Ezek az átlagos irányszámok tájékoztatást adnak arról, hogy a különböző gépekkel elvégzett munka mennyibe kerül, így kiindulási alapok lehetnek a munkavégzés költségének-, illetve ellenértékének kiszámításához, vagy ellenőrzéséhez.

A termelési költségek ismeretének jelentősége

A mezőgazdaságban gépek nélkül nem lehet termelni. Ezért a termelés eredményét a gazdálkodó hozzáértése mellett főleg a gazdaságos gépüzemeltetés követelményei határozzák meg. A kézimunka csak a kiskertekben alkalmazható, szántóföldi körülmények között (általában) nem, mert a kézimunka sokkal többe kerül, mint a gépekkel végzett, és aligha akadna olyan gazda vagy munkavállaló, aki több hektár (ha) földet gépek nélkül hajlandó lenne megművelni. Fontos továbbá, hogy a kisebb táblák művelése jóval drágább, mint a nagyobb tábláké és az is, hogy a kisebb motorteljesítményű erőgépekkel végzett munka fajlagos költsége sokkal többe kerül, mint a nagyobb teljesítményűeké. Ezeken túl a gépek üzemeltetési költsége számottevően függ az évente teljesített üzemórák számától, és a fajlagos kihasználástól (pl. a kapacitás-kihasználástól, a ha/óra teljesítéstől, stb.).

A gyakorlatban figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző munkaműveletek eltérő vonóerőt igényelnek, elegendő összehasonlítani pl. a rendsodrás és a mély-talajforgatás igényét. Az erőgépek hajtóanyag fogyasztása és fajlagos művelési költsége optimális terhelés esetén a legkedvezőbb, ezért minden gazdaságban olyan motorteljesítményű traktorokat, illetve erőgépeket kellene használni, amivel a munkákat a lehető legkedvezőbb önköltséggel lehet elvégezni. Mivel a gépüzemeltetés költsége jelentős mértékben függ a termelés körülményeitől, ezért a nem kellő gondossággal végzett gépüzemeltetés a termelés költségének jelentős növekedését eredményezi. Tehát a termelőknek, illetve általában a mezőgazdasággal foglalkozóknak (oktatóknak, kutatóknak, irányító- és szaktanácsot adó stb. szakembereknek egyaránt) tudniuk kell, hogy a különböző géptípusok milyen önköltséggel dolgoznak. Ennek ismeretében ugyanis az adott körülmények között az ökonómiailag legmegfelelőbbet választhatják, mely a gépek üzemeltetési költségének mérsékléséhez, tehát a gazdálkodás eredményének növeléséhez vezet.

A gépüzemeltetési költségek tartalma

A korábbi évekhez hasonlóan a Gép-és bérmunka költségkalkulátorban – mely IDE kattintva érhető el – a gépüzemeltetési költség az alábbi összetevőket (költségtényezőket) tartalmazza:

- hajtó- és kenőanyagok költsége,

- munkabér és az ezt terhelő költségek: az erőgépvezető alap- és kiegészítő bére, a szociális hozzájárulási adó és betegszabadság költsége,

- karbantartás- és javítás költsége, az utóbbin belül a javítási anyag- és alkatrész, javítási bér- és rezsiköltség, valamint a más vállalkozások által végzett javítások költsége,

- értékcsökkenés (amortizáció),

- egyéb költség: gépjármű adó, biztosítás + baleseti adó, géptárolás, üzemagyag- és alkatrészbeszerzés, -tárolás és -kiadás, valamint a dolgozókhoz, illetve a munkabérhez köthető általános jellegű költségek.

Az eddigi öt költségnem összege a közvetlen költség,

- az álló- és forgóeszközök tőkehozadéka vagy a hitelkamat, más megfogalmazásban: a jövedelemigény,

- a gépekkel kapcsolatos (ágazati, főágazati, gazdasági, stb.) általános költségek.

A fenti hét költségnem együtt adják a teljes üzemeltetési költséget.

Az árak és a költségek az ÁFÁ-t sehol nem tartalmazzák, így az ÁFA esetleges változása az itt közölt költségeket nem módosítja. A mezőgazdasági munkákhoz felhasznált gázolajnál a jövedéki adó egy része visszaigényelhető. Ezt a kedvezményt a számítás során nem vettük figyelembe, mert előre nem lehet tudni azt, hogy a gépi munkát ki és hol végzi, tehát az adott esetben jár-e a kedvezmény, de a konkrét esetben az elszámolásoknál célszerű érvényesíteni.

A gazdaságok a felsoroltakból az állóeszközök és forgóeszközök tőkehozadékát, valamint az általános költségeket a segédüzemágak költségeinél általában nem számolják fel, csak a közvetlen költségekkel kalkulálnak, tehát emiatt az általuk kimutatott fajlagos költségek mérsékeltebbek lehetnek, mint az itt szereplők. A teljes gépüzemeltetési költségben azonban a figyelembe vételük szükséges, mert a ténylegesen felmerülő költségek részét képezik, így ezeket a szolgáltatások díjtételében (a bérmunkák költségeinél) feltétlenül érvényesíteni kell.

A Gép-és bérmunka költségkalkulátorban szereplő gépféleségek árai, teljesítésadatai, és üzemeltetési költségei természetesen csak tájékoztató jellegű átlagok, mert ezek a gyakorlatban alkalmazott tényleges típusoktól-, valamint a használat esetenkénti körülményeitől függően nagymértékben eltérhetnek, de a közölt számok – ha ez szükséges – a számítási módszer ismeretében könnyen a helyi viszonyokhoz igazíthatók.

A teljesítések, az árak és a költségek változása

A mezőgazdasági gépüzemeltetés költségét sok tényező alakítja. Mivel ezek többsége év közben is változhat, így a költség-előrejelzés gondos mérlegelést igényel. Ezért a költség-előrejelzés során először célszerű azt vizsgálni, hogy a korábbi becslés hogyan teljesült. A változásokat - az utólagos ellenőrzés, és az előre-jelzés során egyaránt – a bázisgazdaságok tény- és tervszámai, a gép- és alkatrész-forgalmazók tapasztalatai, a KSH adatai, és a különböző rendeletek előírásai alapján határoztuk meg. Ezeket figyelembe véve a 2014. évre készített költségszámok és az év során bekövetkezett változások között számottevő eltérés nem volt, annak ellenére, hogy az infláció, és ennek hatására az alapkamat lényegesen csökkent. Ezek azonban a gépüzemeltetés ténylegesen felmerült éves átlagos költségeit csak mérsékelten befolyásolták. A 2015. évre várható költségeknél az alapbért 5%-kal, a karbantartási-javítási költségét 6%-kal, a gépek árát 4%-kal, a géptárolás költségét pedig 3%-kal emeltük. A gázolaj nagykereskedelmi ára 400-ról 390 Ft/kg-ra mérséklődött. A tőkehozadék, valamint az üzemanyagok és a karbantartási-javítási anyagok tárolási költségének aránya 4%, a bérvonzatú általános költség 5%, a kenőanyagok (850 Ft/kg) átlagos ára, az adó és a biztosítás díja, a kiegészítő bér (10%), a szociális hozzájárulási adó (27%) és a betegszabadság (2%), valamint a gazdasági általános költség (5%) aránya változatlan. Az itt ismertetett költségváltozások eredményeként 2015-ben az erőgépek átlagos közvetlen költsége, valamint a teljes üzemeltetési költsége azonosan 2,4%-kal, míg a munkagépek átlagos közvetlen költsége 4,8%-kal, a teljes üzemeltetési költsége pedig 3,2%-kal nőtt a 2014. évihez viszonyítva.

A költségszámításnál alkalmazott teljesítések

A gépek munkájának megítélése többnyire fajlagos adatokkal történik, ezért a költségeket teljesítésadatokra kell vetíteni. A mezőgazdasági gyakorlatban a gépek teljesítését különböző egyenértékekkel összegzik. E munka során csak munkaidőt (műszakidő: mh), tonnakilométert (tkm), normálhektárt (nha) és kilówattórát (kWh) alkalmazunk. A teljesítés-egyenértékek megállapítása a gyakorlatban általában jelentős hibával történik, s többségük nem jellemzi kellően az erőgép által ténylegesen teljesített gépi munkát, ennek ellenére használatuk nélkülözhetetlen. A hiba oka az, hogy pl. az nha szorzókulcsok csak a munkaművelet-, a domborzat- és a kötöttség szerinti teljesítményigényt jelzik, ezt is csak átlagos viszonyokra. A szorzókulcsokkal nem lehet figyelembe venni a talaj nedvességét, a tömődöttségét, a fedettségét, a munkagép művelő-testeinek állapotát, stb., tehát a pillanatnyi tényleges „vonóerő” igényt befolyásoló tényezők hatását, amelyek esetenként nagyobb különbséget eredményezhetnek, mint a domborzat és a kötöttség. (A korábbi előírások szerint a domborzat és a költség alapján négy területi kategóriát lehet megkülönböztetni. Egy nha egyenértékű egy hektár sík, középkötött talajon végzett középmély - 20 cm mély - szántás során teljesített gépi munkával. A többi munkaművelet nha szorzószámai az elvégzéshez szükséges hajtóanyag-felhasználással arányos, a középmély szántáshoz viszonyítva. A nha és a kWh közötti kapcsolat: 1 nha = 26,315 kWh és egy nha gépi munka 8 kg, vagyis 9,5 liter gázolajjal teljesíthető, illetve 1 kWh gépi munkához 0,304 liter gázolaj szükséges.)

A műszakóra adatainak elbírálásához figyelembe kell venni, hogy az időkihasználás (a műszakórából a motorüzemóra aránya) 30-75 %, míg a teljesítmény-kihasználás (a motor átlagos leterhelése) 22-55 %, így a kapacitáskihasználás mindössze 24-44 %, tehát igen alacsony. Ezt tükrözik az egy műszakórára vetített kWh, illetve nha teljesítések is. (A műszakidő az erőgép vezetőjének az erőgéppel eltöltött munkaideje, így a tényleges munkavégzés mellett a kieső időket is tartalmazza.) Természetesen a műszakóra önköltség is lehet a műveleti költségek számításának az alapja. Ekkor az erőgép műszakóra önköltségéhez hozzá kell adni a munkagép műszakóra önköltségét, majd ezt osztani kell a műszakórára vetített ha, t, tkm, stb. teljesítéssel, de ez esetben számolni kell azzal, hogy a műszakóra még kevésbé jellemzi a gépi munkát, mint a nha.

A költségek csökkentésének lehetőségei

A teljesítés- és költségadatok nagyrészt az MGI által megfigyelt bázisgazdaságok számaira épülnek, így a nagyüzemekben szokásosnál gondosabb munka esetén mód van a teljesítések növelésére és a költségek csökkentésére, tehát a takarékosabb gazdálkodásra. Ez természetesen minden költségtényezőre egyaránt érvényes. A lehetőségek között talán a legfontosabb a gépek kihasználásának javítása, illetve az éves teljesítés fokozása, mert a gépeknél szereplő éves műszakórák száma, valamint a műszakórára jutó nha és ha teljesítések a gépi munka jobb szervezésével lényegesen javíthatók, így a fajlagos gépüzemeltetési költség mérséklődhet. Fontos továbbá a megfelelő birtokméret és táblaméret kialakítása, a munkaműveleteknél a legalkalmasabb erőgép-féleség- és motorteljesítmény megválasztása, a karbantartás és javítás gondos elvégzése, valamint az időben történő gépcserék, stb. A költségek csökkentésének elvi lehetősége a Gép-és bérmunka költségkalkulátorban szereplő számokhoz viszonyítva átlagosan mintegy 10-15%, maximálisan 20-25% lehet. A gazdálkodóknak a gépüzemeltetés költségét a saját gépeiknél is ellenőrizni kell ahhoz, hogy a túlzott költséggel üzemelő gépeket időben lecserélhessék, helyettük másikat vásárolva vagy bérmunkát alkalmazva, illetve a többi gépet hatékonyabban működtetve csökkenteni tudják a termelés gépi munkaköltségét.

Összegzés

A géphasználat eredményességét a gyakorlatban nagyon sok tényező befolyásolja. Tény azonban, hogy napjainkban kedvező termelési költséget csak megfelelő hozzáértéssel, nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű-, valamint megfelelő műszaki állapotú erőgépekkel és a korszerű technológiai megoldások alkalmazásával lehet elérni. Ezt segíti az Agroinform.hu Gép- és bérmunka költségkalkulátora.