Ha itt a tavasz, akkor idén még egészen biztosan át kell állítani az óráinkat. Ezért 2023. március 31-én, vasárnap hajnalban, 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát. Ezzel megkezdődik a nyári időszámítás, hosszabbak lesznek a nappalok, jóval tovább lesz odakint világos, de azért nem ilyen rózsás a helyzet, hiszen az átállításnak vannak kevésbé szimpatikus következményei is.
De vajon miért, és mióta állítgatjuk az óráinkat, és ez mindig így lesz? Hogy tudjuk megkímélni az állatainkat és magunkat attól, amit az életritmusunk elszenved ilyenkor? Egyáltalán vannak pozitív és negatív hatásai is az óraátállításnak? Vagy semmit nem idézhet elő? Ennek próbáltunk utánajárni.
Az óra átállításának története
A nyári időszámítás Benjamin Franklin nevéhez köthető. Párizsi nagykövetként 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak arról, hogy szerinte igazán költségkímélő lenne, ha mindenki a Nappal együtt élné az életét. Végül a németek vezették be 1916-ban, az I. világháború közepén, hogy energiát takaríthassanak meg, majd egy hónappal később Nagy-Britannia is követte a példájukat.
Az óraátállításnak vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai is. Fotó: Pixabay
1918-ban Amerika is csatlakozott, és ők a háború után is szerették volna megtartani a nyári időszámítást. Azonban a farmerekből álló amerikai lakosság gyűlölte az időváltozást, mert a munkájuk a nap állásától függött. A II. világháború idején újra előkerült, így ismét bevezették, majd eltörölték, de néhány amerikai város megtartotta, így teljes zűrzavar kezdett eluralkodni, mert nem lehetett tudni, hol mennyi az idő. Így 1966-ban a Kongresszus bevezette a Uniform Time Act-et, amelyben meghatározták, mikor kell előre, illetve hátra állítani az órát, hogy végre újra egységes legyen az időszámítás.
Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást, de több év is volt, amikor elmaradt az óraátállítás. 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadta az óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatot, mivel nem vált bizonyítottá, hogy valóban energiát takarítunk meg általa.
Bár a tagállamok 2019 elejéig dönthették volna el, melyik időzónába szeretnének tartozni, mivel ez nem valósult meg, a határidő egyre csak csúszik, ráadásul a járvány miatt azóta sem sikerült döntést hozni erről. Így idén még egészen biztosan át kell állítanunk az óráinkat.
Mit tesz velünk az óraátállítás?
Minden embernek, állatnak és növénynek megvan a maga saját belső órája, amely szerint felébredünk, tesszük egész nap a dolgunkat, megéhezünk, elfáradunk, majd aludni megyünk. Azonban egy évben kétszer, a nyári és a téli időszámítás alkalmával belepiszkálnak a belső rendszerünkbe, amely komoly zavarokat okozhat.
Ez a belső óra szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak. Ez alapján változik nap közben a hormonszintünk, a vérnyomásunk, a pulzusszámunk és a testhőmérsékletünk. Erre a belső órára természetesen nagy hatással van az éjszaka és a nappal váltakozása. Az, hogy egy órával előbb, vagy később kel fel a Nap, teljesen felboríthatja az alvás és ébrenlét ritmusát.
Ez nem csupán az embereknél, az állatoknál is így van. Állattartóként tisztában vagyunk vele, hogy milyen jelentősége van a pontos napirendnek. Az állataink szinte percre pontosan tudják, mikor jön el az etetés, az itatás, a fejés ideje. Ezek a változások pedig őket is ugyanúgy megzavarják, mint minket.
Még mindig kérdéses, hogy az óraátállítás valóban megtakarítást jelent. Fotó: Pixabay
Az, hogy kinek mennyi időbe telik, amíg újra elkapja a fonalat, és felveszi az új ritmust, teljesen egyénfüggő. Van, aki szinte észre sem veszi, és van, akinek hetek kellenek, hogy újra a régi legyen. Bár nem bizonyított, hogy az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, rövidtávon okozhat kellemetlenségeket. Leginkább azonban a nyári időszámítás hat ránk károsan.
Tavasszal az időt egy órával előre állítjuk, így egy órával korábban kelünk, mint korábban. A melatonin termelés ilyenkor még nem áll át, és a vércukorszint is még az alvási időnek megfelelő. Vagyis a kimaradt egy óra alvás miatt fáradnak és levernek érezhetjük magunkat. Ellenben este nem leszünk még fáradtak, hiszen az egy óra miatt még nem kívánja a szervezetünk az alvást, így borítékolni lehet, hogy reggel nem a legüdébben fogunk kikelni az ágyból.
Az őszi átállás miatt sokan kelnek fel korábban reggel. Különösen a csecsemőket, az időseket és a betegeket viseli meg. Aki pedig alvászavarokkal küzd, annak igazán kellemetlen mindkét óraátállítás. Sajnos gyakran fordulhat elő az alvászavar mellett depresszió, étvágytalanság és a koncentrálóképesség csökkenése is.
Előnyök és hátrányok
Mivel a legtöbb ember nappal dolgozik, igazán jó érzés, hogy sem reggel, sem este, nem sötétben vagyunk otthon. Mivel tovább van világos, így több programot szervezhetünk akár munka utánra is, beleértve a szabadidős tevékenységeket is, hiszen világosban folytathatjuk ezeket.
A kertben is jóval többet lehetünk, így nem csupán hétvégén tudjuk elvégezni az ottani feladatokat. A több fény hatására a szervezetünkben több D-vitamin termelődik, így erősebbé válik az immunrendszerünk, a napfény hatására pedig jobb lesz a hangulatunk is.
A balesetek szempontjából is előnyös, hogy tovább van világos, hiszen a csúcsforgalom idején még nincs sötét. Szürkületben viszont már a legtöbben otthon vannak, amikor pedig a rossz látási viszonyok miatt több a közlekedési baleset.
Mivel jó az idő, és tovább van világos, kevesebbet vagyunk otthon, így valószínűleg kevesebb áramot is fogyasztunk. Az már más kérdés, hogy ha elmegyünk otthonról, akkor a tevékenységünk valószínűleg pénz kiadásával is együtt fog járni. Azonban a környezetünk egészen biztosan hálás lesz, ha valóban kevesebb energiára van szükségünk, hiszen kevesebb széndioxid fog keletkezni.
Azonban sokan úgy vélik, hogy az óraátállítás miatti energiamegtakarítás egyáltalán nem jelentős, átlagosan fejenként körülbelül 750 forint megtakarítást jelent. Viszont az egészségünkre káros hatással van az óraátállítás, és mivel ez megzavarhatja közérzetünket, koncentrációs képességünket is, az óraátállítást követő napokban sajnos gyakoribbak a figyelmetlenségből adódó balesetek.
Az őszi átállítás a hangulatunkra is rossz hatással lehet, hiszen a reggeli és esti sötétség nem segít a depresszióban szenvedőknek. Felborul az alvási ciklusunk, a gyermekek és az idősek szervezete pedig nagyon nehezen alkalmazkodik a változásokhoz. Felléphet még ingerlékenység, étvágytalanság, szívproblémák, koncentrációs zavarok és emésztési problémák is.
Az állatokat is megviseli az óraátállítás. Fotó: Pixabay
Mit tehetünk, hogy könnyebben viseljük az óraátállítást?
Próbáljunk meg többet pihenni az óraátállítást követő időszakokban. Az állatainkat készítsük fel úgy, hogy az etetési, fejési, legeltetési időszakot 10 percekkel módosítjuk, hat napon át, így nem hirtelen következik be az egy órás változás az életritmusukban.
Együnk ilyenkor könnyű ételeket, és próbáljuk meg sportolással kezdeni a napot, amely kellő energiával tölt fel minket a folytatáshoz. Semmi esetre se folyamodjunk altatókhoz, ha zavar áll be az alvásunkban, hanem inkább kortyoljunk el egy gyógyteát lefekvés előtt. Természetesen koffein menteset.
Este ne együnk nehéz ételeket, és a mennyiségekre is ügyeljünk. Próbáljunk meg relaxálni, és nem babrálni a telefonunkat, hanem inkább olvassunk el pár oldalt egy könyvből, vagy beszélgessünk családtagjainkkal. Hangolódjunk rá a nyugodt, pihentető alvásra, így az ébredés is jóval könnyebb lesz.
Ha tudjuk, hogy megvisel minket az óraátállítás, legyünk nagyon körültekintőek az azt követő két hétben. Iktassunk be több pihenőt, és ha lehet, ne vezessünk se túl korán, se túl késő este, és kerüljük az otthoni, balesetveszélyes tevékenységeket, mint amilyen például az ablakmosás.
Próbáljunk meg jobban odafigyelni magunkra, családtagjainkra, állatainkra, és így jóval kevesebb negatív, de annál több pozitív hatást köszönhetünk majd az óraátállításnak.
