Agroinform

+36 20 477 5467 (H-P 8-16)

Regisztrált felhasználó:

Látogató most: , Tag:

Apróhirdetés: , Mai:

Fórum
Mezőgazdasági közlemények

Létrehozta: , 2010-02-01 10:07:52

Hozzászólások sorrendje:

Frissítés
< < előző | következő > > |
válasz #118 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-06-03 10:07:27-kor
Pintér Zoltán

Válasz #117. hozzászólásraSzia, légyszíves az MTZ topicba tenni fel ilyen kérdést.Köszönöm.

válasz #117 hozzászólásra » | 222laca444 küldte be 2010-06-03 10:05:26-kor

Sziasztok! Valaki meg tudná mondani,hogy egy régi 550-es MTZ-be (nagy fülkés)bele lehet-e szerelni egy 80-as MTZ hütőjét. Köszi előre is
smile surrender

válasz #116 hozzászólásra » | moly küldte be 2010-06-03 09:19:25-kor
moly

Válasz #115. hozzászólásra
Én most reggel beszéltem a falugazdásszal vismaior beadásról,semmit nem tud a felfüggesztéséről,azt mondja ,hogy folyamatosan mennek a beadások.A mostani "áldást"követően újabb 10 napon belül lehet beadni.

válasz #115 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-06-03 08:51:14-kor
Pintér Zoltán

Válasz #110. hozzászólásra
Üdv. Hogy miért nemtudom, de éppen beakartam adni és eztmondták, plusz várni kell,ennyi.
A csatorna dolgok egy másik topicpa kellene hogy kerüljenek, ott is nagy a gáz,nem tudni miért szedik a pénzt.smile hammersmile hammersmile hammer

válasz #114 hozzászólásra » | gyöngyösi csaba küldte be 2010-06-02 22:47:10-kor

Ha jólemlékszem anno régen fidesz kormányunknál volt belvizi meg árvizi védekezésünk szabolcs.szatmár-beregben. igaz ez nemvolt országos belviz de a vismajor élt!

válasz #113 hozzászólásra » | gyöngyösi csaba küldte be 2010-06-02 22:20:03-kor

Válasz #112. hozzászólásra

amugy valamikor olvastam apeh állásfoglalását! elnemvégzett munkáért nemjár fizetség!!

válasz #112 hozzászólásra » | Mézga küldte be 2010-06-02 22:17:57-kor
Mézga

Válasz #111. hozzászólásra

nálunk még csatorna sincs és zsilip se. na akkor miért is fizetek?

válasz #111 hozzászólásra » | gyöngyösi csaba küldte be 2010-06-02 22:04:53-kor

Ha valaki ano visszaemlékszik megkezdődtek az intervenciós felvásárlások,ezért támogatás csökkentvelett mivel kellet erre a pénz. Az intervenciós raktárakból eladták a terményt, de az ára hovalett?eladás után senkisemmonta hé figyeljetekcsak kaptok kis pluszpénzt mert a pénzetek visszajött!most vismajor bejelentéselakarják a támogatást megfaragni?nálunk 1 csatornavan viztársulásiban pénzt követelik de tegnapvetékészre hogy az egyetlen zsilipjük levanzárva! akkor miaz amiért fizessünk? nálun tulnyomóés a belvimiatt ez az egy csatornaokozta! pereljem be a viztársulást ha engem megellenőriznek és nemtudtamelvetni a csatornaparti földemet?

válasz #110 hozzászólásra » | gyöngyösi csaba küldte be 2010-06-02 21:42:08-kor

Miértfüggesztettefel? nem 9. éiglett meghosszabbitva? amugyz egész országra belehetneadni a vismajort!!

válasz #109 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-06-02 15:48:08-kor
Pintér Zoltán

Az MVH felfüggesztette újabb rendelkezésig a Vis Maior kérelmek befogadását.
Hétfőn naggyűlés Karcagon.

válasz #108 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-05-04 10:48:24-kor
Pintér Zoltán

Válasz #107. hozzászólásra
Üdv, a kérdésre konkrét választ nem tudok.
Íme a cikk elérhetősége.


A cikk !!Még egy cikk !!

válasz #107 hozzászólásra » | Sz J küldte be 2010-05-04 08:35:14-kor
Sz J

Válasz #106. hozzászólásra

Üdv!

Ez a táblázat mikori állapotot tükröz?

válasz #106 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-05-04 06:31:56-kor
Pintér Zoltán

Ez komoly? Az EU megfelezné a magyar támogatást
2010.05.03.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 2013 utáni reformja során új támogatási rendszert vezetne be Brüsszel. Több terv körvonalazódik, az egyik kimondottan hátrányos lenne Magyarország számára. A kiszivárgott számok alapján egyszerűen elveszne a mezőgazdaságnak szánt támogatások fele!

Az EU hivatalos állásfoglalását a Közös Agrárpolitika fő irányairól és sarokszámairól csak több hónap múlva hozzák nyilvánosságra, egy dolog azonban már most bizonyosra vehető: a területalapú támogatások (SFP) jelenlegi sémája alapos felrázásra szorul. Az is világos, hogy mindkét jelenleg alkalmazott pillért fenn kell tartani – olvasható az Agrár Európa hírleveléből.

A tagországok azonban egyelőre messze vannak attól, hogy egységesen képzeljék el a folytatást. Két politikai tényező ugyanis amellett szól, hogy az SFP rendszert a jelenlegi formában lenne célszerű megőrizni. Egyrészt a Közös Agrárpolitika új változatának indokolhatónak kell lennie az európai közvélemény előtt, másrészt pedig a 12 új tagország egyre hangosabban tiltakozik a támogatási arányoknak a számukra hátrányos megkülönböztetése ellen.

A támogatási szintek kiegyenlítése azonban nem biztos, hogy igazságosabb helyzetet teremtene bár az – egyszerűsége révén – uniós szinten több millió eurós adminisztrációs költségmegtakarítással járhatna együtt. Ugyanakkor viszont egy ilyen módosítás aligha tekinthető igazságosnak, mivel – bevezetése esetén – pl. a Görögországnak járó támogatás több mint 50 százalékkal csökkenne, az egyik legszegényebb tagországnak, Bulgáriának 67 százalékkal kevesebb jutna, Lettország pedig a jelenleginél 61 százalékkal többet kapna. Emellett, a javaslatban szereplő új rendszer torzításokat eredményezhetne az egyes szektorok között, nevezetesen a kertészetnek 70 százalékkal nagyobb nyereséget biztosítana, viszont 15 százalékkal csökkentené a tejszektornak járó támogatást, amelyek közül az utóbbi jelenleg szóba sem kerülhet.

Fentiek alapján a tagországok a Bizottsággal együtt későbbre halasztották az új támogatási rendszerről kialakítandó döntést. Az új rendszer esetleges bevezetése után az egyes tagországoknak járó támogatásokat az adott országok GDP értékeihez viszonyítva a fenti táblázat szemlélteti.

Az EU javasolt hektáronkénti mezőgazdasági támogatásai, az EU átlagos területalapú kifizetései szerint kalkulálva és vásárlóerő-paritás (PPP) alapján kiigazítva Az EU javasolt hektáronkénti mezőgazdasági támogatásaiFORRÁS

válasz #105 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-26 19:01:34-kor
Pintér Zoltán

A közös agrárpolitika 2013 után
Az Európai Bizottság felhívása nyilvános vitában való részvételre
Az EU 2013-ig meg kívánja reformálni közös agrárpolitikáját (KAP). A Bizottság, még az idén szakpolitikai dokumentumot tesz közzé azokról a különböző szakpolitikai lehetőségekről, amelyek alapul szolgálhatnak a majdani közös agrárpolitika kialakításához, és ezzel egy időben nyilvános konzultációt indít a 2013 utáni közös agrárpolitikáról.

A közös agrárpolitika az egész társadalom ügye. Mindannyiunké, nemcsak a mezőgazdasági termelőké. Az európai agrárpolitika az élelmiszerbiztonság kérdése mellett tájakról, munkalehetőségekről, környezetről és éghajlatváltozásról is szól. Kérjük, ossza meg velünk az európai mezőgazdaság és az európai vidékek jövőjével kapcsolatos igényeit és várakozásait. Segítsen nekünk olyan szakpolitikát kialakítani, amely közös érdekeinket a legjobban szolgálja! - Dacian Cioloş, mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztos.
A biztos arra kéri az érdekelt uniós polgárokat és szervezeteket - függetlenül attól, hogy a mezőgazdaságban dolgoznak vagy sem -, vegyenek részt a közös agrárpolitika jövőjéről, alapelveiről és céljairól szóló vitában.

Az Európai Parlamentben elhangzott április 12-i beszédében Cioloș biztos felvázolta a megvitatásra váró témákat.

VEGYEN ÖN IS RÉSZT A VITÁBAN
(A beszéd angol, francia és német nyelven érhető el)

A KAP nem csupán a gazdálkodókat érintő szakpolitika:

Nyilvánvaló kapcsolat van a mezőgazdaság és a környezet, a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás, illetve a természeti erőforrásaink - például a víz és talaj - fenntartható gazdálkodása között.

Szintén magától értetődő az összefüggés a mezőgazdaság és az EU kiterjedt vidéki térségeinek kedvező gazdasági és társadalmi fejlődése között.

Végül, de nem utolsósorban a mezőgazdaság az asztalunkra kerülő ennivaló forrása.
Az európai gazdák olyan közjavakat termelnek, amelyek a társadalom egészének hasznára válnak. Ezért indítjuk tehát útnak ezt a széles körű nyilvános vitát, melyhez bárki csatlakozhat, aki szívén viseli az élelmiszerek, a gazdálkodás és a vidék ügyét.

Különösen fontos számunkra, hogy megtudjuk, milyen észrevételei, igényei vannak Önnek a következő kérdések kapcsán:

* - Miért van szüksége Európának közös agrárpolitikára?
* - Mit várnak az európai polgárok a mezőgazdaságtól?
* - Miért kell a közös agrárpolitikát megreformálni?
* - Milyen eszközökre van szükségünk a holnap közös agrárpolitikájának sikeréhez?

A nyilvános vitához 2010. júniusig az alábbi internetes honlapon szólhat hozzá:

http://ec.europa.eu/agriculture/cap-debate

A vita eredményeit 2010 júliusában rendezendő konferencián tervezi összegezni a főbiztos. A vita gondolatait a Bizottság a KAP jövőjéről 2010 végén megjelentetni tervezett közleményébe beépíti.



2010.04.20. 15:00
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=874&articleID=15772&ctag=articlelist&iid=1

válasz #104 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-26 08:36:52-kor
Pintér Zoltán

Válasz #102. hozzászólásra

Ha véletlenül nem indul el légyszíves frissíts !

válasz #103 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-26 08:34:52-kor
Pintér Zoltán

Külföldiek tulajdonában lévő földterületek és termőföld árak Romániában
Bukarest, 2010. április 19.
A román kifizető ügynökség (APIA) az idén először nyilvánosságra hozta megyénkénti lebontásban a külföldi állampolgárok tulajdonában lévő földterületek nagyságát. A 2007-es csatlakozáskor Románia nem kért moratóriumot a külföldiek által vásárolt föld tulajdonnal kapcsolatban, kizárólag azt a kitételt tette, hogy magánszemély nem, csak cég vásárolhat termőföldet Romániában.

Eddigi adatok szerint az Európai Unió állampolgárai 500 millió euró értékben vásároltak földet Romániában ez azt jelenti, hogy a román termőterületnek kb. 3-5 %- a van külföldi tulajdonban. A legnagyobb föld-tulajdonnal dán befektetők rendelkeznek, mintegy 130.000 hektárral. Romániában az összes termőföld területe 14,2 millió hektár, de ebből mindössze 9,2 millió hektáron folyik gazdálkodás. A föld piaci értéke 3-5000 euró között mozog hektáronként, az ár függ a föld elhelyezkedésétől és természetesen a föld minőségétől is.

Megyénként lebontva a legnagyobb területtel Krassó –Szörény (Caras – Severin) megyében vásároltak termőföldet külföldiek, ahol a termőterület 20 %-a van tulajdonukban. Jelentős tulajdonnal rendelkeznek a moldovai és az olténiai megyékben is. A kifizető ügynökség adatai szerint a legnagyobb területtel rendelkező román gazdálkodó 80.000 hektár földtulajdonnal rendelkezik Moldovában. A dánokon kívül jelentős befektetők még az olaszok, osztrákok és németek. Az erdélyi területen külföldiek jelentős földterülettel mindössze Kolozs (Cluj) Megyében rendelkeznek, ahol a termőterület 2,4 %-át birtokolják. Más erdélyi megyékben jelentéktelen földterületen gazdálkodnak külföldiek. Jelentősebb földterülettel rendelkező magyar befektető a kifizető ügynökség kimutatásai szerint nincsen. A kifizető ügynökség felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a román termőföld átlagos ára tízszer kevesebb a nyugat-európai árnál. Ebből következik, hogy további fokozott földvásárolásra kerülhet sor az országban, amely nem mindig a termelést szolgálja, hanem sok esetben spekulatív célú.

A termőföldek mellett az erdők felvásárlása is folyik külföldiek által. Jelenleg Romániában 1 hektár erdő ára 3000-3500 euró között mozog, természetesen nem mindegy, hogy milyen korú és minőségű faállomány található az erdőben.


Forrás: Dr. Szabó József Andor

2010.04.19. 09:00
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2481&articleID=15759&ctag=articlelist&iid=1

válasz #102 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-25 16:57:12-kor
Pintér Zoltán


Hamis vetőmagok,érdemes rá odafigyelni,mert nagyon megjárhatjuk.

válasz #101 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-19 16:19:25-kor
Pintér Zoltán

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2010. (IV. 16.) közleménye
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 122/2009. (IX.17.) FVM rendelet alapján a 69/2009. (X. 2.) Irányító Hatósági közleménnyel meghirdetett LEADER Pályázati Felhívás mellékletében szereplő HPME katalógus módosításának kiegészítéséről
A Pályázati Felhívás mellékletét képező Helyi Akciócsoportok HPME katalógusában szereplő alábbi célterületek módosításra kerültek és az alábbi új célterület azonosítóval lettek ellátva. A régi célterületek helyébe az új célterület azonosítóval rendelkező, jelen közlemény mellékletét képező célterületek lépnek.

Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület (PDF)
Célterület: 1013920
Új Célterület azonosító: 1016022


Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály

2010.04.16. 11:27
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2103&articleID=15755&ctag=articlelist&iid=1

válasz #100 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-19 16:17:32-kor
Pintér Zoltán

40/2010. (IV. 15.) FVM rendelete
az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
Az 1-9. § tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben;
a 10. § tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszterrel,
valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben
a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján kérelemre indult erdészeti hatósági eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra (a továbbiakban: díj), valamint a díj megfizetésére terjed ki.
(2) A díjat az e rendelet szerint díjfizetési kötelezettség alá tartozó erdészeti hatósági eljárást (a továbbiakban: díjköteles eljárás) kezdeményező ügyfélnek kell megfizetnie.
2. § (1) Az elsőfokú díjköteles eljárásokat és a díjak mértékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az újrafelvételi eljárás díja megegyezik az elsőfokú díjköteles eljárás díjával.
(3) Az erdészeti hatóság más hatóságnál, kérelemre induló ügyben lefolytatott szakhatósági eljárásáért 7500 forint összegű díjat kell fizetni.
3. § (1) Végzés ellen kezdeményezett másodfokú eljárás díja 9000 forint.
(2) Határozat ellen kezdeményezett másodfokú eljárás díja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 20 000 forint.
(3) Az 1. mellékletben foglalt eljárásban hozott határozat ellen kezdeményezett másodfokú eljárás díja a jogorvoslati kérelemmel érintett erdőrészlet, földrészlet vagy vonalas létesítmény szakasz alapulvételével az 1. melléklet szerint számított összeg kétszerese.
4. § (1) A díjfizetési kötelezettség az átutaláson kívül fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel is teljesíthető. A díjat az eljáró erdészeti hatóság 2. melléklet szerinti, a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell megfizetni.
(2) A díj az eljáró erdészeti hatóság bevétele.
5. § (1) A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell.
(2) Az eljáró erdészeti hatóság a megfizetett díjat egészben vagy részben visszatéríti, ha az ügyfél az e rendelet szerinti, vagy az erdészeti hatóságnak a költségmentességre vonatkozó döntésében foglalt díjnál többet fizetett meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti visszatérítést hivatalból a többletbefizetés megállapítását követő 5 munkanapon belül, amennyiben pedig a többletfizetést a kérelmező jelzi az eljáró erdészeti hatóságnak, a visszatérítésre vonatkozó kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül kell elrendelni, és a visszatérítés teljesítése iránt a visszatérítés elrendelését követő 22 munkanapon belül intézkedni kell.
(4) A jogorvoslati eljárásért fizetett díjat vissza kell téríteni, ha a jogorvoslati eljárásban felülvizsgált döntés a kérelmező hátrányára részben vagy egészében jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésről hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott döntésben kell rendelkezni, és a visszatérítés teljesítése iránt a visszatérítés elrendelését követő 22 munkanapon belül intézkedni kell.
6. § A díj megállapításával és megfizetésével kapcsolatosan
a) az igazgatási díjfizetési kötelezettség fennállására vonatkozóan az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat,
b) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. § (2)-(6), valamint (8) bekezdésében foglaltakat
kell alkalmazni azzal, hogy az illeték helyett díjat, illetékfizetési kötelezettség helyett díjfizetési kötelezettséget kell érteni.
7. § E rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
8. § A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megindult közigazgatási ügyekben, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
9. § Hatályát veszti az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 56/1999. (VI. 16.) FVM rendelet.
10. § A termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 55/2006. (VII. 27.) FVM rendelet Mellékletének Vas Megye Csörötnek Önkormányzat sora helyébe a következő sor lép:
„(Megye)

(Önkormányzat)

(Költségvetési elszámolási számla)
Vas

Csörötnek

72100433-11053246-00000000”
11. § A 9-10. § a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály mellékletei (PDF)


2010.04.16. 08:40
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=15747&ctag=articlelist&iid=1

válasz #99 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-19 16:16:37-kor
Pintér Zoltán

39/2010. (IV. 15.) FVM rendelet
a cukorrépa-termelők 2010. évi nemzeti kiegészítő támogatásáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. cukorrépa-termelő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely a 2009/2010-es gazdasági évben termelt cukorrépáját a kvótajogosult számára - közvetlenül, integrátoron vagy termelői csoporton keresztül - értékesíti,
2. gazdasági év: az adott naptári év október 1. napjától a következő év szeptember 30. napjáig terjedő időszak,
3. integrátor: az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint az egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatását nyújtó szövetkezet és egyéb gazdálkodó szervezet (BÉSZ), aki vagy amely a 2009/2010-es gazdasági évben saját maga termelt, illetve termékértékesítési szerződéssel cukorrépa-termelőkkel termeltetett cukorrépáját a kvótajogosult számára értékesíti,
4. kvótajogosult: a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről szóló 129/2007. (X. 31.) FVM rendelet 1. § b) pontja szerinti szervezet,
5. termelői csoport: a termelői csoportokról szóló miniszteri rendelet szerint működő, államilag elismert szövetkezet vagy korlátolt felelősségű társaság, amely a tagjai által a 2009/2010-es gazdasági évben termelt cukorrépát a kvótajogosult számára értékesíti.
2. § (1) E rendelet alapján a cukorrépa-termelők a 2010. évben nemzeti kiegészítő támogatásban részesülhetnek.
(2) A támogatás forrása a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások 10032000-01220191-51200002 számú, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla.
(3) A támogatás mértéke cukorrépa-tonnánként tizenegy euró tíz centnek megfelelő forintösszeg. A támogatási összeg forintra történő átszámítása a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelete 45. cikk (2) bekezdése szerint az Európai Központi Bank által 2009. október 1-jét megelőzően megállapított utolsó devizaárfolyam alapján történik.
3. § (1) Támogatásra az a cukorrépa-termelő jogosult, aki:
a) a 2009. évre az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló miniszteri rendelet szerint cukorrépa hasznosítási ágként művelt földterületre egységes területalapú támogatásra (a továbbiakban: SAPS) jogosult;
b) a 2009/2010-es gazdasági évben - akár integrátoron vagy termelői csoporton keresztül - cukorrépa termékértékesítési szerződéssel rendelkezik;
c) a b) pont szerinti szerződés alapján a 2009/2010-es gazdasági évben a kvótajogosult kvótájának megtermeléséhez cukorrépát szállít;
d) a 2009/2010-es gazdasági évre vonatkozóan - integrátoron, termelői csoporton keresztül vagy egyéb jogcímen (pl. bérlet) - szállítási joggal rendelkezik; és
e) a cukorrépa-termelők cukoripari szerkezetátalakításhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 167/2009. (XII. 15.) FVM rendelet alapján támogatási jogosultsággal nem rendelkezik.
(2) A támogatást a cukorrépa-termelő, integráció esetében az integrátor, termelői csoport esetében pedig a termelői csoport igényelheti.
4. § (1) A támogatási kérelmet egy példányban, 2010. május 1-jétől május 31-ig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) Központi szerve által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerinti ügyfél-azonosítási és kapcsolattartási információkat;
b) az ügyfél 1. § 1., 3., 5. pontja szerinti besorolását;
c) a támogatási jogosultságra vonatkozó adatokat;
d) a támogatás igényléséhez szükséges nyilatkozatokat;
e) az integrált termelők vagy termelői csoport tagok felsorolását az (5) bekezdés szerint.
(3) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:
a) a cukorrépát feldolgozó kvótajogosult által kiadott igazolást a termékértékesítési szerződés alapján a 2009/2010-es gazdasági évben leszállított 16%-os cukortartalmú cukorrépa tonnában kifejezett mennyiségéről (a feldolgozók igazolásaikat egységesen 140 kg-os cukorkihozatalra korrigálva adják ki);
b) a Cukor Terméktanács által a szerkezetátalakítást követően kiállított, állandó szállítási jogot igazoló bizonylatot, vagy a 2009/2010-es gazdasági évre kiállított ideiglenes szállítási jogot igazoló bizonylatot (bérelt szállítási jog esetén a bérleti szerződés másolatával együtt);
c) integráció vagy termelői csoport esetében - amennyiben az igénylő nem rendelkezik önálló szállítási joggal - az integráltak, illetve a termelői csoport tagok nevére kiállított igazolást.
(4) A támogatási kérelem késedelmes benyújtása munkanaponként 10%-os támogatáscsökkentést von maga után abból az összegből, amelyre a cukorrépa-termelők a 4. § (1) bekezdése szerinti határidőig benyújtott támogatási kérelmek alapján jogosultak lettek volna.
(5) Ha a támogatást integrátor vagy termelői csoport igényli, a támogatási kérelemhez mellékelni kell az integrált termelők vagy a termelői csoport tagok felsorolását az MVH Központi szerve által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon (betétlapon), amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az integrátorra vagy termelői csoportra vonatkozó, a Tv. szerinti ügyfél-azonosítási adatokat;
b) az integrált termelők vagy termelői csoport tagok felsorolását;
c) az integrált termelők vagy termelői csoport tagokra vonatkozó a Tv. szerinti ügyfél-azonosítási és kapcsolattartási információkat;
d) az integrált termelők vagy termelői csoport tagok által az adott időszakban leszállított 16%-os cukortartalmú cukorrépa mennyiségét (egységesen 140 kg-os cukorkihozatalra korrigálva);
e) az integrált termelők vagy termelői csoport tagok szállítási jogát igazoló bizonylat sorszámát;
f) az integrált termelők vagy termelői csoport tagok SAPS támogatásról szóló, MVH által kiadott határozat számát;
g) teljességi nyilatkozatot.
5. § (1) Az MVH legkésőbb a támogatási jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított negyven munkanapon belül intézkedik a támogatás kifizetéséről.
(2) A 4. § (5) bekezdése szerinti esetben az integrátor vagy a termelői csoport köteles a támogatást a jogosult cukorrépa-termelők részére a kifizetést követő tizenöt napon belül továbbítani. A támogatás továbbításánál az elosztás arányai tekintetében a támogatás mértékére és kiszámítási módjára vonatkozó szabályok irányadóak.
(3) Az integrátor vagy a termelői csoport köteles a támogatási összegek átutalását követő negyven napon belül az MVH felé benyújtani az egyes integrált termelőkre vagy tagokra vonatkozó támogatási összeg részletes kiszámítását, valamint az átutalás tényét bizonyító dokumentumokat (pl. bankszámla kivonat másolata). Ha a támogatás nem kerül továbbításra határidőn belül, az MVH a Tv. 69. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túl hivatalból megállapítja és folyósítja az integrált termelőnek vagy a termelői csoport tagoknak közvetlenül járó támogatási összeget.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
7. § Ez a rendelet
a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet 7. szakasza,
b) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 182. cikk (3) bekezdése, és
c) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
8. § (1) A cukoripar szerkezetátalakítási támogatásának egyes kérdéseiről szóló 80/2006. (XI. 23.) FVM rendelet [a továbbiakban: 80/2006. (XI. 23.) FVM rendelet] a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Ha az MVH a 3. § (3) bekezdésnek megfelelően közvetlenül állapítja meg a támogatási összeget, akkor az 1. § (1) bekezdés a) pontjában és a 2. § (1) bekezdés a) pontjában jelzett feltételeket - különös tekintettel a CTOSZ tagságra és a szállítási jogra - teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben azzal az integrátor rendelkezett.”
(2) A 80/2006. (XI. 23.) FVM rendelet a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § E rendeletnek a cukorrépa-termelők 2010. évi nemzeti kiegészítő támogatásáról szóló 39/2010. (IV. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: támogatási rendelet) 8. § (1) bekezdésével kiegészített 3/A. §-ában foglaltakat a támogatási rendelet hatálybalépését megelőzően indult és folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.”
9. § (1) A cukorrépa-termelők cukoripari szerkezetátalakításhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló 167/2009. (XII. 15.) FVM rendelet 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés e) pontjától eltérően részbeni támogatásra jogosult az, aki kvótajogosult részére történő cukorrépa termeléssel felhagyott, azonban egyéb hasznosítási célzattal a korábbi mértéket meg nem haladó területen cukorrépát termelt. Ebben az esetben az arányos támogatás mértékét a referencia időszakban használt vetésterület és a kvótavisszaadást követően használt vetésterület arányában kell megállapítani.”
(2) A 167/2009. (XII. 15.) FVM rendelet a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § E rendeletnek a cukorrépa-termelők 2010. évi nemzeti kiegészítő támogatásáról szóló 39/2010. (IV. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: támogatási rendelet) 9. § (1) bekezdésével kiegészített 2. § (4) bekezdésében foglaltakat a támogatási rendelet hatálybalépését megelőzően indult és folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.”
10. § Hatályát veszti a cukorrépa-termelők nemzeti kiegészítő támogatásáról szóló 133/2008. (X. 10.) FVM rendelet.
11. § (1) A 8-10. § e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti.


2010.04.16. 08:37
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=15746&ctag=articlelist&iid=1

válasz #98 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-19 16:15:29-kor
Pintér Zoltán

38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A támogatás célja
1. § A támogatás célja az alacsony létszámmal rendelkező védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáknak - a fajta eredeti tartási és takarmányozási körülményeihez hasonló feltételek mellett - tenyésztésben történő megőrzése a kieső jövedelem és többletköltségek ellentételezésén keresztül a genetikai állomány megőrzéséről és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályok keretein belül.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, aki vagy amely regisztrált állattartó telephellyel és állatállománnyal rendelkezik, és viseli az állattartás költségeit;
2. állatállomány-szaporulat: a támogatási kérelmen megjelölt a program indulásakor az elismert tenyésztőszervezet által leigazolt, az adott tenyésztő saját állatainak szaporulatából, a program végéig történő állománynövelésre beállított állatlétszám, amely támogatható állatállománynak minősül;
3. aktuális állatállomány: e rendelet alapján az utolsó helyt adó vagy részben helyt adó kifizetési határozat alapján támogatott állatállomány létszáma, amely az első kifizetési kérelem benyújtása előtt azonos az induló állatállománnyal;
4. baromfifélék: tyúk, pulyka, lúd, kacsa, gyöngytyúk fajok;
5. Baromfi Információs Rendszer: a baromfi állománymozgások, a keltetések és a baromfi törzsállományok nyilvántartására a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet] alapján létrehozott számítógépes rendszer;
6. célprogram: azonos fajtához tartozó védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákra vonatkozó előírások összessége;
7. célprogramcsoport: azonos fajhoz tartozó célprogramok összessége;
8. Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer: a szarvasmarhafélék, a sertések, a lófélék, a juh- és a kecskefélék Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszereiről szóló, adott állatfajokra vonatkozó egyes jogszabályok összefoglaló elnevezése;
9. elismert tenyésztőszervezet: a tenyésztők által létrehozott olyan társadalmi szervezet, amelyet a tenyésztési hatóság a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet [a továbbiakban: 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet] szerint tenyésztőszervezetként elismer;
10. fajtafenntartó minősítésű állomány: egy adott fajta, fajtakonstrukció genetikai tulajdonságainak megőrzését, fenntartását, esetleg folyamatos genetikai fejlesztését biztosító tenyészállatok összessége, baromfifélék esetében a nukleusz állománytól származó, egy adott fajta, fajtakonstrukció genetikai tulajdonságainak megőrzését szolgáló fajtatiszta állomány;
11. génbanki támogatás: egy adott fajta nukleusz állományához tartozó, kizárólag génmegőrzési célból tartott állatok in-vivo tenyészetének támogatása, és a szaporítóanyag és genetikai minta laboratóriumi körülmények közötti megőrzése céljából létrehozott, szaporítóanyag laboratóriumi körülmények közötti megőrzésére szolgáló in-vitro tároló támogatása;
12. induló állatállomány: a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó támogatási határozatban jóváhagyásra került állatlétszám;
13. intézkedés: a célprogramcsoportok összessége;
14. kiesett állat: a támogatási időszak alatt elhullott, kényszervágott vagy leölt egyedek, amelyekre kötelezettségvállalás történt;
15. nukleusz minősítésű állomány: a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről szóló 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet] 1. § d) pontjában ekként meghatározott fogalom;
16. tartási hely: a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedeinek a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet] 2. § 15. pontja szerinti tartási helye;
17. támogatási időszak: 2010. január 1-jétől 2014. december 31-ig tartó időszak;
18. támogatásra jogosult: az a kérelmező, aki a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik;
19. tenyészet: az állattartó a hozzá tartozó tartási hellyel együtt;
20. tenyésztési dokumentáció: az elismert tenyésztőszervezet által a tenyésztési programban meghatározott - a tenyésztési program végrehajtásáról vezetett alapdokumentációk összessége;
21. tenyésztési program: a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákra elismert tenyésztőszervezet által - a 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet és a 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet előírásainak megfelelően - kidolgozott, a tenyésztési hatóság által elfogadott tenyésztési program;
22. törzskönyvezés: az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 3. § 27. pontjában meghatározott fogalom.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet [a továbbiakban: 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet] szerint kell értelmezni.
3. A támogatás jellege és tárgya
3. § (1) E rendelet alapján vissza nem térítendő állatlétszám alapú támogatás vehető igénybe a 1. mellékletben meghatározott védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyésztésben történő megőrzésére.
(2) E rendelet alapján az alábbi célprogramokhoz vehető igénybe állatlétszám alapú támogatás:
a) szarvasmarha célprogramcsoport:
aa) magyar szürke szarvasmarha célprogram,
ab) magyartarka szarvasmarha célprogram,
b) bivaly célprogramcsoport: magyar házibivaly célprogram,
c) célprogramcsoport:
ca) furioso - north star célprogram,
cb) hucul célprogram,
cc) gidrán célprogram,
cd) kisbéri félvér célprogram,
ce) lipicai célprogram,
cf) magyar hidegvérű célprogram,
cg) nóniusz célprogram,
ch) shagya arab célprogram,
d) szamár célprogramcsoport: magyar parlagi szamár célprogram,
e) sertés célprogramcsoport:
ea) fecskehasú mangalica célprogram,
eb) szőke mangalica célprogram,
ec) vörös mangalica célprogram,
f) juh célprogramcsoport:
fa) hortobágyi (magyar) racka célprogram,
fb) gyimesi racka célprogram,
fc) cigája célprogram,
fd) tejelő cigája célprogram,
fe) cikta célprogram,
g) kecske célprogramcsoport: magyar parlagi kecske célprogram,
h) tyúk célprogramcsoport:
ha) fehér magyar tyúk célprogram,
hb) fogolyszínű magyar tyúk célprogram,
hc) sárga magyar tyúk célprogram,
hd) kendermagos magyar tyúk célprogram,
he) fehér erdélyi kopasznyakú tyúk célprogram,
hf) fekete erdélyi kopasznyakú tyúk célprogram,
hg) kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk célprogram,
i) gyöngytyúk célprogramcsoport: magyar parlagi gyöngytyúk célprogram,
j) kacsa célprogramcsoport:
ja) fehér magyar kacsa célprogram,
jb) tarka magyar kacsa célprogram,
k) pulyka célprogramcsoport:
ka) bronzpulyka célprogram,
kb) rézpulyka célprogram,
l) lúd célprogramcsoport:
la) fodros tollú magyar lúd célprogram,
lb) magyar lúd célprogram.
(3) Támogatás a törzskönyvezett - a magyartarka fajta esetében „A” főtörzskönyvbe sorolt - védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták nőivarú egyedeire legfeljebb a 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában fajtánként meghatározott nőivarú állatlétszám után adható. Abban az évben, melyben az nőivarú állatlétszám meghaladja a 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában meghatározott nőivarú állatlétszámot, az adott fajta vonatkozásában e rendelet alapján támogatás nem vehető igénybe azzal, hogy a korábban e rendelet alapján igénybe vett támogatást nem kell visszafizetni.
(4) Ha az adott fajtán belüli nőivarú, törzskönyvezett nukleusz minősítésű állomány létszáma a kifizetési kérelmek alapján, az adott évben meghaladja a 2. mellékletben foglalt táblázat C oszlopában meghatározott létszámot, akkor az adott évben valamennyi nukleusz minősítésű egyed a fajtafenntartó minősítéshez kapcsolódó egyedenkénti támogatási összegre jogosult.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott fajtánkénti nőivarú állatlétszám nagyságának ellenőrzését - a tenyésztőszervezetek tenyésztési adatbázisainak felhasználásával - a tenyésztési hatóság központi szerve végzi, és a törzskönyvezett védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtáknak az adott év január 1-jei fajtánkénti nőivarú állatlétszámának adatairól az adott év február 1-jéig - a támogatási időszak első évében június 15-ig - adatot szolgáltat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) számára.
4. A támogatás igénybevételének feltételei
4. § (1) A támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki az adott célprogramcsoportban az 5-10. § által meghatározott, a támogatási feltételeknek megfelelő védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták elismert tenyésztőszervezetének - az adott naptári évre vonatkozó - igazolásával rendelkező törzskönyvezett
a) nukleusz minősítésű, vagy
b) fajtafenntartó minősítésű, vagy
c) nukleusz és fajtafenntartó minősítésű
fajtatiszta nőivarú egyedeket - baromfifélék esetén állományt - tart.
(2) Az állattartó az elismert tenyésztőszervezettől évente, az adott naptári évre vonatkozóan, az adott év január 31-ig - a támogatási időszak első évében a támogatási kérelem beadásának időpontjáig - beszerzi a programban részt vevő állományára vonatkozóan a tenyésztési programban meghatározottak szerinti
a) a szarvasmarha, a bivaly, a ló, a szamár, a juh, a kecske és a sertés faj esetén egyedenkénti, vagy
b) a baromfifélék esetén állományonkénti
nukleusz vagy fajtafenntartó minősítésről szóló igazolást.
(3) Az egyes fajtákra vonatkozó elismert tenyésztőszervezetek jegyzékét az Irányító Hatóság közleményben jelenteti meg.
(4) E rendelet alapján nem támogathatók azon védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedei - baromfifélék esetében tenyészetei -, amelyek az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikk (5) bekezdése alapján génbanki támogatásban részesülnek.
5. A támogatás igénybevételének egyes állatfajokra vonatkozó feltételei
5. § A támogatás igénybevételének feltétele - a 4. §-ban meghatározott feltételek mellett - a szarvasmarha és a bivaly fajokra vonatkozóan, hogy a kérelmező
a) a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet szerinti jelölési, nyilvántartási és bejelentési előírásokat teljesíti, és
b) az adott fajokra vonatkozó Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR) alapján célprogramonként legalább egy, a tárgyév január 1-jén
ba) a magyar szürke szarvasmarha esetében harmadik életévét betöltött,
bb) a magyartarka szarvasmarha esetében második életévét betöltött, „A” főtörzskönyvbe sorolt,
bc) bivaly esetében második életévét betöltött,
az elismert tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, fajtatiszta, nőivarú egyed tartója.
6. § A támogatás igénybevételének feltétele - a 4. §-ban meghatározott feltételek mellett - a ló és a szamár fajokra vonatkozóan, hogy a kérelmező
a) az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet szerinti jelölési, nyilvántartási és bejelentési előírásokat teljesíti, és
b) az adott fajokra vonatkozó ENAR szerint célprogramonként legalább egy, a tárgyév január 1-jén első életévét betöltött, az elismert tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, minősített fajtatiszta nőivarú egyed tartója.
7. § A támogatás igénybevételének feltétele - a 4. §-ban meghatározott feltételek mellett - a sertés fajra vonatkozóan, hogy a kérelmező
a) a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet szerinti jelölési, nyilvántartási és bejelentési előírásokat teljesíti, és
b) az adott fajra vonatkozó ENAR szerint célprogramonként legalább tíz, a tárgyév január 1-jén első életévét betöltött, az elismert tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, fajtatiszta, nőivarú egyed tartója.
8. § A támogatás igénybevételének feltétele - a 4. §-ban meghatározott feltételek mellett - a juh fajra vonatkozóan, hogy a kérelmező
a) a 2010. január 1. előtt született állatok esetében a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet [a továbbiakban: 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet] szerinti jelölési, nyilvántartási és bejelentési előírásokat teljesíti,
b) a 2009. december 31. után született állatok esetében a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet [a továbbiakban: 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet] szerinti jelölési, nyilvántartási és bejelentési előírásokat teljesíti, és
c) az adott fajra vonatkozó ENAR alapján célprogramonként legalább tíz, a tárgyév január 1-jén 6 hónapos kort betöltött, az elismert tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, fajtatiszta, nőivarú egyed tartója.
9. § A támogatás igénybevételének feltétele - a 4. §-ban meghatározott feltételek mellett - a kecske fajra vonatkozóan, hogy a kérelmező
a) a 2010. január 1. előtt született állatok esetében a 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet szerinti jelölési, nyilvántartási és bejelentési előírásokat teljesíti,
b) a 2009. december 31. után született állatok esetében a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet szerinti jelölési, nyilvántartási és bejelentési előírásokat teljesíti, és
c) az adott fajra vonatkozó ENAR alapján célprogramonként legalább öt, a tárgyév január 1-jén 6 hónapos kort betöltött, az elismert tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, fajtatiszta, nőivarú egyed tartója.
10. § A támogatás igénybevételének feltétele - a 4. §-ban meghatározott feltételek mellett - a baromfifélékre vonatkozóan, hogy a kérelmező
a) a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet, valamint a 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerinti jelölési, nyilvántartási és bejelentési előírásokat teljesíti, és
b) a tárgyév január 1-jén célprogramonként legalább húsz, az elismert tenyésztőszervezet törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, származási igazolással ellátott fajtatiszta nőivarú egyed tartója.

(...)

Csatolt doumentumok:
A jogszabály teljes szövege (PDF)

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=15745&ctag=articlelist&iid=1

válasz #97 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-19 16:14:27-kor
Pintér Zoltán

37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet
a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és f) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő l)-t) pontokkal egészül ki:
[A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének az alábbi tárgyköröket szabályozó, közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:]
„l) az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről szóló 14. melléklet,
m) az étolajokban, zsírokban, valamint hozzáadott étolajat és zsírt tartalmazó élelmiszerekben megengedett erukasav-tartalomról szóló 15. melléklet,
n) a gyorsfagyasztott élelmiszerekről szóló 16. melléklet,
o) a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről szóló 17. melléklet,
p) a kávé- és cikóriakivonatokról szóló 18. melléklet,
q) az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló 19. melléklet,
r) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 20. melléklet,
s) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről szóló 21. melléklet,
t) a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (sűrített tej és tejpor) szóló 22. melléklet.”
(2) Az R. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:
a) a húskészítményekről szóló 12. melléklet,
b) a tejtermékekről szóló 13. melléklet.”
2. § (1) Az R. 2. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 140/2008. (X. 30.) FVM rendeletben szereplő 1-3/51-1 számú előírásnak megfelelő, de e rendelet 13. melléklete szerinti előírásnak nem megfelelő jelölésű termékek 2011. október 31-ig előállíthatóak, és az addig előállított termékek ezt az időpontot követően is forgalomba hozhatóak.”
(2) Az R. 2. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelethez az európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. március 12-én megjelent helyesbítés szerinti „sovány (fölözött) tej”, illetve „zsírszegény tej” megjelölésnek nem megfelelő, de a helyesbítést megelőzően ezen tanácsi rendelet „fölözött tej”, illetve „félzsíros tej” megjelölésének megfelelő jelöléssel előállított csomagoló anyagok 2011. október 31-ig felhasználhatóak.”
3. § (1) Az R. 3. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„l) a Tanács 2001/112/EK irányelve (2001. december 20.) a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről és az ezt módosító, a Bizottság 2009/106/EK irányelve;”
(2) Az R. 3. §-a a következő q)-y) pontokkal egészül ki:
[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„q) az Európai Parlament és a Tanács 2009/32/EK irányelve (2009. április 23.) az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
r) a Tanács 76/621/EGK irányelve (1976. július 20.) a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalma legmagasabb szintjének rögzítéséről;
s) a Tanács 89/108/EGK irányelve (1988. december 21.) az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
t) a Bizottság 92/2/EGK irányelve (1992. január 13.) az emberi fogyasztásra szánt mélyfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárás és közösségi vizsgálati módszer meghatározásáról;
u) az Európai Parlament és a Tanács 1999/4/EK irányelve (1999. február 22.) a kávé- és a cikóriakivonatokról;
v) az Európai Parlament és a Tanács 2000/36/EK irányelve (2000. június 23.) az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről;
w) a Tanács 2001/111/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról;
x) a Tanács 2001/113/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről;
y) a Tanács 2001/114/EK irányelve (2001. december 20.) egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről valamint az ezt módosító, a Tanács 2007/61/EK irányelve.”
4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A 12. és 13. mellékleteknek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.”
5. § (1) Az R. e rendelet 1-10. melléklete szerinti 13-22. melléklettel egészül ki.
(2) Az R. 5. melléklete e rendelet 11. melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 11. melléklete e rendelet 12. melléklete szerint módosul.
6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az 5. § (3) bekezdése és a 12. melléklet 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti az R. 2. §-a (9) bekezdésének a)-c) pontja.
(4) E rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti
a) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 13. sora;
b) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 34., 36., 38. és 45. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 57/2006. (VIII. 4.) FVM rendelet;
c) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 39., 40., 42. és 44. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 79/2006. (XI. 17.) FVM rendelet Mellékletében szereplő „Kávé- és cikóriakivonatok” 1-3-1999/4 számú előírás, „Az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékek” 1-3-2000/36 számú előírás, az „Emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek” 1-3-2001/111 számú előírás, az „Emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém” 1-3-001/113 számú előírás;
d) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 70. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 68/2008. (V. 16.) FVM rendelet;
e) a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet Mellékletének 2. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 140/2008. (X. 30.) FVM rendelet.
(5) E rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti.
7. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/32/EK irányelve (2009. április 23.) az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
b) a Tanács 76/621/EGK irányelve (1976. július 20.) a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalma legmagasabb szintjének rögzítéséről;
c) a Tanács 89/108/EGK irányelve (1988. december 21.) az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
d) a Bizottság 92/2/EGK irányelve (1992. január 13.) az emberi fogyasztásra szánt mélyfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárás és közösségi vizsgálati módszer meghatározásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 1999/4/EK irányelve (1999. február 22.) a kávé- és a cikóriakivonatokról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2000/36/EK irányelve (2000. június 23.) az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről;
g) a Tanács 2001/111/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról;
h) a Tanács 2001/113/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről;
i) a Tanács 2001/114/EK irányelve (2001. december 20.) egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről, valamint az ezt módosító, a Tanács 2007/61/EK irányelve;
j) a Bizottság 2009/106/EK irányelve (2009. augusztus 14.) a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról.

Kapcsolódó linkek:
A jogszabály mellékletei a Magyar Közlöny 2010/52. számában olvashatók (PDF)

Kapcsolódó cikkek:
152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=15744&ctag=articlelist&iid=1

válasz #96 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-19 16:11:34-kor
Pintér Zoltán

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 23/2010. (IV. 15.) közleménye
a 2009/2010. gazdálkodási évben a kedvezőtlen adottságú területek támogatás keretében igénybe vehető hasznosítási kódokról
Az "Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól szóló" 25/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján a 2009/2010. gazdálkodási évben a kedvezőtlen adottságú területek támogatás keretében igénybe vehető hasznosítási kódok jelen közlemény csatolt mellékletében olvashatóak.

Csatolt dokumentumok:
A 2009/2010. gazdálkodási évben a kedvezőtlen adottságú területek támogatás keretében igénybe vehető hasznosítási kódok (PDF)


Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály

2010.04.15. 11:02
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2103&articleID=15740&ctag=articlelist&iid=1

válasz #95 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-19 15:35:59-kor
Pintér Zoltán

Üdv Mindenkinek.
Kérek Mindenkit aki bemásol hogy a linket adja meg.
Köszönöm.

válasz #94 hozzászólásra » | Diesel Tibor küldte be 2010-04-19 15:18:42-kor
Diesel Tibor

Válasz #93. hozzászólásra

Várni kel egy keveset amíg kormányt alakítanak.Amúgy ezt az infót honnan másoltad be??

válasz #93 hozzászólásra » | Szabi. küldte be 2010-04-19 13:55:29-kor
Szabi.

Válasz #92. hozzászólásra

Most már végképp nem értem, hogy milyen támogatások lesznek.
Arról volt szó, hogy mivel nem sikerült bevezetni az új támogatási formát, így az összes bázis alapon adott támogatást be fogják tenni a területalapú támogatási alapba......ezek szerint mégse ???????smile sweatdropsmile sweatdrop

válasz #92 hozzászólásra » | Diesel Tibor küldte be 2010-04-19 13:46:24-kor
Diesel Tibor

Válasz #91. hozzászólásra

Ez egy jó hír számomra..smile biggrin

válasz #91 hozzászólásra » | Szabi. küldte be 2010-04-19 13:36:27-kor
Szabi.

Földterülettel rendelkező állattenyésztők kaphatnak támogatást

Idén is a tavalyihoz hasonló feltételekkel lehet igénybe venni a termeléstől elválasztott nemzeti kiegészítő, az állattenyésztéshez kötődő támogatásokat, így kizárólag a földterülettel rendelkező állattenyésztők kaphatják meg ezeket - tájékoztatta Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke az MTI-t.

Ez a feltétel 2010-ben a hízottbika- és az anyatehéntartás, az extenzifikációs szarvasmarha, valamint az anyajuh tartásának kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó támogatását érinti.

Az MVH felhívja az érintett gazdálkodók figyelmét, hogy ne mulasszák el az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kérelembenyújtási időszakot, mert azt később már nem lehet pótolni. A támogatási kérelmeket május 15-ig kell elektronikusan benyújtani az MVH-hoz.

Az állattartók termeléstől elválasztott támogatását a történelmi bázisjogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelők vehetik igénybe. Támogatásra az a gazdálkodó számíthat, akinek jár az egységes területalapú támogatás és mint nyilvántartott állattenyésztő, megtalálható a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR).

Ebben az évben csak azoknak termelőknek adható állatalapú termeléstől elválasztott támogatás, akik jogosultak az egységes területalapú támogatásra (SAPS), és benyújtják az igényléshez szükséges egységes kérelmüket, továbbá rendelkeznek megfelelő tenyészettel. Ennek hiányában a történelmi bázisjogosultsággal rendelkező gazdálkodónak sem fizethető ki támogatás.

A kiosztott történelmi bázisjogosultságok száma állandó. A 2007-ben termeléstől elválasztott anyatehéntartás támogatására mintegy 105 ezer bázisjogosultságot osztottak ki a hivatalnál 6.833 gazdálkodó részére. Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatás történelmi bázis jogosultság 2.255 állattartó tulajdonában van, ők összesen több mint 80 ezer darab történelmi bázisjogosultsággal rendelkeznek.

A 2009-es támogatási évre termeléstől elválasztott anyatehén támogatásra történelmi bázis jogosultságonként 18.000 forintot, míg extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatására bázisjogosultságonként 18.500 forintot fizetett az MVH.

Mindemellett még a hízottbikatartás támogatására is több mint 94 ezer darab történelmi bázisjogosultságot osztott ki 2007-ben az MVH 8.454 gazdálkodónak. A múlt évben a történelmi bázisjogosultságonkénti támogatás összege 56.000 forint volt. Az idei évre vonatkozó támogatási összegek később, külön jogszabályban rögzítik - közölte a sajtófőnök.

válasz #90 hozzászólásra » | jocika70 küldte be 2010-04-17 17:28:40-kor

Szeretném megszüntetni a mezőgazd.őstermelői igazolványomat, és az apeh-nál az adószámot.
Mit kell tennem?! Az apeh-nál azt mondták,hogy valamilyen papírt kell kérni a falugazdásztól.
Attól az embertől akit a faluban már legalább 5 hónapja még csak nem is láttunk.Azt mondja nem ér rá, eljönni a településre. akkor meg minek csinálja.?
Hogyan szüntetessem meg. Ha beviszem neki az őstermelőit amit még nem tudtam ebben az évben megújítani, és akkor milyen papírt kell kérnem róla,hogy visszaadtam? Tavaly is már megakartam szüntetni, mert a gyümölcsfákat már tavaly tavasszal kivágtam, nem érte meg a fáradozást, már a szedéskor a napszámot ráfizetéssel kezdtem, akkor meg minek.De a falugazdász csak hadobált osszevissza, de semmit sem mondott hogy hogyan kell megszüntetni és a adószámot is vissza csinálni.
Ebben kérek segítséget. Köszönöm

válasz #89 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-13 16:19:03-kor
Pintér Zoltán


34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról
34/2010. (IV. 9.) FVM rendelet

válasz #88 hozzászólásra » | Mézga küldte be 2010-04-10 07:02:37-kor
Mézga

Válasz #86. hozzászólásra

Az őstermelők biztosítási, járulékbevallási és befizetési kötelezettsége

2007 január 1-től biztosított a mezőgazdasági őstermelő.
Ezzel a társadalombiztosítás keretén belül teljes körű TB ellátásra jogosultakká váltak.

Jogai és kötelezettségei az alábbiakig állnak fenn:
1. az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig
2. gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétel időpontjától a törlés napjáig
3. a biztosítást kizáró körülmény (lásd. 1995 évi CXVII. Tv.) megszűnését követő naptól a kizárás bekövetkezésének napjáig.
4. Az EU Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzetközi agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott (regisztrációs számmal rendelkezők), a Tbj. Szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő termelő biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától a törlés napjáig.

Megszűnik a biztosítás akkor is, ha az őstermelő kilép a családi gazdaságból, vagy közös őstermelésből. Szünetel, ha nem érvényes az értékesítési betétlap!

Az APEH felé a 08T1041-es nyomtatványon kell bejelentést tenni.

A mezőgazdasági őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 29 %-os mértékű TB járulékot, a 6 %-os egészségbiztosítási járulékot és a 9,5 %-os nyugdíjjárulékot.
Az az őstermelő, akinek az ebből a tevékenységből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a hétmillió forintot, havonta az őstermelői tevékenységből származó tárgyévet megelőző évi bevétel 20 %-ának egy tizenketted része után 9,5 %-os nyugdíjjárulékot, valamint 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A magánnyugdíj pénztári tag őstermelő a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett 2,3 % tagdíjat és 7,2 % nyugdíjjárulékot fizet. A hétmillió Ft-os bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozó nyilatkozattal vállalhatja, hogy a már leírt százalékos járulékokat az előzőekben meghatározottnál magasabb járulékalap után fizeti meg.

A TB járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot elektronikus úton a 0858-as bevalláson negyedévente a következő hónap 12-ig vallja be és fizeti be az APEH-nak.

válasz #87 hozzászólásra » | Mézga küldte be 2010-04-08 21:24:31-kor
Mézga

Válasz #86. hozzászólásra

elég a bérelt is. a járulék az bevcételfüggő, de kifizethető. ha kicsibe csinálod akkor ne lépj be az áfakörbe

válasz #86 hozzászólásra » | Nalary küldte be 2010-04-08 20:06:37-kor

Köszönöm válaszod. Annyit még megtudnál nekem mondani ,hogy bérelt föld is jó vagy csak saját tulajdonú?
A járulékokról nem tudsz valamit írni?
üdvözlettel Andreasmile rolleyes

válasz #85 hozzászólásra » | Mézga küldte be 2010-04-08 12:35:57-kor
Mézga

Válasz #84. hozzászólásra

ha főállású akarsz lenni akkor kell egy őstermelői igazolvány. be kell menni az apeh-ba és ott is be kell jelentni valamit. pontosan nem tudom, mert a könyvelő csinál nekem mindent mert áfakörös vagyok.

a lényeg, hogy a legbiztosabb ha felkeresed a helyi falugzdászt és a helyi apeh kirendeltséget.

válasz #84 hozzászólásra » | Nalary küldte be 2010-04-08 11:11:13-kor

Üdv mindenkinek! Segítséget szeretnék kérni! Érdekelne ,hogy ahhoz hogy főállású őstermelő legyek mi mindenre van szükségem? Milyen és mennyi járadékfizetési kötelezettségem van? Kérlek segítsetek! Köszönettel Nalarysmile rolleyes

válasz #83 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-06 08:21:14-kor
válasz #82 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-06 08:20:55-kor
Pintér Zoltán

Tűzgyújtási tilalom
A Veszprém megye területén lévő erdőkre - 2010. április 1-től
Veszprém megye területén lévő erdőkre valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyetértésével - átmeneti időre – jelen határozatom közzétételének időpontjától azonnali hatállyal általános tűzgyújtási tilalmat rendelek el.

2010. április 1-től kezdődően tilos a tűzgyújtás a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést is.

Felhívom a közúton és vasúton utazókat, az erdőben kirándulókat, a mezőgazdasági területeken dolgozókat, hogy égő gyufát vagy cigarettavéget ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el.

Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedem.


Indokolás

Az utóbbi időben a rendkívüli száraz, meleg időjárás miatt a Veszprém megyeterületén lévő erdőkben – mindenek előtt a Balaton-felvidéken –fokozott tűzveszély alakult ki.

A közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók eldobott égő gyufa és dohánynemű, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók által végzett hulladékégetés fokozott tűzveszéllyel jár. A vágásterületeken, parlagokon, a kiszáradt árokparton, illetve vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.

A tűzgyújtási tilalom elrendelésével a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 106/2010/MEGE számú ügyiratában egyetértett. A fentiek által indokolt tűzgyújtási tilalom elrendelése az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (1) bekezdésén alapul.

Vaspöri Ferenc
igazgató

Csatolt dokumentumok:
A határozat szövege (PDF)

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2493&articleID=15676&ctag=articlelist&iid=1

válasz #81 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-06 08:19:57-kor
Pintér Zoltán

Tűzgyújtási tilalom
Tűzgyújtási tilalomBorsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megye, valamint Budapest területén - 2010. március 29-től
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Pest megye és Budapest területén lévő erdőkre valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre – jelen határozatom közzétételének időpontjától azonnali hatállyal általános tűzgyújtási tilalmat rendelek el.

2010. március 29-től kezdődően tilos a tűzgyújtás a felsoroltterületeken kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést is.

Felhívom a közúton és vasúton utazókat, az erdőben kirándulókat, a mezőgazdasági területeken dolgozókat, hogy égő cigaretta csikket és dohányneműt ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el.

Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.

A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedem.


Indokolás

Az utóbbi időben a rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Pest megye és Budapest területén lévő erdőkben fokozott tűzveszély alakult ki.

A közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók által eldobott égő cigaretta csikk és dohánynemű fokozott tűzveszéllyel jár, mivel a kiszáradt árokparton, illetve vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.

A fentiek által indokolt tűzgyújtási tilalom elrendelése az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (1) bekezdésén alapul.

Gráf József
miniszter

Csatolt dokumentumok:
A határozat szövege (PDF)

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2493&articleID=15646&ctag=articlelist&iid=1

válasz #80 hozzászólásra » | Farkas István küldte be 2010-04-01 12:53:57-kor
Farkas István

Válasz #79. hozzászólásra

Nagyon jók ezek a tájékoztatások,köszönjüksmile thumbupcoolsmile thumbupcoolsmile thumbupcoolsmile thumbupcool

válasz #79 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-04-01 07:06:20-kor
Pintér Zoltán

A szerkezetátalakítási programról.ITT OLVASS !!

válasz #78 hozzászólásra » | drenthe evo küldte be 2010-03-27 08:26:48-kor
válasz #77 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-03-25 13:07:41-kor
Pintér Zoltán

Válasz #76. hozzászólásra
Üdv ez 2 könyv.
Neten rendelve : 3230 FT a könyvek és
szállítás: 1104 FT
---------
4334 FT

A könyv

válasz #76 hozzászólásra » | drenthe evo küldte be 2010-03-25 11:30:40-kor
drenthe evo

Válasz #70. hozzászólásra

Nem ezt kérdeztem...smile smilesmile smilesmile smile Hanem , hogy akkor ez hány db könyv??? -és ezekért darabonként 3ezret kell fizetni?

Bocs ha félreérthető voltam...smile surrender

válasz #75 hozzászólásra » | gazsi 1 küldte be 2010-03-25 10:24:35-kor
gazsi 1

Egyenlő Európát követelnek az EU új tagállamai– hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara
2010.03.25.

Meglehetősen éles hangú és karakteres nyilatkozatot adott ki ma hat európai uniós ország az EU 2013 utáni agrárpolitikáját illetően. A Cseh Köztársaság, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia képviselői többek között leszögezik, számukra elfogadhatatlan a kétsebességes politika folytatása, egységes, a közösség minden gazdálkodója számára azonos feltételek melletti, jelentős támogatást követelnek. Előtte a Visegrádi 4-ek agrárkamarái üléseztek és adtak ki kommünikét a mezőgazdaságuk kritikus helyzetéről – olvasható a Magyar Agrárkamara Brünnben kiadott közleményében.

Két napja Brünnben tanácskoznak a V4-ek agrárkamarái, illetve szakértőik ma Lettország és Litvánia érdekképviselőivel közösen kialakították a 2013 utáni közös agrárpolitikával kapcsolatos számukra elfogadható minimális követelményeit, amelyet várhatóan Bulgária, Románia és Észtország is megerősít.
A hangvétel meglehetősen éles volt, ugyanis a legnagyobb Európai Unión belüli agrár-érdekképviselet, a COPA-COGECA és a régi tagállamok képviselői sem képviseltették magukat a tanácskozáson, attól tartván, hogy ott olyan követelésekhez kell a nevüket adni, melyek más, meghatározó uniós tagországok érdekeivel ellentétesek. (Erre föl válaszként a szlovák és cseh érdekképviseletek azzal fenyegetőznek, hogy bojkottálják a szervezet munkáját, és nem fizetnek tagdíjat sem.)
Meglehetősen kényes ügy ugyanis a 2013 utáni Közös Agrárpolitika (KAP). Az EU 27 tagországainak más és más az érdeke, ezek összefésülése most kezdődik, a COPA-COGECA nem akar már most állást foglalni.
Nem így Cseh Köztársaság, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia. Szerintük annak érdekében, hogy az európai mezőgazdasági termelők helyzete kiegyensúlyozott legyen a jövőben a támogatási rendszert az egyenlőség elve alapján kell alakítani.
A három részből álló Nyilatkozat első fejezetében a jelenlegi helyzetet rögzítették a felek, melynek lényege, hogy mostanra lényegesen csorbultak az eredeti közös agrárpolitika célkitűzései, azaz a tagállamok között óriási egyenlőtlenségek alakultak ki. Ez érinti mind a termelői jövedelmeket, versenyképességet, az esélyegyenlőtlenséget, a támogatottsági szintet. Emiatt az új tagországok mezőgazdasága és gazdálkodói versenyhátrányt kénytelenek elviselni a régiekkel szemben, ami mára egyes szektorokban – főként az állattenyésztésben – ellehetetleníti a termelést.
Mindezek miatt – állapítja meg a Nyilatkozat második fejezete – a KAP-nak a 2013 utáni időszakban szolgálnia kell az európai mezőgazdaság fejlődését, a termelés felfuttatását, ezzel az élelmiszerrel történő ellátást, a világpiaci pozíció erősítését és természetesen a vidéki területek fenntartható fejlődését és a környezetvédelmet.
A hat ország szerint az erős – és nem gyengített, mint egyes tagországok ma felvetik – KAP a stabil Európa alapja és eszköze. Az Unió Római Szerződésének alapelveinek, a szolidaritásnak, azaz egyenlő jogokat és kötelezettségeket alkalmazó közös agrárpolitikának kell megvalósulnia.
A jövőben is várható a mezőgazdasági termékek árainak drasztikus ingadozása, ezért a KAP-nak ezt tudnia kell kezelnie a jövőben. A legfontosabb egyik ilyen elem lehet a közvetlen agrártámogatások köre, melyeket tovább kell erősíteni a Nyilatkozat szerint – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.
A hat ország képviselői leszögezték, hogy a közvetlen támogatások kialakításának menetéből ki kell vonni a történelmi bázis intézményét, nem javasolják, hogy kizárják, csökkentsék vagy modulálják a közvetlen támogatásokat.
A Nyilatkozatban a mezőgazdasági termelők védelméről is szó esik: jogi garanciákat követelnek a multinacionális kereskedelmi láncok veszélyes magatartása ellen, emellett a gazdálkodók túlzó adminisztrációs terheit is csökkentenie kell az érdekvédők szerint az új KAP-nak. A Magyar Agrárkamara javaslatára került a pontok közé, hogy a KAP-nak növelnie kell a mezőgazdaság elfogadottságát, az uniós lakosságot meg kell arról győzni, hogy az agrárium nem csak élelmiszert állít elő, hanem olyan közjavak tömegét, melyet más ágazat képtelen, ezzel az élhető környezet, a kultúrtáj kialakulását, a rekreáció lehetőségét, a környezetvédelmet szolgálja, s nem mellékesen fontos szerepet játszik a fenntartható vidék fejlesztésében.
A Nyilatkozat harmadik szakasza így szól:
„A Cseh Köztársaság, Bulgária, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia képviselői ezért a következőket követelik:
Ezért, elutasítunk bármilyen átmeneti időszakot a közvetlen támogatások kiegyenlítését illetően 2013 után. Másrészről viszont, egyenlő bánásmódot, és a közvetlen támogatások egyenlő szintjét kérjük az EU–27-re vonatkozóan, legkésőbb 2014-től, és kérjük, hogy egyidejűleg a történelmi bázis elvét is töröljék el.
Erős és hatékony KAP-ot szeretnénk fenntartani, amely nem lenne a nemzeti költségvetések egyre nagyobb terhére a támogatások közös finanszírozása miatt.”

válasz #74 hozzászólásra » | gazsi 1 küldte be 2010-03-25 10:23:49-kor
gazsi 1

Indul a roham a Gazdahitelért
2010.03.25.

A napokban indulhat a roham a Gazdahitelért, illetve a hozzá kapcsolt Gazdakártyáért. Tavaly 9,4 milliárd forintnyi hitelt biztosítottak így a Takarékszövetkezeti Integrációhoz tartozó hitelintézetek ezernyi mezőgazdasági kisvállalkozás számára.

Elsősorban egyéni és családi gazdálkodókat, valamint őstermelőket segített a két éve futó Gazdahitel-program. Tavaly év végéig 9,4 milliárd forintnyi hitelkeretet biztosítottat számukra a takarékszövetkezetek – olvasható a Szabad Föld online-hoz eljuttatott közleményben. A kölcsön klasszikus agrárhitel, ugyanis mezőgazdasági termékek elsődleges előállítását segíti elő, s eddig 75 százalékban növénytermesztési célokra fordították a pénzt. Éppen ezért várható a tavaszi szántóföldi munkák felgyorsulása miatt, hogy elindul a Gazdahitel iránti kereslet. Így történt az elmúlt két évben is.

Tavaly 1266 új ügylet valósult meg, az átlagos hitelkeret meghaladta az 5,6 millió forintot. A Gazdahitel a mezőgazdaságban működő legkisebb szereplőket segíti folyamatos forrás biztosításával: 2009-ben az új ügyfelek 31 százaléka őstermelő, 29 százaléka családi vállalkozás, míg 27 százaléka egyéni vállalkozó volt. A maximális, két éves futamidőt a szerződők közel 80 százaléka vette igénybe. Kiemelkedően pozitívak a tapasztalatok a vállalkozások fizetési fegyelmére vonatkozóan: az elmúlt év során mindössze 9 esetben került sor a kezességi garancia beváltására, ami jóval 1 százalék alatti arányt jelent. A Gazdakártya legnépszerűbb Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Baranya és Tolna megye területén, itt kötötték le a hitelek 45 százalékát.

- A gazdasági válság idején különösen nagy a jelentősége, hogy a korlátozott eszközökkel és tartalékokkal rendelkező mezőgazdasági kisvállalkozók is gyors és rugalmas hitellehetőségekhez juthassanak, és ebben komoly szerepet játszott a Gazdahitel is – értékelte a Gazdahitel tavalyi teljesítményét Egerszegi Ádám, a TakarékBank Takarékszövetkezeti Üzletágának igazgatója.

válasz #73 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-03-23 13:20:05-kor
Pintér Zoltán

Válasz #72. hozzászólásra
Üdv, ez a jobbik fajta tévedés. Köszönöm a kiigazítást.

válasz #72 hozzászólásra » | BNC küldte be 2010-03-23 07:06:37-kor
BNC

Válasz #68. hozzászólásra
KWIZDA oldaról:
A Clinic 480 SL gyomirtó szer adatai hibásak



A Clinic 480 SL gyomirtó szer adatai hibásan jelentek meg a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2010. című kiadványban

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy az Agrinex Bt. által szerkesztett Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2010. című kiadványban a Magyar Kwizda Kft. által forgalmazott Clinic 480 SL készítményt forgalmi besorolását tévesen, I. forgalmi kategóriaként közölték.


Az érvényben lévő engedélyokirat alapján (46401/2004. FVM) a készítmény III. (szabadforgalmú) forgalmi besorolással rendelkezik!

válasz #71 hozzászólásra » | Szabi5 küldte be 2010-03-23 07:04:48-kor
Szabi5

http://totalcar.hu/magazin/hirek/2010/03/22/uj_traktort_a_parasztnak/

Érdekes kezdeményezés. Kiváncsi vagyok az eredményre

válasz #70 hozzászólásra » | Pintér Zoltán küldte be 2010-03-23 07:03:20-kor
Pintér Zoltán

Válasz #69. hozzászólásra
Üdv, valóban nem olcsó. De én így szoktam megrendelni.
Valamivel olcsóbb mint a boltban, de hogy + posta ktg. van -e rajta már nem emlékszem rá.

 
« előző •   • következő »
Bejelentkezés
Programok

Gép- és

alkatrész

kereskedők,

gépgyártók ajánlatai: