Hirdetés
Fórum
- Szója termesztése új
- Kinek milyen a repce, illetve a búza? új
- S.O.S. új
- GPS működése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- T-16M traktor új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Műtrágya kijuttatása permetezővel, lombtrágyaként!!!! új
- Deutz Fahr traktorok új
- Kajszibarack új
Cikkajánló
A Bayer dolgozik a glifozátot kiváltó gyomirtó létrehozásán
2028-ban meg akarják kezdeni a szer forgalmazását.
Hirdetés
12 hozzászólás
Itt is szerepel a cifrarák, mint invazív faj:
https://koi-kert.hu/Blog/Viziszornyek_a_kerti_toban
Sajnos nemcsak a rákpestist hordozza, de szűznemzéssel is szaporodik. Rengeteg van belőlük még a legkisebb vízelvezető árok is tele van, de még vörös mocsárrák is akad szép számmal.
Válasz #9. hozzászólásra
Akkor ki mehetek a földre és a csatornából ki vághatom a bálvány fákat és nem büntetnek meg?
http://www.kormany.hu/download/c/3a/90000/125_2012.pdf
Melléklet a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez
Inváziós fajú fás szárú növények
Tájékozódás ebben a témában:
http://www.issg.org/http://www.issg.org/worst100_species.html
Invazív állatfajok Magyarországon:
Cifra rák (Orconectes limosus)
Jelzőrák (Pacifastacus leniuscurus)
Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)
Kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera)
Harlekin katicabogár (Harmonia axyridis)
Amerikai fehér szövőlepke (Hypantria cunea)
Tölgy selyemlepke (Antheraea yamamai)
Spanyol meztelencsiga (Arion lusitanica)
Amuri kagyló (Anodonta woodiana)
Kínai razbóra (Pseudorasbora parva)
Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus)
Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas)
Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss)
Naphal (Lepomis gibbosus)
Amurgéb (Perrccottus glenii)
Kessler-géb (Neogobius kessleri)
Feketefoltú géb (Neogobius melanostomus)
Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans)
Kanadai lúd (Branta canadensis)
Mandarinréce (Aix glacerulata)
Fácán (Phasianus colchicus)
Mosómedve (Procyon lotor)
Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)
346/2008. (XII. 30.) Korm. Rendelet a fás szárú növények védelméről
2. § (2) Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, használója (a továbbiakban együtt: használó) a mellékletben meghatározott inváziós fajú fás szárú növény telepítése, pótlása esetén köteles a növény továbbterjedésének megakadályozására.
(3) A közutak melletti fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, amennyiben annak környezeti feltételei adottak.
6. § (2) Fás szárú növény pótlása nem történhet - a 2. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a mellékletben meghatározott fajok egyedeivel.
Invazív növényfajok Magyarországon:
Alkörmös (Phytolacca americana)
Átoktüske (Cenchrus incertus)
Bálványfa v. ecetfa (Ailanthus altissima)
Betyárkóró (Conyza canadensis)
Bíbor nenyúljhozzám (Impatiens grandulifera)
Borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta)
Csicsóka (Helianthus tuberosus)
Egynyári seprence (Erigeron annuus)
Fehér akác (Robinia pseudo-acacia)
Gyalogakác (Amorpha fruticosa)
Japán komló (Humulus scandens)
Kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)
Keresztlapu (Erechtites hieraciifolia)
Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)
Kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora)
Kőrislevelű v. zöld juhar (Acer negundo)
Magas aranyvessző (Solidago gigantea)
Magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata)
Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)
Olasz szerbtövis (Xanthium italicum)
Őszirózsa fajok (Aster spp.)
Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
Parti szőlő (Vitis riparia)
Selyemkóró (Asclepias syriaca)
Süntök (Echinocystis lobata)
Sokvirágű napraforgó (Helianthus decapetalus)
Sziklai szőlő (Vitis rupestris)
Vadszőlő fajok (Parthenocissus spp.)
Vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica)
Őshonos fajok, amelyek inváziós tulajdonságokat mutatnak
Nád (Phragmites australis)
Siska nád (tippan) (Calamagrostis epigeios)
Vad v. földi szeder fajcsoport (Rubus fruticosus agg.)
Harlekinkatica (Harmonia axyridis) elterjedési térképe
"Harlekinkaticák a lakásokban
A harlekinkaticák ősszel (október, november körül) előszeretettel húzódnak lakásokba, egyéb emberi építményekbe telelni. A lakásokat megszálló rovarok nagy tömegekben komoly bosszúságot okozhatnak a lakosságnak. A lakásokba télre beköltöző állatok ugyan nem veszélyesek, de egyeseknél a testükben található vegyület allergiás reakciókat válthatnak ki, kötőhártya-gyulladást okozva. Sok ember kellemetlennek tartja a lakásában melegebb téli napokon nemritkán százasával előmászó bogarakat. Meglepő módon a harlekinkatica meg is haraphatja az embert, amely következtében a bőrön pirosság és enyhe duzzanat keletkezhet a befecskendezett emésztőenzim következtében."
Ezeknek a fajoknak a rovására terjed,
hétpettyes katica (Cocinella septempunctata)
kétpettyes katica (Adalia bipunctata)
szemfoltos katica (Anatis ocellata)
vannak veszélyben, de még több egyéb, kevésbé ismert és nem olyan gyakori faj egyedszámára is negatív hatást gyakorolhat.
Nagyon veszélyes mert:
Nagyon gyorsan szaporodik, természetes ellensége hazánkban nincsen.
Gyorsan és jól alkalmazkodott hazánk éghajlatához.
Az őshonos katicafajokkal nemcsak verseng a táplálékért, hanem előszeretettel meg is eszi azok petéit, lárváit.
Nagy testmérete miatt kiváltképp veszélyes vetélytárs.
Sokkal ellenállóbb minden vegyszeres kezeléssel, biológiai védekezéssel szemben, mint a magyarországi fajok.
Harlekinkaticák a mezőgazdaságban
Az őshonos ökoszisztémák veszélyeztetése mellett komoly károkat okozhat a mezőgazdaságnak is. Állati eredetű táplálék hiányában előszeretettel megrágja a bogyós gyümölcsöket, mint például a szőlőt. Pollenfogyasztásával, a virágok megrágásával csökkentheti a termés mennyiségét. Nagyobb tömegben szőlő közé keveredve a bor ízértékét rontja a testében található rossz ízű vegyületekkel.
2.,Harlekin katica lárva
"Idegenek és inváziósok
Az "inváziós faj" fogalom a mai napig nem teljesen tisztázott meghatározás. Vitára leginkább az ad okot, hogy egy adott faj kontrollálatlan elszaporodásának nem feltétele az idegenhonosság - a körülmények kedvező alakulásával őshonos fajok is képesek inváziósan viselkedni. Az ilyen esetek mögött többnyire az élőhelyek leromlása, átalakítása áll, amelynek során egy-egy élőlény hirtelen helyzeti előnyre tesz szert.
A klasszikus inváziós faj mégis a messziről érkező sikeres hódító. A különböző úton-módon idegenbe érkező élőlényeknek jelentős része nem képes az új körülményekhez alkalmazkodni, és rövidesen elpusztul, mások esetleg kisebb-nagyobb állományokkal beilleszkednek, elemeivé válnak a helyi élővilágnak. Néhány ezrelék azonban az új közegben kimutatja a foga fehérjét: agresszíven terjedni kezd az őshonos állat- és növényvilág rovására."
Az átgondolatlan biológiai védekezést példázza a harlekinkatica (Harmonia axyridis) esete Európában. A faj őshazája Kelet-Ázsia, Amerikába a XX. század második felében, az öreg kontinensre pedig a közelmúltban, az ezredfordulón került. A levéltetvek és pajzstetvek elleni védekezésül telepítették be szándékosan. A terv nagyszerűen sikerült, a harlekinkatica végtelenül falánk tetűpusztító, nagyobb is és agresszívebb is az őshonos rokonoknál, amelyeket folyamatosan szorít ki az élőhelyekről.
A számításba egy apró hiba csúszott, amikor kiderült, hogy a bogár nem válogatós fajta: más apróbb rovarokat is előszeretettel elfogyaszt, ha pedig ezekből elég volt, nekiáll az almáknak, körtéknek, szőlőnek.
Harmonia axyridis forma succinea: A szárnyfedők sötétebb, vagy világosabb narancssárgák, esetleg vörösek. 15-21 fekete pont van rajtuk. Az előtor hátán általában világos alapon sötét M (vagy fordítva nézve W) alakú mintázat van, esetleg a fekete foltok teljes összeolvadásával trapézalakzat is keletkezhet.