Csehországban jelenleg 4.259 gazdaság folytat biogazdálkodást, összesen mintegy 505.000 hektárnyi területen, azaz az ország mezőgazdasági területének 12 százalékán. Az így hasznosított terület a legutóbbi 10 évben – évi 7 százalékkal növekedve – megduplázódott, a biogazdálkodásban tartott állatok száma pedig megháromszorozódott (jelenleg 328.000 szarvasmarha).

A biogazdálkodás a tartós legelőknek mintegy 40, az ültetvényeknek 9, a szántóföldi termelésnek pedig 2 százalékát öleli fel. A biogazdaságoknak a teljes mezőgazdasági területen belüli részarányát tekintve Csehország az EU-ban Ausztria, Svédország és Észtország mögött a negyedik helyet foglalja el, világviszonylatban pedig az első tíz ország között van. A cseh bio-élelmiszerek forgalma 2014-ben az exportot is beleszámítva elérte a 3,2 milliárd koronát (1 cseh korona ~ 11,36 Ft).

bio

A biotermesztésbe vont terület nagysága 10 év alatt megduplázódott – fotó: Shutterstock

A cseh biogazdálkodás magas részaránya arra utal, hogy az ország helyesen ismerte fel, miszerint a hagyományos növényi termékek kibocsátását – az európai piacok telítettsége mellett – nem célszerű növelni. Ezeket a termékeket, főleg a legnagyobb feleslegben képződő gabonát Európában nehéz eladni, tengeri kikötő hiányában pedig csak nagyon drágán lehet tengerentúlra szállítani. Ugyanakkor a biotermékek könnyebben értékesíthetők, és egységnyi területről nagyobb nyereséget képesek produkálni.

Ezt a hozzáállást tükrözi az a tény is, hogy a csehországi biogazdálkodás főleg az ország nyugati, hegyvidéki, azaz a hagyományos növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen területeire koncentrálódik. Talán Magyarországnak is célszerű lenne ezt az egyszerű okfejtést megszívlelnie, és a cseh példát követnie.