Északkelet-Európában ciklon örvénylik, amely változékony, szeles csapadékos időjárást okoz a térségben. A ciklon hátoldalán érkező hűvös levegő egész Közép-Európa időjárására hatással van, az évszakos átlagnál hűvösebb időt okoz. Igazi nyári meleg már csak a kontinens déli részén, és a Európa keleti határtetületén fordul elő, ahol a délutáni órákban 30, helyenként 35 fokig melegszik fel a levegő. Magyarországra az elkövetkező 3

Holnap délelőtt

Eleinte mindenütt derült, gyengén felhős égre számíthatunk, majd a hajnali órákban északnyugat felől megnövekszik a felhőzet, de számottevő csapadék még nem valószínű. Főként a Duna vonalától keletre párássá válik a levegő, néhol köd is képződik. A keleties légmozgás gyenge marad. A minimumhőmérséklet 7 és 12 fok között alakul, de egy-két helyen ennél alacsonyabb értékek is előfordulhatnak.

Holnap délután

A déli és keleti területeken többórás napsütésre számíthatunk, azonban eleinte a Kisalföldön, később keletebbre is záporok, zivatarok kialakulása várható. A gyenge, időnként mérsékelt szél zivatarok környezetében megélénkülhet. A hőmérséklet 19 és 23 fokig emelkedik, azonban a tartósan felhős területeken ettől kissé elmaradhat a csúcshőmérséklet. Az esti, éjszakai órákban további záporok kialakulására lehet számítani az északi illetve középső országrészben.

Holnapután délelőtt

A csapadékzóna kelet felé halad, a reggeli órákban már csak keleten, északkeleten várható eső, záporeső. Eközben nyugat felől felszakadozik a felhőzet, így a tiszántúli területek kivételével nagyrészt gyengén illetve közepesen felhős égre számíthatunk. Az északi, északnyugati szél megélénkül, főként a Dunántúlon élénk lökések is kísérhetik. A hőmérséklet 9 és 13 fok közé süllyed.

AgrárMeteorológiai jelentés: szeptember hónap várható időjárása

az 50 éves átlagok alapján

Szeptember hónap időjárásának alakulásában igen gyakran érződik a nyárias jelleg, nem ritkán harminc fok fölötti hőmérséklettel.

Ugyanakkor előfordulhatnak már fagyok is a hónap vége felé. A hosszantartó száraz periódus jelentkezése kissé gyakoribbi az időszak során, mint a nedves csapadékos időjárás előfordulása. A hónap átlaghőmérséklete csaknem 5 °C-kal alacsonyabb az augusztusi értéknél. A nappalok hossza és a napmagasság is jelentősen rövidül a hónap folyamán. A legszembetűnőbb időjárási változás az előző hónaphoz képest, a gyors iramú hőmérséklet csökkenés mellett, a felhőzet  és a csapadék mennyiségének csökkenése. A hónap nagy részére egyébként nyugodt, csendes időjárás jellemző.



A napi  átlaghőmérséklet a hónap eleji 17 °C-ról 13 °C-ra csökken. A csökkenés mellet megfigyelhető kisebb mértékű ingadozások a nedvesebb, illetve szárazabb időszakok előfordulásának köszönhetők.
Hőmérséklet visszaesésre számíthatunk szeptember 7-én, 14-18, 25-29 között. Ezek a hűvösebb periódusok gyakoribbak és hosszabb ideig tartanak, mint a felmelegedések. Szeptember 1-3, 8-12, 19-23 között számíthatunk kisebb mértékű felmelegedésre.

A napi maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 24 °C körül fordulnak elő, míg a hónap közepétől egyre ritkábban számíthatunk 20 fok feletti értékekre. A hónap során átlagosan 1 olyan napra számíthatunk, amikor 30 °C fölé emelkedik a hőmérő higanyszála. 

A minimum hőmérsékletek 7 és 12 fok között alakulnak.  Szeptember 20-a után fordulat következik be a talajhőmérséklet mélységi eloszlásában. Ettől a naptól kezdődően a talaj mélyebb rétegei melegebbek lesznek, mint a felsők. Ebben az időszakban néhány napig fellép, az ún. termikus egyensúly a talajhőmérséklet mélységi eloszlásában, azaz 1-1,5 m mélységig szinte nem változik a talaj hőmérséklete. 

A nappalok rövidülése tovább folytatódik a hónap folyamán. A hónap eleji 13,5 órás nappal hosszúság a hónap végére 11,5 órára csökken. Szeptember 23-án, az őszi napéjegyenlőség idején 12-12-órás a nappal és az éjszaka hossza.
A napsütés havi mennyisége a síkvidéki területeken 200-210 óra közötti. A napsütéses órák napi összege 7-8 óráról 5-6 órára csökken a hónap folyamán. 8 órás napfénytartamokra számíthatunk szárazabb, illetve 6 órás napsütésre nedvesebb időszakokban.

A sokéves átlag szerint a hónap folyamán legkevesebb napsütésre 12-én, 17-18-án, 23-26 között illetve 29-én számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 5-6 óra közötti.
A felhőzet előfordulási gyakorisága átlagosan 35-40%-os. A csapadék mennyisége az Alföldi területeken általában 45-50 mm között alakul. Azokban az években, mikor 30 °C körüli hőmérsékleti értékek fordulnak elő, mint például 1964 szeptemberében, magas hőmérséklet miatti nagy légköri labilitás kedvez a heves záporok és zivatarok kialakulásának. 1964 szeptember 7-én Debrecenben és környékén 70 mm-nyi eső hullott egyetlen nap leforgása alatt.

Átlagosan 7 csapadékos nap fordul elő augusztusban. De, 1996-ban 16 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1961-ben és 1986-ban egyetlen csapadékos nap sem volt a hónap során.
Legnagyobb valószínűséggel 1-én, 4-6 között, 12-én illetve 17-én számíthatunk csapadékra. Szeptember 11-én, 26-án, és 29-én csekély, 20%-os valószínűség alatti a csapadék hullásának esélye.

A sokéves átlag szerint nagyobb mennyiségű csapadékra 5-én 18-án illetve 22-én számíthatunk. A havi párolgás általában meghaladja a lehullott csapadék mennyiséget, 70-80 mm-es a párolgás havi összege. A talaj  kiszáradása még folytatódik a hónap folyamán. Átlagos csapadékú években 30-40 mm-es vízveszteséggel számolhatunk a hónap során. Csapadékosabb szeptemberi időjárás esetében a csökkenés megállhat, sőt akár a talaj nedvességkészlete növekedhet is.

A sokéves átlag szerint három alkalommal számíthatunk mezőgazdasági szempontból jelentős, 5-20 mm közötti, vízkészletet növelő csapadékra a hónap során. 1996-ben 8, míg 1961-ben,1978-ban, 1979-ben, 1986-ban és 1997-ben egyetlen ilyen csapadékú nap sem fordult elő.
A szárazság jelentkezésének valószínűsége, az Azori térség felőli száraz meleg légáramlat miatt elég gyakori. Átlagosan maximálisan 13 napig tartó csapadékmentes periódusra számíthatunk a hónap folyamán.

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán kisebb ingadozásokkal ugyan, de emelkedést mutat. Ennek legfőbb oka a csökkenő hőmérséklet.
A hűvösebb hajnali órákban ezért gyakori a harmat képződése, sőt hűvösebb időjárású években dér is képződhet. A relatív nedvességtartalom átlagos értéke síkvidéki területeken 56-61% közötti. A hónap folyamán a sokéves átlag alapján legnagyobb relatív nedvességi értékekre 13-án, 18-án, 20-26 között számíthatunk. Ezek a napok összefüggésben vannak a hónap csapadékosabb időszakaival.