Fórián Zoltán vezető agrárszakértővel, a Takarék Agrár Központ vezetőjével beszélgettünk, akinek legfontosabb üzenete, hogy bármely szegmensben lehet versenyképesen gazdálkodni. Ehhez mindössze "csak" érteni kell a világpiac jelzéseit, és résstratégiákban kell gondolkodni. De megkérdeztük arról is, hogy ilyen alacsony búzaárak ellenére eladni vagy kivárni célszerű. Eladni.

Nemcsak hitelért jönnek, hanem tanácsokért is

Ma már az agrárügyfelek nemcsak hitelért jönnek, hanem tanácsokért is. És a Takarék Agrár Központnak pont az a feladata, hogy elősegítse azt a folyamatot, hogy partnereik a piaci életképességet szem előtt tartva gazdálkodjanak – kezdte Fórián Zoltán. Még mindig jellemző ugyanis, hogy a megjelenő támogatási forrásokhoz igazítanák fejlesztési döntéseiket. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a piaci lehetőségekre, adottságaik minél jobb kihasználására építsenek. Ezekhez persze vegyék igénybe a pályázatok kínálta lehetőségeket, de az már csak "hab legyen a tortán" – tette hozzá.

És arra is szeretnénk felkészíteni őket, hogy ezek a támogatások nem tartanak az idők végéig, "már látszik, hogy a közös agrárpolitika recseg-ropog", elkezdődtek azok a folyamatok, amelyek jelzik, hogy hosszú távon nem fenntarthatók. Már a 2021-ben kezdődő új ciklusban is lesznek változások, de előrejelzéseik szerint a valódi változások 2028-tól jönnek – jegyezte meg. Most van itt az ideje minderre felkészülni: még van támogatás, van lehetőség, van nagyon jó a kamatkörnyezet – ilyenkor kell fejleszteni!

Alkalmazkodni kell a világpiaci tendenciákhoz

A kérdésre, hogy arra tartanak-e a folyamatok, amelyre a Takarék szakmai műhelye szeretné, Fórián Zoltán kifejtette: "Őszintén megmondom, nem elég gyorsan." Pedig alkalmazkodnunk kell a világpiaci tendenciákhoz. Mezőgazdasági szerkezetünk bizony rendkívül merev: a négy alapvető növény (búza, kukorica, napraforgó, repce), szinte gúzsba köti a szántóföldi növénytermesztést, miközben éppen ezeket a világon bárki elő tudja állítani. Elég a közeli Ukrajnára gondolni. Ha ott egyszer rendeződnek a viszonyok, a világ egyik legjobb adottságú nagyüzemi szántóföldi művelése fog kialakulni. Oroszország ugyanez a kategória. És akkor versenyképességi problémáink olyan mértékben fognak jelentkezni, hogy le kell mondanunk mostani alapvető növényeinkről.

Résstratégiát!

– a válaszolta kérdésre, hogy mit javasolna helyettük. Minden ügyfelüket arra biztatják, hogy "tessék résstratégiákban gondolkodni". A piaci réseket kell megtalálni, a speciális termékeket. Mindenütt vannak réspiacok. A búzatermesztők számára például a keksz- vagy tésztagyártás speciális igényeinek kielégítése. Aki nem tud kiszakadni a nagyüzemi termelésből, annak újabb növénytípusokat kellene megtalálnia és termesztésbe fognia, amelyek hosszú távon növelik az életképességét.

Fórián Zoltán

Fórián Zoltán: a rendszeresen megtartott szakmai napokon több ezer vállalkozóval személyesen is tudtunk konzultálni – fotó: Agroinform.hu

"Lássuk be, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon gyengén használja ki az adottságait – külföldi felmérések szerint csak 30-40 százalékban –, tehát még nagyon nagy potenciál van, ezt pedig csak úgy tudjuk javítani, ha azt termeljük, ami a piaci igényeknek megfelel – elemezte a helyzetet

"Azért van az olyan jövőkutatással is foglalkozó szakmai műhely, mint a Takarék Agrár Központ, hogy ilyen üzeneteket eljuttasson" – felelte a hogyan fogjuk mindezt megtanulni kérdésre. És ezek az üzenetek tényleg hatnak, az ügyfeleik pont azért jönnek, mert látják, meg tudjuk mondani, hogy az adottságaikat merre kellene tovább fejleszteni. Nagyon érdekes és izgalmas munka, átalakítani a magyar mezőgazdaságot, együtt fejleszteni szemléletünket – jelentette ki.

Hogy hol tartunk ebben a folyamatban? Már közelítjük az ötven százalékot, ebben a generációváltás is benne van. "Számomra szívmelengető az a szituáció, amikor egy-egy ügyfelünk felhív mobilon, és tanácsot kér, mielőtt meghozná valamelyik üzleti döntését.

Ezek a hívások mindenhonnan befutnak, hiszen évek óta járja az országot. A rendszeresen megtartott szakmai napokon több ezer vállalkozóval személyesen is tudtak konzultálni, és nagyon örül annak, hogy "veszik a lapot". Az élet is bizonyítja, hogy egy jó tanáccsal akár az éves jövedelmet is meg lehet duplázni.

Termelésfinanszírozásra megy a legtöbb hitel

Egy hagyományos struktúrában működő piac ez, a folyó termelés finanszírozására (az input anyagok beszerzésére, vetőmagokra stb.) veszik fel a legtöbb hitelt. Emellett a gépesítés is nagyban játszik. A kettő egymáshoz viszonyított aránya nagyon mozog, attól függően, hogy az aktuális támogatások éppen milyen motivációt jelentenek.

Úgy látja, a gépesítésben viszonylag jól áll az ország. Azon lehetne még fejleszteni, hogy a meglévő kapacitásokat hogyan lehetne gépkörök formájában vagy valamilyen együttműködések formájában jobban kihasználni. Ezt mindenképpen szorgalmazzák. A Takarékok azért jó partnerek ebben, mert vidéken a mezőgazdasági üzemek, gazdálkodók többsége ügyfelük, így "családon belül" könnyebben szót értenek egymással. Ez beleillik abba a képbe, hogy ügyfeleik egymás közötti üzleteit is generálják, hiszen "ez minden szereplő számára a leggazdaságosabb, helyi értékeket erősítő megoldás".

Az a nyertes, aki hatékony

Hogy kik az év nagy vesztesei és nagy nyertesei? "Nem kezdem el sorolni, milyen évük van a gabonatermesztőknek, hogy jégkárt szenvedtek a gyümölcsösök, a szőlők stb. Erre a kérdésre is csak azt tudom mondani: az a nyertes, aki hatékony. Aki érzi a piac mozgásait, és alkalmazkodik hozzá. És – "tegyük még hozzá" – odaadja a növénynek azt, amit oda kell adni. Szaktanácsadók hada áll készen, hogy megmondja, mikor kell, mit kell, hogyan kell csinálni. Aki ezeket bölcsen megfogadja, fémzárolt vetőmagot használ stb., és az átlag fölött termel, ott mindig van jövedelem.

Nem lehet úgy válaszolni a kérdésre, hogy aki repcét vetett, az nyertes, aki búzát, az meg vesztes, hiszen vannak ugyan különbségek az egyes növényi kultúrák piaci helyzete és lehetőségei között, de a legtöbb nagyüzemi termelő mindegyikből termel, ráadásul úgyis bele vannak kényszerítve egy vetésforgóba. A kulcsszó itt is  a hatékonysága és a piaci lehetőségekhez való alkalmazkodás.

Előrejelzés nélkül nem megy a stratégiaalkotás

Valamilyen rejtélyes oknál fogva Magyarországon nincs hagyománya a mezőgazdasági előrejelzésnek, pedig a követendő stratégiáról nem lehet előrejelzések nélkül, hasra ütés szerűen dönteni. Egy amerikai gazdának nagyon könnyű dolga van, előveszi reggel "a kis kütyüjét a kávéja mellé",  és máris látja, hogyan alakulnak a piacok, mit mond a szakmai szervezete, van előrejelzése, egyhavi, kéthavi, négyhavi … húszéves! Az EU-nak vannak közép távú előrejelzései, de ezek nem fordíthatók le a magyar viszonyokra. Nagy előrelépés volt, amikor két éve a takarékok magukra vállalták a mezőgazdasági előrejelzések elkészítését, hogy üzleti döntéseket végre piaci alapon lehessen meghozni.

Ezek a gazdálkodás minden mozzanatára vonatkozóan rendelkezésre állnak: az üzleti tervek készítésétől kezdve a vetésen át a betakarításig, az értékesítésig.

Nem fognak emelkedni a búzaárak!

Az aratási adatok ismeretében most ebben a pillanatban milyen előrejelzést adna a termelőknek: eladni, vagy raktározni és kivárni – kérdezte az Agroinform.hu.

Én nagyon óvatos lennék azzal, hogy árnövekedésre játsszak. El kell adni, az előttünk álló hónapokban nem számítunk érdemi áremelkedésre! Óriási a túltermelés a világon, a kereslet növekedési üteme csökken, a készletek évről évre növekednek, a gabonaárak lefelé tartanak. Persze lehet valaki olyan helyzetben, hogy a raktározásra gondoljon, de alapvetően nem szabad komoly áremelkedésre számítani.

Minden szektorban van versenyképes vállalkozás!

A hosszú távú előrejelzésre vonatkozó kérdésre (mi fog felfutni, mi hanyatlik) elmondta: azt az üzenetet szeretné eljuttatni mindenkihez, hogy bármely szegmensben lehet versenyképesen gazdálkodni. "Bármelyiknél!" Ha a vállalkozó megfelelően tudja használni az adottságait, ha megtalálja azokat az értékesítési csatornákat, ahol neki helye van. Ehhez innováció, piacismeret, felkészültség kell,  és olyan stratégiai partner  – "hadd legyek elfogult" –, mint a Takarék Agrár Központ, amely stratégiai tanácsokkal tudja támogatni a döntéseket.

A takarékszövetkezetekről

Mint Fórián Zoltán elmondta, a takarékszövetkezetek a mezőgazdaság finanszírozására jöttek létre sok-sok évtizeddel ezelőtt. Jelenleg 1500 kirendeltségük van, ez azt jelenti, hogy minden komolyabb potenciállal rendelkező mezőgazdasági településen ott vannak, 2013 óta integráltan, tehát egységes termékkínálattal, egységes felkészültséggel. Az egységes szakmai-elméleti hátteret pedig a több mint két éve létrehozott Takarék Agrár Központ képviseli.

A legtöbb mezőgazdasági vállalkozás a mai napig Takarék-ügyfél. Az egyéni vállalkozói hitelállomány körében több mint 60 százalékos a részesedése, az egész agrárpiacot tekintve meghaladja a 20 százalékot.