Tudja, hogy milyen esetekben élhet az elővásárlási jogával? Hogyan érvényesítheti ezt a jogát és mi a teendő akkor, ha többen is élnének az elővásárlás lehetőségével? Összegyűjtöttük Önnek az utóbbi hónapokban feltett leggyakoribb kérdésekre adott szakértői válaszokat!

Mit jelent az elővásárlási jog és milyen esetekben élhet vele?

Az elővásárlási jog nagyon egyszerűen fogalmazva annyit jelent, hogy az eladandó ingatlan vagy tulajdoni hányad megvételére valakinek elővásárlási lehetősége van. Az elővásárlási joggal kizárólag akkor lehet élni, ha a jogosult ugyanazokkal a feltételekkel hajlandó megvásárolni a földet, mint amilyennel más vásárló is megvenné.

Amennyiben az elővásárlásra jogosult személy élni kíván jogával, akkor az eladó kizárólag vele kötheti meg az adásvételi szerződést. Ha azonban nem kíván élni az elővásárlással, akkor az eladó csak ugyanazokkal a feltételekkel adhatja el a földterületet egy harmadik személynek, mint amilyeneket korábban az elővásárlásra jogosult személy tudomására hozott.

Hogyan kell szabályszerűen közölni az eladás részleteit az elővásárlásra jogosultakkal?

Az eladó az általa elfogadott vételi ajánlatot szerződésben foglalt formában köteles közölni az elővásárlásra jogosultak körével, melynek egyik legnépszerűbb módja a hirdetményi úton való közlés. Fontos, hogy az elővásárlásra jogosultaknak 60 napos jogvesztő határidő áll a rendelkezésükre. Ez idő alatt kell nyilatkoznia, hogy a közölt feltételek mellett kíván-e élni elővásárlási jogával. Amennyiben ez alatt a 60 nap alatt nem jelzi vásárlási szándékát, később már nem élhet elsőbbségi joggal.

A 60 napos határidő lejártával a jegyző tájékoztatja az eladót a beérkezett nyilatkozatokról.

gazda

Milyen rendelkezések alapján alakul ki a vásárlási sorrend?

Az elővásárlásra jogosultak sorrendjéről a Földforgalmi Törvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) 18§-a rendelkezik.

„Fontos megjegyezni, hogy a földforgalmi törvény által nevesített, az elővásárláshoz kötődő 20 km-es távolság a települések közötti közigazgatási határra vonatkozik, ami gyakran nem esik egybe a település kezdetét/végét jelölő közúti táblával” – hívta fel figyelmünket Sáhó Ákos, az x-agro.hu portál vezetője.

Milyen esetekben nem áll fenn az elővásárlási jog?

• közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
• tulajdonostársak közötti adás-vétel,
• közös tulajdon megszűnését eredményező adás-vétel,
• támogatás feltételeként történő átadás,
• valamint ha a települési önkormányzat szerzi meg közfoglalkoztatás és szociális
• földprogram, valamint településfejlesztési céllal, illetve
• rekreációs célú földszerzés esetén.

Összefoglalva tehát a mezőgazdasági ingatlanokkal kapcsolatos elővásárlási sorrendet a jogszabály egyértelműen meghatározza és arra is pontos iránymutatást ad, hogy milyen módon szükséges eljárni eladói és vevői oldalról egyaránt. Aki a lakóhelye vagy üzemközpontja közelében lévő termőföldekkel kapcsolatosan kíván élni elővásárlási jogával, annak célszerű folyamatosan figyelnie a jegyzői kifüggesztéseket vagy azokat egyéb, online módon követnie.