Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Ezen a két kérdésen dől el a magyar agrárium sorsa?
A Vidékfejlesztési Program forrásaiból megvalósuló szerkezetátalakítás növelheti...
Hirdetés
11 hozzászólás
Válasz #10. hozzászólásra
Mit gondolsz ha lefele ment volna az ár kifizetik?
Válasz #9. hozzászólásra
de igy elég egyoldalú a dolog, mert csak az egyik félnek van aláírt példánya és nem lett visszaigazolva az eladó részére
Válasz #8. hozzászólásra
Semmit,az ő példányukon bistos alá van írva
van egy ismerösöm aki egy cégtől kapott szállítási szerződést tavasszal, amit aláírva postán elküldött a felvásárlónak. most nézi a dolgokat, amit visszakapott email-ban, hogy nem szerepel a cég aláírása a szerződésen. csak az az aláírás van rajta, amit ő írt alá. és postán se kapott semmit. mit lehet vele kezdenie?
Azért egy szerződés azért szerződés , hogy betartsák még ha az az egyik félnek nem jó akkor is. Vannak akik nem felejtik el a KITE- rt-nek ,hogy nem tartották be két éve a szotyi szerződést.
Azért a nagy többség vállalja azt amit egyszer meg kötött.Ez egy kicsit lutri mindig ezért javaslom mindig ,hogy akár többször is lehet sőt /kell/ szerződést kötni nem 1 lapra tenni mindent.
Persze ez csak egy vélemény.
Válasz #5. hozzászólásra
Az adásvételi szerződés kétoldalú jogügylet nincs olyan a bíróság előtt, hogy nem köthetenének......senkinek a fejéhez sem tartottak oda géppisztolyt.....sajnos a bírói gyakorlat már kicsit más mint a puszta PTK.
Ott értelmezik azt is, hogy a létrejötte is lehet írásbeliségen kívüli:
- írásban
- szóban
- ráutaló magatartással is létrejöhet egy adásvételi szerződés....( pl. beteszed a kosaradba a boltban az árút, ezzel a szándékkal elfogadtad az árajánlati felhívást )
Sajnos nem lehetünk elég okosak, mert a másik félre hogy bizonyítjuk rá, hogy ő jártas a jogban és minket megtévesztett.
Válasz #4. hozzászólásra
Összességében,ahogy értelmezem,adásvételi szerződés,egy meglévő valamire lehet kötni.Tehát,ahogy lentebb is írták,vetés előtt,vagy,még a termés meg nem terem,nem köthetnének adásvételi szerződést.
Az adásvételi szerződés általános szabályai@
[Ptk. 365. § ]
1. Az adásvételi szerződés fogalma
Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. (Ptk. 365. § (1) bekezdés). Ebből a törvényi rendelkezésből következően az adásvételi szerződés a dolog tulajdonának vételár ellenében történő átruházása. Ugyanakkor az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni más visszterhes tulajdonátruházás, például vagyoni értékkel bíró jogok (pl. bérleti jog), társasági tagságból eredő jogok (pl. üzletrész) esetében is.
2. Az adásvételei szerződés alanyai
Az adásvételei szerződés alanyai az eladó és a vevő. Eladó és vevő bármely jogképes polgári jogi jogalany, tehát természetes és jogi személy és az állam is lehet. Önállóan csak cselekvőképes személy köthet szerződést. Korlátozottan cselekvőképes szerződéskötéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása kell. Cselekvőképtelen személy nevében törvényes képviselője köthet ügyletet, mivel az ilyen személyeknek főszabályként nincs ügyletkötési képességük. Mind eladói mind vevői pozícióban több személy is részt vehet a szerződésben. Ilyenkor többalanyú szerződésről beszélünk. Ha több vevő szerepel a szerződésben a dologra vonatkozóan közösen szereznek tulajdonjogot, több eladó pedig a vételárban a tulajdoni hányad arányában részesedik.
3. Az adásvétel tárgya
Az adásvételi szerződés tárgya bármely forgalomképes ingó, ingatlan dolog vagy valamilyen vagyoni értékkel bíró jogosultság lehet.
Forgalomképes az a dolog, amelyet nem vontak ki a forgalomból. A forgalomképességet csak törvénnyel vagy szerződéssel lehet korlátozni vagy kizárni. Törvény alapján forgalomképtelenek a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok (pl. a föld méhének kincsi, a felszín alatti vizek, az országos közutak, vasutak, a távközlésre felhasználható frekvenciák) és a törvényben meghatározott egyéb dolgok (pl. az önkormányzatok tulajdonában álló törzsvagyon) (Ptk. 172-173. §.) Szerződéssel a forgalomképességet kizáró vagy korlátozó elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog átruházása alkalmával és csak abból a célból lehet kikötni, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. (Ptk. 114. § (1) bekezdés) A forgalomképtelen dolgok elidegenítése semmis. (Ptk. 173. § (2) bekezdés).
Ha a dolgon másnak használati (bérleti, haszonélvezeti jog) joga van, ez a dolog feletti rendelkezési jogot nem zárja ki, de a dolog csak a teherrel együtt idegeníthető el.
Ha a felek másként nem állapodnak meg, az adásvételi szerződés ingó dolog esetén kiterjed annak tartozékaira is.
Mezőgazdasági ingatlanok esetén az adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra azonban csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten így állapodtak meg (Ptk. 365. § (4) bekezdés).
Az ingók adásvételére vonatkozó szerződés megköthető szóban, írásban vagy ráutaló magatartással is. Az ingatlanok adásvételének érvényességéhez viszont a szerződés írásba foglalása szükséges. Az alakszerűségi előírások megsértésével kötött ingatlan adásvételi szerződés semmis (Ptk. 365. § (4) bekezdés).
.
4. Az adásvételi szerződés tartalma
Az adásvételi szerződés alapján az eladó egyik főkötelezettsége a tulajdonjog - ellenérték fejében történő - átruházása. Az tulajdonjog kivételesen - a feleknek a szerződéskötéskor írásba foglalt ilyen irányú megállapodása esetén - legfeljebb a vételár teljes megfizetéséig fenntartható. A vevő a tulajdonjog-fenntartás ideje alatt a dolgot nem adhatja el másnak, és nem terhelheti meg (Ptk. 368. §).
Az eladót feltétlen helytállási kötelezettség terheli azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga a dolgon, ami tulajdonjog megszerzését akadályozza vagy korlátozza (jogszavatosság), illetőleg azért, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog megfelel a szerződésben illetőleg a jogszabályban meghatározott feltételeknek (kellékszavatosság).
Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot.(Ptk 369. § (1)-(2) bekezdés).
Az eladó jó- vagy rosszhiszeműségének sem a jogszavatosság, sem a vevő elállási jogának gyakorlása szempontjából nincs jelentősége, de hatással van arra, hogy az eladó mely károkat köteles megtéríteni. A jóhiszemű eladó helytállási kötelezettsége csak a szerződés megkötéséből eredő károkra terjed ki. A rosszhiszemű eladó a teljes kárt köteles megtéríteni (Ptk. 369. § (4) bekezdés).
Ha a szavatossági hiba abban áll, hogy a dolgon a vevő korlátozott tulajdonjogot szerez, tehát a ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti (Ptk. 370. § (1)-(2) bekezdés).
Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti.
Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott. (Ptk. 370. § (3)-(4) bekezdés).
Az eladó másik főkötelezettsége a dolog birtokba adása, amely a vevő számára a dolog feletti rendelkezés tényleges lehetőségét biztosítja. A birtokba adás megvalósulhat a dolog tényleges (fizikai) átadásával vagy történhet a dolog feletti hatalom jelképes átadásával is (pl. az adásvétel tárgyát képező ingatlan kulcsainak jelképes átadásával). A birtokba adás után a vevőt illetik meg a dolog hasznai és ő viseli a dologgal kapcsolatos kiadásokat, terheket és a vevőre száll a kárveszély viselés kötelezettsége. Ezek a joghatások egyformán érvényesülnek mind ingók mind ingatlanok, ezért ha az ingatlan vevője az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt birtokba lép, ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli a terheket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni (Ptk. 368. § (1) bekezdés).
Az eladó köteles a vevőt tájékoztatni a dolog minden lényeges tulajdonságáról, a dologra vonatkozó jogokról és terhekről, és a dologgal kapcsolatos fontos körülményekről. Köteles továbbá az ilyen tényekre, körülményekre vonatkozó okiratokat átadni (Ptk. 367. § (1) bekezdés).
Az eladó viseli az átadással (pl. a rendeltetési helyre történő fuvarozással, a dolog becsomagolásával), valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével (pl. az elhunyt személy haszonélvezeti jogának törlése) kapcsolatos költségeket (Ptk. 367. § (2) bekezdés).
A vevő köteles a szerződésszerűen felajánlott teljesítést elfogadni, és a dolgot átvenni, valamint a vételárat megfizetni (Ptk. 365. § (1) bekezdés). Az átvétel tehát jelenti a dolog birtokbavételét és a teljesítés szerződésszerűségének vizsgálatát.
A vételár megfizetése a szerződésben kikötött ellenérték megfizetését jelenti, melynek mértékét és a megfizetés módját – kivéve, ha az árat jogszabály rögzíti - a felek szabadon állapíthatják meg.
Ha a felek piaci árban állapodtak meg, akkor a teljesítés helyén és idején kialakult középárat kell vételárként megfizetni, ha pedig a felek a vételárat a dolog súlyához viszonyítva határozták meg – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a vételárat a dolog tiszta súlya alapján kell meghatározni (Ptk. 366. § (1)-(2) bekezdés).
A vevő köteles viselni a szerződés megkötésével, a dolog átvételével és az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatos kiadásokat
Válasz #2. hozzászólásra
"A Ptk. rendelkezései értelmében a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni. Ebben az időpontban az érintettek a kereskedelmi gyakorlat szerint 2010. évi termésű gabonafélékre legfeljebb szállítási, vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köthettek volna."
Ezt pontosabban kellene.
A minisztérium kiáll a gazdák mellett
Vis maior igazolással rendelkező gazdákat polgári perben sem lehet meghurcolni. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a mezőgazdaságot sújtó vis maior esetek kezeléséről.
A Vidékfejlesztési Minisztérium elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes terményfelvásárlók figyelmen kívül hagyják a magyar gazdákat sújtó vis maior helyzetet, és kötbért követelnek tőlük. A minisztérium kiáll a gazdák mellett, és a felvásárlókat felszólítja a törvény betartására.
A minisztérium információi szerint egyes terményfelvásárlással foglalkozó vállalkozások nem fogadják el a gazdák vis maior (szélvihar, jégeső, belvíz, árvíz) igazolását, és kötbér megfizetését, illetve terményt követelnek a velük szerződésben álló gazdálkodóktól. A termelők emiatt a fizetésképtelenség határára sodródnak, hiszen a termésük nagy része, de akár teljes mennyisége is megsemmisült.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tudatában van annak, hogy egyedi szerződések megítélése a bíróság, vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, azonban jogot formál arra, hogy amennyiben agrárpolitikai célkitűzéseivel ellentétes kereskedelmi gyakorlatról szerez tudomást, álláspontját a széles nyilvánossággal is megismertesse.
A Vidékfejlesztési Minisztérium – az érintett gazdák, gazdálkodók kérésére – ismételten kinyilvánítja azon álláspontját, miszerint a vis maior igazolással rendelkező gazdákat, gazdálkodókat, valamint az igazolásokban megjelölt területeket nemcsak a támogatások igénybevételével összefüggő, hanem más – ide értve a polgári jogviszonyokat is – eljárásokban is vis maior esemény által sújtott gazdának gazdálkodónak, valamint területnek tekinti. Ezt a minisztériumi álláspontot a bírói gyakorlat is alátámasztja.
A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz számos bejelentés érkezett arról, hogy az idén, tavasszal a felvásárlók a 2010. évi termésre úgy kötöttek adásvételi szerződést, hogy az áru valójában még meg sem termett. A Ptk. rendelkezései értelmében a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni. Ebben az időpontban az érintettek a kereskedelmi gyakorlat szerint 2010. évi termésű gabonafélékre legfeljebb szállítási, vagy mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köthettek volna.
Információkat kaptunk arról is, hogy több felvásárló a nem teljesítő gazdákat, gazdálkodókat kötbér megfizetésére kívánja kötelezni. A Ptk.246.§ (1) bekezdése értelmében kötbér csak a kötelezettnek felróható magatartás esetén követelhető. Az igazolt vis maior eset mentesíti a kötelezettet a kötbér megfizetése alól.
Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy amennyiben a vis maior miatti károkozás csak a termés egy részét érintette, az érintett gazdáknak, gazdálkodóknak szerződéseiket arányosan teljesíteniük kell.
Termény adásvételi szerződésekre gondolok elsősorban,mit tartalmaz,egy szabályos megtámadhatatlan szerződés?
"Az új Ptk. kiterjeszti azokat az okokat, amelyek miatt semmis lehet egy szerződés. Az uzsoraszerződéseknél például azzal, hogy semmisnek nyilvánítja az olyan kölcsönügyleteket is, amelyekben a "kellő üzleti jártassággal" nem rendelkező emberekre tukmálnak rá kölcsönt. Semmis a törvény szerint az a szerződés is, amely kifejezetten úgy kötöttek, hogy hátrányos legyen a fogyasztóra. A törvényalkotók részletesen szabályozták a tisztességtelen szerződés fogalmát és következményeit is.