Igaz a nagy visszaesést nemcsak a drámai tavasz okozta, hanem a mediterrán térségben uralkodó forró szél, ami fokozta az aszály negatív hatását. Champagne volt az egyik leginkább érintett régió, ahol a tavaszi jégesők leverték a szőlő mintegy harmadát. hasonló volt a helyzet Valfaunes-ben, ugyanakkor országszerte küzdenek a rothadással és a penésszel – Syngenta blog.

Így nem kétséges, hogy a francia borászotok továbbra is az olaszok mögött maradnak. Olaszország az elmúlt évben érdemelte ki ismét a világ legnagyobb bortermelője címet, miután a tavaly előttihez képest 13 százalékos bővüléssel 48,9 millió hektoliter bort termelt. Franciaországban azonban a csapadék hiánya valamint a hőhullámok miatt csak egy százalékos volt a növekedés. Az időjárás különösen a világhírű Beaujolais és Bourgogne – Burgundi régiókat és fajtákat sújtotta.

szüret

A magyar szőlészek jó minőségre számítanak – fotó: Sóki Tamás/MTI

A francia borászatok számár az sem jó hír, hogy amíg 1960-ban egy hazai lakosra átlagosan száz literes fogyasztás jutott, addig 2015-ben már csak 42 liter. Nem is csoda, hogy a francia bortermelés 80 százaléka külföldön talál gazdára, ám a literenként 5 eurós átlagárral versenyhátrányban vannak a világpiacon a fele ennyibe kerülő olasz, valamint a mindössze 1,6 eurós spanyol borokkal szemben – idézte a Le Parisen Nicolas Ozanamot, a borexportőrök szövetségének elnökét, aki szerint újra kell gondolniuk az árképzést.

Az idei tavasz és nyár nem volt éppen kegyes a magyar gazdákhoz sem: a hatalmas júliusi jégeső következtében nem elég, hogy hatezer hektárnyi szőlőterület szenvedett kárt – vagyis az idei szőlőtermésünk 10 százalékát elverte –, hatását az előállított bor mennyiségében még jövőre is érezteti. Ennek ellenére itthon mennyiségben vegyes, minőségben viszont jó évjáratban bíznak a borászok. Az idei szőlőtermés volumenét országosan 385 ezer tonnára becsülik, ami 70 százalékos lékinyerési aránnyal kalkulálva 2,7 millió hektoliter seprős újbornak felel meg.