Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak622 FtBenzin árak635 FtEUR389.86 FtUSD361.93 FtCHF401.61 FtGBP454.13 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Tullapot tegnap kertem le frisset, a szerint nincs valtozas. A terulet 30 eve a mienk, 20eve ebben a tablaban nem volt tulajdon jog valtozas.
Erre anno nem inditott az allam kimerest, mert amikor volt mindenhova kertuk a megszuntetest.
Koszonom a valaszt!!
Akkor valószínűleg az államilag finaszírozott eljárásról lehet szó, és te , vagy a jogelődöd ezt nem kérted még anno tizenéve. így valószínűéeg maradsz osztatlanban a hasonló cipőben járókkal együtt. Bár......ha volt használati rend, azt figyelenómbe kellett volna venni...Viszont ebben az esetben szintén bizhtosítani kell a megközelíthetőséget.
De az is lehet, hogy csak használati rendet csináltak, bár akkor is meg kellett volna küldeni az ajánlatot tértivevényesen. Persze ha más cím szerepel a tulajdoni lapon, akkor az lehet, hogy megtörtént.
A legegyszerűbb ha lekérsz egy tul. lapot, és rákérdezel a földhivatalba.
Azert furcsa, mert en semmi papirt nem kaptam, de mar zajlik a kimeres. Ezert kerdeztem, hogy mi a teendo ilyenkor. 10 tulajdonos van, de csak 2 valik ki. Ut nincs, es nincs is most kimerve sem. Azert gondoltam, hogy majd a megmaradokebol veszik ki az utat aki pedig most kilep dorzsoli a markat, hogy az uthoz sem kellett hozzajarulnia tulajdon resszel.
En nem biztam meg senkit, igy nem is tudom mi az ugymenet ill. hol tart. Csak furcsallom, hogy tulajdonos tarsak bevonasa nelkul zajlik, ezert szerettem volna segitseget kerni.
Illetve azt is tudom, hogy egyesseg sem lesz, mert cserelni sem hajlado senki sem. Ezert kerdeztem maradhat e osztatlanban a megmarado, ha az min 6ha lesz.
Ezt így nem lehet levezetni. Minden kialakított földrészlet megközelítését biztosítani kell vagy úttal, vagy szolgalmi joggal. Ha már van önálló hrsz-ú út akkor az megoldás. Ha viszont lesz olyan földrészlet, amit ez nem érint, azt meg kell oldani. Úttal nem egyszerű, mert azt nem lehet kialakítani csak abban az esetben, ha minden olyan tul. társ hozzájárul, akinek a tulajdoni hányadából emiatt területet kell elvenni.
De aki ezt a megosztást megcsinálja, az gondolom azért vállalta, mert ezeket tudja......
A megmarado resz siman 6ha felett maradna. Kerdes, hogy a kimerteknek az utjahoz a tulajdonreszt mar kiveszik vagy majd azt az osztatlanbol vonjak ki? Mert amikor a teljes osztatlan szunt meg akkor egysegesen vettek le mindenkitol az ut miatt, de igy nem tudom, hogy most nagyresz marad osztatlanban.
Ki lehet alakítani osztatéan közöst, de ahhoz egyrészről minden érintett hozzájárulása szükséges, másrészről az így kialakított földrészletnek is el kell érnie a minimum területi mértéket. Ha nem. akkor ezeket valakinek be kell kebelezni.
A tobbi maradhat osztatlan kozosben? Ketten ki tudnak valni de meg mindig marad 4 tulajdonresz ami 0,9ha-t erne el a minosegi osztaly tolódás miatt. Azokkal mi lesz? Kotelezo lesz megszuntetni?
Ha a kiindulási helyzet alapján számítva legalább két tulajdonostársnak megvan a szükséges minimum területi hányada, akkor a 2. alcím szerinti megosztást kell elindítani.
Az, hogy a megosztás során figyelembe kel-é venni ezt, az egy más kérdés. A földhivatalok egy része szerint igen, szerintem nem, feltéve, hogy egyrészről a minimum két önálló 1/1-es tulajdoni hányadot ki kell alakítani, másrészről, hogy tiltakozik-é ez ellen az érintett tulajdonostárs.
Ebben az esetben addig kell variálni az osztóprogrammal, amíg nem sikerül ezt kialakítani, ha több minőségi osztály van. Nem mindig egyszerű, volt már többször ilyen gond nekem is, de meg lehet oldani.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy átlagaranykorona alapján számítva megvan az egy hektár terület (használati megállapodás alapján) osztatlanban, de a terület kiosztása során (több minőségi osztályba esik) az új terület már van esélye, hogy nem lesz meg az egy hektár ekkor mit lehet tenni? A szerencse dönt? Tehát, ha alacsonyabb osztályba esik akkor 2ha-om lesz, ha magasabba akkor pedig 0,9ha-al maradok osztatlanba?
Most csinálok egy olyan megosztást, ahol az egyik bekebelezendő tulajdoni hányadra végrehajtás van bejegyezve. Ez korábban tisztázatlan történet volt, de módosították a törvényt, és úgy néz ki, működik a dolog, le lehet vetetni a bekebelezett tulajdoni hányadról a végrehajtást.
Egyébként a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok államilag finanszírozott megszüntetésére is új szabályok érvényesek. Pl. aki nem kérte a kiosztást - mert pl. vette, vagy örökölte a tul. hányadot, és azt a jogelődje sem kérte , az alapesetben marad osztatlanban. Ez rossz buli, mert mondjuk hiába volt 5 éve tulajdonostárs a megosztott ingatlanban, az újban - a közös tulajdonban - a számolás kezdődik elölről. Vagyis ha a földhivatal szigorúan értelmezi a törvényi előírást, akkor az Foktftv. alapján nem szüntetheti meg a közös tulajdont, csak ha eltelt a 3 év. Ennek kiküszöbölésére az államilag finanszírozott eljárás megindítása előtt több megoldás is van.
Az egyik, hogy a Foktftv. alapjkán szünteti meg a közös tulajdont.
Igen volt olyan is aki kérte de az 2010 ben volt a ki mérés meg 2013 ban erre felé de ezt sokan nem kérték mert nem tudtak róla vagy tudtak de nem kérték mert így másokét is tudták használni. Sok olyan terület volt ami a kimérés után "össze ment".
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
Ez egyértelmű, ha a teljes terület kvesebb mint 2 ha. Ha több, akkor már nem.
Amit Te mondasz, az az a verzió lehet mikor a földrészletben mondjuk van EGY olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területet. Ebben az esetben alaphelyzetben nem alakítható ki két önálló, a területi minimumot meghaladó földrészlet.
Ha egy ilyen esetben valaki megindítja a bekebelezést, akkor licit van, és ez úgy működik, mint a hegylakó. A végén csak egy maradhat. Ebben az esetben az a tulajdonostárs is elbukhatja a tulajdoni hányadát, akinek a területe meghaladja a minimumot, ha nem bírja a licitet.
De ez sem egészen igaz, mert ha ez a terület meghaladja a 2 hektárt, akkor van megoldás.
Korábban én ezt úgy oldottam meg, hogy ez a tulajdonostárs megindította a 2. alcím szerinti eljkárást, az osztás során kialakítottam neki két, 1 ha-nál nahgyobb önálló földrészletet.
Ez nem nagyon tetszett a földhivataloknak, de nem tudtak olyan jogszabályi helyet fölhívni, ami ezt tiltaná. Elsírták a panaszukat a minnisztériumnak, és az módosította a Vhr-t.
"1. Általános rendelkezések
1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Probléma megoldva. Vagyis nem. Nekem ugyan is ez sem akadály.
Én hallottam ezt már máshogy is. Ha az egyetlen tulajdonostárs általi eljárás kerül megindításra, akkor a liciten csak egy bekebelező lesz, mindegy mekkora területek vannak, akár még az eljárást megindító, sokhektárral rendelkező is elvesztheti a földjét, ha nem bírja a licitet, egy pár négyzetméteressel szemben. Állítólag....
Itt már nincs akinek segíteni keljen, már mindenét meg csináltam, sok évvel ezelőtt. De te ezt tudtad ha innét is meg kerestek osztatlannal, biztos elmondták hogy itt Koczka okoskodott. De csak kész lett. Ja ez úgy 10 éve volt.
Na csak ki szeded belőlem. Pl alapítványok nem juthatnak földhöz még cserével sem de ugyan ez igaz a jogi személyekre, illetve cégekre. Csak a többi ember okulása miatt hogy tudják nem mind arany ami fényleni akar.
Akinek a kiindulási állapot szerint a tulajdoni hányadához rendelhető területe meghaladja a minimum területi mértéket, azt nem lehet bekebelezni, de megvenni a tulajdoni hányadát lehet. Sőt el is ajándékozhatja bármelyik tul. társnak.
Alaphelyzetben nincs. A 2. alcím szerinti eljárásban azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, amelyek nem érik el a minimum területi mértéket, valamely tulajdonostársnak be kell kebelezni. Kivéve, ha ezen tulajdonostársak élnek a törvény biztosította lehetőséggel, és a tulajdoni hányduk az eljárás során eléri a területi minimumot.
Ha az Foktftv. alapján szünteted meg az osztatlan közös tulajdont, akkor be lehet vonni az eljárásba több földrészletet is, ha minden érintett minden földrészletben rendelkezik tilajdoni hányaddal. Viszont ebben az esetben minden érintett földrészletben fel kell számolni a közös tulajdont. Az előnye ennek a megoldásnak az, hogy ebben az esetben sem kell figyelembe venni a Földforgalmi törvény meghatározott rendelkezéseit. Vagyis nem kell földművesnek lenni, a csere tárgyát képező földek bárhol lehetnek az országban, nem kell azonos településen lenniük, nem vizsgálja senki a birtokösszevonást, stb.
Ezt a "hagyományos" Földforgalmi törvény szerinti eljárás esetében nem lehet lejátszani.
Válasz az őrző #2847. hozzászólására
EZt most úgy érted ,hogy ha cserèlünk földet akkor felkell számolni az osztatlant?
És mi a helyzet akkor ha nem éri el a minimumot a csere földrészlet?
Most akarok cserélni csak azért kérdezem.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során van lehetőség a cserére is. Ebben az esetben minden érintett földrészletben fel kell számolni a közös tulajdont.
A Te esetedben két+1 lehetőség van. Megindítod a megosztást, és valamelyik tul. társ hozzájárul ahhoz. A másik, hogy valamelyik tul. társ nem veszi át az értesítő levelet.
A harmadik, hogy meg lehet próbálni megbeszélni a földhivatallal a ráutaló magatartás elfogadását.
Válasz az őrző #2844. hozzászólására
Ez jó lehet de az olyan problémát amit két hozzászólással előbb irtam,vagyis ha nincs meg az 50+százalék.Nem oldja meg
Hát......
Nem volt igazán egyértelmű, hogy ha egy osztatlan egyébként megosztható az Foktftv. alapján, vagyis kialakítható legalább két önálló földrészlet, akkor ezt az eljárást egyébként megindíthatja-é olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányadát egyébként alapesetben be kellene kebelezni.
Megindíthatja.
Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk valakinek 100 m2-re van egy osztatlanban, de vannak tulajdonostársak, akik egyébként bekebelezhetőek, akkor ha megindítja a megosztást, és be tudja kebelezni ezeket a tulajdonostársakat, amivel a minimum területi mérték fölé meggy a tulajdoni hányada, úgy ki tud alakítani egy önálló 1/1-es földrészletet.
Nem rossz....
Akkor van esélyed - ha nincs előzetes megegyezés -, ha valamelyik tul. társa nem veszi át az értesítő levelet valamilyen oknál fogva. De ha átveszi, és nem reagál...hát. Az új Ptk. szerint ugyan is a hallgatás már nem beleggyezés. Viszont én már korábban csináltam olyan megosztást, ahol az értesítő levelet úgy fogalmaztam meg, hogy a földhivatal elfogadta ráutaló magatartásnak a tul. társ hallgatását. De ebben van kockázat. Az is egy kérdés, ki, milyen alapon használja a területét.
Az osztatlan felszámolását szabályozó törvény egy fércmunka, rengeteg adóssággal. Az egyik ilyan adósság a tul. társak hozzájárulása a megosztáshoz.
Míg a használati rend, illetve a többlethasználati megállapodás esetében az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül a tulajdonostárs nem makkant semmit, akkor beáll a törvényi vélelem a hozájárulásáról. addig az osztatlanok felszámolása esetében nem tartalmaz ilyen lehetőséget a törvény. Vagyis ha kisebbségben vagy, hiába szeretnéd megszüntetni az osztatlant, ha a tulajdonsotársak átvették az értesítő levelet, de nem reagáltak. Ebben az esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy nem járultak hozzá, így nincs meg az egyszerű többség. Meg kell győzni valamelyik tulajdonostársat.
Igen ez érthető,de pl.az én esetem van 112ak.osztatlan ,ebből 12 ak.az enyém a többi 2 tulajdonosé.A terület szántó ,legelő,fásitott terület.100 ak szántó 12 ak legelő ill.fásitott terület.Az én ak.elég lenne 2.5 hektár legelő ,fásitott területre ,de tul sokba kerülne nekem inditani megosztást.A két tulajdonos használja a szántót és nem érdekük elinditani a megosztást.Sakk matt.
Tisztázzunk egy pár félreértést, amivel gyakran szembesülök az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során.
A 3 éves korlát csak a szerzésre vonatkozik. Vagyis akinek valamilyen formában nincs meg a 3 éve, az nem kebelezhet be, nem vehet tulajdoni hányadot. De ez nem jelenti azt, hogy nem indíthatja meg a megosztást. Ennek nincs akadálya. Ha pl. egy olyan földrészletben tulajdonostárs, ahol minden tulajdonostársnak meghaladja a tulajdoni hányada pl. szántó, legelő, rét, erdő műv. ágak esetében a 1 hektárt, ott akár már másnap elindíthatja a megosztást, ahogy a tulajdoni hányad a nevére került. De ez úgy is működik, hogy ha van olyan tul. társ aki vállalja bekebelezést.
A másik dolog, hogy a kicsik, vagyis akiknek a tul. hányada kevesebb, mint a minimum terület, azok teljesen védtelenek. Ez sem igaz.
Az ilyen tulajdonosok is elindíthatnak megosztást, vagy egy már megindított eljárásban talpon maradhatnak.
Mindkét esetben van lehetősgük arra, hogy vásároljanak, ha megvan a 3 évük. Vagyis akár egy megosztási eljárást is megindíthat valaki 100 m2-rel is, ha előtte meg tud egyezni másik tulajdonostárssal, társakkal abban, hogy az eljárás során megveszi a tulajdoni hányadukat. Erre akkor is van lehetőség, ha nem ő a kezdeményező.
A másik verzió, hogy ha egy szűkebb-tágabb rokonság összefog, és nyilatkozik arról, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Ezt megtehetik akkor is ha másvalaki indította el az eljárást, de akár az a közösség is elindíthatja azt. Persze ilyenkor azért nem árt rendezni, végig gondolni azt is, ha van több olyan tulajdonostárs akiket be kell kebelezni, azt ki vállalja.
A harmadik lehetőség a csere. Pl van két tulajdonostárs akinek mondjuk két földrészletben is van tulajdoni hányada, de az egyikben, vagy mindkettőben csak a minimum alatti mértékben. Ha egy cserével mindketten mondjuk 1 ha fölé kerülhetnek, akkor így ki tudjál lüszöbölni a bekebelezést.
Ami nem egyértelmű, hogy egy megindított megosztási eljárás esetében van-é lehetősége bekebelezésre egy olyan tulajdonostársnak, akinek nincs meg a minimum területe, így ő maga is bekebelezésre kerülne. Ugyan így nem egyértelmű, hogy meg lehet-é osztani a bekebelezéseket, vagyis van-é ara lehetőség, hogy több tulajdonostárs is bekebelezzen, megosztva egymás között a lehetőségeket.
2935 hozzászólás
Válasz jogértő erdész #2884. hozzászólására
Tullapot tegnap kertem le frisset, a szerint nincs valtozas. A terulet 30 eve a mienk, 20eve ebben a tablaban nem volt tulajdon jog valtozas.
Erre anno nem inditott az allam kimerest, mert amikor volt mindenhova kertuk a megszuntetest.
Koszonom a valaszt!!
Válasz MTZ1221.3 #2883. hozzászólására
Akkor valószínűleg az államilag finaszírozott eljárásról lehet szó, és te , vagy a jogelődöd ezt nem kérted még anno tizenéve. így valószínűéeg maradsz osztatlanban a hasonló cipőben járókkal együtt. Bár......ha volt használati rend, azt figyelenómbe kellett volna venni...Viszont ebben az esetben szintén bizhtosítani kell a megközelíthetőséget.
De az is lehet, hogy csak használati rendet csináltak, bár akkor is meg kellett volna küldeni az ajánlatot tértivevényesen. Persze ha más cím szerepel a tulajdoni lapon, akkor az lehet, hogy megtörtént.
A legegyszerűbb ha lekérsz egy tul. lapot, és rákérdezel a földhivatalba.
Válasz jogértő erdész #2882. hozzászólására
Azert furcsa, mert en semmi papirt nem kaptam, de mar zajlik a kimeres. Ezert kerdeztem, hogy mi a teendo ilyenkor. 10 tulajdonos van, de csak 2 valik ki. Ut nincs, es nincs is most kimerve sem. Azert gondoltam, hogy majd a megmaradokebol veszik ki az utat aki pedig most kilep dorzsoli a markat, hogy az uthoz sem kellett hozzajarulnia tulajdon resszel.
En nem biztam meg senkit, igy nem is tudom mi az ugymenet ill. hol tart. Csak furcsallom, hogy tulajdonos tarsak bevonasa nelkul zajlik, ezert szerettem volna segitseget kerni.
Illetve azt is tudom, hogy egyesseg sem lesz, mert cserelni sem hajlado senki sem. Ezert kerdeztem maradhat e osztatlanban a megmarado, ha az min 6ha lesz.
Válasz MTZ1221.3 #2881. hozzászólására
Ezt így nem lehet levezetni. Minden kialakított földrészlet megközelítését biztosítani kell vagy úttal, vagy szolgalmi joggal. Ha már van önálló hrsz-ú út akkor az megoldás. Ha viszont lesz olyan földrészlet, amit ez nem érint, azt meg kell oldani. Úttal nem egyszerű, mert azt nem lehet kialakítani csak abban az esetben, ha minden olyan tul. társ hozzájárul, akinek a tulajdoni hányadából emiatt területet kell elvenni.
De aki ezt a megosztást megcsinálja, az gondolom azért vállalta, mert ezeket tudja......
Válasz jogértő erdész #2880. hozzászólására
A megmarado resz siman 6ha felett maradna. Kerdes, hogy a kimerteknek az utjahoz a tulajdonreszt mar kiveszik vagy majd azt az osztatlanbol vonjak ki? Mert amikor a teljes osztatlan szunt meg akkor egysegesen vettek le mindenkitol az ut miatt, de igy nem tudom, hogy most nagyresz marad osztatlanban.
Válasz MTZ1221.3 #2879. hozzászólására
Ki lehet alakítani osztatéan közöst, de ahhoz egyrészről minden érintett hozzájárulása szükséges, másrészről az így kialakított földrészletnek is el kell érnie a minimum területi mértéket. Ha nem. akkor ezeket valakinek be kell kebelezni.
Válasz jogértő erdész #2878. hozzászólására
A tobbi maradhat osztatlan kozosben? Ketten ki tudnak valni de meg mindig marad 4 tulajdonresz ami 0,9ha-t erne el a minosegi osztaly tolódás miatt. Azokkal mi lesz? Kotelezo lesz megszuntetni?
Válasz MTZ1221.3 #2877. hozzászólására
Ha a kiindulási helyzet alapján számítva legalább két tulajdonostársnak megvan a szükséges minimum területi hányada, akkor a 2. alcím szerinti megosztást kell elindítani.
Az, hogy a megosztás során figyelembe kel-é venni ezt, az egy más kérdés. A földhivatalok egy része szerint igen, szerintem nem, feltéve, hogy egyrészről a minimum két önálló 1/1-es tulajdoni hányadot ki kell alakítani, másrészről, hogy tiltakozik-é ez ellen az érintett tulajdonostárs.
Ebben az esetben addig kell variálni az osztóprogrammal, amíg nem sikerül ezt kialakítani, ha több minőségi osztály van. Nem mindig egyszerű, volt már többször ilyen gond nekem is, de meg lehet oldani.
Válasz jogértő erdész #2876. hozzászólására
A tulajdonos társak közötti megszüntetésre gondoltam. Elnézést egy lényegi információ lemaradt.
Válasz MTZ1221.3 #2875. hozzászólására
Mit értesz kiosztás alatt? A z állam által finaszírozott osztatlan felszámolást, vagy a tulakdonostársak közötti megszüntetést?
Válasz az őrző #2839. hozzászólására
Egy olyan kérdésem lenne, hogy átlagaranykorona alapján számítva megvan az egy hektár terület (használati megállapodás alapján) osztatlanban, de a terület kiosztása során (több minőségi osztályba esik) az új terület már van esélye, hogy nem lesz meg az egy hektár ekkor mit lehet tenni? A szerencse dönt? Tehát, ha alacsonyabb osztályba esik akkor 2ha-om lesz, ha magasabba akkor pedig 0,9ha-al maradok osztatlanba?
Most csinálok egy olyan megosztást, ahol az egyik bekebelezendő tulajdoni hányadra végrehajtás van bejegyezve. Ez korábban tisztázatlan történet volt, de módosították a törvényt, és úgy néz ki, működik a dolog, le lehet vetetni a bekebelezett tulajdoni hányadról a végrehajtást.
Válasz Pont #2868. hozzászólására
Ez érdekelne.
Bekebeleznék kicsit és nagyot.
Ezért a fórumért fölösleges a klaviatúrát koptatni.
erdoagro58@gmail.com
Ha valakinek gondja van........
Egyébként a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok államilag finanszírozott megszüntetésére is új szabályok érvényesek. Pl. aki nem kérte a kiosztást - mert pl. vette, vagy örökölte a tul. hányadot, és azt a jogelődje sem kérte , az alapesetben marad osztatlanban. Ez rossz buli, mert mondjuk hiába volt 5 éve tulajdonostárs a megosztott ingatlanban, az újban - a közös tulajdonban - a számolás kezdődik elölről. Vagyis ha a földhivatal szigorúan értelmezi a törvényi előírást, akkor az Foktftv. alapján nem szüntetheti meg a közös tulajdont, csak ha eltelt a 3 év. Ennek kiküszöbölésére az államilag finanszírozott eljárás megindítása előtt több megoldás is van.
Az egyik, hogy a Foktftv. alapjkán szünteti meg a közös tulajdont.
Válasz én 11 #2867. hozzászólására
Igen volt olyan is aki kérte de az 2010 ben volt a ki mérés meg 2013 ban erre felé de ezt sokan nem kérték mert nem tudtak róla vagy tudtak de nem kérték mert így másokét is tudták használni. Sok olyan terület volt ami a kimérés után "össze ment".
Válasz Pont #2868. hozzászólására
Az alapvetés a következő:
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
Ez egyértelmű, ha a teljes terület kvesebb mint 2 ha. Ha több, akkor már nem.
Amit Te mondasz, az az a verzió lehet mikor a földrészletben mondjuk van EGY olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területet. Ebben az esetben alaphelyzetben nem alakítható ki két önálló, a területi minimumot meghaladó földrészlet.
Ha egy ilyen esetben valaki megindítja a bekebelezést, akkor licit van, és ez úgy működik, mint a hegylakó. A végén csak egy maradhat. Ebben az esetben az a tulajdonostárs is elbukhatja a tulajdoni hányadát, akinek a területe meghaladja a minimumot, ha nem bírja a licitet.
De ez sem egészen igaz, mert ha ez a terület meghaladja a 2 hektárt, akkor van megoldás.
Korábban én ezt úgy oldottam meg, hogy ez a tulajdonostárs megindította a 2. alcím szerinti eljkárást, az osztás során kialakítottam neki két, 1 ha-nál nahgyobb önálló földrészletet.
Ez nem nagyon tetszett a földhivataloknak, de nem tudtak olyan jogszabályi helyet fölhívni, ami ezt tiltaná. Elsírták a panaszukat a minnisztériumnak, és az módosította a Vhr-t.
"1. Általános rendelkezések
1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Probléma megoldva. Vagyis nem. Nekem ugyan is ez sem akadály.
Válasz az őrző #2860. hozzászólására
Én hallottam ezt már máshogy is. Ha az egyetlen tulajdonostárs általi eljárás kerül megindításra, akkor a liciten csak egy bekebelező lesz, mindegy mekkora területek vannak, akár még az eljárást megindító, sokhektárral rendelkező is elvesztheti a földjét, ha nem bírja a licitet, egy pár négyzetméteressel szemben. Állítólag....
Válasz Koczka József #2865. hozzászólására
Igen 10 évvel ezelőtt a 2012-ben az ossztatlanok ingyenes kimérése .de azt az állam csinálta a a bejelentkezés után néhány évvel.
Válasz Koczka József #2865. hozzászólására
Na ezt a tudást, és tapasztalatot kell itt a fórumon megosztani.
Sok sikert!
Válasz az őrző #2864. hozzászólására
Itt már nincs akinek segíteni keljen, már mindenét meg csináltam, sok évvel ezelőtt. De te ezt tudtad ha innét is meg kerestek osztatlannal, biztos elmondták hogy itt Koczka okoskodott. De csak kész lett. Ja ez úgy 10 éve volt.
Válasz Koczka József #2863. hozzászólására
Örülök neki, hogy ennyire jártas vagy jogi kérdésekben. Úgyis ráérsz, így legalább tudsz segíteni a többi embernek, ha gondjuk van.
Sok sikert!
Válasz az őrző #2862. hozzászólására
Na csak ki szeded belőlem. Pl alapítványok nem juthatnak földhöz még cserével sem de ugyan ez igaz a jogi személyekre, illetve cégekre. Csak a többi ember okulása miatt hogy tudják nem mind arany ami fényleni akar.
Válasz Koczka József #2861. hozzászólására
Például?
Válasz az őrző #2859. hozzászólására
Ez nem válasz. Mert e szerint mindenkivel lehet cserélni. Pedig nem mindenkivel lehet.
Válasz Géza bácsi #2858. hozzászólására
Akinek a kiindulási állapot szerint a tulajdoni hányadához rendelhető területe meghaladja a minimum területi mértéket, azt nem lehet bekebelezni, de megvenni a tulajdoni hányadát lehet. Sőt el is ajándékozhatja bármelyik tul. társnak.
Válasz Koczka József #2857. hozzászólására
2849
Válasz Géza bácsi #2854. hozzászólására
azt is belehet kebelezni akinek megvan a több mint egy hektárja ?
Válasz az őrző #2852. hozzászólására
Nincs válasz?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-11-20 15:17:30
Válasz Géza bácsi #2854. hozzászólására
Alaphelyzetben nincs. A 2. alcím szerinti eljárásban azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, amelyek nem érik el a minimum területi mértéket, valamely tulajdonostársnak be kell kebelezni. Kivéve, ha ezen tulajdonostársak élnek a törvény biztosította lehetőséggel, és a tulajdoni hányduk az eljárás során eléri a területi minimumot.
Válasz az őrző #2844. hozzászólására
Van olyan akit nem lehet bekebelezni?
Válasz az őrző #2852. hozzászólására
Miért szerinted minden esetben lehet és mindenkivel?
Válasz Koczka József #2851. hozzászólására
Például?
Válasz az őrző #2847. hozzászólására
Sajnos nem minden esetben.
Válasz az őrző #2849. hozzászólására
Korrigálok, rosszul emlékeztem. Cserélni akkor lehet, ha az az érintett földrészletek ugyan azon, vagy egymással szomszédos településen vannak.
Válasz csabahegeszt #2848. hozzászólására
Ha az Foktftv. alapján szünteted meg az osztatlan közös tulajdont, akkor be lehet vonni az eljárásba több földrészletet is, ha minden érintett minden földrészletben rendelkezik tilajdoni hányaddal. Viszont ebben az esetben minden érintett földrészletben fel kell számolni a közös tulajdont. Az előnye ennek a megoldásnak az, hogy ebben az esetben sem kell figyelembe venni a Földforgalmi törvény meghatározott rendelkezéseit. Vagyis nem kell földművesnek lenni, a csere tárgyát képező földek bárhol lehetnek az országban, nem kell azonos településen lenniük, nem vizsgálja senki a birtokösszevonást, stb.
Ezt a "hagyományos" Földforgalmi törvény szerinti eljárás esetében nem lehet lejátszani.
Válasz az őrző #2847. hozzászólására
EZt most úgy érted ,hogy ha cserèlünk földet akkor felkell számolni az osztatlant?
És mi a helyzet akkor ha nem éri el a minimumot a csere földrészlet?
Most akarok cserélni csak azért kérdezem.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során van lehetőség a cserére is. Ebben az esetben minden érintett földrészletben fel kell számolni a közös tulajdont.
Válasz én 11 #2845. hozzászólására
A Te esetedben két+1 lehetőség van. Megindítod a megosztást, és valamelyik tul. társ hozzájárul ahhoz. A másik, hogy valamelyik tul. társ nem veszi át az értesítő levelet.
A harmadik, hogy meg lehet próbálni megbeszélni a földhivatallal a ráutaló magatartás elfogadását.
Válasz az őrző #2844. hozzászólására
Ez jó lehet de az olyan problémát amit két hozzászólással előbb irtam,vagyis ha nincs meg az 50+százalék.Nem oldja meg
Hát......
Nem volt igazán egyértelmű, hogy ha egy osztatlan egyébként megosztható az Foktftv. alapján, vagyis kialakítható legalább két önálló földrészlet, akkor ezt az eljárást egyébként megindíthatja-é olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányadát egyébként alapesetben be kellene kebelezni.
Megindíthatja.
Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk valakinek 100 m2-re van egy osztatlanban, de vannak tulajdonostársak, akik egyébként bekebelezhetőek, akkor ha megindítja a megosztást, és be tudja kebelezni ezeket a tulajdonostársakat, amivel a minimum területi mérték fölé meggy a tulajdoni hányada, úgy ki tud alakítani egy önálló 1/1-es földrészletet.
Nem rossz....
Válasz én 11 #2842. hozzászólására
Akkor van esélyed - ha nincs előzetes megegyezés -, ha valamelyik tul. társa nem veszi át az értesítő levelet valamilyen oknál fogva. De ha átveszi, és nem reagál...hát. Az új Ptk. szerint ugyan is a hallgatás már nem beleggyezés. Viszont én már korábban csináltam olyan megosztást, ahol az értesítő levelet úgy fogalmaztam meg, hogy a földhivatal elfogadta ráutaló magatartásnak a tul. társ hallgatását. De ebben van kockázat. Az is egy kérdés, ki, milyen alapon használja a területét.
Válasz az őrző #2841. hozzászólására
Jó értem.Köszönöm a választ .Én is igy gondoltam.
Válasz én 11 #2840. hozzászólására
Az osztatlan felszámolását szabályozó törvény egy fércmunka, rengeteg adóssággal. Az egyik ilyan adósság a tul. társak hozzájárulása a megosztáshoz.
Míg a használati rend, illetve a többlethasználati megállapodás esetében az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül a tulajdonostárs nem makkant semmit, akkor beáll a törvényi vélelem a hozájárulásáról. addig az osztatlanok felszámolása esetében nem tartalmaz ilyen lehetőséget a törvény. Vagyis ha kisebbségben vagy, hiába szeretnéd megszüntetni az osztatlant, ha a tulajdonsotársak átvették az értesítő levelet, de nem reagáltak. Ebben az esetben ezt úgy kell értelmezni, hogy nem járultak hozzá, így nincs meg az egyszerű többség. Meg kell győzni valamelyik tulajdonostársat.
Válasz az őrző #2839. hozzászólására
Igen ez érthető,de pl.az én esetem van 112ak.osztatlan ,ebből 12 ak.az enyém a többi 2 tulajdonosé.A terület szántó ,legelő,fásitott terület.100 ak szántó 12 ak legelő ill.fásitott terület.Az én ak.elég lenne 2.5 hektár legelő ,fásitott területre ,de tul sokba kerülne nekem inditani megosztást.A két tulajdonos használja a szántót és nem érdekük elinditani a megosztást.Sakk matt.
Tisztázzunk egy pár félreértést, amivel gyakran szembesülök az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során.
A 3 éves korlát csak a szerzésre vonatkozik. Vagyis akinek valamilyen formában nincs meg a 3 éve, az nem kebelezhet be, nem vehet tulajdoni hányadot. De ez nem jelenti azt, hogy nem indíthatja meg a megosztást. Ennek nincs akadálya. Ha pl. egy olyan földrészletben tulajdonostárs, ahol minden tulajdonostársnak meghaladja a tulajdoni hányada pl. szántó, legelő, rét, erdő műv. ágak esetében a 1 hektárt, ott akár már másnap elindíthatja a megosztást, ahogy a tulajdoni hányad a nevére került. De ez úgy is működik, hogy ha van olyan tul. társ aki vállalja bekebelezést.
A másik dolog, hogy a kicsik, vagyis akiknek a tul. hányada kevesebb, mint a minimum terület, azok teljesen védtelenek. Ez sem igaz.
Az ilyen tulajdonosok is elindíthatnak megosztást, vagy egy már megindított eljárásban talpon maradhatnak.
Mindkét esetben van lehetősgük arra, hogy vásároljanak, ha megvan a 3 évük. Vagyis akár egy megosztási eljárást is megindíthat valaki 100 m2-rel is, ha előtte meg tud egyezni másik tulajdonostárssal, társakkal abban, hogy az eljárás során megveszi a tulajdoni hányadukat. Erre akkor is van lehetőség, ha nem ő a kezdeményező.
A másik verzió, hogy ha egy szűkebb-tágabb rokonság összefog, és nyilatkozik arról, hogy osztatlanban kívánnak maradni. Ezt megtehetik akkor is ha másvalaki indította el az eljárást, de akár az a közösség is elindíthatja azt. Persze ilyenkor azért nem árt rendezni, végig gondolni azt is, ha van több olyan tulajdonostárs akiket be kell kebelezni, azt ki vállalja.
A harmadik lehetőség a csere. Pl van két tulajdonostárs akinek mondjuk két földrészletben is van tulajdoni hányada, de az egyikben, vagy mindkettőben csak a minimum alatti mértékben. Ha egy cserével mindketten mondjuk 1 ha fölé kerülhetnek, akkor így ki tudjál lüszöbölni a bekebelezést.
Ami nem egyértelmű, hogy egy megindított megosztási eljárás esetében van-é lehetősége bekebelezésre egy olyan tulajdonostársnak, akinek nincs meg a minimum területe, így ő maga is bekebelezésre kerülne. Ugyan így nem egyértelmű, hogy meg lehet-é osztani a bekebelezéseket, vagyis van-é ara lehetőség, hogy több tulajdonostárs is bekebelezzen, megosztva egymás között a lehetőségeket.
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-11-07 17:29:21
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-11-07 08:55:06
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-11-06 14:48:46