A változásokról összefoglalóan elmondható: meghatározza az ügyfél által igazolni, illetve nyilatkozni köteles adatok körét, továbbá rendelkezik az érintett hatóságok feladatmegosztásáról is. Törvénybe foglalták, hogy az őstermelői nyilvántartás egyes adatait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nyilvánosságra hozza: ingyenesen, bárki számára elérhetővé teszi.

A kiinduló pont

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján közzétett adatok szerint őstermelő továbbra is csak olyan magánszemély lehet, aki a 16. életévét betöltötte, saját gazdasággal rendelkezik, és a törvény által meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, amely tevékenységre nézve egyidejűleg nem egyéni vállalkozó.

Az őstermelői tevékenység igazolására, továbbá az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására továbbra is az érvényes őstermelői igazolvány szolgál.

Ami módosul

A törvény pontosabban fogalmazza meg az őstermelői tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket. A saját gazdaság alatt ugyanis nemcsak a saját tulajdonú földterületeket kell érteni, hanem a bérelt földterületeket, eszközöket is. A saját gazdaságnak ugyanakkor minden esetben Magyarország területén (belföldön) kell lennie.

A törvény most már egyértelműen fogalmaz arra vonatkozóan is, hogy az őstermelőként végzett tevékenységet egyidejűleg egyéni vállalkozóként nem lehet végezni, ellenkező esetben a termelő két hónaptól akár két évig terjedően is „eltiltható” bármely őstermelői tevékenység végzésétől.

Gyorsabb ügyintézést garantál

A törvény a nyilatkozati elv alkalmazhatóságával biztosítja az azonnali, illetve gyorsabb ügyintézést.

A törvényben felsorolják azok az adatokat, amelyekre vonatkozóan az ügyfélnek nyilatkozatot kell tennie. Ilyen például a családtagi minősítés, a saját gazdaság megléte, illetve a termelésre vonatkozó adatok. A közölt adatok valóságtartalmára vonatkozóan az őstermelőnek büntetőjogi felelősségének tudatában kell nyilatkoznia. Ennek következtében a NAK az igazolványok kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával és bevonásával kapcsolatos hatósági feladatokat is gyorsabban láthatja el.

A törvény pontosabban fogalmazza meg az őstermelői tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket – fotó: Shutterstock

Az ügyintézés során a termelőnek azonban továbbra is igazolnia kell valamennyi, az azonosításához szükséges adatát, továbbá amennyiben rendelkezésre áll, az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben tárolt ügyfél-azonosítóját (MVH regisztrációs számát), agrárkamarai nyilvántartási számát, családi gazdaság esetén a családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vételről szól határozat számát és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott azonosító számát (FELIR számát) is.

Új elem a nyilvántartás nyilvánossága

Újdonságként jelent meg a törvényben, hogy a nyilvántartás egyes adatai nyilvánosak, amelyeket a NAK bárki számára ingyenesen, naprakészen  2016. szeptember 1-jétől megismerhetővé tesz. Ezáltal a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy az adott őstermelő rendelkezik-e érvényes igazolvánnyal, eltiltás alatt áll vagy sem, illetve hogy az értékesíteni kívánt terméket ténylegesen az őstermelő termelhette-e. Ennek célja, hogy erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és vásárlók közötti bizalmat, továbbá támogassa az élelmiszerbiztonságot a termék nyomon követhetőségén keresztül.