Merlot nélkül olyan lenne Bordeaux, mint Tokaj furmint nélkül. Fel is vetődött a kérdés, hogy a világ legismertebb borvidékei alkalmazkodhatnak-e a klímaváltozás hatásaihoz anélkül, hogy elveszítsék identitásukat. Ezért kísérletek folynak az érési idő késleltetésére. – írja a Syngenta blog.
Az elmúlt évet meghatározó, és az idén is várható száraz forróság azonban nem ijeszti meg a francia borászokat, mert amint Bernard Farges, a híres Bordeaux-i borvidék szakmaközi bizottságának elnöke mondta az AFP tudósítójának, a korai szüret a minőség javulásával jár együtt. A mezőgazdasági kutató, Kees van Leeuwen viszont úgy véli, hogy 20-30 éven belül a merlot valószínűleg augusztusra beérik, ami miatt elveszíti a megszokott frissességét, ugyanakkor a magasabb cukortartalom miatt nőni fog a bor alkoholtartalma. Az ilyen eltérő vélemények miatt fordultak a borászok a tudományhoz, hogy segítsen nekik megtalálni az érés késleltetésének módját, hogy ez a jegyzett vörös szőlő – valamint a többiek – ne nélkülözzék a csípős őszi éjszakákat, aminek a borok zamatukat köszönhetik. Miután a szőlő évelő növény, a kutatóknak könnyű összehasonlítani az egyik évet a másikkal.
fotó: Shutterstock
A szőlészek pontosan tudják, milyen fontos a rügyezés, virágzás, fürtösödés valamint a szüret dátuma, illetve annak időjárása – jelentette ki Herve Quenol a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet kutatója. Quenol is részt vesz abban a több éves kutatásban, ami során azt vizsgálták, miként alkalmazkodnak a szőlőfajták a felmelegedéshez. A megállapításokat tavasszal hozzák nyilvánosságra. Annyi azonban addig is világos, hogy egyre északabbra tolódik Európában a szőlőhatár, arról nem is beszélve, hogy egyre nagyobb mértékben növekszik a borok alkoholtartalma. Ez különösen a mediterrán régióban figyelhető meg, ahol már nem szokatlan a 15 százalékos alkoholtartalmú bor.
Európa egyik vezető mezőgazdasági kutatóintézete, a francia INRA egyik szakértője, Hernan Ojeda szerint a nyolcvanas évek eleje óta a Laguedoc bor alkoholtartalma évtizedenként majdnem egy százalékkal emelkedett, így elérte az átlagos 13 százalékot. Ez a tendencia láthatóan elkerülhetetlen, bár vannak bizonyos borkészítési technikák az ilyen hatások enyhítésére – mondta Herve Quenol, megjegyezve, hogy bizonyos fajták már jó ideje adnak 15 százalékos bort Ausztráliában, Dél-Afrikában és Argentínában. Európában azonban más fajták és azokkal szemben más fogyasztói elvárások vannak, miközben az INRA kimutatta: a hatvanas évek óta három héttel kezdődik korábban a szüret földrészünkön.
Mindazonáltal, Franciaország északi és déli borvidékeit nem egyformán érinti a felmelegedés. A színtől függően egyes szőlőfajtákra még semmilyen hatással sem volt, de amint Quenol hangsúlyozta: a fehérek inkábba hűvösebb körülményeket szeretik, aami különösen fontos a jellegzetes zamat kialakulása szempontjából.A franciák ugyanakkor már elkezdtek kísérletezni portugál és olasz fajtákkal is, az INRA pedig azon dolgozik, hogy vad szőlőkkel keresztezze az ismert fajtákat, részben azért, hogy jobban ellenálljanak a betegségeknek, részben azért, hogy lassabban fejlődjenek és lassabban érjenek be.
