Az idén csődbe jutott KTG Agrar német óriásvállalat földjeinek jelentős része egy nem mezőgazdasággal foglalkozó, nemzetközi befektető cég kezébe került, amit a német kormánynak nem sikerült megakadályoznia – olvashatjuk az Agrarheute német hírportálon. A virágkorában 45.000 hektáron gazdálkodó KTG a csőd idején kereken 23.000 hektárt művelt, amelyből 20.000 hektár bérelt föld volt.

A fentiek kapcsán az országban élénk vita bontakozott ki arról, hogy – a földforgalmi törvény módosításával – korlátozni kell-e a nem-mezőgazdasági, (főleg külföldi) befektetők földszerzési lehetőségét. Dr. Theodor Fock, a Neubrandenburgi Főiskola professzora szerint a korlátozást a lehető legrövidebb időn belül be kell vezetni. A témával több német hírportál is foglalkozik. A törvénymódosítás szorgalmazói közül többen arra hivatkoznak, hogy Mecklenburg-Előpomeránia tartományban az elmúlt évi föld adás-vételi szerződések révén gazdát cserélt földek egyharmada tartományon kívüli tulajdonosok kezébe került, ami a helyi termelők kiszorításához vezethet. A KTG eset kapcsán a szövetségi agrárminisztérium is úgy nyilatkozott, hogy módosítani kellene a termőföld védelmi törvényt, mivel a nem-mezőgazdasági befektető az adott körzetek parasztjai elől szerezte meg a földek tulajdonjogát.

Bár a szövetségi kormány a termőföldek forgalmának szabályozását a tartományok hatáskörébe utalja, egyértelmű állást foglal amellett, hogy „a termőföldek értékesítésénél elővásárlási jogot kell biztosítani a helyi gazdálkodók számára“.

Szántó ősszel – fotó: Shutterstock

A cikkekben nincs szó a külföldiek földvásárlási tilalmáról, mivel ezt az uniós szabályozás nem engedi meg. A tartományon kívüliek és a nem mezőgazdasági foglalkozásúak földszerzése elleni tiltakozási hullám mégis azt bizonyítja, hogy a földeknek elsősorban a helyi agrártermelők táplálását és megélhetését kell szolgálniuk.

Végül talán a németek is belátják, hogy a magyarok földvédelmi törekvései nem teljesen alaptalanok?