A Kárpát-medence ökológiai feltételei számos kertészeti növény, így több fontos zöldségféle termesztésére alkalmasak. Évtizedek, sőt egyes fajok esetében évszázadok során alakultak ki azok az éghajlati adottságokhoz igazodó, zöldségfélékre jellemző termesztéstechnológiák, amelyeket a szakismeretek mellett a gazdasági, mindenekelőtt piaci feltételek módosítottak, az éghajlati adottságokat állandónak tekintettük, a klímaváltozás nem volt számottevő, vagy nem ismertük fel.
A klímaváltozás címszó alatt legtöbben csak a gyakran emlegetett felmelegedésre gondolnak, pedig az új zöldségtermesztési technológiák megtervezéséhez, a termesztési eljárások kidolgozásához, programok készítéséhez ennél sokkal pontosabb ismeretekre van szükség. Tudni kellene, hogy mi fog pontosan változni. Az átlaghőmérséklet? A napi maximumok? A nyári vagy téli felmelegedés? Átlaghőmérséklet-emelkedés, de hol, az egész Földön?
Sokan a változást nem a melegedésben, hanem a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoriságában vélik. De ez esetben is felvetődik a kérdés: miben fognak a szélsőséges viszonyok megnyilvánulni? Hőmérséklet vagy csapadék tekintetében? Mikor? Télen vagy nyáron? Hol? Folytathatnánk a kérdések sorát, amire pontos válaszokra lenne szükség ahhoz, hogy termesztéstechnológiákat fejlesszünk, módosítsunk, a várható veszélyekre készülni tudjunk.
Számítanunk kell a globális felmelegedésre – fotó: Shutterstock
Az eddigi ismereteink szerint és meteorológiai számítások alapján a század második felére az alábbi változások valószínűsíthetők a hőmérsékletet és a csapadékot illetően, amelyek szükségessé tesznek a zöldségtermesztés területén több technikai fejlesztést és technológiai átalakítást.
• A melegedés mértéke a nyári hónapokban lesz nagyobb, télen mérsékeltebb, a tavaszi értékek változása csak kisebb mértékben valószínű. A maximum-hőmérsékletek várható növekedése 4,9-5,3 °C, a minimumoké 4,2-4,8 °C.
Hazai vizsgálatok szerint a globális hőmérséklet 0,5-1,0 oC-os növekedése a térségünkben a tenyészidőszak kb. 5-10 napos meghosszabbodását vonja maga után. Néhány, meleget kevésbé tűrő zöldségfaj (pl. zöldborsó, káposztafélék) terméseredményének romlása várható, aminek első jelei már mutatkoznak. Bizonyára ezeknek a fajoknak a termesztése valamelyest északabbra fog tolódni.
A primőrtermesztésben a koraiságból jelentős gazdasági haszon származik. A felmelegedésből sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy több fagyérzékeny növény korábban lesz ültethető, nem kell a májusi talaj menti fagyokkal számolni. A kritikus és bizonytalan tavaszi időjárás alig fog változni, sőt nagy valószínűséggel a szélsőséges értékek gyakoribbak lesznek – lásd az idei tavaszi időjárást, a fagykárokat. Az eddig feldolgozott adatok alapján reálisabbnak tűnik a fagyvédelmi technológiák fejlesztése.
• A hőségnapok 60-70 százalékkal emelkednek, a túl meleg éjszakáké a többszörösére nőhet.
A kritikus hőségnapok és meleg éjszakák számának jelentős növekedése több zöldségfaj esetében okozhat súlyos nehézséget. Általánosságban elmondható, hogy a magas éjszakai hőmérséklet a disszimilációs (lebontási) folyamatokat erősíti, ezzel csökkentve a nappali asszimiláció hatásfokát, ami valamennyi termesztett növény esetében káros. Néhány faj esetében a jarovizációt is megnehezíti, elhúzza (pl. karfiol), míg másoknál károsan elősegíti a magszárképződést (pl. levélzöldségfélék).
• Nő a nyári hőhullámok hossza és gyakorisága, nő a földfelszínre érkező sugárzási energia, s ezzel együtt nő az UV-sugárzás aránya.
A nyári hőhullámokkal együtt járó erős UV-sugárzás már napjainkban is jól érzékelhető, súlyos terméskieséseket okoz. A korábban csak néhány fajnál ismert napégéses betegségek napjainkban már a legtöbb gyümölcsön, zöldségen, de szőlőn is rendszeresen mutatkoznak. Elkerülhetetlennek tűnik a zöldséghajtatáson kívül egyes intenzív szabadföldi kultúrák esetében is az egyszerű árnyékolók kiépítése.
• A csapadékösszeg a téli időszakban valószínűsíthetően nő, nyáron, tavasszal és ősszel kismértékben csökken, ezzel együtt évi összegének kismértékű növekedése várható, ami azonban nem lesz arányban a felmelegedéssel.
A növénytermesztésünk legkritikusabb természeti erőforrása a csapadék, térségünkben elsősorban a csapadék korlátozza a terméshozamokat és szabja meg a várható termés felső határát. A klímaváltozás egyik várható következménye a csapadékhiány fokozódása lesz a vegetációs időszakban. A szélsőséges időjárási viszonyok (felhőszakadások, jégesők) rendszerint lokálisak, csak kisebb körzetet érintenek súlyosan, ugyanakkor rontják a termésbiztonságot, az ellenük alkalmazható hatásos védekezés a legnehezebb.
• Az eddigi megállapításokból egy általános, a kertészeti termesztést erősen érintő következtetés vonható le: a hőmérséklettel és a besugárzással nem fog arányosan növekedni a csapadék mennyisége, különösen nem a vegetációs időszakban, ezért fokozódó szárazsággal, légköri aszállyal kell számolni.
A hőmérséklettel nem növekszik arányosan a csapadék mennyisége – fotó: Shutterstock
A fenti megállapításokból és előrejelzésekből az vonható le, hogy a zöldségtermesztési technológiákat erősen érintő klímaváltozásra kell felkészülni, amelyek a következőkben foglalhatók össze:
• A primőrök esetében a felmelegedés ellenére a tavaszi talaj menti fagyokkal változatlanul számolni kell.
• A nyári kedvezőtlen meleg hatása növekedni fog. Fokozott mértékű vízhiányt, transzspirációs zavarokat, egyes fajoknál hőstresszt eredményezhet.
• Gyakoribbak lesznek bizonyos fajok esetében a szélsőséges időjárásból adódó minőségi hibák (pl. étkezési paprika, borsó, fejes és kelkáposzta, karfiol, paradicsom stb.)
• Néhány növény esetében terméskötődési gondok fokozódásával kell számolni (pl. paradicsom, kabakosok stb.).
• A perzselési és napégési betegségek nagyobb mértékű jelentkezésével kell számolni (bab, dinnye, paprika, paradicsom). Olyan növényfajok esetében is várható megjelenésük, ahol eddig a jelenség ismeretlen volt.
• A felhőszakadások alkalmával, illetve azt követően tápanyagfelvételi zavarok (pl. nitrogénkimosódás a talajból, átmeneti vas-, mangán-, cinkhiány), termésrepedések előfordulása várható.
• Nagy valószínűséggel néhány faj esetében a fenológiai fázisok eltolódása is jelentkezik.
• Eddig hazánkban még ismeretlen betegségek további megjelenése várható, valamint új kártevők betelepedésével is számolni kell.
Korábban beszéltünk öntözés nélkül, csak csapadékos években öntözés nélkül és csak öntözéssel termeszthető zöldségfajokról. Napjainkban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy értékesítési célból történő zöldségtermesztés hosszabb távon minden zöldségfaj esetében csak öntözött körülmények között lesz elképzelhető!
