Ebből mi lesz? Már a miniszter is tüntetésre buzdít!

Habár az elmúlt hónapokban több alkalommal felléptek a rendkívül nehéz helyzetet okozó alacsony felvásárlási árakkal és az import UHT-tejekkel szemben, a hazai gazdálkodók érdekeit képviselő Tejtermelők Demonstrációs Bizottsága szerint továbbra sem történt olyan változás, ami hosszú távon is fenntartható lenne. A tejtermelők üdvözlik ugyan, hogy a kormány a gazdák likviditási helyzetének javítását célzó támogatásokkal segíteni kíván az ágazaton, szerintük azonban látni kell, hogy csak támogatásokból nem lehet életben tartani a tejtermelőket.

A NAV tájékoztatása szerint 2015-ben az adóhatóság 1609 esetben indított áfacsalás gyanúja miatt büntetőeljárást, az ezen esetekkel okozott kár összege meghaladta a 101 milliárd forintot. Ebből a csak a tejtermékek kereskedelmével összefüggésben elkövetett bűncselekményekkel okozott kár meghaladja a 13 milliárd forintot.

Nem a hatóságok, hanem az élelmiszer-hamisítás és a dömpingáras tejtermékek ellen tüntettek – fotó: Agroinform.hu

A kiskereskedelmi láncok által alacsonyan tartott átvételi árak okozta feszültség kapcsán Fazekas Sándor szerdán az M1 Napi aktuális csatornán kifejtette: mindez rendkívül kedvezőtlenül érinti a tejtermelőket és a tejfeldolgozókat is. A földművelésügyi miniszter problémának nevezte, hogy a hazai kereskedelmi láncok külföldről hoznak be tejet, tejtermékeket, míg más országok a saját tejtermelőiket is igyekeznek preferálni. Miközben jelentős mennyiségű áru érkezik így az országba importból, addig a magyar tejesgazdák egy része külföldre viszi a termékeit. A miniszter szerint ez egy piaci zavar, de bízik abban, hogy sikerül felszámolni.

Úgy vélte, ennek érdekében a tárgyalások mellett akár a demonstrációk is hasznosak lehetnek. Azt javasolta a gazdáknak, hogy nyugodtan lépjenek fel a saját érdekükben, mert minden egyes akaratnyilvánítás közelebb visz a megoldáshoz.

A miniszter is a tüntetések mellett áll – fotó: Agroinform.hu

A teljes tejágazatot tekintve elmondható, hogy számos probléma mellett talán a legnagyobb versenyhátrányt a hazai fogyasztók viszonylag gyenge fizetőképessége jelenti: a dobozos tejek, a félkemény sajtok számítanak az első számú vevőcsalogató termékeknek. A hazai feldolgozóknak ennek következtében sokszor irreális versennyel kell szembesülniük, amikor bekopognak a kereskedőkhöz: mindig van ugyanis egy olcsóbb importajánlat az asztalon.

A jelenség a teljes hazai sajt- és folyadéktejpiacot tönkreteszi. Láttuk a közelmúltban már azt is, hogy német tejfölök, a lengyel túrók jóval olcsóbban érkeznek, mint a magyar önköltségi áruk. Történik mindez úgy, hogy a magyar nyers tej ára jóval a német és a lengyel alatt van – mondta az Agroinform.hu-nak Istvánfalvi Miklós. A Tejtermelők Demonstrációs Bizottságának képviselője szerint teljesen egyértelmű, hogy

Európa továbbra is Magyarországon vezeti le a többletét.

Mivel a kormányzat tartja magát ahhoz, hogy jövőre a friss tej áfájának 5 százalékra történő csökkentése is elegendő ahhoz, hogy megnövekedjen a kereslet, ezért az UHT tejek behozatalával összefüggésbe hozható adócsalások – aminek a legnagyobb kárát a tisztességes termelő szenvedi el – nagy valószínűség szerint továbbra is hatással lehetnek a piacra.

A Tejtermelők Demonstrációs Bizottsága számára egyébként teljességgel érthetetlen, hogy a gyanúsan olcsó importtej miként kerülhet egy, az ágazatért aggódó (azaz Tej Terméktanács-tag) üzletbe.

Rettenetesen olcsó az import tej, a magyar árak pedig "beragadtak"– fotó: iStock

A testület közlése alapján az elmúlt évtizedekben évente átlagosan közel 800 millió liter hazai nyerstej-volumennek megfelelő késztermékpiacot „veszítettünk el” az importtal szemben az egészségtelen export-import struktúra miatt: egyrészt jelentős mennyiségű nyers tej hagyja el az országot kamionokban, másrészt igen jelentős a késztermékimportunk is. Emellett pedig számos jelentős kategóriában a hazai termelési kapacitás mennyiségben sem elegendő a piaci igények kiszolgálására. A hazai piacon az egészséges táplálkozást támogató joghurtok 75 százaléka import, a vajaknál ez az arány 50 százalékos. 

Végre megmozdultak az árak
Két hónapja először, augusztusban 2,5 százalékkal emelkedett a hazai nyers tej alap- és átlagára, de európai viszonylatban továbbra is nagyon alacsonynak számít a maga 68,46 forint/kilogrammos értékével. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai alapján az előző hónapban tapasztalható növekedés ellenére a magyarországi átlagár az EU tagállamainak nyerstej-áraiból felállított rangsorban még mindig a 25. helyet foglalja el.

A tejágazat vertikálisan és horizontálisan is szer­ve­zet­len­
A magyarországi tejágazat jelenlegi válságos helyzetének kialakulásában jelentős szerepe volt az elmúlt 10-15 év sok esetben elhibázott fejlesztéspolitikájának. Ennek következtében a hazai tejtermelés színvonala az állattartótelepi korszerűsítéseknek köszönhetően megfelelő mértékben követte a nyugat-európai országokét, azonban a feldolgozóiparban elmaradt fejlesztések hiánya az ilyen kritikus piaci helyzetekben komoly mértékben csökkenti a versenyképességet a nyugati tagországokból érkező termékekkel szemben.

A rendszerváltást követően meghirdetett privatizáció a tejiparban 1991-ben kezdődött. Ezt követően a folyamat felgyorsult, amelynek során több jelentős európai cég szerzett tulajdont a magyar tejiparban.

Nem maradhatnak el a fejlesztési beruházások – fotó: iStock

Az itthon versenyképes nagyvállalatoknak számító tejfeldolgozók legfeljebb csak közepesnek számítanak a nemzetközi, illetve az európai összehasonlításban. A hazai nagyvállalatok csak idehaza nagyok, egyes holland, dán és német tejfeldolgozó óriások tízszer-hússzor több tejet dolgoznak fel, mint a teljes hazai tejtermelés. Velük nehéz versenyezni a hazai boltok polcaiért. Fontos, hogy az ezeket a tejtermékeket előállító hazai feldolgozók támogatást kaphassanak műszaki technológia és új termékek fejlesztésére.

Bármi áron együttműködésre kell bírni a kiskereskedelmi láncokat és a nagykereskedőket 
A Tejtermelők Demonstrációs Bizottsága álláspontja szerint a magyar tejtermelés rövid távon a belső piac védelmére, a magyar termékek részarányának növelésére és versenyhátrányának megszüntetésére, a termelési kapacitás megtartására, a likviditás fenntartására, és a jövedelemszerzés megőrzésére kell hogy koncentráljon.

A hazai tejtermelők és a feldolgozók hazai tejjel és tejtermékekkel kívánják kiszolgálni a magyarországi kiskereskedelmi láncokat jövőre is. Ahhoz, hogy a tejtermelők termeljenek tejet, a nyerstej-, illetve a késztermékátadási árak idei őszi emelése

nem tűrhet halasztást.

A hazai nyerstej-termelésnek egy esélye van: a nyers tejet az önköltségeket fedező áron, nagy biztonsággal és hosszú távon feldolgozásra átadni a legalább a hazai piac ellátásához szükséges kapacitással és versenyképes technológiával, költséghatékonyan dolgozó hazai tejiparnak. Hosszú távon csak az a kompromisszumos piaci stratégia vezethet eredményre, amely a termelőtől a feldolgozókon át a kereskedőkig minden szereplő érdekeit figyelembe veszi.