Hirdetés
Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mezőgazdasági traktorgumi új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Hegesztés új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Kukorica várhatóan........! új
- Haszonbérleti szerződés új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- John Deere traktorok, kombájn minden mennyiségben új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
321 hozzászólás
Pályázati figyelőITT !!
Ez se rossz!!!!
http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/tamogatott_termofold_vasarlas
Újabb sarc a gazdáknak
2010.02.08.
A Magosz szerint a vetőmagok után a szabadalmi törvény módosítása miatt fizetendő licencdíj csak egy újabb sarcot jelent a gazdáknak, mivel már fizetnek jogdíjat a vetőmagok nemesítőinek fajtaválasztási díj jogcímen.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a szabadalmi törvény tavaly szeptember 15-én hatályba lépett módosítása szerint a gazdáknak a minősített vetőmagok árának felét kell befizetniük hektáronként licencdíj jogcímen, amennyiben legalább 20 hektár gabonát vetnek saját maguk által megtermelt, de más által levédett vetőmagból.
Megjegyezte, hogy az Európai Unióban egyáltalán nem terjedt el a licencdíj fizetési kötelezettség.
A sajtótájékoztatón Jakab István ismertette az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program eredményét is, amely alapján úgy vélte, számos olyan gazda nem jutott támogatáshoz, akik már jelentős beruházásokat hajtottak végre az egészséges, minőségi élelmiszerek termesztését támogató program előző pályázati kiírásában.
A Magosz elnöke szerint elsősorban a 205 hektár feletti nagybirtokok nyertek az 5 éves támogatás megszerzésére irányuló pályázaton, ezen gazdaságoknak azonban szinte csak jövedelem-kiegészítés a támogatás.
Emiatt számos gazda, aki a korábbi pályázaton támogatást kapott, komoly veszteségeket könyvelhet el, meg nem térülő beruházásai miatt - vélte. Jakab István hozzátette: a kormányzatnak meg kell találnia azokat a forrásokat a rendszeren belül, amelyekből kárpótolják a gazdákat anyagi veszteségeikért.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pénteki közleményében ezzel szemben azt közölte, hogy az AKG programban támogatott kérelmezők 87 százaléka kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Emellett a minisztérium közleményében aláhúzta: bár egyedül az integrált szántóföldi célprogram esetében utasítottak el pályázatokat forráshiány miatt, így is mintegy 570 ezer hektár támogatása valósulhatott meg.
Válasz #17. hozzászólásra
Üdvözlöm.
Köszönöm.
Az információ az bizony hatalom.
Pontosabban a gyors információ sokszor segíthet, így gondolom. Itt az Agroinformon ebben találtam egy lukat és ezért nyitottam ezt a topicot. Ha egy gazda társnak sikerül segíteni valamiben is az már nagyon jó.
Szép napot és hetet.
Válasz #16. hozzászólásra
Jó ötlet ez a közlemények topik! Tetszik.
Orosz termelési adatok 2009, idei prognózis
Moszkva, 2010. február 1.
Az Orosz Statisztikai Hivatal, a Roszsztat közzétette a 2009 évi agrárvonatkozású termelési adatokat. Ezek szerint tavaly 1,2%-al nőtt a mezőgazdasági termelés volumene (a gazdasági ágazatok közül egyedül!) és 2551,7 milliárd rubelt tett ki. (1 rubel jelenleg kb. 6,4 Ft.)
A gabonatermés végleges mennyisége 97 millió tonna, ami ugyan a belső fogyasztást 20-25 millió tonnával meghaladja, és a tavalyi évet leszámítva kiemelkedő eredménynek számít, de a 2008-as évi rekordterméstől 10,3%-al elmarad. Az elmúlt évben 24,8 millió tonna cukorrépát, 6,4 millió tonna napraforgót, 53 ezer tonna lent, 310,1 millió tonna burgonyát és 13,4 millió tonna zöldséget takarítottak be. Az ún. technikai növények, vagyis a cukorrépa és a napraforgó mennyisége csökkent az előző évihez képest 11,2% ill. 6,5%-al. A burgonya és zöldségek betakarítása növekedett 7,9% ill. 3,6%-al a bázisévhez viszonyítva. A gabonaféléknél, elsősorban a búzánál, rozsnál, árpánál, zabnál, kukoricánál, hajdinánál és babféleségeknél általában csökkent a termésátlag, egyedül a rizs esetében nőtt. Az össz-gabona mennyiségen belül a búza, rozs és zab aránya nőtt, az árpáé, kukoricáé és babféleségeké csökkent.
A 2009-es év végén az állatállományt a következő számadatok jellemzik: 20,7 millió szarvasmarha (1,5%-al kevesebb az előző évinél), ebből 9 millió tehén (-1,2%), 17,3 millió sertés (6,7%-al több!) kecske és juh 21,9 millió (0,9%-al több). A marha-, sertés- és baromfihús-termelés összességében 6,6%-al nőtt a tavalyi évben és elérte a 9,9 millió tonnát. A tej- és tejterméktermelés (tejegységre átszámítva) 32,45 millió tonna volt.
Az OF Mezőgazdasági Minisztériumának prognózisa szerint idén is 90 millió tonnát meghaladó gabonaterméssel számolnak. A tejtermelést idén 32,7 millió tonnára akarják tovább növelni, és a 2012-es évben el akarják érni a 33,5 millió tonnát. A hústermelésben az egységnyi (csont- és belsőségmentes) hústermékre átszámított 2009-es 6,69 millió tonnát idén 7,01 millió tonnás termelésig növelik, míg ez a szám 2012-re eléri a 7,34 millió tonnát. Ennek megfelelően a tej- és hústermékek importját fokozatosan csökkenti Oroszország 2012-ig, a tej esetében 6,6 millió tonnára (a jelenlegi 7,1 millióról), a húsnál 1,85 millió tonnára (2,5 millió tonnáról). E két termékcsoportban az elkövetkezendő években a fenti trendbe illeszkedően erőteljes import kvótacsökkentést ígér szaktárca vezetése.
Idén a mezőgazdaság támogatására 107,6 milliárd rubel lett elkülönítve a központi költségvetésből, ennek 74%-a (79,4 milliárd rubel) kamattámogatás formájában jut a gazdálkodókhoz.
Forrás: Kenedi Ákos
2010.02.01. 08:18
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 5/2010. (II. 1.) közleménye
a 35/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján a kifizetési kérelem benyújtása során elszámolható gépekről, berendezésekről
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról szóló 1698/2005/EK Tanácsi rendelet 75. cikkében szereplő feladatkörében eljárva, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 14.§ (1) bekezdés cf) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 21/2008. (IV.2.) ÚMVP közleményben, 39/2008. (V.29.) ÚMVP közleményben, 7/2009. (II.20.) ÚMVP közleményben, 28/2009. (V.6.) ÚMVP közleményben, 48/2009. (VII.24.) ÚMVP közleményben szereplő gépekkel, berendezésekkel egységes szerkezetben ezúton közzéteszi azon, a Gépkatalógusba 2009. december 15-ig felvett gépek, berendezések listáját, amelyek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 35/2008. (III.27.) FVM rendeletben (továbbiakban: R.) foglalt feltételeknek megfelelően a kifizetési kérelem benyújtása során az R. alapján elszámolhatóak. Felhívjuk az ügyfelek szíves figyelmét, hogy a határozatban szereplő géptől, berendezéstől eltérő eszköz beszerzése esetén a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 29.§ (11)-(13) bekezdéseiben foglalt feltételeknek is fenn kell állniuk.
Az R. 3.§ (3) bekezdés e) pontja és 5.§ (7) bekezdés a) pontja alapján a következő Gépkatalógusban szereplő gépekre, berendezésekre igényelhető támogatás:
1. A 3311. számú gépváltozat alatt szereplő gépek, berendezések közül a 2-es, 3-as korszerűségi mutatóval rendelkező gépek, berendezések;
2. A 3313. számú gépváltozat alatt szereplő gépek, berendezések;
3. A 3331. számú gépváltozatok alatt szereplő gépek, berendezések közül a 2-es, 3-as korszerűségi mutatóval rendelkező gépek, berendezések;
4. A 3332. számú gépváltozatok alatt szereplő gépek, berendezések;
5. Az 5151., 5152. gépváltozatok alatt szereplő gépek, berendezések közül a hídmérlegek, raktári mérlegek, kapcsolódó gépek, berendezések;
6. A 6213. gépváltozatok alatt szereplő gépek, berendezések közül a biomassza hőtermelő berendezések és tartozékaik;
7. A 321. gépalcsoport, 3319., 3339., 3914., 3922., 3999., 5131., 5132., 5139., 5141., 5142., 5143., 5149., 5159., 5991., 5999. gépváltozatok alatt szereplő gépek, berendezések közül a Mellékletben szereplő gépek, berendezések.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az R. 3.§ (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fenti gépek, berendezések beszerzésére csak akkor számolható el támogatás, ha a gép, berendezés közvetlenül kapcsolódik az R. 2.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti létesítmények üzemeltetéséhez!
Kapcsolódó cikkek:
35/2008. (III.27.) FVM rendelet
Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály
2010.02.01. 13:54
8/2010. (II. 4.) FVM rendelet
az egyes nemzeti hatáskörben működtetett támogatások feltételeiről szóló miniszteri rendeletek módosításáról
az egyes nemzeti hatáskörben működtetett támogatások feltételeiről szóló miniszteri rendeletek módosításáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:
1. § (1) Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet [a továbbiakban: 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet] 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A rendelkezésre álló támogatási keret kimerülését követően a kedvezményezett az igénybe vett szolgáltatás teljes (támogatással nem csökkentett) értékét köteles megtéríteni.”
(2) Az 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyidejűleg az eredeti (2)-(4) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(2) A 2010. évben rendelkezésre álló támogatási keret összege 1000 millió forint, amelynek terhére a 2009. évről áthúzódó kifizetés és a 2010. évben elvégzett szolgáltatások támogatása teljesíthető.
(3) A (2) bekezdésében meghatározott keretek 80%-os kihasználtságáról az MVH köteles a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert tájékoztatni.”
2. § (1) Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet [a továbbiakban: 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet] 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe állat-egészségügyi szolgáltatások költségeihez,]
„b) amelyeket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal rendelt el, vagy”
(2) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Támogatott állat-egészségügyi szolgáltatást az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: kedvezményezett) vehet igénybe, aki/amely]
„a) megfelel a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében megfogalmazott mikro-, kis- és középvállalkozás meghatározásának,”
(3) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Támogatásra az az állat-egészségügyi szolgáltatást végző természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: engedélyes) jogosult, aki külön jogszabály alapján rendelkezik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és/vagy a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével, laboratóriumok esetében akkreditációval vagy jogszabályi felhatalmazással, valamint nyilatkozik a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szakmai, eljárásrendi és tájékoztatási kötelezettségek vállalásáról.”
(4) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jóváhagyási kérelmet ugyanazon állományra és betegségekre vonatkozóan az állattartónak évente egy alkalommal a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által rendszeresített és honlapján közzétett, 2. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon az MgSzH-hoz kell benyújtania. A kérelmet állatfajonként külön nyomtatványon kell benyújtani. Év közbeni állomány változás esetén új kérelem nyújtható be.”
(5) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásra az az állattartó jogosult, aki/amely:]
„a) rendelkezik működési engedéllyel, vagy a telephelye szerint illetékes MgSzH által a tevékenység végzéséhez adott szakhatósági hozzájárulással és/vagy nyilvántartásba vételi igazolással;”
(6) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy]
„cb) mentesítési programok esetében nem tér el az állatállományára a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által jóváhagyott mentesítési programtól,”
(7) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyes az elvégzett állat-egészségügyi szolgáltatásokról a tárgyhónapban kiállított számlák másolatát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által rendszeresített és honlapján közzétett, a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú összesítőhöz csatolva a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig postai úton megküldi a kedvezményezett telephelye szerint illetékes MgSzH-hoz. A támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó összesítőket és számlákat a baromfifélékre, illetve egyéb állatfajokra vonatkozóan külön kell elkészíteni és benyújtani.”
(8) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az MgSzH által igazolt összesítők alapján a szolgáltató 15 napon belül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített és honlapján közzétett, a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelmet megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához, amelyhez csatolja az MgSzH által jóváhagyott, 3. számú melléklet szerinti összesítőket azok mellékleteivel, valamint a benyújtás időpontját igazoló dokumentummal együtt.
(6) Az MVH a kérelmeket benyújtásuk sorrendjében bírálja el, majd döntést hoz a támogatás összegéről és azt kedvezményezettenkénti részletezésben közli a baromfifélékre vonatkozóan támogatott állat-egészségügyi szolgáltatás esetén a Baromfi Terméktanács, az egyéb állatfaj esetében a Vágóállat és Hús Terméktanács, mint szolgáltató részére. Hiányosan vagy hibásan benyújtott kérelmek esetén a benyújtási sorrendet a hiánypótlás, kiegészítés benyújtása határozza meg.”
(9) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben az MVH megállapítja, hogy a kedvezményezett a támogatott szolgáltatásra nem, vagy az összesítőben feltüntetettnél kisebb összegben jogosult, kötelezi a kedvezményezettet az igénybe vett szolgáltatás támogatástartalma - elutasítás mértékének megfelelő - összegének az engedélyes részére történő megfizetésére.
(9) Amennyiben a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásról szóló számla kibocsátását követően a támogatási keret kimerül, az MVH kötelezi a kedvezményezettet az igénybe vett szolgáltatás értéke teljes összegének az engedélyes részére történő megfizetésére.
(10) Az MVH az adott támogatási évre vonatkozóan benyújtott összes támogatási kérelem érdemi elbírálását követően, évente egy alkalommal összesítő értesítést küld a kedvezményezett részére a tárgyévben igénybevett támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásról és annak támogatástartalmáról.”
(10) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a 7. § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 2010. évben rendelkezésre álló keret összege 4500 millió forint, amelyből 1500 millió forint a baromfi ágazatban, 3000 millió forint pedig a többi állattenyésztési ágazatban kerülhet felhasználásra. E keretek terhére a 2009. évről áthúzódó kifizetések és a 2010. évben elvégzett szolgáltatások támogatása teljesíthető.
(3) A (2) bekezdésében meghatározott keretek 80%-os kihasználtságáról az MVH köteles a minisztert tájékoztatni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti számláról az agrárpolitikáért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján a szolgáltatónak támogatási előleg adható. A szolgáltató részére további támogatási összeg az előleggel történő elszámolást követően folyósítható.”
(11) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem nyújtható be a 2009. december 31-ét követően elvégzett, az 1. számú mellékletben szereplő A009 kódszámú Szalmonellózis betegség vonatkozásában, a pulyka és a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományok és árutojás-termelő állományok immunizálásával kapcsolatos szolgáltatás költségeit tartalmazó, e rendelet szerinti támogatási kérelem.”
(12) A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 2-4. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-3. számú mellékletei lépnek.
3. § (1) Az egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet [a továbbiakban: 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet] 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Támogatott növényegészségügyi szolgáltatást vehet igénybe az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely]
„a) megfelel a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. számú mellékletében megfogalmazott mikro-, kis- és középvállalkozás meghatározásának,”
(2) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyidejűleg az eredeti (3)-(5) bekezdések számozása (5)-(7) bekezdésekre változik:
„(3) A 2010. évben rendelkezésre álló támogatási keret összege 50 millió forint, amelynek terhére a 2009. évről áthúzódó kifizetések és a 2010. évben elvégzett szolgáltatások támogatása teljesíthető.
(4) A (2) bekezdésében meghatározott keretösszeg 80%-os kihasználtságáról az MVH köteles a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert tájékoztatni.”
(3) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatott szolgáltatásban való részvételre irányuló, az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú kérelmet az MgSzH által rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon a kérelmező a Hivatalnak a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtani a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 9. mellékletében meghatározott bejelentési időpontokig.”
(4) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Hivatal adatai alapján a vizsgálati díjak termelőknek fel nem számított összegéről (a továbbiakban: költségek) a Központ országos összesítést (a továbbiakban: kifizetési kérelem) készít legalább a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által rendszeresített és honlapján közzétett „Kifizetési kérelem” nyomtatványon és igazolja a Hivatal költségeit.
(3) A Központ a Kifizetési kérelmet havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága részére. A Kifizetési kérelemhez csatolni kell a kiállított számlák másolatait.”
(5) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adott támogatási célra kifizetett összegről az MVH Központi Hivatala havonta tájékoztatást küld a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek.”
(6) A 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet 1. és 2. számú mellékletei helyébe e rendelet 4. és 5. számú mellékletei lépnek.
4. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba és a hatálybalépését követő harmadik napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti az 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet 10. § (1) bekezdésének 2. mondata, 10. §-ának (2) bekezdése, valamint a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdése.
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály mellékletei (RTF)
Kapcsolódó cikkek:
56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet
148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet
117/2007. (X. 10.) FVM rendelet
2010.02.04. 15:13
10/2010. (II. 4.) FVM rendelet
a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról
a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép.
„1. § (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a termésnövelő anyagok, engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni.
(2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kapcsolatos előírásait nem lehet alkalmazni az Európai Parlament és a Tanács műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) szerint „EK műtrágya”-ként megjelölt műtrágyákra (a továbbiakban: EK műtrágyák).
(3) E rendeletet az 1774/2002/EK rendeletnek a trágyától eltérő szerves trágyák és talajjavító szerek tekintetében történő végrehajtásáról és a rendelet módosításáról szóló, 2006. február 1-jei 181/2006/EK bizottsági rendelet előírásaival összhangban kell alkalmazni.”
2. § Az R. 2. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 2. § a következő 10. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„9. Termékcsalád: azonos gyártó által, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott, azonos alapanyagokat különböző összetételben tartalmazó termésnövelő anyagok.
10. Növénykondicionáló készítmény: a növények fejlődésére, terméshozamára és általános állapotára kedvezően ható, szerves vagy szervetlen anyagokból előállított készítmény, amely a növényi életfolyamatokra elsődlegesen a tápanyagforgalom befolyásolásán keresztül hat.”
3. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A termésnövelő anyagok csak akkor hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel, ha
a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a talajra vagy a termesztett növényre, előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a talajra, az ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre,
b) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: engedélyező hatóság) által kiadott termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel (a továbbiakban: engedély) rendelkeznek.”
4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4. § (1) A termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására a gyártó, illetve a gyártó hozzájárulása alapján bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelményeknek megfelel.
(2) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek nem felel meg, az engedélyező hatóság a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését.
(3) Az engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal, egy példányban kell az engedélyező hatósághoz benyújtani.
(4) A kérelmezőnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania.
(5) A 2. számú mellékletben előírt vizsgálatokat (a biológiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akkreditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állami (a továbbiakban: EGT megállapodásban részes állam) laboratórium végezhet. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a bejelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet.
(6) A 2. számú mellékletben előírt biológiai vizsgálatokat (a hatékonyság és az esetleges káros hatások elbírálására) a Helyes Kísérleti Gyakorlatról szóló, az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) által kiadott módszertan és a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény vonatkozó fejezete betartásával az engedélyező hatóság vagy EGT megállapodásban részes állam hatósága, vagy e szakterületre akkreditált szervezet végezhet. Más EGT megállapodásban részes államban végzett vizsgálatok közül azok fogadhatók el, amelyeket a magyarországi vagy a készítmény alkalmazása szempontjából magyarországihoz hasonlónak tekinthető agroökológiai (éghajlati, mezőgazdasági, környezeti és talaj) és növény-egészségügyi viszonyok mellett végeztek. A 2. számú melléklet szerint szükséges biológiai hatékonysági vizsgálatok esetében a szabadföldi vizsgálatok a nem növényspecifikus készítmények esetében tenyészedényes vizsgálatokkal, a kultúracsoportonként végzett vizsgálatok művelési áganként végzett vizsgálatokkal helyettesíthetők.
4/A. § (1) A veszélyes hulladéknak minősülő anyagok ártalmatlanításával keletkező alapanyagot tartalmazó termésnövelő anyagok esetén az engedélyező hatóság a hulladék minőségétől függő további vizsgálatokat ír elő.
(2) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben előírt fizikai, kémiai és mikrobiológiai minősítő vizsgálatokat, valamint a toxikus elemek és a csírázásgátló hatás vizsgálatát valamennyi termék esetében el kell végeztetni. A 2. számú mellékletben felsorolt további vizsgálatokat a közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő összetevőket legnagyobb arányban tartalmazó termék(ek)nél kell elvégeztetni.
(3) Azokból a változó összetételű műtrágya termékcsaládokból, amelyek csak makro- vagy mezoelemeket tartalmaznak, legalább három, amelyek mikroelemeket is tartalmaznak, legalább öt, az engedélyező hatóság által kijelölt jellemző összetételű termék - 2. számú melléklet szerinti - fizikai, kémiai és toxikus elem vizsgálatát kell elvégeztetni.
(4) Az engedélyező hatóság által már engedélyezett termésnövelő anyagokból keveréssel előállított termesztőközegek és műtrágyák esetében elegendő a termékcsalád egy termékének a 2. számú melléklet szerinti vizsgálata.
(5) Az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.”
5. § Az R. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A védelem egyenértékűségének megállapíthatósága érdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyező hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény szerinti egyenértékűség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat.
(3) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban előállított, illetve forgalomba hozott, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban előállított termésnövelő anyagok tekintetében a védelem egyenértékűségét az engedélyező hatóság az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően vizsgálja.”
6. § (1) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel]
„b) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak,”
(2) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel]
„d) a 3. számú mellékletben a toxikus elemekre előírt határértékeknek azzal, hogy a toxikus elemek határértéke 0,5 l/ha felhasználási mennyiség alatt a 3. számú mellékletben előírt határérték háromszorosa lehet, 0,5 l/ha és 1 l/ha felhasználási mennyiség között a 3. számú mellékletben előírt határérték kétszerese lehet.”
(3) Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(4) Az engedélyokiratot közölni kell a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel és Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveivel (a továbbiakban: az MgSzH területi szerve) is.”
(4) A R. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülése, elvesztése esetén az engedélyező hatóságtól kérheti az engedély másodlatának - külön jogszabályban megállapított díj ellenében történő - kiadását.
(7) Az engedélyező hatóság hivatalos honlapján közzé kell tenni az engedélyezett termésnövelő anyagok engedélyokiratának adatait, az engedély lejártának időpontját, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket.”
7. § Az R. 8. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § meglevő szövegének megjelölése (2) bekezdésre változik:
„(1) Az engedély 10 évig hatályos. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.”
8. § Az R. 9. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az engedély módosítása, szüneteltetése, visszavonása
9. § (1) Az engedélyező hatóság az engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, ha új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember és állat egészségét, talajt, illetve a környezetet, továbbá az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is.
(2) Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációt, amely megalapozza az engedély módosítását.
(3) Amennyiben az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból módosítja és a módosítás az engedélyes számára a korábbiakhoz képest hátrányosabb követelményeket támaszt, az engedélyt úgy kell módosítani, hogy az új követelmények alkalmazására kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre. Ezen eljárás díjmentes.
(4) Az engedély szünetelését az engedélyes kérheti. Az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból felfüggeszti.
(5) Az engedély szünetelésének és felfüggesztésének időtartama alatt a termésnövelő anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani.
(6) Az engedélyező hatóság hivatalból elrendeli az engedély felfüggesztését
a) az engedélyesnek a termésnövelő anyag forgalomba hozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve megszűnéséig,
b) a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenőrzésekor megállapított hiányosságok, minőségi kifogások esetén azok megszüntetéséig.
(7) Az engedély módosítása, szünetelése, illetve felfüggesztése az engedély hatályát nem hosszabbítja meg.
(8) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az engedélyes ezt kérelmezi,
b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik és az erről történő tájékoztatásnak az engedélyes az adatszolgáltatásban nem tesz eleget, ezért az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg a megváltozott engedélyezési követelményeknek,
c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember és állat egészségét, talajt, illetve a környezetet, továbbá az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is.
(9) Visszavonás esetén az engedélyes köteles a felhasználóknál és a kereskedelemben felhalmozott készleteket a visszavonó határozat rendelkezései szerint kezelni.”
9. § Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.”
10. § Az R. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A termésnövelő anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló külön jogszabályban meghatározott „B” szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a termésnövelő anyagok felhasználása következtében ne romoljon.”
11. § Az R. 17. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A termésnövelő anyagok akkor használhatók fel kísérleti célra, ha a kísérleti felhasználás iránti kérelem adattartalma alapján várhatóan nincsenek káros hatással a növénykultúrára, a talajra, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyeztetik a környezetet és a természetet.
(2) Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével csak kérelemre, az engedélyező hatóság által megadott külön engedély alapján lehet kísérletet végezni.
(3) Termésnövelő anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal az engedélyező hatósághoz kell benyújtani.
(4) Engedélyezési célból termésnövelő anyaggal kísérletet kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezhet.
(5) A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság határozza meg.
(6) A kísérletet az MgSzH területi szerve ellenőrzi.”
12. § Az R. 1. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Gyártó és az engedély jogosultjának neve, címe és statisztikai számjele.”
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti az R. 18. § (3) bekezdése, 1. számú mellékletének „A 2000. évi XXXV. törvény 38. §-a, valamint a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 4. §-a alapján kérelmet nyújtok be a ....................... kereskedelmi nevű termék forgalombahozatali és felhasználási engedélyének megadásához.” szövegrésze, 1. számú mellékletének 15.4. pontja, 2. számú melléklete 2.1. pontjának „vízben oldható összes sótartalom,” szövegrésze, 2. számú mellékletének 2.6.2. pontja, 3. számú melléklete 2.1. pontjának „vízben oldható összes sótartalom (m/m%) sz.a. legfeljebb 4,0” szövegrésze.
(3) Az R. 13. §-a (1) bekezdése bevezető rendelkezésének az „Az illetékes Szolgálat” szövegrésze helyébe „Az MgSzH területi szerve” szövegrész, 13. §-a (2) bekezdése bevezető rendelkezésének, 13. §-a (3) és (6) bekezdésének, valamint 14. §-a (2) bekezdésének az „a Szolgálat” szövegrésze helyébe „az MgSzH területi szerve” szövegrész, 13. §-a (4) és (5) bekezdésének az „A Szolgálat” szövegrésze helyébe „Az MgSzH területi szerve” szövegrész lép.
(4) A R. 7. § (5) bekezdésének k) pontjában és a 9. § (5) bekezdésében az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe „hatályát” szövegrész, valamint a 4. számú melléklet 1. pontjában az „érvényesség ideje” szövegrész helyébe „hatálya” szövegrész lép.
Kapcsolódó cikkek:
36/2006. (V. 18.) FVM rendelet
2010.02.04. 15:44
11/2010. (II. 4.) FVM rendelet
az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. §-a (2) bekezdésének 5., 6. és 25. pontjaiban, a (3) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a (3) bekezdés 2. pontja tekintetében, védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben -, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
Fogalommeghatározások
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) erdőtervezés: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 32. §-ának (1) bekezdése szerinti javaslat, valamint az Evt. 33. § (1) bekezdés szerinti körzeti erdőterv elkészítése érdekében végzett tevékenység;
b) erdőtervezés alá vont terület: a szabad rendelkezésű erdő kivételével minden erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület;
c) erdőtervezési körzet: olyan, a települések közigazgatási határához igazodó tervezési egység, amelynek kialakítását elsősorban a természetföldrajzi és az erdőállomány-viszonyok hasonlósága alapozza meg;
d) hozamvizsgálat: a fenntarthatóság követelményeinek szem előtt tartásával az erdei haszonvételek tartamosságának biztosítása érdekében az egyes erdőtervezési ciklusok közötti átmenetet megalapozó elemzés;
e) természetvédelmi kezelési állásfoglalás: az erdőtervezés alá vont terület tekintetében a védett természeti értékekre, valamint a védett természeti területre vonatkozó, a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által adott, természetvédelmi jogszabályokon alapuló, és természetvédelmi érdekeket képviselő kezelési javaslat;
f) Natura 2000 javaslatok: a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által átadott, a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, fenntartásához és helyreállításához szükséges biotikai adatok és az elérendő célállapot leírása.
Erdőtervezési körzetek, erdőtervezési ütemterv
2. § (1) Az erdőtervezési körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helységek jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A körzeti erdőterveket legkésőbb 2021. december 31-ig kell teljes körűen elkészíteni az ország teljes területére.
(3) Az erdőtervezés 2021. december 31-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: ütemterv) a 2. számú melléklet tartalmazza.
Az erdőtervrendelet előkészítése
3. § (1) A erdőtervrendeletek előkészítése az ütemterv alapján történik.
(2) Az erdőtervrendelet kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az erdőtervrendelet az erdei haszonvételek közül csak a fakitermelésre vonatkozó keretszámokat tartalmazza.
(4) Az erdészeti hatóság az erdőtervrendelet javaslat elkészítése érdekében az Evt. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalásra (a továbbiakban: előzetes tárgyalás) érintett hatóságként az érintett erdő rendeltetése alapján
a) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése a) és j) pontja szerinti esetben a természetvédelmi hatóságot,
b) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése c) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóságot,
c) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése d) pontja szerinti esetben a HM szakfelügyeletet,
d) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése e) pontja szerinti esetben az illetékes határrendészeti kirendeltség, ennek hiányában a illetékes rendőrkapitányságot,
e) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése f)-h) pontjai szerinti esetekben a vízügyi hatóságot,
f) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése i) pontja szerinti esetben a település jegyzőjét,
g) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése k) pontja szerinti esetben - a rendeltetéshez igazodóan - a közlekedési, vagy a vasúti közlekedési, vagy a vízügyi hatóságot,
h) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése m) pontja szerinti esetben a kulturális örökségvédelmi hatóságot,
i) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése n) pontja szerinti esetben a bányászati hatóságot,
j) az Evt. 25. §-ának a) pontja szerinti esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot,
k) az Evt. 25. §-ának e) pontja és a 26. § c) pontja szerinti esetben a vadászati hatóságot,
l) az Evt. 26. §-ának b) pontja szerinti esetben a növénytermesztési hatóságot
hívja meg.
(5) Az erdészeti hatóság az Evt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt értesítésről és tájékoztatásról az előzetes tárgyalás időpontja előtt legalább 30 nappal köteles gondoskodni.
(6) Az Evt. 32. §-ának (2) bekezdésében szereplő szervek, személyek legkésőbb az előzetes tárgyalást megelőző 15 nappal bezárólag írásos javaslatot tehetnek.
(7) Az erdőtervezés alá vont területen lévő védett természeti területekre, illetve Natura 2000 területekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférést az erdészeti hatóság az Evt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az előzetes tárgyalás időpontjára való felhívást megelőzően legalább 30 nappal biztosítja a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a természetvédelmi kezelési állásfoglalás kialakítása érdekében.
(8) Az erdészeti hatóság az előzetes tárgyalásra a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 erdő esetében meghívja a természetvédelmi hatóságot.
4. § (1) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területeken a Natura 2000 fenntartási terveket, a természetvédelmi kezelési terv hiányában a természetvédelmi kezelési állásfoglalást, Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslatot a természetvédelmi hatóság és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az előzetes tárgyalást megelőző 15 nappal bezárólag az erdészeti hatóság részére megküldi.
(2) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területeken a Natura 2000 fenntartási tervek, valamint Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat beszerzése érdekében az erdészeti hatóság - az előzetes tárgyalást megelőzően legalább 30 nappal - megkeresi a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet.
(3) Az erdészeti hatóság az erdőtervezés alá vont területen lévő védett természeti terület és Natura 2000 terület vonatkozásában a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel a 3. § (5) bekezdés szerinti értesítést megelőzően egyezteti az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok beépítését az erdőtervrendelet javaslatba.
5. § (1) Az előzetes tárgyaláson az Evt. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezet akkor jogosult részt venni, ha az erdészeti hatóság felé igazolja, hogy az alapszabályában, alapító okiratában foglaltak szerint az erdőtervezés alá vont területen folytatandó erdőgazdálkodás a tevékenységi körét érinti.
(2) Az előzetes tárgyaláson az erdészeti hatóság ismerteti a javaslatot, az azt megalapozó adatokat, az érintettek által írásban megküldött, és figyelembe nem vett javaslatokat, valamint azok indoklását. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni a véleménykülönbség egyeztetés útján történő megszüntetését.
A körzeti erdőtervezés általános szabályai
6. § (1) A körzeti erdőterv készítése során azoknak az előírásoknak a megváltoztatására, amelyek hatása a tervezési időszakon túlmutat, oly módon lehet javaslatot tenni, hogy az a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdők természetességi állapotának megőrzését, vagy javulását szolgálja. Ilyen előírás különösen az erdőfelújítás célállománya, az üzemmód, és a rendeltetés.
(2) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetben a körzeti erdőterv készítését a vonatkozó erdőtervrendelet hatálybalépésének időpontját követően kezdi meg.
(3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv elkészítése érdekében az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint érintett hatóságként a 3. § (4) bekezdés szerinti hatóságokat, valamint a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerveket értesíti.
(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervben rögzíti a (3) bekezdés szerinti szervek által adott véleményeket.
A körzeti erdőtervezés terepi munkái
7. § Az erdészeti hatóság az erdőtervezés alá vont területen a terepi bejárás során:
a) méréssel, adatgyűjtéssel meghatározza az Evt. 33. § (2) bekezdés c) pont szerinti adatokat,
b) elvégzi az Evt. 33. § (2) bekezdés h) pont szerinti erdészeti nyilvántartási térképek elkészítéséhez szükséges felmérési munkákat,
c) rögzíti az általa észlelt védett természeti értékekre vonatkozó adatokat.
Az erdőgazdálkodás Natura 2000 területekre gyakorolt hatásainak vizsgálata
8. § (1) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok alapján a körzeti erdőterv készítése során megvizsgálja az erdőgazdálkodás hatását az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére.
(2) A Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok különösen:
a) a Natura 2000 fenntartási terv adatai és a természetvédelmi jogszabályokon alapuló, az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatai,
b) Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat,
c) a fajmegőrzési tervek adatai,
d) az erdőtervrendelet javaslat felterjesztésében foglalt, 3. számú melléklet szerinti adatok,
e) a körzeti erdőtervezés során lefolytatott terepi bejárások során elvégzett felmérések, és egyéb módon gyűjtött adatok.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pont szerinti adatokat a védett természeti területnek minősülő Natura 2000 területek esetében a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv legkésőbb az erdészeti hatóság megkeresésétől számított 30 napon belül rendelkezésre bocsátja.
(4) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területek esetében a (2) bekezdés a)-c) pont szerinti adatok beszerzése érdekében az erdészeti hatóság - az erdőrészlet szintű tárgyalást megelőzően legalább 30 nappal - megkeresi a védett természeti területek kezeléséért felelős szervet.
(5) A (2) bekezdés a)-b) pont szerinti adatok megküldése és beszerzése akkor szükséges, ha azok a 4. § (1)-(2) bekezdések szerint korábban már nem kerültek az erdészeti hatóság birtokába, vagy azokban a megküldésük óta eltelt időben az erdőtervezést befolyásoló, lényeges változás állt be.
(6) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat részeként meghatározza az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az Evt. 51. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben, 53. §-ában, 55. §-ában, és a 73. §-ának (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint az erdőgazdálkodásra vonatkozó előírás-javaslatokat.
(7) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásának tényét, a (6) bekezdés szerinti javaslatokat, valamint a vizsgálat eredményét rögzítő tájékoztatást az erdészeti hatóság megküldi az erdészeti hatóság központi szerve, valamint a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére.
Az erdőrészlet szintű tárgyalás és a hozamvizsgálat
9. § (1) Az erdőrészlet szintű tárgyalást az erdészeti hatóság leghamarabb az Evt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti írásos javaslatok beérkezését követően tartja meg.
(2) Az Evt. 36. §-ában előírt hozamvizsgálat alkalmával a közérdeket, valamint a közérdeknek és a helyi érdekeknek a fenntartható gazdálkodást biztosító, társadalmilag elfogadható összhangját az erdőtervezési ciklusokon átívelően kell biztosítani. A hozamvizsgálatot az erdőgazdálkodási tevékenységek lehetséges módját, mértékét, helyét és idejét figyelembe véve 30 éves időtávra kell elvégezni.
(3) Amennyiben a hozamvizsgálat eredményeként a fahasználat korlátozása szükséges, - az Evt. 36. §-ának (2) bekezdése értelmében, elsősorban az állami tulajdonban lévő területeken - további egyeztető tárgyalás kezdeményezhető.
Hatásbecslés a Natura 2000 területen
10. § (1) Amennyiben a 8. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat és az erdőrészlet szintű tárgyalások alapján az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lehet, hatásbecslést kell végezni.
(2) Az erdészeti hatóság a 4. számú mellékletben foglalt szempontokra figyelemmel, és az 5. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően elkészíti a hatásbecslési dokumentációt, és a védett természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv véleményének beszerzését követően a dokumentáció alapján elvégzi a hatásbecslést.
(3) Ha a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló faj és élőhelytípus természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lenne, a körzeti erdőterv csak akkor fogadható el, ha annak kivitelezésére egyéb ésszerű megoldás nincs, és megvalósítására az emberi egészség és élet védelme, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése, vagy az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló - törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott - célok (a továbbiakban: közérdekű célok) érdekében kerül sor.
(4) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatok elvégzését (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) írja elő hatósági eljárása során, vagy kezdeményezi annak előírását az arra jogosult hatóságnál az erdőtervezési körzetben, vagy más területen.
(5) Az erdészeti hatóság beszámolója alapján az erdészeti hatóság központi szerve a kiegyenlítő intézkedésről a 6. számú melléklet szerinti adatlapon - a természetvédelemért felelős miniszter útján - tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(6) Ha a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló kiemelt közösségi jelentőségű faj vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lenne, a körzeti erdőterv csak akkor fogadható el, ha annak megvalósítására az emberi egészség és élet védelme, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése érdekében kerül sor.
(7) Amennyiben a körzeti erdőterv elfogadásához egyéb közérdekű cél fűződik, annak elfogadását megelőzően ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét.
(8) A (7) bekezdés szerinti körzeti erdőterv elfogadása előtt az Európai Bizottság véleményét a 6. számú melléklet szerinti adatlapon az erdészeti hatóság központi szerve - a természetvédelemért felelős miniszter útján - kéri ki.
A nyilvánosság biztosítása a körzeti erdőtervezés folyamatában
11. § (1) Az Evt. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalás (a továbbiakban: lakossági egyeztető tárgyalás) időpontjáról és helyéről azokat a szerveket és személyeket, akik az Evt. 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint írásos javaslatot tettek, a tárgyalás előtt legalább 30 nappal írásban kell értesíteni, illetve ezzel egyidejűleg az erdészeti hatóság hivatalos honlapján közzétett, valamint az erdőtervezési körzet területén található helyi önkormányzatoknak közzététel céljából megküldött hirdetmény útján az érintett lakosságot tájékoztatni kell.
(2) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésében és hirdetményében közérthető módon köteles tájékoztatást adni a körzeti erdőtervezés menetéről, a részvétel, a véleménynyilvánítás, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről.
(3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv tervezetének a lakosságot és a tárgyalásra meghívottakat érintő előírás javaslatait a tárgyalást megelőző 15 nappal hivatalos honlapján közzéteszi.
(4) Az erdészeti hatóság a lakossági egyeztető tárgyaláson tájékoztatást ad a körzet, vagy körzetrész természetbeni állapotáról, a következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségeiről és korlátairól, a társadalmi részvétel, a vélemény- nyilvánítás, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről, ismerteti az erdőgazdálkodásnak az adott Natura 2000 területre gyakorolt hatásai vizsgálatának eredményeit, az azokra alapozottan meghatározott, az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat.
Záró tárgyalás
12. § (1) A záró tárgyalás időpontjára vonatkozó, az Evt. 35. §-ának (5) bekezdése szerinti értesítés megküldéséről az erdészeti hatóság a tárgyalás időpontja előtt legalább 15 nappal gondoskodik, és ezzel egyidejűleg az érintettek részére a körzeti erdőterv tervezetébe való betekintést a székhelyén vagy az értesítésben megjelölt szervezeti egységnél biztosítja.
(2) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv védett természeti területre és Natura 2000 területre vonatkozó adatait és előírás-javaslatait az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjában elektronikus úton megküldi az illetékes természetvédelmi hatóságnak és a működési terület szerint érintett védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szervnek.
(3) A körzeti erdőterv - a 10. § (3) és (6) bekezdések kivételével - akkor fogadható el, ha megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre nem jár kedvezőtlen hatással, továbbá nem ellentétes a kijelölés külön jogszabályban megfogalmazott céljával.
(4) A záró tárgyalással a körzeti erdőtervezés folyamata lezárul.
A körzeti erdőterv átvezetése az Adattáron
13. § (1) A záró tárgyaláson elfogadott körzeti erdőterv adatainak az Adattáron történő átvezetéséről az erdészeti hatóság központi szervének vezetője gondoskodik.
(2) Az Adattárban az egyes erdőrészletek esetében az Evt. 33. §-ának (2) bekezdése a)-f) és i) pontjai szerinti adatokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett erdőrészlet leíró lap nyomtatvány szerinti formában kell nyilvántartani.
(3) A záró tárgyalást követően az erdőterv határozat kiadásáig az elfogadott körzeti erdőterv adatai közül az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint csak az Evt. 38. §-ának (2) bekezdése g) pontja szerinti adatai változtathatóak meg.
(4) Az Evt. 40. § (1) bekezdése szerinti körzeti erdőterv alatt, az e rendelet 8. §-a szerint vizsgált vagy a 10. § szerinti hatásbecslést követően elfogadott tervet kell érteni.
A nyilvánosság biztosítása a körzeti erdőterv elfogadását követően
14. § (1) Az erdészeti hatóság a záró tárgyalást követően az Evt. 43. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerint a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősülő fakitermelések térbeli elhelyezkedését ábrázoló tematikus térképet tesz közzé a honlapján.
(2) A honlapon közzétett tematikus térképnek tartalmaznia kell a községhatárokat, az erdők rendeltetését, üzemmódját, és a fakitermelési lehetőségeket fakitermelési módok szerint elkülönítve.
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követően megindult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 8. § és a 10. § előírásait az erdészeti hatóságnak az Evt. 113. §-ának (15) bekezdése szerinti eljárás során megfelelően alkalmaznia kell.
Hatályukat vesztő rendelkezések
16. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 2-16. és 28-60. §-ai.
(2) Az (1) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés és a 15. §-hoz tartozó alcím a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
(3) E rendelet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)-(4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály mellékletei (PDF)
A jogszabály 6. sz. melléklete (RTF)
2010.02.05. 08:09
11/2010. (II. 4.) FVM rendelet
az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. §-a (2) bekezdésének 5., 6. és 25. pontjaiban, a (3) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a (3) bekezdés 2. pontja tekintetében, védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben -, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
Fogalommeghatározások
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) erdőtervezés: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 32. §-ának (1) bekezdése szerinti javaslat, valamint az Evt. 33. § (1) bekezdés szerinti körzeti erdőterv elkészítése érdekében végzett tevékenység;
b) erdőtervezés alá vont terület: a szabad rendelkezésű erdő kivételével minden erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület;
c) erdőtervezési körzet: olyan, a települések közigazgatási határához igazodó tervezési egység, amelynek kialakítását elsősorban a természetföldrajzi és az erdőállomány-viszonyok hasonlósága alapozza meg;
d) hozamvizsgálat: a fenntarthatóság követelményeinek szem előtt tartásával az erdei haszonvételek tartamosságának biztosítása érdekében az egyes erdőtervezési ciklusok közötti átmenetet megalapozó elemzés;
e) természetvédelmi kezelési állásfoglalás: az erdőtervezés alá vont terület tekintetében a védett természeti értékekre, valamint a védett természeti területre vonatkozó, a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által adott, természetvédelmi jogszabályokon alapuló, és természetvédelmi érdekeket képviselő kezelési javaslat;
f) Natura 2000 javaslatok: a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által átadott, a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, fenntartásához és helyreállításához szükséges biotikai adatok és az elérendő célállapot leírása.
Erdőtervezési körzetek, erdőtervezési ütemterv
2. § (1) Az erdőtervezési körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helységek jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A körzeti erdőterveket legkésőbb 2021. december 31-ig kell teljes körűen elkészíteni az ország teljes területére.
(3) Az erdőtervezés 2021. december 31-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: ütemterv) a 2. számú melléklet tartalmazza.
Az erdőtervrendelet előkészítése
3. § (1) A erdőtervrendeletek előkészítése az ütemterv alapján történik.
(2) Az erdőtervrendelet kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az erdőtervrendelet az erdei haszonvételek közül csak a fakitermelésre vonatkozó keretszámokat tartalmazza.
(4) Az erdészeti hatóság az erdőtervrendelet javaslat elkészítése érdekében az Evt. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalásra (a továbbiakban: előzetes tárgyalás) érintett hatóságként az érintett erdő rendeltetése alapján
a) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése a) és j) pontja szerinti esetben a természetvédelmi hatóságot,
b) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése c) pontja szerinti esetben a talajvédelmi hatóságot,
c) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése d) pontja szerinti esetben a HM szakfelügyeletet,
d) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése e) pontja szerinti esetben az illetékes határrendészeti kirendeltség, ennek hiányában a illetékes rendőrkapitányságot,
e) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése f)-h) pontjai szerinti esetekben a vízügyi hatóságot,
f) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése i) pontja szerinti esetben a település jegyzőjét,
g) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése k) pontja szerinti esetben - a rendeltetéshez igazodóan - a közlekedési, vagy a vasúti közlekedési, vagy a vízügyi hatóságot,
h) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése m) pontja szerinti esetben a kulturális örökségvédelmi hatóságot,
i) az Evt. 24. §-ának (2) bekezdése n) pontja szerinti esetben a bányászati hatóságot,
j) az Evt. 25. §-ának a) pontja szerinti esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot,
k) az Evt. 25. §-ának e) pontja és a 26. § c) pontja szerinti esetben a vadászati hatóságot,
l) az Evt. 26. §-ának b) pontja szerinti esetben a növénytermesztési hatóságot
hívja meg.
(5) Az erdészeti hatóság az Evt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglalt értesítésről és tájékoztatásról az előzetes tárgyalás időpontja előtt legalább 30 nappal köteles gondoskodni.
(6) Az Evt. 32. §-ának (2) bekezdésében szereplő szervek, személyek legkésőbb az előzetes tárgyalást megelőző 15 nappal bezárólag írásos javaslatot tehetnek.
(7) Az erdőtervezés alá vont területen lévő védett természeti területekre, illetve Natura 2000 területekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférést az erdészeti hatóság az Evt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az előzetes tárgyalás időpontjára való felhívást megelőzően legalább 30 nappal biztosítja a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a természetvédelmi kezelési állásfoglalás kialakítása érdekében.
(8) Az erdészeti hatóság az előzetes tárgyalásra a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 erdő esetében meghívja a természetvédelmi hatóságot.
4. § (1) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területeken a Natura 2000 fenntartási terveket, a természetvédelmi kezelési terv hiányában a természetvédelmi kezelési állásfoglalást, Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslatot a természetvédelmi hatóság és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az előzetes tárgyalást megelőző 15 nappal bezárólag az erdészeti hatóság részére megküldi.
(2) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területeken a Natura 2000 fenntartási tervek, valamint Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat beszerzése érdekében az erdészeti hatóság - az előzetes tárgyalást megelőzően legalább 30 nappal - megkeresi a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet.
(3) Az erdészeti hatóság az erdőtervezés alá vont területen lévő védett természeti terület és Natura 2000 terület vonatkozásában a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel a 3. § (5) bekezdés szerinti értesítést megelőzően egyezteti az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok beépítését az erdőtervrendelet javaslatba.
5. § (1) Az előzetes tárgyaláson az Evt. 32. §-ának (2) bekezdése szerinti erdészeti vagy természetvédelmi célra alakult civil szervezet akkor jogosult részt venni, ha az erdészeti hatóság felé igazolja, hogy az alapszabályában, alapító okiratában foglaltak szerint az erdőtervezés alá vont területen folytatandó erdőgazdálkodás a tevékenységi körét érinti.
(2) Az előzetes tárgyaláson az erdészeti hatóság ismerteti a javaslatot, az azt megalapozó adatokat, az érintettek által írásban megküldött, és figyelembe nem vett javaslatokat, valamint azok indoklását. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni a véleménykülönbség egyeztetés útján történő megszüntetését.
A körzeti erdőtervezés általános szabályai
6. § (1) A körzeti erdőterv készítése során azoknak az előírásoknak a megváltoztatására, amelyek hatása a tervezési időszakon túlmutat, oly módon lehet javaslatot tenni, hogy az a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdők természetességi állapotának megőrzését, vagy javulását szolgálja. Ilyen előírás különösen az erdőfelújítás célállománya, az üzemmód, és a rendeltetés.
(2) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetben a körzeti erdőterv készítését a vonatkozó erdőtervrendelet hatálybalépésének időpontját követően kezdi meg.
(3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv elkészítése érdekében az Evt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint érintett hatóságként a 3. § (4) bekezdés szerinti hatóságokat, valamint a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerveket értesíti.
(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervben rögzíti a (3) bekezdés szerinti szervek által adott véleményeket.
A körzeti erdőtervezés terepi munkái
7. § Az erdészeti hatóság az erdőtervezés alá vont területen a terepi bejárás során:
a) méréssel, adatgyűjtéssel meghatározza az Evt. 33. § (2) bekezdés c) pont szerinti adatokat,
b) elvégzi az Evt. 33. § (2) bekezdés h) pont szerinti erdészeti nyilvántartási térképek elkészítéséhez szükséges felmérési munkákat,
c) rögzíti az általa észlelt védett természeti értékekre vonatkozó adatokat.
Az erdőgazdálkodás Natura 2000 területekre gyakorolt hatásainak vizsgálata
8. § (1) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok alapján a körzeti erdőterv készítése során megvizsgálja az erdőgazdálkodás hatását az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére.
(2) A Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatok különösen:
a) a Natura 2000 fenntartási terv adatai és a természetvédelmi jogszabályokon alapuló, az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatai,
b) Natura 2000 fenntartási terv hiányában vagy ha a természetvédelmi célokban, illetve az erdő állapotában bekövetkezett, a Natura fenntartási terv elkészítésekor előre nem látott változás ezt indokolja a Natura 2000 javaslat,
c) a fajmegőrzési tervek adatai,
d) az erdőtervrendelet javaslat felterjesztésében foglalt, 3. számú melléklet szerinti adatok,
e) a körzeti erdőtervezés során lefolytatott terepi bejárások során elvégzett felmérések, és egyéb módon gyűjtött adatok.
(3) A (2) bekezdés a)-c) pont szerinti adatokat a védett természeti területnek minősülő Natura 2000 területek esetében a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv legkésőbb az erdészeti hatóság megkeresésétől számított 30 napon belül rendelkezésre bocsátja.
(4) Az erdőtervezés alá vont védett természeti területnek nem minősülő, külön jogszabály szerinti Natura 2000 területek esetében a (2) bekezdés a)-c) pont szerinti adatok beszerzése érdekében az erdészeti hatóság - az erdőrészlet szintű tárgyalást megelőzően legalább 30 nappal - megkeresi a védett természeti területek kezeléséért felelős szervet.
(5) A (2) bekezdés a)-b) pont szerinti adatok megküldése és beszerzése akkor szükséges, ha azok a 4. § (1)-(2) bekezdések szerint korábban már nem kerültek az erdészeti hatóság birtokába, vagy azokban a megküldésük óta eltelt időben az erdőtervezést befolyásoló, lényeges változás állt be.
(6) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat részeként meghatározza az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az Evt. 51. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben, 53. §-ában, 55. §-ában, és a 73. §-ának (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint az erdőgazdálkodásra vonatkozó előírás-javaslatokat.
(7) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatásának tényét, a (6) bekezdés szerinti javaslatokat, valamint a vizsgálat eredményét rögzítő tájékoztatást az erdészeti hatóság megküldi az erdészeti hatóság központi szerve, valamint a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére.
Az erdőrészlet szintű tárgyalás és a hozamvizsgálat
9. § (1) Az erdőrészlet szintű tárgyalást az erdészeti hatóság leghamarabb az Evt. 35. §-ának (2) bekezdése szerinti írásos javaslatok beérkezését követően tartja meg.
(2) Az Evt. 36. §-ában előírt hozamvizsgálat alkalmával a közérdeket, valamint a közérdeknek és a helyi érdekeknek a fenntartható gazdálkodást biztosító, társadalmilag elfogadható összhangját az erdőtervezési ciklusokon átívelően kell biztosítani. A hozamvizsgálatot az erdőgazdálkodási tevékenységek lehetséges módját, mértékét, helyét és idejét figyelembe véve 30 éves időtávra kell elvégezni.
(3) Amennyiben a hozamvizsgálat eredményeként a fahasználat korlátozása szükséges, - az Evt. 36. §-ának (2) bekezdése értelmében, elsősorban az állami tulajdonban lévő területeken - további egyeztető tárgyalás kezdeményezhető.
Hatásbecslés a Natura 2000 területen
10. § (1) Amennyiben a 8. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat és az erdőrészlet szintű tárgyalások alapján az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lehet, hatásbecslést kell végezni.
(2) Az erdészeti hatóság a 4. számú mellékletben foglalt szempontokra figyelemmel, és az 5. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően elkészíti a hatásbecslési dokumentációt, és a védett természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv véleményének beszerzését követően a dokumentáció alapján elvégzi a hatásbecslést.
(3) Ha a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló faj és élőhelytípus természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lenne, a körzeti erdőterv csak akkor fogadható el, ha annak kivitelezésére egyéb ésszerű megoldás nincs, és megvalósítására az emberi egészség és élet védelme, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése, vagy az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló - törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott - célok (a továbbiakban: közérdekű célok) érdekében kerül sor.
(4) Az erdészeti hatóság a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladatok elvégzését (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) írja elő hatósági eljárása során, vagy kezdeményezi annak előírását az arra jogosult hatóságnál az erdőtervezési körzetben, vagy más területen.
(5) Az erdészeti hatóság beszámolója alapján az erdészeti hatóság központi szerve a kiegyenlítő intézkedésről a 6. számú melléklet szerinti adatlapon - a természetvédelemért felelős miniszter útján - tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(6) Ha a körzeti erdőterv szerinti erdőgazdálkodás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló kiemelt közösségi jelentőségű faj vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással lenne, a körzeti erdőterv csak akkor fogadható el, ha annak megvalósítására az emberi egészség és élet védelme, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése érdekében kerül sor.
(7) Amennyiben a körzeti erdőterv elfogadásához egyéb közérdekű cél fűződik, annak elfogadását megelőzően ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét.
(8) A (7) bekezdés szerinti körzeti erdőterv elfogadása előtt az Európai Bizottság véleményét a 6. számú melléklet szerinti adatlapon az erdészeti hatóság központi szerve - a természetvédelemért felelős miniszter útján - kéri ki.
A nyilvánosság biztosítása a körzeti erdőtervezés folyamatában
11. § (1) Az Evt. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalás (a továbbiakban: lakossági egyeztető tárgyalás) időpontjáról és helyéről azokat a szerveket és személyeket, akik az Evt. 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint írásos javaslatot tettek, a tárgyalás előtt legalább 30 nappal írásban kell értesíteni, illetve ezzel egyidejűleg az erdészeti hatóság hivatalos honlapján közzétett, valamint az erdőtervezési körzet területén található helyi önkormányzatoknak közzététel céljából megküldött hirdetmény útján az érintett lakosságot tájékoztatni kell.
(2) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésében és hirdetményében közérthető módon köteles tájékoztatást adni a körzeti erdőtervezés menetéről, a részvétel, a véleménynyilvánítás, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről.
(3) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv tervezetének a lakosságot és a tárgyalásra meghívottakat érintő előírás javaslatait a tárgyalást megelőző 15 nappal hivatalos honlapján közzéteszi.
(4) Az erdészeti hatóság a lakossági egyeztető tárgyaláson tájékoztatást ad a körzet, vagy körzetrész természetbeni állapotáról, a következő időszak erdőgazdálkodási lehetőségeiről és korlátairól, a társadalmi részvétel, a vélemény- nyilvánítás, illetve az adatokhoz való hozzáférés lehetőségeiről, ismerteti az erdőgazdálkodásnak az adott Natura 2000 területre gyakorolt hatásai vizsgálatának eredményeit, az azokra alapozottan meghatározott, az adott Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében az erdőgazdálkodásra vonatkozó javaslatokat.
Záró tárgyalás
12. § (1) A záró tárgyalás időpontjára vonatkozó, az Evt. 35. §-ának (5) bekezdése szerinti értesítés megküldéséről az erdészeti hatóság a tárgyalás időpontja előtt legalább 15 nappal gondoskodik, és ezzel egyidejűleg az érintettek részére a körzeti erdőterv tervezetébe való betekintést a székhelyén vagy az értesítésben megjelölt szervezeti egységnél biztosítja.
(2) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőterv védett természeti területre és Natura 2000 területre vonatkozó adatait és előírás-javaslatait az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjában elektronikus úton megküldi az illetékes természetvédelmi hatóságnak és a működési terület szerint érintett védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szervnek.
(3) A körzeti erdőterv - a 10. § (3) és (6) bekezdések kivételével - akkor fogadható el, ha megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre nem jár kedvezőtlen hatással, továbbá nem ellentétes a kijelölés külön jogszabályban megfogalmazott céljával.
(4) A záró tárgyalással a körzeti erdőtervezés folyamata lezárul.
A körzeti erdőterv átvezetése az Adattáron
13. § (1) A záró tárgyaláson elfogadott körzeti erdőterv adatainak az Adattáron történő átvezetéséről az erdészeti hatóság központi szervének vezetője gondoskodik.
(2) Az Adattárban az egyes erdőrészletek esetében az Evt. 33. §-ának (2) bekezdése a)-f) és i) pontjai szerinti adatokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett erdőrészlet leíró lap nyomtatvány szerinti formában kell nyilvántartani.
(3) A záró tárgyalást követően az erdőterv határozat kiadásáig az elfogadott körzeti erdőterv adatai közül az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint csak az Evt. 38. §-ának (2) bekezdése g) pontja szerinti adatai változtathatóak meg.
(4) Az Evt. 40. § (1) bekezdése szerinti körzeti erdőterv alatt, az e rendelet 8. §-a szerint vizsgált vagy a 10. § szerinti hatásbecslést követően elfogadott tervet kell érteni.
A nyilvánosság biztosítása a körzeti erdőterv elfogadását követően
14. § (1) Az erdészeti hatóság a záró tárgyalást követően az Evt. 43. §-ának (1) bekezdése c) pontja szerint a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős tevékenységnek minősülő fakitermelések térbeli elhelyezkedését ábrázoló tematikus térképet tesz közzé a honlapján.
(2) A honlapon közzétett tematikus térképnek tartalmaznia kell a községhatárokat, az erdők rendeltetését, üzemmódját, és a fakitermelési lehetőségeket fakitermelési módok szerint elkülönítve.
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követően megindult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 8. § és a 10. § előírásait az erdészeti hatóságnak az Evt. 113. §-ának (15) bekezdése szerinti eljárás során megfelelően alkalmaznia kell.
Hatályukat vesztő rendelkezések
16. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet 2-16. és 28-60. §-ai.
(2) Az (1) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés és a 15. §-hoz tartozó alcím a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.
(3) E rendelet a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)-(4) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály mellékletei (PDF)
A jogszabály 6. sz. melléklete (RTF)
2010.02.05. 08:09
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=15387&ctag=articlelist&iid=1
Válasz #10. hozzászólásra
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2103&articleID=15391&ctag=articlelist&iid=1
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 6/2010 (II. 5.) közleménye
a 135/2008 (X. 18.), 136/2008 (X. 18.), 137/2008 (X. 18.) és a 138/2008 (X. 18.) FVM rendeletek keretében benyújtott támogatások minimum ponthatáráról
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és - fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/2008 (X. 18.) FVM rendelet, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 137/2008 (X. 18.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján 2008. október 19. és 2009. január 12. között benyújtott támogatási kérelmek esetében a támogatás igénybevételének feltételeként az Irányító Hatóság a 2007. évi XVII. Törvény 14. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően az alábbi LEADER Helyi Akciócsoportok (továbbiakban: LEADER HACS) területén megvalósuló beruházások vonatkozásában a minimális pontszámokat az alábbiakban határozza meg:
Turisztikai tevékenység ösztönzése:
LEADER HACS neve
Fejlesztés hátrányos helyzetű területen
Fejlesztés egyéb területen
Minimum pontszám
Felső – Szabolcsi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület
100
120
2010.02.05. 10:29
zéles körben nyertek támogatást a környezettudatos gazdálkodók az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedésében
Befejeződött az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nagy érdeklődéssel kísért agrár-környezetgazdálkodási intézkedés (AKG) támogatási határozatainak kipostázása. Az elkövetkező 5 év AKG célprogramjai közül minden gyepgazdálkodásra, ültetvényes gazdálkodásra és vizes élőhelyek kezelésére támogatási kérelmet benyújtó gazdálkodó támogatásban részesülhetett, amennyiben kérelme megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek.
Összesen csaknem 15.000 gazdálkodó részesülhet az elkövetkezendő 5 évben mintegy 1,2 millió hektár területen az AKG támogatásban. Ez, évi több mint 55 milliárd forint forrást juttat az érintettekhez. Ez a forrás egyes ágazatok, például az állattenyésztés, gyümölcstermesztés, ökológiai gazdálkodás valamint a természetvédelem kiemelt támogatását teszi lehetővé, megvalósítva ezzel több mint háromnegyed millió hektár szántóföldi növénytermesztéssel, 350.000 hektár legeltetéssel vagy kaszálással valamint több mint 75.000 hektár szőlő- és gyümölcstermesztéssel érintett terület bevonását a környezetkímélő célprogramokba.
Az összes támogatott kérelmező 87%-a kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Szoros az összefüggés a nyertes kérelmek száma és az állattartás (közel 50%); a TCs és TÉSz tagság (75%); a korábbi AKG programban való részvétel (majd 80%), illetve hátrányos helyzetű településeken élő gazdálkodók (80%) többletpontjai között. A programba bevonni kívánt területek védettségi szintje, vagy környezeti érzékenysége is sokat nyomott a latban. A Natura 2000 hálózat területét is érintő kérelmek a célprogramba bevitt területek közel felét, a nitrátérzékeny területek a háromnegyedét fedik le.
Bár egyedül az integrált szántóföldi célprogram esetében történt forráshiány miatti elutasítás, így is mintegy 570.000 ha támogatása valósulhatott meg. E célprogram esetén azonban elkerülhetetlen volt a részleges elutasítás, mivel az Európai Bizottság az AKG összességére fordítható források 35%-ánál többet nem engedélyezett az integrált szántóföldi célprogramra fordítani. Ezt a plafont a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium maximálisan kihasználta. A támogatás arányos csökkentésére, azaz a területalapú támogatásoknál megszokott ún. visszaosztásra lehetőséget a jogszabályok nem biztosítanak, ugyanis az AKG támogatási összegeinek megállapításakor a kieső jövedelem és a többlet költségek kerülnek ellentételezésre.
A magyar gazdálkodók többletvállalásait kompenzáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programagrár-környezetgazdálkodási intézkedése jó alapokkal szolgál az elkövetkező 5 év környezettudatos gazdálkodási tevékenységéhez.
Forrás: FVM - Sajtóiroda
2010.02.05. 10:48
Pályázati felhívás Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) cím elnyerésére
Benyújtási határidő: 2010. március 4.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet továbbá a rendelet 59. cikke szerinti készségek elsajátítására, ösztönzésére és végrehajtására igénybe vehető támogatás részletes feltételeiről szóló 79/2007. (VII. 30.) FVM rendelet (kiegészítve a 2007. évi XVII. törvény 20. §-a szerinti, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításával, irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokkal), az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény végrehajtásának előkészítése érdekében - pályázatot ír ki
Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) cím elnyerésére.
I. A pályázat célja
A pályázati felhívás célja a vidékfejlesztési feladatok ellátásának elősegítése érdekében a "Helyi Vidékfejlesztési Iroda" cím adományozása határozott időre, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetével (továbbiakban FVM VKSZI) kötött Együttműködési Megállapodás hatályba lépésétől 2013. június 30-ig. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda címmel rendelkező szervezet (Budapest kivételével) az adott területfejlesztési kistérségben látja el feladatait.
A Helyi Vidékfejlesztési Iroda címmel rendelkező szervezetek a 2007-2013-as tervezési időszakban a vidékfejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be. Ennek során segítik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) sikeres végrehajtását, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák megvalósításában aktív szereplőként vesznek részt. A Helyi Vidékfejlesztési Iroda működtetése a HVI címbirtokos szervezet feladata, amelyet a HVI címbirtokos alkalmazásában álló személy, az Irodavezető lát el. A HVI a 79/2007. (VII. 30.) FVM rendeletben meghatározott módon részt vesz az ÚMVP lebonyolításában, továbbá ellátja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózathoz (MNVH) kötődő egyes feladatokat.
Fentieken túl az FVM ÚMVP Irányító Hatósága (FVM ÚMVP IH) egyéb feladatokat és ahhoz rendelt finanszírozást állapíthat meg számára. A HVI címbirtokos szervezet külön jogszabály alapján további támogatásban is részesülhet. A HVI-k részletes feladataira vonatkozóan az Együttműködési Megállapodás az irányadó.
II. Pályázók köre
A pályázat területi hatálya a 2004. évi CVII. Törvény statisztikai kistérségi lehatárolása szerint:
Egri kistérség
Szervezeti feltételek:
Pályázhatnak az adott kistérségben székhellyel vagy telephellyel rendelkező alábbi szervezetek:
* alapítvány, egyesület;
* non-profit gazdasági társaság;
* a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozás, kisvállalkozás;
* termelői csoport, TÉSZ;
* jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.
A pályázaton politikai pártok és egyházi szervezetek nem vehetnek részt.
III. Pályázati feltételek
A pályázónak mind a szervezetre vonatkozó, mind a szervezet által a HVI Irodavezetőjének jelölt tagjára vonatkozó feltételeket teljesíteni kell az alábbiak szerint:
A Helyi Vidékfejlesztési Irodák működtetésére vonatkozó szervezeti feltételek
* a HVI-vel kapcsolatos tevékenységek ellátásához szükséges erőforrásokat egyértelműen el kell különíteni a szervezet egyéb tevékenységeitől, és arról kimutatást kell készíteni;
* a HVI vezetője és munkatársai alkalmazásához és a HVI működéséhez rendelt forrásokat (támogatás, egyéb bevétel) köteles elkülönítetten kezelni és teljes egészében kizárólag az adott célra felhasználni;
* az utófinanszírozásra való tekintettel a szervezet rendelkezzen legalább 4 havi igazolható működtetési költséggel;
* a Pályázónak vállalnia kell, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Iroda cím elnyerésével és az Együttműködési Megállapodás aláírásával egy időben legalább egy éves időszakra, heti minimum 36 órás munkaviszonyt létesít az irodavezetőnek jelölt személlyel a 79/2007 (VII. 30.)FVM rendeletben, valamint az Együttműködési Megállapodásban meghatározott vidékfejlesztési feladatok ellátására. A pályázatban meg kell nevezni az alkalmazni kívánt személyt;
* a szerződés időtartama alatt a Pályázó szervezetben, a feladatot ellátó személyben, a szervezet létesítményeiben és infrastruktúrájában bekövetkező változtatásokat az FVM VKSZI-vel írásban előre egyeztetve az Együttműködési Megállapodásban meghatározott módon lehet végrehajtani.
Infrastruktúrára vonatkozó feltételek
* Helyi Vidékfejlesztési Irodaként működő, munkanapokon, meghatározott időközökben legalább egy 100%-ban rendelkezésre álló, minimum 20m2-es, berendezett, nem lakás céljára használt irodahelyiség, amely legalább 5 személy egyidejű megbeszélését biztosító tárgyalóként is funkcionál;
* vezetékes telefon-elérhetőség;
* legalább 1 komplett számítógép konfiguráció;
* szélessávú Internet-hozzáférés;
* legalább egy, nyomtatásra, sokszorosításra, fax küldésére és fogadására alkalmas eszköz, berendezés.
Az irodavezetőre vonatkozó feltételek
Az alábbi feltételeket az irodavezető jelöltnek egy személyben kell teljesíteni.
* Általános elvárások
o Az Európai Unió valamely tagországának állampolgársága;
o a magyar nyelv tárgyalási szintű ismerete és használata;
o büntetlen előélet (90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány);
o felsőfokú (főiskolai vagy egyetemi) végzettség;
o HVI Címbirtokos szervezet munkaviszony létesítéséről szóló nyilatkozat (3. sz. melléklet).
Az FVM VKSZI jogosult a 79/2007. (VII. 30.) FVM rendelettel összhangban az irodavezető bérének minimumát meghatározni. A minimális bér összege jelenleg bruttó 190.000 forint.
* Szakmai elvárások:
o legalább 2 év vidékfejlesztési területen szerzett tapasztalat;
o az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási rendszerének és jogcímeinek ismerete;
o európai uniós projekt megvalósításában szerzett tapasztalat, különös tekintettel a terület– és vidékfejlesztés témájú pályázatokra;
o felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek.
* Előnyt jelent:
o közgazdasági-, jogi-, államigazgatási-, agrár-, geográfus- vagy egyéb, a vidékfejlesztéshez kapcsolódó szakirányú felsőfokú iskolai végzettség;
o terület- és vidékfejlesztési, közgazdasági, gazdaságfejlesztési, illetve államigazgatási szakirányú tapasztalat;
o vidékfejlesztési menedzseri vagy kistérségi megbízotti, kistérségi koordinátori, vagy Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetői tapasztalat;
o államilag elismert nyelvvizsga az Európai Unió valamely hivatalos nyelvéből;
o LEADER Programban szerzett tapasztalat;
o Helyi Vidékfejlesztési Stratégia készítésében szerzett tapasztalat;
o HVI Irodavezetői tapasztalat
A pályázat értékelésének folyamán - a beérkezett írásbeli pályázat elbírálását követően - a HVI Irodavezetőnek jelölt személy, interjún vesz részt. A meghallgatás során előnyt jelent:
o jó kommunikációs és szervezőképesség,
o rendszerszerű gondolkodás,
o problémamegoldó készség.
IV. A Pályázó jogai és kötelezettségei
Jogok
Elismerés esetén a nyertes szervezet jogosult:
1. a Helyi Vidékfejlesztési Iroda címet viselni,
2. a HVI Irodavezetőjének az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet által szervezett továbbképzési programokon való részvételre,
3. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tagjaként a Hálózat információs rendszereit használni,
4. külön jogszabály alapján az ÚMVP keretében a címmel járó feladatok teljesítésére támogatási és kifizetési kérelmet benyújtani.
Kötelezettségek
Elismerés esetén a nyertes szervezet köteles:
1. a HVI Irodavezetőjének az FVM VKSZI által meghatározott képzéseken való részvételét biztosítani;
2. a HVI Címbirtokos szervezet - az FVM ÚMVP IH és az FVM VKSZI iránymutatásai alapján - köteles ellátni a 79/2007 (VII. 30.)FVM rendeletben valamint az Együttműködési Megállapodásban meghatározott feladatokat.
3. HVI működésének kezdetétől számított első 4 hónapban az iroda működtetési költségeit előfinanszírozni
V. A pályázat tartalmi és formai követelményei
Az érvényesnek tekintett, alábbiakban részletezett teljes pályázati anyag a Formanyomtatványokból (Pályázati Adatlap + 1-6. sz. Mellékletek), továbbá a kötelezően csatolandó egyéb dokumentumokból áll:
* Pályázati Adatlap, amely tartalmazza a pályázó szervezet adatait, a pályázó szervezet szakmai tevékenységének bemutatását, a Helyi Vidékfejlesztési Iroda működtetésére vonatkozó elképzeléseit;
* 1. sz. Melléklet: tartalomjegyzék (checklist);
* 2. sz. Melléklet: a HVI Irodavezető jelölt személyi adatai, szakképzettsége és szakmai tapasztalatai;
* 3. sz. Melléklet: a HVI Irodavezető jelölt és a pályázó szervezet kölcsönös nyilatkozata a leendő munkaviszonyról;
* 4. sz. Melléklet: a HVI infrastrukturális feltételeinek teljesítéséről szóló nyilatkozat (az FVM VKSZI fenntartja a jogot a mellékletben megjelölt infrastrukturális feltételek ellenőrzésére);
* 5. sz. Melléklet: a pályázó egyéb nyilatkozatai;
* 6. sz. Melléklet: nyilatkozat a HVI feladatait részletesen meghatározó Együttműködési Megállapodás megismeréséről, nyertes pályázóként történő aláírási szándékról;
* 7. Egyéb csatolandó dokumentumok.
Fentieken kívül kötelezően csatolni kell a pályázathoz a következő dokumentumokat:
* a HVI irodavezető jelölt végzettségét igazoló dokumentumok másolatát, valamint a 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványának másolatát, vagy annak megigénylését bizonyító postai szelvényt;
* az illetékes cégbíróság által kiállított 30 napnál nem régebbi cégkivonat aláírással hitelesített másolatát;
* a pályázó szervezet utolsó lezárt gazdasági évre vonatkozó (2008.) mérlegét és eredmény-levezetését egyszerű másolatban;
* a megpályázni kívánt kistérség területén működő LEADER Helyi Akciócsoport(ok) képviseletére jogosult személy, támogató nyilatkozatát.
Hiánypótlásra kizárólag egyszeri alkalommal, az FVM VKSZI e-mailben történő hiánypótlási felhívását követő 2 napon belül van lehetőség (postai bélyegző kelte).
VI. Benyújtási határidő
A pályázat benyújtásának határideje (postai keletbélyegző dátuma): 2010. március 4.
VII. A pályázat benyújtásának módja
A pályázatot Pályázati Adatlap – Mellékletek – egyéb kötelezően csatolandó dokumentumok struktúrában, összefűzött kivitelben, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének címezve, kizárólag postai úton - ajánlott, elsőbbségi küldeményként - két (egy eredeti és egy másolati) példányban a borítékon "HVI Pályázat 2010." jelzés feltüntetésével - kell eljuttatni az FVM VKSZI postacímére: 1012 Budapest, Attila út 93.
A pályázat akkor tekinthető határidőben benyújtottnak, ha a pályázati kiírásban megjelölt határidőn belül ajánlott, elsőbbségi küldeményként adták postára.
A pályázat dokumentumainak hiteléül – a másolati példány elkészítését megelőzően – a pályázat eredeti példányának minden oldalát kék színnel fogó toll használatával lássa el kézjegyével a pályázó képviselője.
VIII. Az írásbeli pályázatok elbírálási határideje
A beküldött írásbeli pályázatok elbírálásának határideje 2010. március 9.
Az írásbeli pályázat elbírálását követően a pályázat kiírója minden pályázót telefonon valamint elektronikus úton értesít a HVI Irodavezető jelölt részére tartandó szóbeli interjú időpontjáról.
IX. Döntés
A beérkezett pályázatokat az FVM VKSZI bírálja el, majd a szóbeli interjúkat követően a végleges pontszámok alapján javaslatot terjeszt elő a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére. A pályázatról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkára dönt.
A döntés határideje: 2010. március 16.
A pályázat elbírálásának végső eredményéről a pályázat kiírója minden pályázót írásban értesít.
X. Jogfenntartás
A Pályázat kiírója fenntartja annak jogát, hogy a pályázatot egyes területfejlesztési kistérségekre vonatkozóan eredménytelennek nyilvánítsa.
XI. Bírálati szempontok
A pályázatok elbírálásánál a pályázó szervezet és a HVI irodavezetőnek jelölt személy értékelése együttesen történik, a pályázónak mind a szervezeti, mind a személyi feltételeket együttesen kell teljesítenie.
Értékelési szempontok és súlyok:
* Pályázó szervezet eddigi tevékenysége, szakmai tapasztalata (25%)
* Pályázó szervezet HVI-re vonatkozó koncepciója (25%)
* Az Irodavezető jelölt szakmai, üzleti és vidékfejlesztési tapasztalata (50%)
Pályázattal kapcsolatos kérdéseket az alábbi e-mail címen tehetnek fel: hvi2010@vkszi.hu
Csatolt dokumentumok:
A pályázat mellékletei (ZIP)
Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály
2010.02.05. 13:51
Hatvan év alatt elfogyhat a termőtalaj a világon
2010.02.06. 15:28 - MTI
Egy ausztrál kutató szerint akár 60 év alatt is elfogyhat a termőtalaj a világon a föld túlhasználata és más okok miatt. John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékének vezetője egy Ausztráliában a héten megrendezett konferencián mutatta be legújabb tanulmányát, mely szerint a termőtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás.
Crawford becslése szerint évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, és mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös a mutató.
"Ha nem teszünk drasztikus lépéseket, a világ termőtalaja akár 60 éven belül is eltűnhet. Ez az élelmiszerárak megugrásához és globális élelmezési válsághoz vezethet" - idézte Crawfordot a The Daily Telegraph [1].
Az európai talaj a kíméletesebb földhasználat miatt valamivel tovább, mintegy 100 évig is kitarthatna, valójában azonban a növekvő népesség okozta keresleti és a világszerte erodálódó földek által kiváltott kínálati nyomás hatására valószínűleg már előbb kimerül.
"Nem túlzás azt állítani, hogy a termőtalaj a legértékesebb erőforrásunk, ... ám jelenleg képtelenek vagyunk biztosítani fennmaradását a gyermekeink számára, nem is beszélve az unokáinkról" - mondta Crawford.
A kutató szerint a talajt kevesebb szántással, pihentetéssel kell óvni, ám a talajminőség javítása évtizedeket is igénybe vehet. A biogazdálkodásról úgy vélte, hogy a megoldás egyik eleme lehet, ugyanakkor kijelentette: "nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen módszerekkel az egész népességet élelmezni lehetne, az időben növekvő igényekről nem is szólva".
A legfrissebb előrejelzések szerint a világ népessége a jelenlegi 6,8 milliárdról 2050-re több mint 9 milliárdra nőhet. A tavalyi gabonaválság során a búzakészletek 30 éves mélypontra kerültek, miután a búza és rizs iránti kereslet az elmúlt hét évből hatban túlszárnyalta a kínálatot. A szárnyaló gabonaárak a világ több országában is társadalmi feszültségekhez vezettek.
Tájékoztató a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról
2010.02.04.
A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza. A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.
A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1., illetőleg 1/A. számú mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, mely a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható.
A kormányrendelet 1. valamint 1/A. számú mellékletében nem szereplő típusú, valamint meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.
Az alapnorma helyett - egyszerűsített elszámolásként - alapnorma-átalány is használható.
Ez a következő:
A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint :
1000 cm3-ig
7,6 liter/100 kilométer
1001-1500 cm3ig
8,6 liter/100 kilométer
1501-2000 cm3ig
9,5 liter/100 kilométer
2001-3000 cm3ig
11,4 liter/100 kilométer
3001 cm3 felett
13,3 liter/100 kilométer
A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
1500 cm3-ig
5,7 liter/100 kilométer
1501-2000 cm3ig
6,7 liter/100 kilométer
2001-3000 cm3ig
7,6 liter/100 kilométer
3001 cm3 felett
9,5 liter/100 kilométer
Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét - a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnormaérték - továbbá
- cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
- földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani.
A segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
segédmotoros kerékpár:
3,0 liter/100 km,
motorkerékpár: 80 cm3-ig
3,5 liter/100 km,
motorkerékpár: 81-125 cm3
3,8 liter/100 km,
motorkerékpár: 126-250 cm3
4 liter/100 km,
motorkerékpár: 251-500 cm3
4,5 liter/100 km,
motorkerékpár: 500 cm3 felett
5 liter/100 km.
Forrás: Apeh
Átmeneti mezőgazdasági támogatást engedélyezett Brüsszel a magyaroknak
2010.02.04.
Az Európai Bizottság az állami támogatás szabályainak megfelelően olyan magyar támogatási programot engedélyezett a mai napon, amely a jelenlegi gazdasági válság miatt nehézségekkel küzdő termelőket összesen mintegy 18,2 millió EUR (5000 millió HUF) összeghez juttatná - áll a bizottság közleményében.
Az új program szerinti támogatás 2010. december 31-ig nyújtható, formája pedig közvetlen támogatás, kedvező kamatozású kölcsön, kamattámogatás és kezességvállalás lehet. A magyar támogatási programra az "Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban" című bizottsági közlemény módosításának alkalmazása ad módot, eszerint ugyanis az elsődleges mezőgazdasági termelők korlátozott összegű támogatásban részesíthetők.
A magyar támogatási program az elsődleges mezőgazdasági termelés alágazatainak mindegyikében alkalmazható a termelőkre, feltéve, hogy azok 2008. július 1-jén (vagyis a válság kezdete előtt) még nem küzdöttek nehézségekkel. A program korlátozott időre, 2010. december 31-ig szól, és Magyarország azon korábbi intézkedéseit egészíti ki, amelyek szintén az ideiglenes válsághelyzeti keretrendszer alkalmazásán alapulnak.
Az új magyar támogatási program a módosult ideiglenes válsághelyzeti keretrendszer valamennyi feltételét teljesíti - emlékeztet a bizottsági közlemény. Így a magyar hatóságok többek között bizonyítékot szolgáltattak arról, hogy az intézkedés szükséges, arányos, és alkalmas arra, hogy Magyarország gazdaságának valamely súlyos zavarát orvosolja. Az Európai Bizottság tehát arra a megállapításra jutott, hogy a program az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján jóváhagyható.
Forrás: portfolio.hu
Árrobbanás előtt a hazai földpiac
2010.02.01.
Elkerülhetetlen az árrobbanás a termőföldek piacán 2011 tavaszán, amikor lejár a földvásárlási moratórium, és nem valószínű, hogy Magyarország képes lesz kiharcolni a tilalom meghosszabbítását.
Ma a mezőgazdasági termelésbe bevonható (40-50 hektáros vagy annál nagyobb) föld átlagos ára nálunk hektáronként 600-800 ezer forint, miközben akár a szomszédos Ausztriában is 2,5 millió forintnak megfelelő összeget kérnek érte.
A válság hatására 2008 végén 30-40 százalékkal nőttek ugyan az árak, ám a kereslet később visszaállt. Így reálisnak tűnnek az árrobbanásról szóló jóslatok, ám azt is könnyű előre látni, hogy a leköszönő Országgyűlés szinte egyhangúlag fog rábólintani arra az MSZP-s határozattervezetre, amely a moratórium meghosszabbítása mellett áll ki.
A földárak a mezőgazdaság jövedelmezőségéhez képest egyáltalán nem alacsonyak.
Sőt, néhol irreális összeget kérnek: ha pedig ezen az áron sem tudja megvenni a földet egy hazai gazdálkodó, mindegy, mennyire drágul majd. A Magyar Agrárkamara szerint a tilalom meghosszabbításával időt lehet nyerni.
Forrás: www.vg.hu
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 4/2010. (I. 27.) közleménye
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 122/2009. (IX.17.) FVM rendelet alapján a 69/2009. (X. 2.) Irányító Hatósági közleménnyel meghirdetett LEADER Pályázati Felhívás módosításáról
I.) A pályázati felhívás 2. pontja az alábbi 2.4 – 2.5. alpontokkal egészül ki:
2.4. Az egyes jogcímek keretében meghatározott ügyfelek körén kívül a LEADER HACS a HPME katalógusában nem határozhat meg további ügyfeleket, azonban a jogcímeknél meghatározott ügyfélkört szűkítheti.
2.5. A HPME katalógusban a 2.4. alpontban foglaltak ellenére meghatározott ügyfelek nem jogosultak támogatásra.
II) A pályázati felhívás 3. pontja az alábbi 3.3 – 3.4 alpontokkal egészül ki:
3.3 A LEADER HACS a HPME katalógusban az egyes jogcímeknél meghatározott elszámolható kiadások körét és tartalmát nem módosíthatja, azonban egy darab speciális kiadást meghatározhat.
3.4 A HPME katalógusban a 3.3. alpontban foglaltak ellenére meghatározott kiadások nem jogosultak támogatásra.
III) A pályázati felhívás 4. pontja az alábbi 4.7. alponttal egészül ki:
4.7. A LEADER HACS ezen pályázati felhívásban, jogcímenként meghatározott támogatási intenzitásokat a HPME katalógusban pozitív irányban nem módosíthatja, negatív irányban legfeljebb 20 százalékponttal térhet el.
4.8. A HPME katalógusban a 4.7. alpontban foglaltak ellenére meghatározott intenzitások nem vehetők figyelembe.
IV.) A pályázati felhívás 6.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
6.2. E jogcím keretében pályázat benyújtására jogosult ügyfelek:
a) a LEADER HACS illetékességi területébe tartozó településen működő települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló az 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ban meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, valamint a 2004. évi CVII. törvény alapján létrehozott többcélú kistérségi társulás, amelynek a fejlesztéssel, tevékenységgel érintett település a tagja;
b) székhellyel vagy telephellyel rendelkező nonprofit szervezet;
c) székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyházi jogi személy;
amennyiben a fejlesztés a Közhasznú szervezetek tevékenységéről szóló 1997. évi CLVI. törvény. V. fejezete 26. §. c) pontja szerinti feladatellátást segíti elő.
V. ) A pályázati felhívás 6.3.) a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
a) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelő, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munkák: új építmény építése, meglévő építmény felújítása, bővítése, korszerűsítése, valamint épületgépészet kialakítása, korszerűsítése, tereprendezés, parkosítás;
VI.) A pályázati felhívás 6. pontja az alábbi 6. 15. alponttal egészül ki:
6.15. Ha az adott HPME-ben új épület építése, meglévő épület felújítása, bővítése, korszerűsítése szerepel, akkor az adott HPME fejlesztési céljának megfelelő építmény építése, felújítása, bővítése, korszerűsítése is támogatható.
VII.) A pályázati felhívás 7.4.) a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
a) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelő, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munkák: új építmény építése, meglévő építmény felújítása, bővítése, korszerűsítése, valamint épületgépészet kialakítása, korszerűsítése, tereprendezés, parkosítás;
VIII.) A pályázati felhívás 7. pontja az alábbi 7. 12. alponttal egészül ki:
7.12. Ha az adott HPME-ben új épület építése, meglévő épület felújítása, bővítése, korszerűsítése szerepel, akkor az adott HPME fejlesztés céljának megfelelő építmény építése, felújítása, bővítése, korszerűsítése is támogatható.
IX.) A pályázati felhívás 4. számú melléklete helyébe ezen IH közlemény 1. számú melléklete lép.
X.) Ezen IH közlemény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
Csatolt dokumentumok:
A közlemény melléklete (PDF)
Kapcsolódó cikkek:
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 69/2009 (X. 2.) közleménye
Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály
2010.01.27. 15:53
Tájékoztató az egyes erdészeti közcélú feladatok csekély összegű (de minimis) támogatásával kapcsolatban
Az egyes erdészeti közcélú feladatok csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 109/2008. (VIII. 27.) FVM rendeletet a 3/2010. (I. 26.) FVM rendelet hatályon kívül helyezte. Az erdészeti szakirányítási tevékenység támogatására 2010. évtől egy jellegében és tartalmában megújított szabályozás keretében nyílik lehetőség. A vonatkozó miniszteri rendelet elkészítése folyamatban van, a megjelenése 2010. első negyedévében várható. A fentiekre tekintettel az erdészeti hatóság a hatályon kívül helyezett jogszabály szerinti jogcímen támogatási kérelmet már nem fogad be.
Kapcsolódó cikkek:
109/2008. (VIII. 27.) FVM rendelet
3/2010. (I. 26.) FVM rendelet
Forrás: FVM - természeti Erőforrások Főosztálya
A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának közleménye
Nyilvános sorsolás a Pereg Mgtsz. (2340 Kiskunlacháza, Kossuth Lajos u. 34.) használatában lévő, részarány-tulajdonú földek kiadása céljából
A Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 4/B. § (5) bekezdése és a 9. §-a alapján
nyilvános sorsolást
tart a Pereg Mgtsz. (2340 Kiskunlacháza, Kossuth Lajos u. 34.) használatában lévő, részarány-tulajdonú földek kiadása céljából.
A sorsolás helye:2340 Kiskunlacháza, Kossuth Lajos tér 1., Polgármesteri Hivatal Tanácskozóterem
A sorsolás ideje: 2010. március 9. 10.30 óra
A sorsoláson részvételre jogosultak köre: a Ráckevei Körzeti Földhivatal nyilvántartása szerint a „Pereg” Mgtsz. kiadatlan részarány-tulajdonnal (aranykoronával) rendelkező személyek.
Csatolt dokumentumok:
A közlemény teljes szövege (PDF)
Forrás: Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság
2010.01.28. 12:19