és a 24. § (3) bekezdése alapján kell számba venni. Az általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai célok ezeken keresztül juthatnak érvényre, annál is inkább, mert ezeket immár a 23/A. § normatív erővel bíró jogszabályi rendelkezésként rögzíti a–f) pontjaiban, nem csupán az ilyen hatással közvetlenül nem rendelkező preambulumbekezdés céltételező fordulataként. Hivatkozással a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (5) bekezdésének b) pontjára, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdésére, a Földforgalmi tv. preambulumának célmeghatározó fordulatai önmagukban – jogszabály normatív tartalmú rendelkezésének közbeiktatása nélkül – nem tekinthetők a címzettek széles körére nézve közvetlen kötelezettséget keletkeztető rendelkezéseknek."
Válasz Rabó001 #8406. hozzászólására
Ami a hatósági jóváhagyást illeti, ott azért nem kevés jogszabálysértő döntés van, amit a vesztes elnged, pedig nyerhető lenne.
Válasz Rabó001 #8406. hozzászólására
Jöhet
Válasz Balu21 #8402. hozzászólására
Az új vevő lép a helyemre a szerződésben így vegül ő kapta meg az ügyvedi szolgáltatást a szerződés megírását, őt kellene terhelje ezután a költség. Sajnos ezt már nem lehet beleírni az adásvételibe.
Válasz Rabó001 #8403. hozzászólására
A földhivatal ezzel nem foglalkozik. Ha az ügyvédi díj megtérítése nincs belefoglalva a szerződésbe, és valaki elviszi a cuccost, akkor a szerződés szerinti vevő bukta azt. Ha bele van foglalva, akkor polgári peres úton lehet követelni.
De azért előtte nem árt megnézni, jogszerűen járt-é el a földügyi hatóság, mikor nem a szerződés szerinti vevővel hagyta jóvá a szerződést. Mert az esetek egy részében vérzik a történet.