Hirdetés
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Pályázni és nyerni reális projektekkel – 1. rész
Az adás vendége Miklovicz Péter.
Támogatott tartalom
36 hozzászólás
Hol találok az Energia nád tápanyag felhasználására adatot . Birck Gyula birck.gyula@gmail.com
Üdv! Nagy dilemmám, hogy olasznád vagy kínai nád telepítésébe fogjak-e bele. Nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a kínai nádat mennyiért tudom biomassza üzemnek eladni. Az olasznád esetében reális lehet a 18 000 Ft-os tonnánkénti ár?
Köszönettel
judyt23@freemail.hu
Üdvözlöm azokat, akik az energia nád témában keresnek kontaktot!
Jómagam integrátora vagyok a Tatai nád integrált termesztési rendszerének, így a felmerült kérdésekre szívesen válaszolok!
Elérhetőségem: 06 30 964 3040
Tisztelettel: Zoli
Sziasztok!
Az is segítség lehet, hogy milyen irányba induljak el, esetleg kinél, kiknél lehetne energia nád kis mennyiségű telepítése után érdeklődni.
Előre is köszönjük!
szia! nekem is kéne akkor az a cím, ahol kis tételben is tudnék vásárolni.
Üdvözlet mindenkinek!
Szeretnék segítséget kérni, hogy hol tudok ültetésre, vagy vetésre alkalmas energia nádat vásárolni egyenlőre kis tételben!
Kérek mindenkit, hogy akinek van infója jelezzen nekem itt, vagy a kozpont@greenconnection.hu email címen.
Segítségeteket előre is köszönöm!
Üdvözlet mindenkinek!
Szeretnék segítséget kérni, hogy hol tudok ültetésre, vagy vetésre alkalmas energia nádat vásárolni egyenlőre kis tételben!
Kérek mindenkit, hogy akinek van infója jelezzen nekem itt, vagy a kozpont@greenconnection.hu email címen.
Segítségeteket előre is köszönöm!
Üdvözlet mindenkinek!
Szeretnék segítséget kérni, hogy hol tudok ültetésre, vagy vetésre alkalmas energia nádat vásárolni egyenlőre kis tételben!
Kérek mindenkit, hogy akinek van infója jelezzen nekem itt, vagy a kozpont@greenconnection.hu email címen.
Segítségeteket előre is köszönöm!
Válasz #27. hozzászólásra
ki forgalmaz Arundo donaxot?? mennyibe kerül tövenként??
Válasz #26. hozzászólásra
köszöntem.
Válasz #22. hozzászólásra
Tisztelt Érdeklődő!
2007 óta tanulmányozzuk az Arundo donax-ot a Nyíregyházi Főiskolán. Növénytáplálási tapasztalatainkat szívesen megosztjuk Önnel, kérem írjon a simonlkukacnyf.hu címre.
Üdvözlettel!
Válasz #24. hozzászólásra
arundo az olasz nád, Mischantus.. amit keresek
Válasz #23. hozzászólásra
amit nem palántáznak, hanem a gumóját "vetik" el.
Válasz #22. hozzászólásra
erről nincs, de én másfajtát keresek. olyan energianádat, amit faapritékos kazánba vlehet elégetni.
Ma érdeklődtek a ARUNDO DONAX termesztési és felhasználási modozatairól.
Ezt a linket találtam ezzel kapcsolatban:
http://www.bitesz.hu/energianovenyek/arundo-donax.html
Cég szinten pedig őket:
Facebook: https://www.facebook.com/pages/Cellulosefarming/351399745457
Ti ismeritek, van valami tapasztalatotok róla?
Moderátor által módosítva: 2015-07-01 14:21:09
Válasz #20. hozzászólásra
És ha lehet kaszálni, vágni akkor hol értékesítem, és mennyiért??
Válasz #19. hozzászólásra
Meg tényleg 20 évig nem kell ujraültetni?? Néztem amerikai kanadai honlapokat, de nincs kiirva az ára sehol.
Válasz #18. hozzászólásra
Az volna a kérdésem, hogy hektáronként mennyit kell ültetni a gumójából??
Mennyi palántára lenne szükség? 15#
Válasz #16. hozzászólásra
Energianád, mennyiség hektáronként érdekelne!!
Válasz #15. hozzászólásra
A fü az nem lenne elég neked?? Szerintem az már jobban el van terjedve..És könyebb vele bánni is..
Sziasztok!
Azt esetleg tudjátok, hogy hol lehet kapni energianád palántát vagy tövet?
Segítségeteket előre is köszönöm!
Válasz #1. hozzászólásra
Tőlem Békéscsabáról kb két éve vittek palántázót Nógrád megyébe Felsőpetény településre és a fickó aki vitte a gépet mesélte , hogy az Ő Pesti főnöke nyert UNIÓS pályázatot több száz hektáros nagyságrendben energia nád telepítésére és ahhoz szedik össze a palántázókat , mert ülteni akarják.
Ha tudtam segíteni ezen információk alapján próbáld kinyomozni!
Ez nem az Optigépes kendervágó?Elég gyér munkája van.
Válasz #11. hozzászólásra
Válasz #8. hozzászólásra
Válasz #9. hozzászólásra
Máshol valószínű nem.
Csak nálunk, mert mi alapból kapzsik és mohók vagyunk, és aki a legnagyobb számot mondja hasra ütve, ahhoz futunk. Mint ahogy tőlünk szerencsésebb sorsú országokban gombamód épülnek a szélturbinák, a házak tervezésénél a legfontosabb szempont, hogy hogyan hasznosítsák a napenergiát (akár passzív, akár aktív módon), az összes kisgazda azon gondolkodik, hogyan építsen biogázerőművet a tehénistálló mellé, mennek a szalmatüzelésű kazánok, megy az energiafű, megy a gyors vágásfordulójú növények használata, a pelletek,minden....
Nálunk mindenki Giga-projektekben gondolkodik, így viszont rendszerint két szék között a földre ülünk... Az energianád is (mint minden alternatív energia) simán gazdaságos, és háztartások tízezreit lehetne meggyőzni róla, hogy vegyék meg a rendszert, és termeljék meg a saját energiaszükségletüket. Ehelyett mi mindjárt elkezdünk saját fajtát nemesíteni (nem értem, miét nem jó ami már létezik, mér kell egyből 10 évig csak ezzel bohóczkodni... na jó, valójában tudom miért, de ide nem kell még több összeesküvéselmélet), ha ez megvan, akkor egyből állami támogatásért kilincselünk, mert nekünk merisztémaszaporítás kell egy olyan növényhez, ami más helyeken kiírthatatlan gyomnövény, és ráadásul ezt nem ám az üresen álló laborok valamelyikében csináljuk, mert akkor fizetni kellene érte másnak is... És amikor ez is megvan, akkor elkezdünk qrválkodni, hogy akkor ki ad érte többet egyben, hogy ne kelljen valódi értékesítéssel foglalkozni... Nekünk ezt erőművekbe kell vinni (ahol egyébként olyan mennyiségeket kellene kezelni, amit a meglévő logisztikai rendszer nem tud), meg a kiötlő cég szeretné levenni a sápját a termelők és a feldolgozó között..
aztán persze ha az egyetlen befektető kihátrál a gigaprojektből, akkor ciki van, és mindenki a másikra mutogat...
Válasz #6. hozzászólásra
mint utólag kiderült még azokból az időkböl valók a cikkek amikor még bíztak benne ,h. az energia nád talán megválthatja a világot ......nem így lett ezért ez is ,mint számtalan más alternatív energia forrás eltünni látszik a süllyesztőben ....
Köszönöm a segítséget
Válasz #6. hozzászólásra
korrupció mint mindenhol!
miért a Kabai cukorgyár helyén épülö bioetanol üzemböl se lesz semmi
Válasz #5. hozzászólásra
Egy gyors kérdés: ez mikori cikk?
Mert a cikkben megemlítik a Hajdúsámsoni és a Marcalli-i bioetanol üzemeket, mint jövőbeni projekteket, holott ezt a két beruházást bejelentetten lefújták lassan 3 éve. Ha pedig ez a cikk, még ettől is korábbi, akkor vannak fejlemények az ügyben:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/19/energianad_helyett_energianador/
Válasz #1. hozzászólásra
annak aki esetleg talapíteni akar :energianad.hu
Válasz #1. hozzászólásra
Egy évtizedes kutatómunka eredményeként megjelenhetett egy új energiaforrás, melynek fontos szerepe lehet a globális felmelegedés elleni küzdelemben, és lehetőséget kínál a mezőgazdaság szerkezetváltására is. A biológiai eredetű tüzelőanyag, az energianád jövőjét tekintve biztató, hogy érdeklődik iránta a paksi atomerőmű, és telepítésére hektáronként kétszázötvenezer forintos támogatást vehetnek igénybe a gazdák
A hazai termesztésű energianád, a kertekből is ismert dísznövény, a japánfű (Miscanthus) egyik nagy termetű – akár négy méter magas – változata. A felmérések tapasztalatai alapján a Tatai fajtanéven ismertté vált energianád alkalmas olyan energiahordozók kiváltására, mint a szén, a kőolaj, vagy a gáz. Az eddigi vizsgálatok szerint húsz tonna növény fűtőértéke egyenértékű 12 tonna szénével, nyolcezer liter olajéval, vagy 8-9 ezer köbméter földgázéval. A nád a mi éghajlatunkon nem szaporodik magról, ezért szövettenyésztéssel kell megoldani a terjesztést. A termesztéssel foglalkozó Nád MPS-H Kft. a program első lépéseként a közelmúltban elkezdte építeni a Nógrád megyei Bátonyterenyén mikroszaporító üzemét, mely a legnagyobb ilyen jellegű európai üzem lesz. A jövőben hasonló építését tervezik még, hogy az évi huszonötezer hektárnyi nádültetvény létesítéséhez kellő szaporítóanyagot termelhessenek.
A napokban egy tatai kísérleti telepen tartott bemutatón ismerkedhettek a térség gazdái az energianáddal. A vállalkozás termelési és kutatási igazgatójától, Gerzson Lászlótól megtudhatták az érdeklődők, hogy ez a biológiai eredetű tüzelőanyag kiválóan bírja a szélsőséges időjárást, alacsony tápanyagigényű, hosszú élettartamú, így akár húsz évig is fenntartható. Jelentős kórokozója hazánkban nem ismert, és versenyelőnye a vadkároktól fenyegetett szántóföldi kultúrákkal szemben, hogy a vadak nem tartják csemegének. A futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt termeszthető. A telepítést követően három éven belül eléri a hektáronkénti húsz-harminc tonnányi terméshozamot.
Lévay Tibor a kft. kereskedelmi igazgatója biztató hírekről informálhatta az érdeklődő gazdákat. A Paksi Atomerőmű Zrt. a közelmúltban döntött arról, hogy 26 százalékos tulajdonrészt vásárolna a kft.-ből, és a területalapú támogatás mellett hektáronként kétszázötvenezer forintnyi támogatást is szerezhetnek a termesztők. A telepítés költsége nem olcsó, hektáronként hétszázötvenezer forint körüli, de a kft. minimum tízéves felvásárlási garanciát köt a gazdával, és így a termesztés hosszú távon jövedelmezőbb lehet, mint a búzáé vagy a kukoricáé. Egy tonna nád átvételi ára nettó nyolcezer forint körül van, így a számítások szerint évente 80-100 ezer forint hasznot hozhat hektáronként.
A bemutatón jelenlévők közül Györe polgármestere, Csoma József azt tervezi, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő földeken kísérletként elkezdik a termesztést, és ha sikeres lesz, akkor a falu gazdái is kedvet kaphatnak a vállalkozásra. A mőzsi mezőgazdasági szövetkezet elnökének, Falusi Ádámnak az az elképzelése, hogy az eddig négyszáz hektáron termesztett kukorica földjéből kiszakítanának negyven-ötven hektárt az energianád javára. Azért a kukoricáéból, mert Tolnában ez a növény hozza a legkevesebb termést. Németh Sándor őcsényi egyéni vállalkozó 220 hektáron gazdálkodik, és már másodszor vett részt a kft. bemutatóján. Ahogy elmondta, azért foglalkoztatja az energianád termesztése, mert a várható aszályos időszakban megérheti majd ezzel foglalkozni. A gazdák körében tehát már van érdeklődés, mivel az igénytelen növény termesztésével hasznosíthatóvá válhatnak a rossz adottságú földek is, és a telepítést követő harmadik év után az energianád már eléri a maximális hozamot.
A tatai energianád telepítése április és szeptember között javasolt. A tavaszi ültetvény decemberre lesz aratásra kész állapotú, de az aratást legjobb február közepe és március vége között elvégezni. A betakarításhoz kiválóan megfelelnek a mezőgazdaságban már használatos munkagépek. A bálázott nádat közvetlenül az erőművekbe lehet szállítani, de brikettálva használható égetésre kisebb kazánokban, és pelletálva kis teljesítményű kazánok tüzelőanyaga lehet. Fűtőértéke azonos a fáéval, ára viszont lényegesen kevesebb. Egy tonna valamivel több 12 ezer forintnál, míg ugyanennyi menynyiségű fa mai áron húszezer forint körüli.
Válasz #1. hozzászólásra
ENERGETIKAI CÉLÚ NÁDTERMELÉS
Magyar nemesítésű kínai energianádból kíván országos termelési rendszert kiépíteni egy vállalkozás; a szükséges tőke előteremtését a bioetanol-termelés piacán előrenyomuló Bio Tech-Energy Kft. vállalta magára.
Egy kínai dísznövénynád nemesített alfajának országos termelését tervezi a Nád MPS-H Kft., mégpedig energetikai hasznosításra. A projektgazdák nem csekély elfogultsággal "új hungarikumként" emlegetik a Miscanthus sinensis "Tatai" nevű növényt, amelyet egy évtizedig tartó, államilag is támogatott munkával nemesített Marosvölgyi Béla, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem professzora, a Magyar Biomassza Társaság elnöke és Pintér Zoltán, a kísérleteknek helyet adó Parképítő Rt. igazgatója. "Az alapfajtával már évek óta kísérleteznek Németországban és Ausztriában - mondta Marosvölgyi a HVG-nek -, mert nagy fantáziát látnak benne", de tudomása szerint még sehol nem sikerült a "Tataihoz" hasonló, fagyálló és szárazságtűrő fajtát előállítani.
A kutatók értetlenkedését kiváltva a minap japánfű néven bejegyzett Miscanthus sinensis "Tatai" jelenleg csak pár hektárnyi kísérleti ültetvényen található, Tata határában - innen az elnevezés. A professzor úgy látja, a bőséges termőterület miatt igazi perspektívát jelent a hosszú élettartamú, magas terméshozamú energianövény termesztésének elterjesztése, amelynek egyelőre nem ismeretes kórokozója Európában. Meggyőződése, hogy távlatilag a biomassza-termelés egyébként is jövedelmezőbbnek ígérkezik a magyar gazdák számára, mint a hagyományos gabonatermesztés. A Bio Tech-Energy Kft. mindenesetre lecsapott a Nád MPS-H Kft. által előkészített programra, és a napokban megállapodást kötött a projektgazdákkal az indításhoz szükséges mintegy 8 milliárd forintnyi befektetői tőke előteremtéséről.
Az energianád elterjesztését nehezíti, hogy a növény csak vegetatív úton szaporítható, amit előnevelt palánták ültetésével kell megoldani. Rendszerszerű termeléséhez emiatt költséges mikroszaporító laboratóriumi hálózat kiépítése is szükségeltetik. Ugyanakkor előny, hogy a nádnak nincs magja, pollenje, tehát nem allergén. A számítások szerint 20 tonna energianád fűtőértéke 12 tonna jó minőségű szénével, 8 ezer liter olajéval vagy 8,9 ezer köbméter földgázéval egyenértékű, azaz alkalmas lehet a jelenlegi fosszilis energiahordozók helyettesítésére. A program a kisfelhasználókat, az önkormányzatokat, agrárüzemeket és a lakossági felhasználókat is a gáznál 60-70 százalékkal olcsóbb energiával kecsegteti.
Rokonsága révén hallott először az energianádról Kiss Gábor építési vállalkozó, a Nád MPS-H Kft. ügyvezetője. Projektcégét a kutatókkal közösen alapította meg, majd elkezdte a program kidolgozását, felfuttatását. Az ígéretek szerint a projekt három éven belül közvetlenül 1500, közvetve több tízezer munkahelyet képes teremteni; erre hivatkozva a kidolgozott, megvalósításra váró tervezetet eljuttatta a megfelelő állami szervekhez, támogatást remélve a hiányzó források előteremtéséhez. Erőlködése nem járt sikerrel, holott az energianád-ültetés támogatása az EU felzárkóztatási forrásait felhasználó nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programjában is szerepel. Csakhogy a hatóságokat egyre inkább az a szemlélet jellemzi, hogy az ilyen programok létjogosultságáról a piacnak kell döntenie. Döntött is: a Vértesi Erőmű Rt. biomassza-tüzelőanyag beszállítására kiírt tenderére egyedül a Nád MPS-H Kft. tudott érvényes pályázatot beadni. Ha a szerződést megkötik, évi 160 ezer tonnányi energianádat kell megtermelni, és ez a jövőben megduplázható.
A projekt most ott tart, hogy megvásárolták az induláshoz szükséges ingatlanokat, megszületett a megállapodás a mikroszaporító üzemek létesítésében érintett tizenkét önkormányzattal, és megkezdődött a tervek engedélyeztetése. Az idő sürget, hiszen a nád, bár a telepítést követő évben már aratható, a kívánatos, hektáronként 20 tonnás terméshozamot csak a harmadik évtől éri el. Az ehhez szükséges források megléte esetén - aminek a projektgazdák egyelőre híján vannak - fél éven belül megkezdődhet az építkezés. "Nagy az érdeklődés - számolt be a fejleményekről Kiss Gábor -, de mivel újdonságról van szó, óvatos a piac." Befektetési szándékukat eddig nemzetközi bankoktól kezdve a Magyar Villamos Művek Rt.-ig többen is jelezték, ám megállapodást csak a legkonkrétabb ajánlatot tevő Bio Tech-Energy Kft.-vel kötöttek, amelyre a gazdasági tárca közreműködésével találtak rá.
Látszólag a semmiből bukkant elő az elmúlt hónapokban a Bio Tech-Energy Kft., amely egy évig szinte inkognitóban készítette elő a közelmúltban bejelentett két beruházást: a 64 milliárd forintos költségvetésből tervezett hajdúsámsoni, búza-alapú, illetve a 18 milliárd forintos költségvetésből tervezett marcali, kukorica-alapú bioetanol-üzemet. A még bejegyzés alatt álló Bio Tech-Energy mögött részben a tőkét és a technológiát is produkáló, chicagói CSLM Group áll, amelynek magyarországi térnyerését olyannyira támogatja hazája, hogy az USA budapesti nagykövetsége külön kapcsolattartót jelölt ki számára. A Bio Tech-Energy alapító tagja 60 százalékos részesedéssel a svájci ASS Invest, résztulajdonosai a vagyonkezeléssel és projektszervezéssel foglalkozó Inter Controll Holding, valamint Interservice Group Kft.; ügyvezetője Rácz János, aki szerint a tulajdonos cégeket svájci és magyar szakemberek, ügyvédek, projektmenedzserek, környezetvédelmi és logisztikai szakemberek birtokolják, akik között nincs közismert külföldi vagy magyar üzletember. A Bio Tech-Energy és a CSLM nem titkolt szándéka, hogy a bioenergia előállításában piacvezető legyen Magyarországon, de terjeszkedni szeretne Kelet-Európában, valamint a tengerentúlon is. Rácz János a magyarországi folytatásról csak annyit árult el, hogy további két-három kukoricaalapú bioetanol-üzem megépítésének előkészítésén dolgoznak.
Az energianövény-termesztés és -feldolgozás csökkentheti Magyarország energiafüggőségét, új megélhetési lehetőséget ígér a gazdáknak, környezetbarát, és a hagyományos motorbenzinnel is versenyképes - érvel Rácz. Elmondása szerint az Egyesült Államokban már több mint száz kukoricaalapú bioetanol-üzem működik, Európa viszont sem az USA-val, sem saját menetrendjével nem tart lépést. Az uniós cél egyébiránt az, hogy 2010-re a közlekedésben felhasznált üzemanyag 5,75 százaléka környezetkímélő bioüzemanyag legyen.
Bioetanol-beruházásainak bejelentése óta a Bio Tech-Energyt több más, magyar kutatásokon alapuló, energianáddal foglalkozó projektgazda is megkereste. Mivel a verseny igen éles, Rácz egyiket sem kívánta nevesíteni. Az ügyvezető - aki külkereskedőként 23 évig a Chemolimpexnél dolgozott, sokáig vezérigazgató-helyettesként - a tíz éve működő SwissCham svájci-magyar kamara alelnökeként, továbbá a RussCham orosz-magyar kereskedelmi kamara társelnökeként kiterjedt kapcsolatokat tud felmutatni. Ám azt egyelőre titkolja, hogy az energianád-termelő és -feldolgozó rendszer kiépítésére honnan, milyen tőkét mozgósítana. Vannak már energianád-programok a világban, de a rendszerszintű termelésben hazánk az elsők között lehet - tette hozzá. A vállalkozás gyenge pontja, hogy a hasonló projektek kockázata egyelőre nem ismert, és Rácz szerint ezen is múlik, mennyire finanszírozhatók.
"A benzintankban van a magyar agrárium jövője" - fogalmazott Szanyi Tibor, a gazdasági tárca politikai államtitkára, aki korábban az agrártárca vezérkarának volt tagja. Az államtitkár becslése szerint mintegy 25-30 milliárd eurónyi tőke keresi Európában az azonnali befektetési lehetőséget a bioprojektekben, ezért a kormánynak fontos szerepe van a tőke és a magyar ötletgazdák összehozásában. Szanyi úgy véli, Magyarországon rengeteg kutatási, technológiai eredmény, újítás halmozódott fel, amelyek egyelőre azért nem tudnak érvényesülni a piacon, mert nincsenek úgy "összerakva", vagyis rendszerbe szedve, mint a nyugati országokban.
Válasz #1. hozzászólásra
Eggyáltalán van ilyen?Energia fűz ,energia fű ilyenről hallottam,de nádról nem.
Üdv mindenkinek!
segítséget szeretnék kérni ezzel a növénnyel kapcsolatban: ki ismeri, milyen tulajdonságai vannak és hol találok hozzá magyar nyelvű anyagot?
Diploma munkához kell!