A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) trópusi-szubtrópusi eredetű vándorlepke, ennek megfelelően szárazság és melegkedvelő lepkefaj – hívja fel a figyelmet a kártevőre honlapján a Kukorica Kör Egyesület.
A rovar nem túl szép, de annál rútabb lárvájának kártétele minden évben jelentkezik, alapvetően a generatív részek, azaz a virágzat és a termés károsításában. Ez utóbbi nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémákat is okoz a kukoricacsövön, ugyanis utat nyitnak a penészgombáknak, a fuzáriumtól az alternáriáig, melyek a csövön megtelepedve mikotoxinokkal is szennyezhetik a termést. Számos szabadföldön termesztett zöldségfélét is károsít, például a káposztaféléket, főleg a fejes káposztában tud óriási károkat okozni.
A hernyó jelentős károkat tud okozni minden növénykultúrában – forrás: Shutterstock
Életmódját tekintve 2-3 nemzedékes polifág (sok tápnövényű, csaknem 100 faj feletti gazdanövénnyel) vándorlepke. Az első lepkék május, június folyamán érkeznek dél felől, a nőstények egy alkalommal akár ezer petét is képesek lerakni. A kikelő hernyók június-júliusban okozhatnak károkat. A nyár és ősz folyamán még egy, esetleg két nemzedék fejlődik ki. Az ősszel, októberben, novemberben kifejlődő imágók nagyrészt dél felé vándorolnak, a ki nem kelő bábok pedig a talajban telelnek át.
A gyapottok-bagolylepke elleni védekezés legfontosabb alappillére a károsító megfigyelése, előrejelzése és ennek megfelelően a növényvédelmi kezelések időzítése. Utóbbi stratégiai jelentőségű, mert miután a hernyók berágnak a termés belsejébe, inszekticidekkel gyakorlatilag elérhetetlen helyen fejlődnek tovább. A tömeges lárvakelés a rajzáscsúcsot követően 8-12 napra várható, ekkorra kell időzíteni a kémiai védekezést is. Biológiai védekezési eszköz lehet a Trichogramma nemzetségbe tartozó petefürkészek betelepítése, azonban ez a módszer nem mindig hatékony.
