Volt egy küzdelmes esztendő az értékesítésben, amikor a török importot ideiglenesen korlátozták. (Ezekben a hetekben újra érvényben van egy korlátozás a kéknyelvbetegség hazai felbukkanása miatt!)

Horn Péter akadémikussal néhány napja egy szakmai találkozón beszélgettünk a Dráva mentén, Berzence határában. Ez az esemény egyúttal egy Európában éppen most megjelent, sokat ígérő fajta, a Murray Grey bemutatója  volt.

- Egyetért velem, hogy a húsmarhatenyésztés az utóbbi másfél évtizedben a hazai állattartás egyetlen sikeres ágazata?

- Sajnos nem tudok többet mellétenni. Még a juhosok tartják magukat. Vitathatatlan, hogy a húsmarha az utóbbi időszak sikertörténete. Azt hiszem, hogy a húsmarha az emberiségnek továbbra is nagyon fontos maradt, mert a legelőterületeket hasznosítanunk kell. Az kell, hogy ápolt legyen a környezetünk. S amit nem szabad elfelejteni: a legelő állattal a rovarvilágot is védjük, és a ráépülő madárvilágot is védjük.

A húsmarha nemcsak a konyhánk miatt fontos, hanem környezetgazdálkodási és a biodiverzitást megőrző funkciója is nélkülözhetetlen a számunkra. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Horn Péter

Horn Péter akadémikus – fotó: MTA

- Csakhogy egyre erőteljesebben hangoztatják úgymond környezetvédők, hogy ezek az állatok nagyobb mennyiségű metánt termelnek, és ezzel Földünk légkörében okoznak nagy károkat.

- Ez egy hatalmas hibája a kommunikációnak és a szemléletnek. Ha abból indulunk ki, hogy Európában és Észak-Amerikában is mindig hatalmas füves területek voltak, mióta a Föld létezik, ezeket mindig kérődzők legelték, mégpedig nagyon nagy létszámban. Szinte el sem tudjuk képzelni, hogy ez mekkora állatsűrűség volt. Csak Észak-Amerikában több mint 50 millió bölény élt, mielőtt a fehér ember oda betette a lábát. A rengeteg szarvas, a vadlovak, az őstulok...

Olyan sok kérődző volt Európában, amelynek a mostani teljes állatállomány a szerény leképezése. Talán darabszámra nincs is annyi, amennyi egykoron volt. Hogy ezek metánt termelnek? Ez korábban is így volt. Nem beszélve a dinókorszakról, amikor egy növényevő nagy lény annyi metánt termelt, amiből ma egy falut el lehetne látni gázzal. Ezt mindig elfelejtik.

Európa, Észak-Amerika és a déli féltekének a füves területei a Föld egész története során legelő állatokkal voltak tele. Ez egy természetes része volt a történetünknek. Most ezt helyettesítik a házi kérődzők, amelyek ezeket a területeket az őstulok és a vadlovak helyett legelik.

- Ha már a történelemnél tartunk, akkor megjegyzem: a magyar mezőgazdaságban még harminc évvel ezelőtt sem választották széjjel a húshasznú és a tejhozamú szarvasmarhákat.

- Szükségszerű volt, hogy ez megtörténjen. Mert a világnak sokkal több tejre volt szüksége, mint korábban, ezt a régi fajtákkal nem lehetett teljesíteni, hiszen 1500-2000 literes évenkénti és tehenenkénti tejhozam mellett illúzió lenne a mai termelést elérni. Most 5-6 régebbi tehenet helyettesít egy tejelő típusú állat, ez viszont nem hústermelő. Ezért ezt valamivel helyettesíteni kellett, és ez lett a húsmarha. Ez is egy specializált fajta.

- A világ más tájain talán előbb történt meg ez a specializáció. Ezért kell nekünk a távoli országokban is alkalmas húsmarhafajták után kutatni?

- A Földön mindig volt klímaváltozás, amióta bolygónk létezik. Most éppen egy melegedő szakaszban vagyunk. Ehhez nekünk az állatokkal együtt kell alkalmazkodnunk. Olyan szarvasmarhákat is be kell telepítenünk most már a mérsékelt égövbe, amelyeknek köztudottan kiváló a hőtűrőképességük és a legelőképességük. Így választottuk ki mi az Ausztráliában az ottani viszonyok között kiválóan szereplő Murray Grey fajtát. Egyébként ezt a fajtát én 45 évvel ezelőtt ismertem meg. Most, hogy melegednek a nyarak, javasoltam a hazai tenyésztését.

húsmarha

A húsmarha környezetgazdálkodási szempontból is nélkülözhetetlen – fotó: Shutterstock

- Ők ott az ausztrál sivatag szélén élnek?

- Ezek a földrész északi, legszárazabb részén honosak. Felettük már csak a púpos marhák, a zebuk vannak, amelyeknek a húsminősége nem jó. A Murray Greynek az az óriási előnye, hogy fényvisszaverő szőrzete van, és emiatt 6 Celsius fokkal kevésbé melegszik nyáron, mint a többi húsmarha.

- Amikor 42 fok van, akkor az ő testét csak 36 hevíti.

- Igen. De ez egy hatalmas különbség. Élettanilag is az. Arra gondoltunk, hogy ezt az előnyét kihasználjuk. Mindamellett, hogy kiváló húsminősége van, és nagyon gyenge minőségű legelőkön, a nyáron kiszáradt gyepeken is a maradék zöldet remekül hasznosítja.

- Ön személy szerint is nagyon hisz ebben a fajtában, hiszen az újonnan alakult magyar Murray Grey Tenyésztők Egyesülete élére állt.

- Igen. Megtiszteltek azzal, hogy ha már javasoltam a fajta hazai meghonosítását, álljak ennek az élére. Ezt örömmel teszem. Életemben nagyon sokfajta állattal foglalkoztam, húsmarhával eddig még nem. Tekintve, hogy egy kiváló társaság állt össze a fajta hazai elterjesztésének a kézben tartására, etikailag és szakmailag is, ezt a felkérést nem tudtam visszautasítani.

- Semmilyen kiemelt uniós vagy nemzeti támogatást nem kap a Murray Grey. Enélkül is sikeres lehet az elterjesztése?

- Meggyőződésem, hogy igen. Éppen a múlt héten kaptam egy borzasztóan érdekes amerikai anyagot, ebben szerepel, hogy ezzel a fajtával Ausztrália 12 milliárd dolláros árelőnyhöz és versenyelőnyhöz jut a húsmarhaszektorban. (Ezt az amerikaiak számolták ki és nem én!) Ezért most egy hatalmas kutatási programot indítanak, egy GMO-programot, ilyen típusú géneket ültetnek át az amerikai vörös és fekete húsmarhákba. Ők GMO-s módszerekkel akarják megcsinálni azt, ami tulajdonképpen természetes úton a kezünkben van.

húsmarha

A hazai séfek gyakran külföldön vásárolják meg a magyar marhából származó húsokat – fotó: Shutterstock

- A siker ígérete sem feledtetheti velünk, hogy a magyar húsmarhaágazat szinte kizárólag élő állatokat exportál. A feldolgozásból és a késztermék értékesítéséből származó haszon nem a mi nemzetgazdaságunkban csapódik le. Ez a helyzet sürgős lépéseket igényelne...

- Ebben biztos, hogy lépnünk kell, és ez a kényszer nem csak a húsmarhára vonatkozik. Ennek az ágazatnak az igazi nagy hasznot hozó részét mi tulajdonképpen régóta exportáljuk. Ez tartósan egy nagyon rossz dolog. Mindenképpen az a következő nagy feladat, hogy minél több kiváló magyar húsmarha-alapanyagot a legmagasabb szintig idehaza dolgozzunk fel.

A feldolgozóiparnak el kell érnie, hogy konyhakész, védőgázas csomagolású, előfűszerezett, a kiszerelésében változatos termékeket produkáljon, mert a versenytársak is ezt teszik. Ezen a területen sürgősen lépni kell, mert rengeteg pénzt veszítünk el, magyar pénzt.

- A tavasszal – nemritkán a kihajtás után – született állatok már ősszel általában a tenyésztők számára szép haszonnal külföldi vevőre is találnak. De milyen sokat keresnek a mi vásárlóink a feldolgozással és a kereskedelemmel? Ezt nem tehetnék meg az alapanyaguk kiváló minősége nélkül.

- Képzeljük el, hogy ha jó árat adnak a velünk kapcsolatban lévő kereskedők, akkor nekik mennyi rárakódó hasznuk van... A feldolgozásnak az összes kézimunka-igényes részét ők végzik el, és a legnagyobb hasznot hozó szektor, a kereskedelem is az ő kezükben van. A mi legjobb séfjeink pedig külföldön vásárolják meg a nem ritkán hazai marhából származó bélszínt, combot és más húsfajtákat. Ez szégyen és gyalázat. És nagy kár.