Lóerők küzdelme a Szarvasi Veterán Gép- és Járműtalálkozón

Az ország egyik legnagyobb veterán gépes rendezvényét több ezer majálisozó és veterán járművekért rajongó tekintette meg. Az egész napos, látnivalókban gazdag rendezvényt a városon átvonuló veterán traktoros és teherautós felvonulás nyitotta meg, majd a sportpályán külön sorban sorakoztak fel a veterán autók, traktorok, motorkerékpárok, teherautók, illetve a stabilmotorok.
Mint ahogy már a korábbi években, úgy idén is kiemelt, elkülönített helyet kaptak a rendezvényen a lánctalpas traktorok, hiszen az ilyen erőgépeknek nagy hagyománya van Szarvason. A városban a hetvenes években működő Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalatnál, illetve 1980-tól a Tiszántúli Meliorációs Vállalatnál és a Szarvasi állami Tangazdaság Meliorációs Főmérnökségénél ugyanis több száz lánctalpas erőgép segítette a munkát és ezekhez a tangazdaság gépjavító üzeme készítette a különböző földgyalukat, szkréper ládákat, grédereket és tolólapokat. Az orosz lánctalpas „vérvonalat” a DT-54, DT-75, T-100 képviselte; utóbbi a fentebb említett szarvasi tolólappal volt szerelve.

veterán

A kerekes traktorok „csapatában” a szervezők a Zetor traktorokból igazán szép összeállítást sorakoztattak fel, amelynek segítségével a K-25, illetve Super típusoktól kezdve az egész UR-I széria gyártástörténetét végigkövethettük. Idén a hazai univerzális traktorgyártást a Dutra U-28 traktorsorozat többféle változata és Hofher traktorok képviselték.

Külön ki kell emelni a karcagi Kiss Mihály "Muzeális Jármű" hatósági minősítéssel is elismert 1968-as évjáratú Dutra UE-28 traktorát és Lénárt Zoltán 1963-ban gyártott hasonló gondossággal restaurált UE-28-asát. A Kiskőrösi Dutra Baráti Kör egy igazi különlegeséggel lepte meg a veterán traktorok szerelmeseit, a kiskőrösi Csernák Pál patinásan felújított 1959-ben gyártott UB-28 traktorának bemutatkozásával. A szállítási feladatokra kifejlesztett Dutra UC-28-asból nagyon kevés maradt fent, de akik a majálisra kilátogattak, abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy egy éppen felújítás alatt álló példánnyal találkozhattak, a szarvasi Szénási Mihály jóvoltából.
Kistraktorokból nem volt hiány: 1980-as TZ4K-14B, egy 48 éves T4K-10, és a legendás Rába-15 sorozat 1984-ben gyártott példányai közül is felvonult egy-egy, de a japán Feng-Shou traktor, veterán Fendt, IH McCormik, és MF erőgépek is színesítették a rendezvényt. Természetesen az örökzöld MTZ típusok 50-es 80-es és 82-es modelljei már elmaradhatatlan szereplői a szarvasi találkozónak. A veterán teherautókból csak kevés volt, az is zömmel a hazai Csepel típusokból, melyek közül a legnépszerűbb a honvédségi felhasználásra készült D566 típus volt.
A torziós rugókkal, gumi-segédrugókkal, hidraulikus lengéscsillapítókkal rugózott, független kerékfelfüggesztésű, összkerékmeghajtású, háromtengelyes tehergépkocsit egy 200 LE teljesítményű, Rába M.A.N. D2156 HM6/1 hajtja meg. Gyártásának 11 éve alatt összesen 3012 darab készült belőle. A nagytraktorokat két azonos korszak magyar és szovjet (napjainkban ukrán) modellje képviselte. A 1976-ban gyártott Rába-Steiger 245 traktor, egy első generációs 250 LE-s Rába M.A.N. D2156 MTKL6 motorral, szarvasi SZT tolólappal, illetve Huniper 2000 permetező tartállyal volt szerelve, amit a szarvasi GEOMARK Kft. hozott el a rendezvényre.
veterán A Csongrádról érkezett kiváló állapotú T-150 K típusú traktorban egy 180 LE teljesítményű Rába M.A.N. D2156 HM6 motor szolgált erőforrásul, ami hazánkban egyáltalán nem szokatlan, hiszen a nagyüzemi mezőgazdaságunkban bevett gyakorlat volt a Harkovi törzscsuklós nagytraktor SZMD-62-es motorjának, korszerűbb Rába motorral való kiváltása.

Az egész napos rendezvény kétség kívül leglátványosabb programja a traktorhúzó verseny volt, ahol elsőként a fentebb említett Csepel D566 teherautó és a T-150-K traktor mérte össze erejét, ami azért is különleges pillanat volt, mert bár eltérő hajtásrendszerű gépekről volt szó, de közel egyforma teljesítményű, azonos motorral voltak szerelve. Bár a közönség várakozásai a T-150K traktor győzelmét előlegezték meg, de a magyar honvédségi tehergépkocsi többszöri húzásban is felülkerekedett ukrán vetélytársán.

Ez is ékes bizonyítéka volt annak, hogy a hatvanas évek végén micsoda kiváló tulajdonságokkal bíró terepjáró teherautót terveztek a magyar mérnökök.

A következő húzás érdekes párosítást tartogatott, hiszen a korábbi húzásban alulmaradt T-150-es traktor egy DT-54 és DT-75 típusú lánctalpas traktort próbált legyőzni úgy, hogy a két lánctalpas erőgép össze volt kapcsolva egy rugalmas kötéllel. A viadal itt is meglepetést okozott, hiszen hiába az alacsonyabb motorteljesítmény, a lánctalpak kapaszkodó képessége győzedelmeskedett a gumikerekek felett, és a húzás végén a két lánctalpas erőgépet összekötő kötél ellazulásából látni lehetett, hogy akár a DT-54-es önmagában is felülkerekedett a harkovi traktor ereje felett.

A két lánctalpas DT egymással is megmérkőzött, de itt szinte fej-fej mellett folyt a közdelem és végül csak nagyon csekély előnnyel győzött az erősebb, fiatalabb 75 lóerős típus.

Nem volt teljesen egyenrangú verseny a tolólapos T100 lánctalpas traktor és a Rába Steiger megmérkőzése, hiszen sem lóerőben, sem pedig tömegben nem voltak arányban egymással annak ellenére hogy a lánctalpas vonóképessége, a járószerkezet miatt talán megközelítette a hazai nagytraktorunkét.

Mivel a Rába jelentős plusz tömeget hordozott magán a tolólapnak és a teletöltött permetező tartálynak köszönhetően, így ha nem is nagy fölénnyel, de felülkerekedett a T100 lánctalpas erején. A fentebb már említett összekapcsolásban a két DT traktor a Rába ellenfeleként is bizonyítani akart, de itt is a magyar erőgépgyártás legendás modellje ért célba hamarabb. A látványos traktorhúzót az MTZ 80 és 82 típusok, illetve a kisebb traktorok versenye zárta.
Aki ebben az évben is kilátogatott a Szarvasi Veterán Jármű Baráti Kör rendezvényére, az biztosan maradandó élményekkel lett gazdagabb, legyen szó idősebbről fiatalabbról szó egyaránt. Reméljük jövőre ismét találkozhatunk a szarvasi majálison a veterán gépek és járművek szerelmeseivel.