Ennek kapcsán szervezett online szakmai napot a Menedzser Praxis. A változásokat dr. Nagy Péter, a Csongrád-Csanád Megyei Adó- és Vámigazgatóság kiemelt jogi referense foglalta össze. A kétórás előadáson elhangzottakból e helyütt idézünk, nyilván a teljesség igénye nélkül.

Figyelni kell a mennyiségi határra

A szakember elöljáróban azt pontosította, hogy a jogszabály szövege szerint ki minősül őstermelőnek, melyek a családi gazdaság kritériumai és így tovább. Mint arra felhívta a figyelmet, az őstermelői szférában az elmúlt 1-2 évben voltak változások. Ezek körében az egyik újdonság, hogy a földforgalmi törvény szerint meghatározott mező-, vagy erdőgazdálkodási főtevékenység (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás stb.) mellett új elemként megjelent az említett tevékenységi körökből származó termékfeldolgozás is. Alapfeltétel, hogy ez a családi gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történjen és ne haladja meg a kapcsolódó végrehajtási rendeletben meghatározott alapmennyiséget.

Az őstermelői tevékenységek másik csoportját a kiegészítő őstermelői tevékenységek alkotják, ide tartozik a falusi- és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a takarmányelőállítás, vagy éppen a fűrészáru-feldolgozás. Ismét a végrehajtási rendeletre hivatkozott a szakértő, mely szerint a kiegészítő tevékenységek körébe tartozik az is, ha mezőgazdasági termékből élelmiszert állítanak elő, kivéve mindaz, amit az előbb a főtevékenységnél felsorolt – tehát a saját termelésben előállított alapanyagok feldolgozása a meghatározott mennyiségi határig.

adózás

Fontos, hogy tisztában legyünk a változásokkal – forrás: Pixabay

Fontos, hogy a kiegészítő őstermelési tevékenységből realizálódott bevétel nem haladhatja meg a teljes őstermelés éves összbevételének negyedét. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, akkor az már nem minősül őstermelői tevékenységnek és onnantól nem is folytatható akként. Érdekes momentum, hogy az őstermelői saját alapanyagból végzett élelmiszerfeldolgozásra a megszabott mennyiségi korlátig nem vonatkozik ez a bizonyos 25 százalékos szabály, azt ugyanis nem a kiegészítő, hanem a főtevékenységek körében szabályozta a jogalkotó.


A tej igen, a napi 40 kilónál több értékesített sajt már nem

Példaként a kecsketartást említette, s mint rámutatott, a tej értékesítése a mezőgazdasági főtevékenység körébe tartozik, a belőle készült sajt értékesítésére viszont már napi 40 kilogrammos maximális mennyiségi korlátot határozott meg a jogalkotó. Amíg ezt nem lépi át a termelő, addig a főtevékenység körébe tartozik, s mezőgazdasági őstermelőként értékesítheti. Ha igen, akkor már átkerül a kiegészítő tevékenység körébe. Ha pedig mástól vásárol kecsketejet és az abból készült sajtot értékesíti, akkor az teljes egészében kiegészítő őstermelői tevékenység, mert nem saját tejet használt fel. Ebben az esetben az ebből származó bevétele nem haladhatja meg a teljes őstermelői bevétel negyedét.

Érdekes a bor kérdése, amely nem szerepel az említett agrárminiszteri rendeletben. Ez azt is jelenti, hogy semmiféle mennyiségi korlát nem vonatkozik rá, feltéve persze, hogy saját szőlőből készül. Ha mástól szerzi be a termelő az alapanyagot, akkor a borkészítés már kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősül, melyre a 25 százalékos korlát vonatkozik. Ugyanez a helyzet például a lekvárral is.

A bérszántás szintén kiegészítő tevékenység, a 25 százalékos korláttal.

adózás

A bérmunka szintén kiegészítő tevékenység, a 25 százalékos korláttal – forrás: Pixabay

Mi az a hozzátartozói láncolat?

A jogi referens beszélt még a családi mezőgazdasági társaságról, a családi gazdaságról, azon belül az úgynevezett hozzátartozói láncolatról is. Előbbiről már sok szó esett, utóbbiról kevesebb, ezért erre térünk ki nagyobb mértékben. A családi gazdaságnak a hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelők lehetnek a tagjai. A hozzátartozói láncolatot a közeli kapcsolatban álló természetes személyek, az ő hozzátartozóik és ezen hozzátartozók egyenesági leszármazottainak csoportjai alkotják. A hozzátartozók és a közeli hozzátartozók fogalmát viszont a Polgári Törvénykönyv definiálja. Ennek értelmében 2022-ig nem lehetett tag az unokaöcs és az unokahúg, mert a testvér gyermeke a jogszabály szerint nem minősült hozzátartozónak.

A jogalkotó azonban rájött, hogy ennek a módosítására igény mutatkozik, ennek megfelelően 2022 óta az unokatestvér is  a hozzátartozói láncolat, így a családi gazdaság tagja lehet.

Frissebb, 2023-as módosítás, hogy a tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat fennállása nem szűnik meg a házastárs elhunytával. Ez elsősorban azoknál a gazdaságoknál érdekes, ahol a szerveződés alapját ténylegesen is a házasság adja. Korábban a házastárs halála után a rá való tekintettel tagként jelenlévő hozzátartozókat ki kellett jelenteni a családi gazdaságból. Mivel ez nem volt életszerű, a jogalkotó megszüntette ezt a kitételt, új belépés azonban már nem lesz lehetséges. A törvény csak a halálesetet említi, a válást nem, ezért utóbbinál nincs mese, a hozzátartozóként jelenlévő személyek kikerülnek a családi gazdaságból.

Adózási szabályok

Az őstermelőre a személyi jövedelemadózás vonatkozik, eszerint vagy a bevétel 90 százaléka, vagy a költségekkel csökkentett bevétel számít a jövedelemnek. A szakember szerint itt érdemes szót ejteni az elmúlt években legtöbbször módosított termelési tényezők hasznosítása és értékesítése című fejezetről.

Mint arra dr. Nagy Péter rámutatott, itt valójában a tárgyi eszközök értékesítéséből, bérbe adásából származó bevételről van szó, az adózás nyelvére lefordítva. 2021-ben még ez kiegészítő tevékenységből származó bevételnek minősült, s ha mértéke meghaladta azt a bizonyos 25 százalékot, akkor az egész bevételre vonatkozóan az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat kellett alkalmazni, ami igen zavaros körülményeket teremtett a referens szerint.

Ugyanis ezekben az esetekben előfordult, hogy az ugyanolyan típusú, korú, állapotú traktor eladásából származó bevételre eltérő adózási szabályok vonatkoztak. A jogalkotók ezt felismerték és módosították is akképp, hogy a traktorért kapott térítési összeg nem számít bele az őstermelői bevételbe.

Megjegyezte, a termőföld-értékesítésre ez a szabályozás soha nem vonatkozott, tehát esetében nem őstermelésből, hanem ingatlanértékesítésből származó bevételről beszélünk. S a személygépkocsi sem minősül üzemi célú használati tárgynak, bármennyire is kötődik az őstermeléshez, arra az ingóértékesítéshez kapcsolódó szabályozás vonatkozik.

A bérbeadásra vonatkozó szabályok: ha kezelőszemélyzet nélkül adja bérbe a gépet, akkor ez nem minősül kiegészítő tevékenységnek. Ha az őstermelő maga vezeti a traktort és megszántja a szomszéd földjét, akkor az már kiegészítő tevékenység. Ha azonban autót vontat, amiért pénzt kér és még nyugtát is adna, akkor az már nem mezőgazdasági kiegészítő tevékenység, hanem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül.

Az vegyen új traktort, aki eladta a régit

2023 évközben újabb módosítás érkezett, ezt egy példával illusztrálta. Ha egy őstermelő 10 millió forintért eladja a nemrég vásárolt traktorját, aminek az árát anno költségként, egy összegben elszámolta, akkor körülbelül másfél millió forint adókötelezettsége keletkezik az ingóértékesítésből származó bevétel okán – ami könnyen lehet, hogy jóval több, mint az őstermelésből származó jövedelme után fizetendő adó.

Az új szabály szerint, ha az őstermelő az eladás évében, vagy az azt követő évben másik, új tárgyi eszközt vásárol a bevallás benyújtásáig, akkor az új eszköz árát levonhatja az eladott eszköz beszerzési árából, így lényegében leköltségelheti. Ez azért barátságosabb megoldás, mint a korábbi volt.

Fontos tényező, hogy ha ezt a traktort családi gazdaságban használták, akkor az eladásból származó bevétel nem vonható be és nem osztható szét, hanem annak a személynek a saját jövedelme, akié a traktor ténylegesen is volt. Ha a családi gazdaságban ezzel párhuzamosan új traktort vásárolnak, akkor azt mindenképpen az vegye meg, aki a régit eladta, ne más tag. Csak így tudják érvényesíteni a fenti könnyítést.

adózás

Ha az eladott gépet családi gazdaságban használták, akkor az eladásból származó bevétel nem vonható be és nem osztható szét – forrás: Pixabay

Arra is rámutatott: a támogatások összege nem számít bevételnek. A gázolaj jövedéki adóvisszatérítés is támogatásnak minősül, fontos, hogy a gázolajbeszerzést a visszatérítést igénybe vevő, a családi gazdaság képviselője végezze.

Érdekesség, hogy a védett területeken gazdálkodók (ahol ugye, termelést nem végezhetnek) kieső jövedelmét pótolja egy támogatási forma, azután mégsem kell adózni, hiszen támogatás.