A beporzást segítő rovarok – többek között a méhek – tevékenysége nélkülözhetetlen, nélkülük számos növény nem fejleszt termést. Termesztett növényeinknél előfordulnak olyan helyzetek, amikor a virágzó növényeket vagy magát a virágzatot kártevők vagy kórokozók támadják meg, veszélyeztetve a termések kifejlődésének lehetőségét. Ilyen indokolt esetekben, körültekintéssel végzett kémiai kezelésekkel szabad csak beavatkozni – figyelmeztet dr. Némethy Zsuzsanna a novenyvedoszer.hu-n olvasható cikkében.

beporzók

A nem jelölésköteles (méhekre nem veszélyes) növényvédő szerekre nem vonatkozik kötelező előírás, korlátozás – fotó: pixabay.com

Mint írja, régóta ismert, hogy a virágzásban történő permetezés káros hatással van az élő szervezetekre, emiatt a forgalmazott növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatását engedélyeztetésük előtt vizsgálják és ennek megfelelően a felhasználásukat – a beporzó rovarok védelme érdekében – szabályozzák is. A rovarölő szerek mellett ez vonatkozik a gombaölő és gyomirtó szerekre is.

A méhekre gyakorolt hatásuk alapján ezek a szerek lehetnek:

  • kifejezetten kockázatosak, azaz méhekre kifejezetten veszélyesek,
  • mérsékelten kockázatosak, azaz méhekre mérsékelten veszélyesek
  • nem jelöléskötelesek, azaz méhekre nem veszélyesek


Kifejezetten kockázatos szerek

A kifejezetten kockázatos szereket a virágzás alatt – virágnyílástól a sziromhullásig –TILOS felhasználni. A szerző arra hívja fel a figyelmet,  hogy ez nem csak a termesztett növényekre vonatkozik, hanem annak a területén növő és virágzó aljnövényzetre, gyomokra is.

A méhek ugyanis valamennyi virágzó egyéves lágyszárú növényt is meglátogatják (nem csak a gyümölcsfákat). Ezek lehetnek gyomok vagy a sorközökbe vetett virágzó vadvirágok, de a szomszédos területeken található virágzó növények is.

A gyümölcsfák permetezése ezek virágzó állapotában is tilos az ebbe a csoportba tartozó szerekkel. (Ide tartozik a II. forgalmi kategóriába tartozó ismertebb rovarölő szerek közül az Affirm, Demetrina, Judo, Scatto, Sherpa, Verimark.)

Mérsékelten kockázatos növényvédő szerek

A Mérsékelten kockázatos és/vagy Nem jelölésköteles növényvédő szerek felhasználhatók termesztett növények virágzása alatt is károsítók (kártevők) ellen, az előírt feltételek betartásával.

Ezt az alkalmazást a jogszabály méhkímélő technológia néven ismerteti: ennek értelmében a Mérsékelten kockázatos szereknél a permetezést – azaz a szerek kijuttatását, a méhek aktív repülési időszakát követően legkorábban egy órával szabad megkezdeni.

"A rendelet az engedélyezett időpont kezdetét a csillagászati naplemente előtt egy órában határozta meg, a permetezést legkésőbb 23 óráig be kell fejezni. Estétől reggelig, a méhek viráglátogatásának kezdetéig a kijuttatott permetek a növények felületén megszáradnak, ilyen állapotukban már nem mérgezőek a méhekre a vizsgálatok szerint" – olvasható a cikkben

Ennek a csoportnak a tagjai a házi kerti III. kategóriás rovarölő szerek közül a deltametrin hatóanyagúak (Decis, Deltam), a lambda-cihalotrin hatóanyagúak (K1, Kaiso, Karis, Karate zeon, Lambdex extra stb.), valamint a Laser-Duplo.

A II. kategóriásak csoportjából pedig az Sumi-Alfa tartozik ide. A lehetséges veszélyek miatt csak valóban indokolt esetben szabad a permetezést vállalni és csak Méhkímélő technológiával szabad kijuttatni ezeket – teszi hozzá a szerző.

Nem jelölésköteles (méhekre nem veszélyes) növényvédő szerek

A nem jelölésköteles (méhekre nem veszélyes) növényvédő szerekre nem vonatkozik kötelező előírás, korlátozás, a kiválasztott szer korlátozás nélkül használható virágzásban is, nappal is.

Óvatosságból azonban ezeknél is ajánlatos megvárni a méhek aktív repülésének a befejezését, az alkonyati órákat, és csak ezután elvégezni a permetezést. Többek között az ismert rovar és atkaölő szerek közöl a következők tartoznak ebbe a csoportba: Coragen, Dipel, Helicovex, Mospilan, NeemAzal, Nissorun, Ortus, Pirimor, Runner, Teppeki stb.

virágzás

A kifejezetten kockázatos szereket a virágzás alatt – virágnyílástól a sziromhullásig –TILOS felhasználni – fotó: pixabay.com

Látható, hogy jellemzően a rovarölő szereknél áll fenn a virágzáskori felhasználás korlátozása vagy tiltása, ezért nagyon lényeges, hogy ezen szerek felhasználása előtt alaposan olvassuk el a csomagolásukon található előírásokat, és tartsuk is be azokat.

A virágfertőző monília fertőzése a csonthéjasok virágzásának idejére esik, ami ellen csak a megfelelően kiválasztott gombaölő szerrel, 2-3 alkalommal végzett permetezéssel lehet védekezni. Az őszibarack levélfodrosodás betegségénél szintén indokolt a virágzáskori kezelés.

Ellenük és más gombabetegségek ellen virágzás alatt is engedélyezettek ezek a gombaölő szerek: Amistar, Chorus, Fontelis, Kenja, Prolectus, Score, Signum, Switch, Teldor, Vitisan, – a virágzáskori felhasználásuk nincs korlátozva, nappal (világosban) is és virágzáskor is kijuttathatóak.

Összességében elmondható, hogy virágzásban is lehet permetezni az engedélyezett növényvédő szerek felhasználására vonatkozó előírások szigorú betartásával, és indokolt, kárelhárítási céllal – fogalmaz a szerző, dr. Némethy Zsuzsanna.