A tej szeptemberi felvásárlási átlagára az EU tagországokban kilónként 26,99 centet tett ki, miután az előző hónapban már 3 százalékkal emelkedett (26,4 centre) – közölte a topagrar.at, osztrák hírportál a Tejpiaci Megfigyelőközpont jelentésére hivatkozva.

Ez az ár lényeges előrelépésnek tekinthető, azonban

az előző évi szintnek még mindig 12, az ötéves átlagnak pedig 22 százalékkal alatta marad.

Az EU együttes tejkibocsátása ez év első félévében még mindig 2,6 százalékkal meghaladta az előző év hasonló időszakának mennyiségét, bár július hónapban már enyhe csökkenést mutatott. Az EU termelőinek kedvez viszont az a tény, hogy enyhe visszaesés figyelhető meg Új-Zéland és Ausztrália ez évi tejtermelésében is.

Az viszont nagyon örvendetes, hogy ugyanebben az időszakban az EU exportja vajból 34, sajtokból 13, sovány tejporból pedig 17 százalékkal növekedett. A 10 legnagyobb Európán kívüli sajtimportőr ország egyaránt növelte vásárlásait, közülük Szaud-Arábia 28, Dél-Korea pedig 27 százalékkal vásárolt többet. A legnagyobb tejtermék importőr ország továbbra is Kína maradt, amely a vizsgált időszakban a világpiacon vajból 35, sajtból 26 és teljes tejporból 23 százalékkal többet szerzett be mint az előző év hasonló időszakában, ami az exportlehetőségek további bővülését vetíti előre. A világ legnagyobb vajimportőre Oroszország azonban importjának 80 százalékát Fehéroroszországból szerezte be.

tej

Az EU együttes tejkibocsátása ez év első félévében még mindig 2,6 százalékkal meghaladta a tavalyi mennyiséget – fotó: Shutterstock

Nem lesz elég a tejkibocsátás-csökkentési bonus a második körre

Az EU tejtermelésének csökkentését célozza a nemrég meghirdetett uniós támogatási program. Az agrarheute, német hírportál közleménye szerint a programot az EU termelői az első körben nagy érdeklődéssel fogadták, és az előirányzott 150 eurós keretösszegből – az ez év októbertől decemberig terjedő időszakra – összesen 148,4 millió eurós támogatást igényeltek. Így, amint az várható volt, a második körre (novembertől januárig terjedő időszakra) megmaradt 1,6 millió euró a beadott igények egy töredékének (mindössze 12,5 százalékának) a fedezésére elegendő.

Brüsszel a fennmaradó összeget a tagországok beadott termeléscsökkentési igényeinek megfelelően osztja el, vagyis azoknak csak 12,5 százaléka után tud támogatást fizetni. Ez azt jelenti, hogy

az elvileg vállalt mintegy 80.000 tonnás csökkentésből a második körben csak 10.000 tonnányi valósulhat meg.

Ebben a körben a legnagyobb csökkentést Franciaország és Németország hajthatja végre. Az első körtől függetlenül, a teljes kibocsátásához viszonyítva aránytalanul magas csökkentési lehetúséget kap Portugália (2,2 millió tonnából 670 tonnát), Olaszország pedig aránytalanul alacsonyat (11 millió tonnából 613 tonnát). Esetleges tovább vállalt csökkentések után támogatás kifizetésére nincs lehetőség.