Hirdetés
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Ezen a két kérdésen dől el a magyar agrárium sorsa?
A Vidékfejlesztési Program forrásaiból megvalósuló szerkezetátalakítás növelheti...
Hirdetés
39 hozzászólás
Válasz endypapa_20120 #37. hozzászólására Á-Á-Á a fenét ISKOLA ŐRSÉGRE 24x48 váltásban 6-20 óráig zsongás aztán 20-05-ig pihi váltás s mehetsz dolgodra ki a mezőre
Válasz afbc0514 #32. hozzászólására és hogyan adózol utána mert nem mindegy meg az sem hogy vállalkozó,őstermelő,vagy szellemi szabad foglalkozású vagy a NAV-nál
Válasz afbc0514 #35. hozzászólására
Nincs ott lófing se! Itt mindenki szülinapi tortasütős munkára vágyik szerinted?
Válasz afbc0514 #35. hozzászólására
Most már igazán lehúzhatnád magad a vécén...
Válasz afbc0514 #34. hozzászólására
QJOB
Válasz afbc0514 #33. hozzászólására
https://qjob.hu/
Válasz afbc0514 #32. hozzászólására
Https://qjob.hu
Amennyiben szeretnél egy kis plusz pénzt szerezni abból amihez értesz, tudom ajánlani a Qjob.hu weboldalt, kiválasztod a szakterületed, akár az Agro-t is, regisztrálsz és választasz a meghírdetett feladatok valamelyikéből, elvégzed és kapod a pénzt, teljesen egyszerű és nagyszerű.
Feladatokat is adhatsz fel bármilyen témában, amire a szakemberek jelentkeznek és elvégzik a feladatot.
Nem reklám csak nekem bevált és gondoltam megosztom veletek. :)
Mezőgazdasági munkát a Jooble weboldalán lehet találni.http:///hu.jooble.org/%C3%A1ll%C3%A1s-mez%C5%91gazdas%C3%A1gihttp:///hu.jooble.org/%C3%A1ll%C3%A1s-mez%C5%91gazdas%C3%A1gi
Jobb híján ide teszem, hátha valakit érdekel
Munkanélküli pályakezdők figyelmébe - Gyakornok foglalkoztatás az AGRYA Országos Irodában
A pályakezdő diplomásnak lenni nem egyszerű, nehéz munkát találni. A cégek előnyben részesítik azokat, akiknek már van munkatapasztalata. Munkahely nélkül nincs munkatapasztalat, a nélkül meg nehéz munkahelyet találni. Ördögi kör. Emiatt indítja el az AGRYA a gyakornoki programját pályakezdő diplomásoknak, hasonlóan a brüsszeli gyakornoki programhoz.
Az AGRYA Gyakornoki Program célja, hogy a résztevők munkatapasztalatot szerezzenek és így nagyobb esélyük legyen az elhelyezkedésre.
A foglalkoztatás jogi kereteit az önkéntes munka adja. Az AGRYA regisztrált önkéntes foglalkoztató.
A gyakornok munkabérben nem részesül, de kap étkezési utalványt és budapesti helyi közlekedési bérletet.
A munkavégzés az AGRYA normál munkavállalóival megegyező munkarendben történik, Budapesten, az AGRYA Országos Irodában.
A gyakornokot legfeljebb 6 hónapig foglalkoztatja az AGRYA, ami automatikusan megszűnik ez idő letelte után, vagy ha a gyakornok máshol munkát talál.
Egy időben legfeljebb 2 gyakornokot foglalkoztat az AGRYA.
A gyakornok feladatai elsősorban a projekt menedzsmenthez, rendezvény szervezéshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz kapcsolódnak.
A jelentkezési feltételek:
- felsőfokú végzettség, amelyet a jelentkezést megelőzően legfeljebb 1 évvel szereztek
- nyelvismeret, B kategóriás jogosítvány előny, de nem feltétel
A jelentkezők közül személyes meghallgatás után választjuk ki a gyakornokokat.
A jelentkezéshez egy önéletrajzot és egy fényképet kell küldeni a callcenter@agrya.hu címre.
További információ: AGRYA Call Center 06 1 270 4874, munkaidőben
Válasz #24. hozzászólásra
Válasz #25. hozzászólásra
De Ő k képesek az időt is megállítani,mert a mostani szabályozás sem fog rájuk vonatkozni...ezért találták ki az alkalmazottak kötelező létszámát,mivel nekik meglesz és állítólag az OTP alkalmazottjai is "beszámíthatóak lesznek"
Válasz #26. hozzászólásra
A franc figyelte, de azért jobb később, mint soha...
Válasz #24. hozzászólásra
Gyors a reakciód (1,5év)
Válasz #24. hozzászólásra
Na meg azt megnézem, amikor lemond az 1200 hektár feletti területről
Válasz #22. hozzászólásra
Az én földemet is őkelme vette meg. Hányok.
Ha valaki szeretne kollégám lenni!
http://www.cvonline.hu/junior-ertekesitesi-es-karrendezesi-szakertOt/434282/j.html
Csányi bácsinál van állás ajánlat bőven...http://www.bonafarm.hu/karrier/
Egyébként horror , hogy a fél Ország az övé...
Válasz #20. hozzászólásra
A végéről lemaradt az "idő"!!!
Válasz #1. hozzászólásra
Én a MÁV-nál vonatkerék pumpáló havi 3 milkóért, és akkor még marad mellette gazdálkodni is!!!
Válasz #18. hozzászólásra
Rendben ! De mi is a recept, szerezz tőkét,marketing gurut, jó mérnöki gárdát,tuti alapanyagot,olcsó jól képzet szalag munkásokat.És pár ügyvédet.Utaztasd a terméket fél európán ,igényeld vissza amit csak lehet. Aztán add el. Ez így megy. A belső piacot nem így kell megfogni. A minőség mellett kell élni és élni hagyni, azt pedig meg kellene fizetni itthon is. HOGY A PÉNZ MOZOGJON!!!!!!!!! Így csak elszivárog. Tavaly kimutatható volt hogy a pénzügyi hiszti hatására, az EU-ban a mezőgazdasági gépberuházások kor előtérbe került a hazai vagy hazai érdekeltségű. Gépek vásárlása. Na Így már mozog a pénz és lehet a kisebb vállalkozásoknak fejlődni.A lényeg ha mind ketten a lekvárban vagyunk segítsük egymást kikecmeregni.
Válasz #17. hozzászólásra
A némettel (meg bárki mással is) jelenleg itthon kell versenyeznünk. A hazai vállalkozások a hazai piac felét sem foglalják el, így jelenleg majdnem teljesen irreleváns, hogy a német mennyire lokál patrióta vagy sem. Ugyanígy a globális piacra lépő vállalkozások számára is amíg nem lépnek túl a nyugati társadalmak liberálisabb, nyitottabb piacain.
(arról nem is beszélve, hogy a németek és a franciák nacionalistábbak, de pl. a hollandok, belgák, dánok, svédek abszolút nyitottak)
kelettel pedig jobb nem üzletelni. A nyugati országok energiaigénye sokszorosa a miénknek, és sokkal előrébb járnak a megújuló energiákkal is, és ennek ellenére is jelentős az energiaigényük. Másrészről ők már régen kiaknázták a piaci lehetőségeiket mind otthon, mind pedig szerte nyugateurópában. Nekik bárminemű tovább fejlődéshez csak arra lehet menni. De nekünk nem lenne feltétlenül szükségünk az orosz gázra (akárhogy hitegetik is ezt nekünk), és tulajdon képpen semmi másra sem onnan. És az sem utolsó dolog, hogy más az államközi üzlet, amit a multik üzletelnek, és más, amikor egy kisvállalkozás próbál üzletelni...
Válasz #16. hozzászólásra
Értelek, mivel a kereskedői vonalban is megfordultam. Igy állíthatom mindenki a "kelettel" akar üzletelni. És üzletel is csak mi szorultunk ki a piacból egy kicsit. A némettel versenyezni mikor ott igazán van nemzeti öntudat. Nem egyszerű dolog. Minőségi termék? Nálunk pakolja a német a román hajóba a gabonát és viszi ki hogy fel javítsa az övét. Az orrom előtt csinálják. És majd ad tuti hamit orosz cimborának tuti gázért.Én meg egyem az M zárolt német 1980-as vagy régebbi marhát. Volt rá példa. A hentes cimbora tudna mesélni. És a lokálpatrióta német elsősorban hazai terméket vásárol.Ami viszont abszurd 60 évvel a háború után az idény munkás cimbit és társait elszállásolta a gazda nyilván valamikor hadi célokat töltött be a létesitmény (barak) a belső falakon elfelejtették át festeni a jelképet. Kicsit már fakult de ott volt.Na ezzel versenyezzek.
Válasz #15. hozzászólásra
mondjuk a "kelet"-tel szerintem jobb nem üzletelni, részben mert maffiózók, részben mert nem lenne szabad hagyni, hogy begyűrűzzön újra az a régen meglévő szemlélet, hogy gyártsunk valamit, amennyit elpasszolunk itthon az jó, a többit meg majd rásózzuk a románokra, ukránokra, oroszokra, stb.
Először is a termelőknek (nem mezőgazdasági, bármilyen termék előállítójának) kell rájönnie, hogy akkor tud labdába rúgni, ha valamiben megelőzi a nyugatit. A minőségből nem engedhet, vagy gyártson versenyképes minőséget jobb áron, vagy gyártson prémium minőséget a standard termék árán. Attól valami nem lesz jobb, hogy helybeli (ez a lokálpatriotizmus, ami teljesen káros), de attól lehet olcsóbb, hogy mindent ugyanúgy csinál, mint a német, de nem viszi keresztül fél európán.
A hazai vállalkozásoknak fel kellene ismerni, hogy kivel versenyeznek, és velük felvenni a kesztyűt, de sajnos most a legtöbb helyről csak a síránkozás megy.
nem hiszek abban, hogy a multik a fő ludasok. Én azért vásárolok onnan, mert ott tudom csak megvenni azt a termékkategóriát, amelyet akarok. (ellenben pl. németországban az utolsó faluban is megkaphatok bármit.)
már nem az a világ van, mint régen. attól hogy egy boltban árulnak pl. tejet, meg kenyeret egyáltalán nem biztos, hogy mindenki onnan fog tejet meg kenyeret venni...
Válasz #14. hozzászólásra
Jólhangzik. Sajna a vásárló is kellene hozzá. Kicsi országunkat áthatja a multiplex érzés. Mindenki szidja mégis ott költi el a pénzét. Még a kistermelök alig tudnak talpon maradni a saját portékáikkal.Vagy sajnos többen abba hadják. Persze a kis kereskedők is ludasak a buliban hisz a multiktól vásárolnak. És adják tovább. Igy a vásárló aztmondja "hüjének néz ez engem" és elmegy a multihoz. Mi a vége a kis kereskedő leszivatta a kistermelöt majd saját magát. És a nagyok malmára hajtotta a vizet. Nálunk ez a probléma de önkririkát szégyel gyakorolni,inkább lassan legatyásodik.Ez a magyar valóság show. Tény amit helyben meglehet termelni azt ott is lehessen eladni, igy kitudna alakulni eggy biztonságos és kiszámítható belsö piac piac. A töblettel pedig lehetne akár a "kelettel" üzletelni.Több szereplös játék több jóllakott álampolgár.
Válasz #12. hozzászólásra
én ezt nem tartom jó ötletnek. legyenek fügetlen kicsi malmok, független kicsi pékségek, és független kicsi termelők. És ezek kössenek üzletet egymással! Ha mindenki jól jár, végül mindenki boldog.
A komplex hangzatos integrált rendszerek jól hangzanak, de valójában egy dolgot szolgálnak: legyen kiszolgáltatott a vevő és a beszállító, és legyen versenyképtelen a versenytárs.
Nem vagyok lokálpartióta, egy kicsit sem, de amit meg lehet termelni helyben, azt meg KELL! A helybéli kis vállalkozások pedig igenis képesek magukat függetleníteni a nagy díler láncoktól, mind az eladói, mind a vásárlói oldalon. Csak a szándék is hiányzik...
Válasz #12. hozzászólásra
Szerintem kezdetnek elég lenne,ha köztünk meg a malom között nem lenne ott a kupec.A malomnak is kevesebbe lenne kicsit,de mi mégis többet kaphatnánk érte.
Válasz #11. hozzászólásra
nálunk 5-féle pékség mozgóboltja járja az utcákat nap mint nap!
Kis és közepes malomipari vállalkozások kellenének amik pékségeket is üzemeltetnek.Így normálisabban működne a búzapiac.
Válasz #10. hozzászólásra
és ez igy van
lásd a multisütődéket is
Sziasztok.
Ez példa kissé költséges a kezdetekben,mert szükségeltetik hozzá legalább egy kis kapacitású pékség,de az alábbiakban leírtak szerint qva gyorsan lehet vele nagy profitot szerezni.
Szóval szükségeltetik egy pékség ( lehet kicsi is és elavultabb technikával ügy kb. 12 milla.)
Vásárolni kell rossz minőségű,gyenge beltartalmi értékű lisztet ez olyan 45 ft/kg vagy gazdaként termelsz magadnak.
Mivel sz@r a liszt,az élesztő és az adalék is a legolcsóbb vacak ily módon a tészta lapos, repedezett, fénytelen lesz.
Kell nyomtatni különböző hangzatos címkéket pl.: hagyományos,kemencés,margarinos,házi vágott,korpás stb.
ezeket rá a kenyérre és már viszik is mint a cukrot.
Egy ilyen kilós kenyér előállítása anyagár+rezsi+ munkadíj kb. 100-110 Ft,ezzel szemben eladják 250-260Ft/kg áron!!!!!
Rosszabb minőségű mint a sima fehér kenyér,csak színezék vagy valamilyen olcsó magkeverék van benne,de a tésztája ugyanaz mégis sokan elhiszik,hogy finom és egészséges.
Na ezzel a módszerrel lehet 2-3 év alatt "becsületesen" palotát építeni és új BMW terepjárót venni.
Erre felé legalábbis működik a dolog.
Válasz #8. hozzászólásra
mondjuk itt nem sok minden látszana ki belőle az utak mentén mindent felvető 2 méteres gaz mögül...
amúgy rizzsel csinálják, úgyhogy hajrá Lala!
A japánok számítógépes tervezéssel állítják össze a palántaültetés térképét és különböző képeket hoznak létre a szántóföldeken.
A különböző szinű növények adják ki a nyári időszakra kiteljesedő mintát.
Csak az a kérdés, hogy lehet ebből pénzt keresni?
További képek:
http://www.hemmy.net/2007/09/23/rice-field-art
Kiváló kereseti lehetőség:
http://www.expressz.hu/allat_noveny/disznoveny/hirdetes-19045413/
Válasz #1. hozzászólásra
Láttam most egy technológiát a szarvasgomba termesztésre - szerintem elég jó kiegészítés lehet az egyéb termények mellé. A szarvasgomba kilója 120.000 ft körül van a piacon. Igaz kell egy kis idő mire termőre fordul.
Ezt a példát találtam ezzel kapcsolatban:
A Hőgyész melletti ültetvényen már előbújtak az első telepítésből származó szarvasgombák. Hagyományos erdőtelepítésnél a vágásérett kor eléréséig leginkább csak költségekre számíthat az erdőgazdálkodó. Ha viszont a telepítést szarvasgombával kezelt szaporítóanyaggal végezzük, akkor tíz év eltelte után 20-100kg/ha szarvasgomba-termésre számíthatunk, amit 20-80 eFt/kg áron értékesíthetünk.
A telepítés történhet intenzív és extenzív módszerrel. Az intenzív módszer lényege, hogy a csemetéken már telepítés előtt, kontrollált, steril körülmények között alakítjuk ki a gomba és a fa kapcsolatát. Hátránya, hogy az eljárás viszonylag költséges (4-5 mFt/ha).
Az egyre jobban terjedő extenzív módszer lényege, hogy szarvasgombaspórával kezelt makkot vetünk. Az ebből kifejlődő csemete gyökerén természetes környezetben alakulhat ki a mikorrhiza kapcsolat. Előnye, hogy nincs átültetési stressz, és lényegesen olcsóbb (kb. 1 mFt/ha).
Ulrich József hőgyészi szarvasgomba-ültetvényén az extenzív módszert alkalmazta. Az előcsíráztatott makkot előbb szarvasgombaspórás folyadékkal kezelte, majd az erdőgazdálkodásban szokásos módon elvetette. Hét évvel később megjelentek az első termőtestek.
A szarvasgomba-termesztés úgy kezdődik, hogy megvizsgáltatjuk a terület talaját, kitettségét és mikroklímáját. Amennyiben ez megfelelő, nekiláthatunk a telepítésnek. Ügyelni kell a tő- és sortávolságra, a kitettségi viszonyokra. Fontos, hogy az állomány minél hamarabb záródjék. A telepítést védjük kerítéssel vadkár ellen, kaszáljuk rendszeresen, és biztosítsuk az időszakos öntözést. A szarvasgombával élő fa intenzívebben fejlődik és ellenállóbb. Egy hatéves kocsányos tölgycsemete mérete négy-öt méter is lehet. Francia tapasztalatok alapján a várható terméshozam akár 20-100 kg/ha is lehet. A telepítés megkezdése előtt ajánlatos szarvasgomba-temesztés területén jártas szakember segítségét kérni.
Ha igénybe vesszük az EU erdőtelepítési támogatását, akkor csupán a spórával való kezelést kell saját erőből finanszírozni. Külföldi példákból ismeretes, hogy egész megyényi területek profitálnak a termesztésből valamint az ehhez kapcsolódó turisztikai és gasztronómiai szolgáltatásokból.
Válasz #4. hozzászólásra
há dehogynem, irnék ki magamnak, ott az a szokás
Válasz #3. hozzászólásra
Fél év után még nem végkielégülnél,csak az a kis szerény havi fizu...
én BKV vezető szeretnék lenni, olyan középszinten egy fél évig, utánna kirughatnának(nem buszvezető)
Válasz #1. hozzászólásra
Jó kérdés.
Fórumozók!
Mivel foglalkoztok főállásba, vagy másodállásban, ami talám jövedelmező is?
Ötleteket és akár tapasztalatokat írjunk ide.
?